Magyar Idők, 2015. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

2015-12-01 / 78. szám

w www.magyaridok.hu Kommunikációs kampányt indít a Fidesz Már több mint egymillió aláírás a kvóta ellen Vincze Viktor Attila mmmmmmm Már több mint egymillió aláírás gyűlt össze a Fidesz kötelező kvóta elleni pe­tíciójának támogatására - jelentette be Kósa Lajos, aki azt is leszögezte: az aláírások gyűjtését, azaz a kötele­ző betelepítés elleni küzdelmet egé­szen addig folytatják, amíg az Európai Unió el nem törli a betelepítési kvó­tát. A párt frakcióvezetője szerint to­vábbra is indokolt a kvótaellenes ma­gyar küzdelem, mivel az EU és Török­­ország közötti megállapodás egyálta­lán nem jelenti azt, hogy megoldódott volna az Európában már jelen levő egy­millió illegális bevándorló elhelyezé­sének kérdése.­­ Továbbra is életben van a kötelező betelepítési kvóta, amely 130 ezer bevándorló elosztása mellett további több mint 800 ezer ember el­osztását szabályozná - tette hozzá a Fidesz-frakció vezetője. Kósa Lajos beszélt arról is, hogy a frakció a kvótaellenes aláírásgyűjtés tá­mogatására kommunikációs kampányt tervez. Lapunk úgy értesült, hogy a Fi­desz-frakció ma jelenti be a kampány elindítását, amely internetes felülete­ken, valamint a megyei lapokban elhe­lyezett hirdetésekkel veszi kezdetét. Az interneten és a megyeszékhelyek lapjai­ban közzétenni tervezett felhívásokban a kvótaellenes petíció aláírásgyűjtő pa­vilonjainak képi elemei jelennek majd meg. Az eddigi hírek szerint a kam­pány januártól várhatóan óriásplaká­tokon is folytatódik. Információink sze­rint a parlament tegnapi ülésnapján a Fidesz frakcióülésének is egyik napi­rendi pontja volt a kötelező kvóta elleni kampány továbbviteléről szóló döntés. A képviselők egyetértettek abban, hogy teljesíthető az eddig tervezett or­szággyűlési menetrend, így az idén vár­hatóan december 15-én ülésezik utol­jára a magyar Országgyűlés. A frakció úgy határozott, hogy a budapesti olim­pia reprezentatív szervező- és előkészí­tő bizottságába a Fidesz képviselőcso­portja Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét delegálja. Bocsánatot kért a párizsi terrortá­madással és a zsidósággal kapcsola­tosan félreérthető nyilatkozata miatt Szentgotthárd polgármestere. Huszár Gábor szerencsétlen megfogalmazás­nak tartja korábbi megjegyzését, amely szerint bizonyos üzleti körök és Izrael összefüggésbe hozhatók a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i pá­rizsi merényletsorozattal. „A bizottsá­gi ülésen elhangzott, nem a nyilvános­ságnak szánt, a vita hevében szeren­csétlenül megfogalmazott, kellőkép­pen át nem gondolt mondatom miatt a következő nyilatkozatot teszem: a leg­távolabb állt és áll tőlem, hogy bárkit, különösen a zsidó vallású embereket megbántsam. Ezúton szeretnék bocsá­natot kérni mindazoktól, akiket a fel­tételes módban elhangzottakkal meg­sértettem. A történteket végtelenül saj­nálom ” - áll a Huszár Gábor által ki­adott nyilatkozatban. Lapunk megkeresésére Csécsi Soma a BRFK szóvivője közölte, hogy a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság súlyos tes­ti sértés bűntett kísérletének megala­pozott gyanúja miatt indított büntető­­eljárást egy 41 éves budapesti férfival szemben a fővárosban a hét végén bán­talmazott, kvótaellenes petíciós aláírá­sokat gyűjtő aktivista megtámadásával kapcsolatban. Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap je­lentette be, hogy egy férfi előbb szidal­mazta, majd többször megütötte és a hajánál fogva rángatta egyik aláírás­­gyűjtő aktivistájukat. Az új kampányban az aláírásgyűjtő pavilonok képi elemei jelennek majd meg Fotó: MTI v 4­­4 V­t Kontrát Károly:­ Az ellenzéki párt a zuhanó népszerűségét javítaná a közbiztonság bírálatával A Jobbik újra a cigányozásra fókuszál Losonczi Kata Új köztársaságot, demokráciát és vál­tozást követelt napirend előtti felszó­lalásában az MSZP-s Lukács Zoltán. Az országgyűlési képviselő szerint ki­üresedett a népszavazás intézménye, s attól is tart, hogy az adóhivatalt párt­katonák irányítják majd. Úgy fogalma­zott: a demokráciában fontos, hogy a családok enni tudjanak adni gyerme­keiknek. Az ellenzéki politikus úgy véli, a kormány megfizethetetlenné tette a rezsiköltségeket is. Rogán Antal reagálásban visszautalt a szocialisták kormányzására, a 2006. őszi eseményekre. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter sze­rint az MSZP-SZDSZ-kormány ak­kor erőszakkal kívánta megtartani a hatalmát. Hozzátette: a szocialisták úgy emeltek bért vagy csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták azt. A fideszes politikus úgy fogalmazott: - Ha Lendvai Ildikó és elvtársai nem lettek volna, nekünk nem kellett vol­na mit csökkenteni - utalt a rezsicsök­kentésre. A szocialista Hiller István in­terpellációjában arról beszélt, hogy hiába ad a kormány tízmilliárdokat a Kliknek, vagy éppen leváltja a veze­tőit, ez nem megoldás. Nézete szerint maga a Klik a probléma, amely folya­matosan újratermeli a hiányt. Vála­szában Rétvári Bence államtitkár ki­emelte: Hiller István minisztersége alatt is voltak ilyen problémák, ezek nem a Klik létrehozásától számítha­tók. Rámutatott: azokban az években tovább nőttek az iskolák közötti kü­lönbségek és a társadalmon belüli le­szakadás. A jobbikos Mirkóczki Ádám napi­rend előtti felszólalásában az utóbbi idők súlyos bűncselekményeit sorol­ta fel. A politikus szerint a kormány nem foglalkozik azzal, hogy közbiz­tonság szempontjából miként legyen élhetőbb a vidék. Kijelentette: a felso­rolt bűncselekmények szinte kizárólag a cigányság törvényen kívüli részének köszönhetők, amitől szerinte szenved cigány, nem cigány. Kontrát Károly, a Belügyminisz­térium államtitkára visszautasította a rasszista kijelentéseket, mert a Job­bik képviselője minden alap nélkül tá­madta az embereket, köztük a cigányo­kat. Szerinte a Jobbik a zuhanó népsze­rűségét próbálja javítani azzal, hogy a közbiztonságot bírálja. A Jobbik egyébként interpellációban, azonnali kérdésekben is újra és újra kér­dezte az államtitkárt ugyanerről a té­máról, aki lényegében ismételten meg­erősítette: az ellenzéki párt a népsze­rűségvesztése miatt veti fel a kérdést. Emlékeztették a szocialistákat: úgy emeltek bért és csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták Fotó Kurucz Árpád A H­F, I ,Y­Z­K ! Tűzoltás Történelmi nap! - hangsúlyozta Ahmet Davutoglu, amikor eluta­zott Brüsszelbe, hogy tárgyaljon a 28 EU-tagállam képviselőjével, no meg az uniós intézmények vezetőivel a migránsválság megoldá­sáról. Davutoglu útja diadalmenet volt, az egyébként is mosolygós arcú török kormányfő