Magyar Idők, 2015. november (1. évfolyam, 53-77. szám)

2015-11-02 / 53. szám

www.magyaridok.hu A párt elnöke 2018-as győzelmükről vizionált Vona nem tenné tűzbe a kezét KG Béláért Eleméry Máté Nem tenné tűzbe a kezét a kémügybe keveredett Kovács Béla jobbikos EP- képviselőért a párt elnöke, bár szerinte senki sem szolgált meggyőző bizonyí­tékokkal a politikus ellen. Vona Gábor (képünkön) a Magyar Nemzetnek adott interjúban pártja 2018-as választási esé­lyeiről is beszélt, és arra is kitért, Or­bán Viktortól és Lázár Jánostól lehet és érdemes tanulni. Vona Gábor a lap­nak nyilatkozva elmondta: „nem segí­tett” a Jobbiknak, hogy Novák Előd al­­elnök vésővel és kalapáccsal esett neki a budapesti, Szabadság téri szovjet em­lékműnek. Ennek ellenére Vona pártja kormányra kerülése esetén eltávolít­tatná az emlékművet a belvárosból. Az elnök büszke Gregor Bernadettre, aki október 23-án egy jobbikos rendezvé­nyen lépett fel, hiszen - noha szerinte számos támogatójuk van a sztárvilág­ban - „ha valaki jobbikos, annak most félnie kell”. A Fidesszel és az MSZP-vel szemben Vona szerint a Jobbik „nem korrupciós mechanizmusokra építet­te a pártszervezetet”. Vona Gábor ar­ról is beszélt, hogy véleménye szerint Európa politikai térképe jobbra toló­dik, a ’68-as generációhoz tartozó je­lenlegi elit pedig lassan átadja a hatal­mat azoknak, akik nem egységes eu­rópai birodalomban, hanem a nemze­tek Európájában hisznek. Az orosz érdekből az unió elleni kémke­déssel gyanúsítható Kovács Béla ügyében az elnök úgy fogalmazott: „nem tudom, hogy mi az igazság. Olyan sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dol­gokat is, amikre választ várok”, és azzal érvelt, hogy a Jobbiknak nem volt módja kivizsgálni az esetet. Vona úgy vélte: a kormány „jobbikos eszközökkel” kezeli a migránskérdést, ezzel kifogva a szelet a Jobbik vitorlájából. Ennek ellenére hi­szi, hogy 2018-ban a Jobbik legyőzheti a Fideszt. A politikus hozzátette, érde­mes tanulni Orbán Viktortól és Lázár Jánostól, „jót és rosszat” egyaránt. A Job­bik elnöke pártjának „nyugati nyitásá­ról” is beszélt, kijelentve, hogy az Egye­sült Államokkal könnyebb megtalálni a közös hangot, mint Németországgal, amely sok szempontból még mindig „a második világháború utáni reflexekkel” tekint Magyarországra. Fotó: MTI Tóbiás József közelebb kerülne a valósághoz Eleméry - Nincs feszültség az MSZP-ben, amely olyan párttá akar válni, amely valóban a magyar emberek igazi problémáival, azok megoldásával foglalkozik - állí­totta Tóbiás József. A Gyurcsány Fe­renc által meghirdetett ellenzéki ösz­­szefogásról az MSZP elnöke azt mond­ta: nem érdemel több szót. „Folytathatatlan az elitpolitizálás” - szögezte le Tóbiás a Népszavának adott interjújában, hozzátéve, a szoci­alista párton belüli, személyével kap­csolatos névtelen kritikákkal nem tö­rődik, az MSZP elnöksége pedig egysé­ges és elkötelezett a megújulásban. Az elnök bevallotta: novemberi kongresz­­szusukat azért tervezték csupán egy­naposra, hogy ne kelljen fizetni a kül­döttek elszállásolási költségét, a spóro­lás „fontos szempont volt a döntésnél”. Az MSZP kormányzóképességét firta­tó kérdésre az elnök úgy válaszolt, „ne kérjék rajtam számon alig több