Magyar Idők, 2015. november (1. évfolyam, 53-77. szám)
2015-11-02 / 53. szám
www.magyaridok.hu A párt elnöke 2018-as győzelmükről vizionált Vona nem tenné tűzbe a kezét KG Béláért Eleméry Máté Nem tenné tűzbe a kezét a kémügybe keveredett Kovács Béla jobbikos EP- képviselőért a párt elnöke, bár szerinte senki sem szolgált meggyőző bizonyítékokkal a politikus ellen. Vona Gábor (képünkön) a Magyar Nemzetnek adott interjúban pártja 2018-as választási esélyeiről is beszélt, és arra is kitért, Orbán Viktortól és Lázár Jánostól lehet és érdemes tanulni. Vona Gábor a lapnak nyilatkozva elmondta: „nem segített” a Jobbiknak, hogy Novák Előd alelnök vésővel és kalapáccsal esett neki a budapesti, Szabadság téri szovjet emlékműnek. Ennek ellenére Vona pártja kormányra kerülése esetén eltávolíttatná az emlékművet a belvárosból. Az elnök büszke Gregor Bernadettre, aki október 23-án egy jobbikos rendezvényen lépett fel, hiszen - noha szerinte számos támogatójuk van a sztárvilágban - „ha valaki jobbikos, annak most félnie kell”. A Fidesszel és az MSZP-vel szemben Vona szerint a Jobbik „nem korrupciós mechanizmusokra építette a pártszervezetet”. Vona Gábor arról is beszélt, hogy véleménye szerint Európa politikai térképe jobbra tolódik, a ’68-as generációhoz tartozó jelenlegi elit pedig lassan átadja a hatalmat azoknak, akik nem egységes európai birodalomban, hanem a nemzetek Európájában hisznek. Az orosz érdekből az unió elleni kémkedéssel gyanúsítható Kovács Béla ügyében az elnök úgy fogalmazott: „nem tudom, hogy mi az igazság. Olyan sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat is, amikre választ várok”, és azzal érvelt, hogy a Jobbiknak nem volt módja kivizsgálni az esetet. Vona úgy vélte: a kormány „jobbikos eszközökkel” kezeli a migránskérdést, ezzel kifogva a szelet a Jobbik vitorlájából. Ennek ellenére hiszi, hogy 2018-ban a Jobbik legyőzheti a Fideszt. A politikus hozzátette, érdemes tanulni Orbán Viktortól és Lázár Jánostól, „jót és rosszat” egyaránt. A Jobbik elnöke pártjának „nyugati nyitásáról” is beszélt, kijelentve, hogy az Egyesült Államokkal könnyebb megtalálni a közös hangot, mint Németországgal, amely sok szempontból még mindig „a második világháború utáni reflexekkel” tekint Magyarországra. Fotó: MTI Tóbiás József közelebb kerülne a valósághoz Eleméry - Nincs feszültség az MSZP-ben, amely olyan párttá akar válni, amely valóban a magyar emberek igazi problémáival, azok megoldásával foglalkozik - állította Tóbiás József. A Gyurcsány Ferenc által meghirdetett ellenzéki öszszefogásról az MSZP elnöke azt mondta: nem érdemel több szót. „Folytathatatlan az elitpolitizálás” - szögezte le Tóbiás a Népszavának adott interjújában, hozzátéve, a szocialista párton belüli, személyével kapcsolatos névtelen kritikákkal nem törődik, az MSZP elnöksége pedig egységes és elkötelezett a megújulásban. Az elnök bevallotta: novemberi kongreszszusukat azért tervezték csupán egynaposra, hogy ne kelljen fizetni a küldöttek elszállásolási költségét, a spórolás „fontos szempont volt a döntésnél”. Az MSZP kormányzóképességét firtató kérdésre az elnök úgy válaszolt, „ne kérjék rajtam számon alig több mint egy év pártvezetés után az elmúlt tíz év munkáját”. Az MSZP rendkívül alacsony támogatottságával kapcsolatban Tóbiás úgy fogalmazott: minél közelebb kerülnek a mindennapi valósághoz, annál közelebb kerülnek majd a választókhoz is. Az ellenzéki pártok összefogását sürgető hangokról a szocialista elnök leszögezte: a Gyurcsányféle pártösszefogást „2014-ben már beárazták a választópolgárok, (...) nem érdemel több szót”. Az MSZP elnöke által elmondottakkal ellentétben egy múlt pénteki sajtóbeszélgetésen Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő és Szanyi Tibor, a párt EP-képviselője kész tényként kezelte, hogy a párt tavaszi tisztújításán biztosan lesznek személycserék az országos vezetőségben is. A HELYZET Megbukott politika Néhány hónappal ezelőtt azon keseregtek a német szociáldemokrata párt prominens tagjai és a hozzájuk közel álló sajtóorgánumok, hogy a baloldali pártnak teljesen felesleges kancellárjelöltet állítania a két év múlva esedékes parlamenti választásokon, hiszen Angela Merkelt úgysem fogja tudni legyőzni senki. A kancellár asszony tíz éve vezeti Németországot, a kereszténydemokraták három egymás utáni választást nyertek meg, s a jólét, a gazdasági stabilitás és Németországnak az Európai Unióban betöltött szerepe alapján úgy tűnt, jó néhány évig semmi sem változtathatja meg a fennálló politikai rendet. Úgy tűnt. A menekültválság ugyanis sok mindent megváltoztatott. Nemcsak Európában, de Afrikában és a Közel-Keleten is. Sőt, ez a modern kori népvándorlás egyszer talán úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint ami az egész