szinte kivirult, amint learatta a hosszú ide­ig érlelt termést. A tárgyalóasztal másik oldalán csak egy mosoly­gó ember ült, Jean-Claude Juncker, de ő amúgy is mindig vidám, függetlenül attól, hogy mi történik a világban, valószínűleg az EU összeomlását is fennkölt vigyorral adná hírül. A többiek azonban tudták, ez a történelmi összeborulás nem Törökországnak szól, ha­nem a megszorult európaiak segélykiáltása. Európa feltette a kezét. Képtelen megoldani a gondokat, s most tüzet olt. Levetkőzi a magára erőltetett, politikai korrektségből szőtt bohócruhát, s nevén nevezi a dolgokat. Nagyon későn, túl későn, amikor már itt van az áradat, amikor már képtelenség olyan intéz­ményrendszert felépíteni, amely hatékonyan és humánusan ke­zelhetné a problémát. Ezért azt adunk, amink van: pénzt. Hátha ez megoldást jelent. Hárommilliárd euró valóban nagy összeg, de messze nem elegendő, Törökország eddig nagyjából háromszor ennyit költött a kétmilliónál is több menekültre, de most valóban nem pénzről szól a megállapodás. Hárommilliárd eurót nagyon ha­tékonyan is fel lehetne használni, de ez a pénz nem biztos, hogy a címzettekhez fog eljutni, nem feltétlenül teremt megfelelő feltéte­leket a menekülteknek, de főleg egyáltalán nem egyértelmű, hogy ennyiért kiverik a fejükből a gondolatot, hogy Hamburgban nyis­sanak gyrossütödét. Törökország cserébe az unió jobbját kapja, ví­zummentességet, a csatlakozási tárgyalások előremozdítását s An­gela Merkel széles mosolyát. Persze hosszú út vezet a merkeli mo­solytól az uniós tagságig, sőt valójában most vált biztossá, hogy Tö­rökország nem juthat tovább az előszobánál, hiszen a 28 tagú kö­zösség láthatóan nem tudja kezelni a helyzetet. De kis lépésekkel előre lehet lépni, ezt Törökország mindenkinél jobban tudja. An­kara negyven éve várja az európai integrációt, azóta világok om­lottak össze és születtek újak, de az európai-ázsiai középhatalom nem jutott be az elitklubba. Csakhogy az idő előrehaladtával a klub csillogása is kezd meg­kopni. Angela Merkel láthatóan nem hajlandó elfogadni politikájá­nak kudarcát, s a vele együtt gondolkodókkal továbbra is fenntartja a bevándorlók hívását. Szereti a kvótákat, szeretné a letelepítés si­kerét ünnepelni, addig fenntartani a siker látszatát, amíg a kudarc nem nyilvánvaló. Politikai szempontból m­égis hiba egy olyan áb­rándot kergetni, amelynek ideológiai szempontból lehet csak szép eredménye, a rideg tényeket tekintve azonban a siker legalábbis kérdéses, és cseppet sem veszélytelen. Németország nem szorul rá a bevándorlók befogadására, integrációs teljesítménye nem ép­pen rózsás, nem csak Mesut Özilből áll a németországi török közös­ség. Németország még a hazai rendezésű focivébé idején is félve tette ki a német lobogót, aggódva a nacionalizmus újjáéledésétől - ugyanerről a tőről fakad a Wilkommenskultur is. Borzasztó gör­csös és nagyon német. Egyelőre nem tudni, hogy a klub hogyan vészeli majd át a vál­ságot. Az mindenképpen örömteli, hogy a kicsit nyűgös és mes­terségesnek tűnő visegrádi csoportba élet költözött, s lett hatá­rozott, tiszta álláspontot képviselő közösség, amely él a lehetősé­geivel. De a kabátot újra kell gombolni, hogy mindenkit melegít­sen. Mert ez a kabát nagyon jó anyagból van, s történelmi hiba len­ne veszni hagyni. BELFÖLD 3

Next