mint egy év pártvezetés után az elmúlt tíz év munkáját”. Az MSZP rendkívül ala­csony támogatottságával kapcsolatban Tóbiás úgy fogalmazott: minél köze­lebb kerülnek a mindennapi valóság­hoz, annál közelebb kerülnek majd a választókhoz is. Az ellenzéki pártok összefogását sürgető hangokról a szo­cialista elnök leszögezte: a Gyurcsány­­féle pártösszefogást „2014-ben már be­árazták a választópolgárok, (...) nem érdemel több szót”. Az MSZP elnöke által elmondottak­kal ellentétben egy múlt pénteki sajtó­­beszélgetésen Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő és Szanyi Ti­bor, a párt EP-képviselője kész tény­ként kezelte, hogy a párt tavaszi tiszt­újításán biztosan lesznek személycse­rék az országos vezetőségben is. A HELYZET Megbukott politika Néhány hónappal ezelőtt azon keseregtek a német szociáldemok­rata párt prominens tagjai és a hozzájuk közel álló sajtóorgánumok, hogy a baloldali pártnak teljesen felesleges kancellárjelöltet állíta­nia a két év múlva esedékes parlamenti választásokon, hiszen An­gela Merkelt úgysem fogja tudni legyőzni senki. A kancellár asszony tíz éve vezeti Németországot, a kereszténydemokraták három egy­más utáni választást nyertek meg, s a jólét, a gazdasági stabilitás és Németországnak az Európai Unióban betöltött szerepe alapján úgy tűnt, jó néhány évig semmi sem változtathatja meg a fennálló politikai rendet. Úgy tűnt. A menekültválság ugyanis sok mindent megváltoztatott. Nem­csak Európában, de Afrikában és a Közel-Keleten is. Sőt, ez a mo­dern kori népvándorlás egyszer talán úgy fog bevonulni a történe­lemkönyvekbe, mint ami az egész világ status quóját megváltoztat­ta. Ezt most még nem tudhatjuk. Tudjuk viszont azt, hogy ahová naponta ezrével, tízezrével lép­tek be eddig a bevándorlók, ott egy egész ország nyugalmát fel­­bolydították. Nincs ez másként Ausztriában sem, ahol a magyaro­kat a kerítés építése miatt korábban lenácizó politikusok ma már kerítést építenek. Megalázó bírálataikért nem kértek bocsánatot, kerítést azonban építenek. Vagy ahogy ők nevezik: kaput, oldal­só szárnyakkal. A kezdeti lelkesedés Németországban is hamar alábbhagyott. Pontosabban Bajorországban, hiszen a déli tartománynak kell elvi­selnie a bevándorlással járó terhek jelentős részét. Nem elég, hogy Bajorország Németország és Európa gazdasági motorja, most még a menekültek befogadásáért, regisztrációjáért és ellátásáért is ő az első számú felelős. Mindezt a felelősséget pedig azért kell vállalnia, mert Angela Merkel ország-világnak kihirdette: Németország min­den menekültet befogad. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Horst Seehofer bajor minisz­terelnök megelégelte a berlini kormánynak az ügyben tanúsított magatartását, és ultimátumot intézett Angela Merkelhez, amely­ben a bajor minisztereknek a kormányból való visszahívásával fe­nyegetőzött. A feszültség enyhítésére és a problémák kibeszélésé­­re tartott tegnapi találkozón állítólag sikerült bizonyos kérdések­ben megegyezésre jutni, de a részleteket még nem ismertették. Hogy a kormánypárti egyeztetéseknek lesz-e valamilyen kézzel­fogható eredménye, az a jövő kérdése, de azt már most leszögezhet­­■ jük, hogy Angela Merkel és kormányának hitelességét