Magyar Idők, 2016. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-02 / 1. szám

2 BELFÖLD Egyre többen Orbán politikája mellett Már az európai baloldalon is egyre többen támogatják Orbán Viktor migránspolitikáját, mert a józanul gondolkodók belátták, hogy Európa létéről van szó - je­lentette ki a Századvég vezető elemzője az M1 aktuális csator­na csütörtöki műsorában. Lánczi Tamás azt követően nyilatkozott, hogy Paul Lendvai magyar szár­mazású osztrák újságíró, a ma­gyar miniszterelnök egyik legna­gyobb kritikusa úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor politikája az egyetlen járható út a migránskrí­­zis megoldására. Hangsúlyozta: ma már sok baloldali gondolko­dó, sőt az európai lakosság leg­nagyobb része is azt a politikát szorgalmazza, amelyet a magyar miniszterelnök folytat. (MTI) Tízmilliárd köznevelési intézményekre A Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ csaknem 12,5 milliárd forint támogatásból komplex informatikai fejlesztést valósít meg a köznevelési intéz­ményekben az Új Széchenyi-terv részeként. A kiemelt projekt cél­ja, hogy a közoktatási intézmé­nyeket korszerű, a kor igényeit kielégítő informatikai eszközök­kel lássák el. A projekttel infor­matikai tantermi eszközöket sze­reznek be vagy cserélnek korsze­rűbbre, biztosítják a tankönyvek és tananyagok elektronikus hoz­záférését, és fejlesztik a digitális írástudást, elősegítve a digitális leszakadás megállítását. Március 31-ig minden, a projektben érin­tett intézménybe eljutnak az esz­közcsomagok. (MTI) Jobbikos elismerés a kormánynak Történelmi lépésnek nevez­te Novák Előd a kormány intéz­kedését a három gyermeket vál­laló párok kétszer tízmillió fo­rintos támogatásáról. A jobbi­kos politikus Győrben köszön­tötte a 2016-os év első újszülött­jét és édesanyját. Mint mond­ta: a korábbi kormányok ed­dig soha nem szánták el magu­kat olyan mértékű költségveté­si forrást igénylő intézkedésekre, mint a 2011-ben bevezetett csa­ládi adókedvezmény, illetve a la­kásépítések áfájának öt százalék­ra való csökkentése. Novák sze­rint minden egyes gyermek meg­születése egy kisebb nemzeti ün­nep, a kormányzatnak ösztönöz­ni kell a minél előbbi gyermek­­vállalást. (MTI) Kórházi fejlesztések Dunaújvárosban Csaknem egymilliárd forintból valósultak meg fejlesztések a du­naújvárosi Szent Pantaleon Kór­házban. Jobbágy Lajos, az intéz­mény orvos igazgatója elmondta: a teljes egészében európai uniós támogatással megvalósuló, 978,5 millió forint értékű beruházás célja az volt, hogy a tavaly négy­­milliárd forintból elkészült új részleg modernizációs szintjére emeljék a kórház régi épületében működő osztályok eszközparkját. Az orvos igazgató kiemelte az újonnan felszerelt szülőszobát, a patológia megújítását, valamint azt, hogy az ideggyógyászati osz­tályon egy új, négyágyas, stroke­­os betegek ellátására kialakított őrzőt hoztak létre. Beszereztek sok gasztroenterológiai tükrö­zésekhez szükséges berendezést, és több mint háromszáz modern ágyat is vásároltak. (MTI) 2016. január 2., szombat A vesztegetési bűnszövetség vezetője egy elbocsátott ügyészt alkalmaz A tábornokper főkolomposát védi Hagyó volt vádlója Magyar Idők A szocialista Hagyó Miklós, Hunvald György és Molnár Gyula egykori vád­lója védi az ország egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének főkolomposát, a tábornokper vádlottját,­O. János volt dandártábornokot - tudta meg lapunk. A tizenhat embert - köztük számos honvéd főtisztet és Fapál László volt közigazgatási államtitkárt - a vádlot­tak padjára ültető, lassan tíz éve zaj­ló perben a Központi Nyomozó Fő­ügyészség (KNYF) egykori ügyésze, Kutron Katalin látja el annak a ter­heltnek a védelmét, aki a vád szerint a Honvédelmi Minisztériumban 2002 és 2010 között működő vesztegetési hálózat irányítója volt. A szocialista Juhász Ferenc honvédelmi miniszter­sége idején létrejött bűnszövetség ve­zetőjének jogi képviselete Kutron Ka­talin részéről azért is figyelemre mél­tó, mert az egykori ügyésznőnek a hí­rek szerint az MSZP-s politikusok el­leni korrupciós perekben elkövetett szakmai hibák miatt kellett távoznia a posztjáról. Kutron Katalin, a KNYF egyik cso­portvezető ügyészeként képviselte a vá­dat például az SZDSZ-es Weinek Leo­­nárd és az MSZP-s Hunvald György elleni, vitatott tanácsadói szerződé­sekről szóló ügyben. A per azonban a vádhatóság számára kudarccal végző­dött, februárban jogerősen is felmen­tette a bíróság a hűtlen kezelés vádja alól Hunvaldot és Weineket. A vádhatóság nyomozói és vádelő­készítési munkáját kedvezőtlenül mi­nősítő ítélet született Molnár Gyula volt polgármester és Lakos Imre ko­rábbi