világ status quóját megváltoztatta. Ezt most még nem tudhatjuk. Tudjuk viszont azt, hogy ahová naponta ezrével, tízezrével léptek be eddig a bevándorlók, ott egy egész ország nyugalmát felbolydították. Nincs ez másként Ausztriában sem, ahol a magyarokat a kerítés építése miatt korábban lenácizó politikusok ma már kerítést építenek. Megalázó bírálataikért nem kértek bocsánatot, kerítést azonban építenek. Vagy ahogy ők nevezik: kaput, oldalsó szárnyakkal. A kezdeti lelkesedés Németországban is hamar alábbhagyott. Pontosabban Bajorországban, hiszen a déli tartománynak kell elviselnie a bevándorlással járó terhek jelentős részét. Nem elég, hogy Bajorország Németország és Európa gazdasági motorja, most még a menekültek befogadásáért, regisztrációjáért és ellátásáért is ő az első számú felelős. Mindezt a felelősséget pedig azért kell vállalnia, mert Angela Merkel ország-világnak kihirdette: Németország minden menekültet befogad. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Horst Seehofer bajor miniszterelnök megelégelte a berlini kormánynak az ügyben tanúsított magatartását, és ultimátumot intézett Angela Merkelhez, amelyben a bajor minisztereknek a kormányból való visszahívásával fenyegetőzött. A feszültség enyhítésére és a problémák kibeszélésére tartott tegnapi találkozón állítólag sikerült bizonyos kérdésekben megegyezésre jutni, de a részleteket még nem ismertették. Hogy a kormánypárti egyeztetéseknek lesz-e valamilyen kézzelfogható eredménye, az a jövő kérdése, de azt már most leszögezhet■ jük, hogy Angela Merkel és kormányának hitelességét megtépázta a m menekültválság. Nem beszélhetünk ugyan támogatottságuk rohamos csökkenéséről, hiszen a felmérések szerint továbbra is vezetik a népszerűséglistákat, de ahhoz kétség sem férhet, hogy valami megváltozott Németországban. A társadalomban és a politikában egyaránt törés következett be, amit a berlini vezetés cselekvőképtelensége okozott. Angela Merkel további hezitálása súlyos kormányválságot idézhet elő és komoly társadalmi feszültséget eredményezhet. Ebben az esetben a szociáldemokraták talán mégis megfontolják majd, hogy legyen-e saját kancellárjelöltjük. A politikai korrektség időszakának ideje lenne véget vetni. Németországban naponta gyújtanak fel menekültszállásokat és támadnak meg bevándorlókat. A szélsőséges nézeteket valló csoportok és pártok erősödnek. A német kormány minden nap elhatárolódik ugyan a valóban szégyenteljes támadásoktól, és arról beszél, hogy az intolerenciának és az idegengyűlöletnek nincs helye a társadalomban, de meg kellene végre értenie, hogy a pofonok nem a bevándorlóknak szólnak, hanem magának a kormánynak. A nyitott kapuk politikája megbukott. Ezt a bajorok már régóta tudják. Merkel asszony, hallgasson rájuk! KOTTÁSZ ZOLTÁN BELFÖLD 3 A kormánykoalícióra több mint kétszer annyian szavaznának, mint a Jobbikra Erősödött a Fidesz, mélyponton az MSZP Magyar Idők Jelentősen megnőtt a kormánypártok népszerűsége az elmúlt negyed évben, miközben az MSZP és a Jobbik támogatottsága érzékelhetően csökkent. A szocialista párt népszerűsége soha nem volt még ilyen alacsony - derül ki a Tárki októberi pártpreferencia-kutatásából. A teljes népességen belül a kormánypártok 28 százalékos támogatottságot értek el, a Jobbik népszerűsége 12 százalékon áll, az MSZP-re pedig 7 százalékuk szavazna. A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP alkotta kormánykoalíció ötvenegy, az MSZP tizennégy, a Jobbik pedig huszonhárom százalékon áll. A Nézőpont Intézet múlt heti felmérése szerint a Fidesz-KDNP októberben is változatlanul 34 százalékon, a Jobbik 12, az MSZP 7 százalékon áll. A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 45, a Jobbik 22, az MSZP 10 százalékos. Az intézet arról is kérdezte a válaszadókat, hogy kit látnának szívesen a miniszterelnöki székben. Adataik szerint Orbán Viktort 43, Vona Gábort, a Jobbik elnökét 7 százalékuk választaná kormányfőnek. A baloldali vezetők közül Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét 7 százalékuk tartotta alkalmasnak a posztra, Tóbiás pedig nem is szerepelt a listán. A Szonda Ipsos legutóbbi, szeptemberi felmérése szerint az országosan 24 százalékos Fidesz-hívek száma 1,9 millió fő. A rangsor második helyén a Jobbik áll, 1,1 milliós szavazótáborral. Az MSZP tíz százaléka nagyjából 800 ezer főt jelent. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékkal vezet, a Jobbik 26 százalékos, az MSZP ebben a körben 17 százalékot ér el. A pártok támogatottsága a teljes népességen belül (2015. október, százalék) Fidesz-KDNP 28 Jobbik 12 Fidesz-KDNP 34 Jobbik 12 Fidesz-KDNP 24 Egyéb pártok MSZP 47 7 Egyéb pártok 52 Forrás: Tárki, Nézőpont Intézet, Ipsos Egyéb pártok 53 Grafika: Magyar Idők MSZP 7 Jobbik 14 MSZP 10