megtépázta a m menekültválság. Nem beszélhetünk ugyan támogatottságuk ro­hamos csökkenéséről, hiszen a felmérések szerint továbbra is veze­tik a népszerűséglistákat, de ahhoz kétség sem férhet, hogy valami megváltozott Németországban. A társadalomban és a politikában egyaránt törés következett be, amit a berlini vezetés cselekvőképte­lensége okozott. Angela Merkel további hezitálása súlyos kormány­­válságot idézhet elő és komoly társadalmi feszültséget eredményez­het. Ebben az esetben a szociáldemokraták talán mégis megfontol­ják majd, hogy legyen-e saját kancellárjelöltjük. A politikai korrektség időszakának ideje lenne véget vetni. Német­országban naponta gyújtanak fel menekültszállásokat és támadnak meg bevándorlókat. A szélsőséges nézeteket valló csoportok és pár­tok erősödnek. A német kormány minden nap elhatárolódik ugyan a valóban szégyenteljes támadásoktól, és arról beszél, hogy az into­­lerenciának és az idegengyűlöletnek nincs helye a társadalomban, de meg kellene végre értenie, hogy a pofonok nem a bevándorlók­nak szólnak, hanem magának a kormánynak. A nyitott kapuk poli­tikája megbukott. Ezt a bajorok már régóta tudják. Merkel asszony, hallgasson rájuk! KOTTÁSZ ZOLTÁN BELFÖLD 3 A kormánykoalícióra több mint kétszer annyian szavaznának, mint a Jobbikra Erősödött a Fidesz, mélyponton az MSZP Magyar Idők Jelentősen megnőtt a kormánypártok népszerűsége az elmúlt negyed évben, miközben az MSZP és a Jobbik támo­gatottsága érzékelhetően csökkent. A szocialista párt népszerűsége soha nem volt még ilyen alacsony - derül ki a Tár­ki októberi pártpreferencia-kutatásából. A teljes népességen belül a kormány­pártok 28 százalékos támogatottságot értek el, a Jobbik népszerűsége 12 szá­zalékon áll, az MSZP-re pedig 7 száza­lékuk szavazna. A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP alkotta kor­mánykoalíció ötvenegy, az MSZP tizen­négy, a Jobbik pedig huszonhárom szá­zalékon áll. A Nézőpont Intézet múlt heti felmérése szerint a Fidesz-KDNP októberben is változatlanul 34 száza­lékon, a Jobbik 12, az MSZP 7 száza­lékon áll. A biztos pártválasztók kö­rében a Fidesz-KDNP 45, a Jobbik 22, az MSZP 10 százalékos. Az intézet arról is kérdezte a vá­laszadókat, hogy kit látnának szíve­sen a miniszterelnöki székben. Ada­taik szerint Orbán Viktort 43, Vona Gábort, a Jobbik elnökét 7 százalékuk választaná kormányfőnek. A baloldali vezetők közül Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét 7 százalékuk tartotta alkal­masnak a posztra, Tóbiás pedig nem is szerepelt a listán. A Szonda Ipsos legutóbbi, szeptem­beri felmérése szerint az országosan 24 százalékos Fidesz-hívek száma 1,9 mil­lió fő. A rangsor második helyén a Job­bik áll, 1,1 milliós szavazótáborral. Az MSZP tíz százaléka nagyjából 800 ezer főt jelent. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékkal vezet, a Jobbik 26 százalékos, az MSZP ebben a körben 17 százalékot ér el. A pártok támogatottsága a teljes népességen belül (2015. október, százalék) Fidesz-KDNP 28 Jobbik 12 Fidesz-KDNP 34 Jobbik 12 Fidesz-KDNP 24 Egyéb pártok MSZP 47 7 Egyéb pártok 52 Forrás: Tárki, Nézőpont Intézet, Ipsos Egyéb pártok 53 Grafika: Magyar Idők MSZP 7 Jobbik 14 MSZP 10

Next