alpolgármester büntetőperének tárgyalásán is. Végül a Kúria Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgár­­mestert, illetve helyettesét, a szabad demokrata Lakos Imrét jogerősen fel­mentette a vádak alól 2014 májusá­ban. A per azért is volt nagy kudarc a KNYF és az azt képviselő Kutron Ka­talin számára, mert még az ügyészség tanúja sem támasztotta alá a vádira­tot. A vádhatóság kénytelen volt elis­merni, hogy nem történt károkozás. Kutron Katalin képviselte kezdetben a vádat a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen első fo­kon zajló büntetőügyben is. Az ügyész­ség ebben az eljárásban is azzal szem­besült, hogy egyre jobban gyengül a vád. A tárgyalásokon a vádhatóság fo­lyamatosan korrigálni volt kénytelen a vádiratban foglaltakat. Ez a per okoz­ta végül Kutron Katalin leváltását. Az Origó kérdésére a Legfőbb Ügyészség akkoriban azt közölte: észlelték, hogy a BKV-ügyben a nyomozást korábban irányító vezető beosztású ügyész soro­zatos mulasztásokat követett el. Ezért az ügyészség 2013 januárjában fegyel­mi eljáráson, a hivatali kötelesség vét­kes megszegésével megvalósított fe­gyelmi vétség miatt felmentette a ve­zetői tisztségéből Kutron Katalint. Az ügyész a fegyelmi határozatot munka­ügyi bíróságon támadta meg, de a ke­resetét jogerősen elutasították. Polt Péter legfőbb ügyész ezek után elrendelte Kutron áthelyezését, cso­portvezetőből beosztott ügyész lett, és a KNYF-től a Fővárosi Főügyészség­hez került át. Később az ügyészség be­jelentette, hogy a BKV-ügyben továb­bi mulasztásokat tártak fel, emiatt az ügyésznőt 2013 júliusában egy újabb fegyelmi eljárásban hivatalvesztéssel sújtották. Kutron Katalin ezt a határo­zatot is megtámadta a munkaügyi bí­róságon, és ezúttal nyert, de nem he­lyezték vissza az állásába. Igaz, ezt már nem is kérte. Mint ismert, a tábornokperben be­nyújtott vádirat szerint a vádlottak bűn­­cselekményeinek lényege az volt, hogy egy ,,visszaosztási rendszert”­vezettek be, amely alapján a szerződött polgá­ri vállalkozások a honvédségi megbí­zási díjak egy részét visszaszolgáltat­ják. Az egyik beismerő vallomás sze­rint ezekből a kenőpénzekből jutha­tott a legfelsőbb vezetőknek is, pél­dául Fapál Lászlónak vagy a szocialis­ta Juhász Ferenc volt honvédelmi mi­niszternek. A katonai ügyészség sze­rint a hivatali vesztegetéssel összesen 200 millió forinttal károsították meg az államot. A terheltek közül csak Fapál László engedi fotózni magát, ehhez mindig fel is ölti a levetett mundért Fotó: MTI Mostantól fizetni kell annak, akit előállítanak a rendőrségen Suki Zoltán Akár tízezer forintot is fizethet 1-jétől az, akit köröznek a hatóságok, kimen­nek érte a rendőrök, és előállítják. Egy most megjelent belügyminisztériumi rendelet szerint ha valakiért rendőrau­tóval mennek ki, akkor már egyből fel­számolnak 9250 forintot. Ha a rend­őrök autó nélkül érkeznek, akkor mi­nimum kétezer forintot kell fizetni, de ez az összeg óránként kétezer forinttal is tovább nőhet. Pluszköltség lehet, ha a rendőrautóval megtett távolság több, mint 25 kilométer. Ilyenkor a 26. kilo­métertől ötven forintot kell fizetni ki­lométerenként. A fizetendő időbe nemcsak a tény­leges elfogás, hanem az odaút ideje is beleszámít. Az esetek többségében a rendelet elővezetésenként két rendőrrel számol, de ha a körözött ember miatt mégis több rendőrre lenne szükség, ak­kor többet is kell majd fizetni. Az előve­zetések költségei megoszlanak, ha több személyt visznek be egyszerre. Ilyen­kor az összeget elosztják az előállítot­tak között. A belügyminiszter rende­lete szerint az így befolyt pénz ahhoz a megyei vagy fővárosi rendőr-főkapi­tánysághoz kerül, amelyik az előállí­tást intézte. Az előállítás előtt a rend­őrség és a bíróság mostantól megtehe­ti, hogy információt kérjen állami és önkormányzati intézményektől akkor, amikor olyan ismeretlen tettest keres­nek, aki elzárással is büntethető sza­bálysértést követett el. A büntetőeljárási törvény szerint egyébként jelenleg az előállítást kö­vető őrizetbe vétel a rendőrség és az ügyészség nyomozó hatósági jogköré­ben alkalmazható legfeljebb 72 óráig tartó kényszerintézkedés, ami a terhelt személyi szabadságának átmeneti el­vonását jelenti. Lejártakor a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elren­delik az előzetes letartóztatását. Változnak a drogokra, így az új pszi­­choaktív szerekre vonatkozó szabályok is. Mostantól az is szabálysértést követ el, akinél csekély mennyiséget, azaz tíz grammnál kevesebbet találnak. Akit pe­dig eltiltanak a járművezetéstől, annak az eltiltási idejébe beleszámít a jogosít­vány helyszíni elvételétől eltelt idő is. Fotó: MTI

Next