Magyar Idők, 2016. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-07 / 5. szám
www.magyaridok.hu Cikkünk nyomán felszólították a lapot a korrekcióra Főkonzulátusi eljárás alatt a New York Times Vincze Viktor Attila Az illetékes magyar külképviselet, a New York-i magyar konzulátus már elkezdte a megtévesztő sajtóhírek kijavításához, illetve a cáfolatok nyilvánosságra hozatalához szükséges eljárást a hazánkról valótlan információkat közlő The New York Timesnál - közölte lapunkkal Kovács Zoltán kormányszóvivő. A Magyarországgal kapcsolatos sajtó-helyreigazítási ügyekben csak a cikket közlő ország jogrendje alapján lehetséges a valótlan állítások korrekcióját kérni. Ebben az esetben az Egyesült Államok jogrendje vonatkozik a valótlan állítást tartalmazó cikkel kapcsolatos magyar helyreigazítási szándékokra is - tette hozzá Kovács Zoltán. Kiemelte: a magyar külképviseletek fontos feladatai közé tartozik a sajtójogi természetű ügyek intézése is. Mint ismert, az amerikai napilap tévesen azt állította, hogy egy magyar börtönőr erőszakot alkalmazott egy szír migráns nővel szemben. A büntetésvégrehajtás vezetői és a kormány tájékoztatása szerint azonban ez azért is lehetetlen, mert Magyarországon csak felnőtt férfiak kerültek idegenrendészeti őrizetbe. Lapunk megkeresésére Kumin Ferenc, Magyarország New York-i főkonzulja elmondta: a magyar főkonzulátus már dolgozik az ügyön. A főkonzul szerint rendkívül súlyosnak minősíthető a legújabb, Magyarországgal kapcsolatos valótlan tartalmú sajtóközlés. Kumin Ferenc negatív meglepetésnek tartja a cikk ügyét, mivel az utóbbi időben az Egyesült Államokban és a The New York Times vonatkozásában is jelentősen csökkent a valótlan, sokszor elfogult és megalapozatlan magyar vonatkozású hírek, tartalmak közlése. Kumin Ferenc tájékoztatása szerint az ilyen ügyek rendezésére azonban rendkívül szűk jogi keretek állnak rendelkezésre. Mivel az USA jogrendje kiemelten védi a sajtószabadságot, a magyar, illetve európai jogban meglévő helyreigazítási eljárás nem létezik Amerikában. Az Egyesült Államokban a sajtóban megjelent hibás, valótlan, téves vagy megtévesztő közlések korrekciója kapcsolatfelvétel és a közlő médium belső szabályozásai alapján lehetséges, tárgyalásos úton. Ennek megfelelően a magyar főkonzul eljuttatta helyreigazítási kérelmét a lap menedzsmentjéhez, megkereste a lap érintett szerkesztőségeit. Kumin Ferenc arra kérte az újság vezető külpolitikai szerkesztőjét, hogy álljanak elő az állítólagos inzultus részleteivel, helyével, idejével, mivel ez egy komoly vád, és ha bármi alapja lenne, a magyar hatóságok azonnal vizsgálatot indítanának. A diplomata azt is kérte, hogy ha további részlettel nem tud a lap szolgálni, lássák be tévedésüket, és a saját etikai kódexük előírásainak megfelelően hozzák le a helyesbítést. Eddig semmilyen részletről nem kapott a magyar főkonzul tájékoztatást a laptól az állítólagos incidenst illetően. A Kumin Ferenctől kapott tájékoztatás alapján néhány napon belül várható válasz a magyar jogorvoslati kérelemre. Ez minden bizonnyal a magyar vélemény közlése, illetve valamilyen formájú helyreigazítás lehet, mivel egy ellenőrizetlen, ismeretlen forrásból származó valótlan állítás közlése ellentétes a The New York Times saját maga által meghatározott etikai kódexével. Ebben az ügyben a The New York Times szavahihetősége a tét - szögezte le a főkonzul. Egy afgán bevándorló internetezik a kiskunhalasi őrzött szálláson Fotó: MTI A HELYZET Média Stasi A német média Európa szégyene. Ne szépítsük: el akarták hallgatni, hogy szilveszterkor Németország több városában migránsok randalíroztak, nőket támadtak meg, raboltak ki. Nem tudjuk, mit ír ilyen esetekre az etikai kódexük, de ezek szerint a saját állampolgáraik ellen elkövetett bűncselekményről való tudósításoknál fontosabb megvédeni a migránsokról kialakított pozitív képet. Az eddigi nyomor és háború elől menekülő családok naiv ábrázolásába rendesen belerondított volna, ha mondjuk szilveszterkor élőben kapcsolják Köln főterét. A német újságírók belső lelki píszíjüknek köszönhetően ilyenkor hallgatnak. Pedig talán sosem éltek cenzúrában, a csengőfrászos, fekete autós NDK-ban. Liberális elveikből és az önellentmondó jogvédő maszlagaikból azonban mégis sikerült létrehozniuk egy Média Stasit, amely a véleménydiktatúra felett őrködik. Ennek az eredménye, hogy a német sajtó vaknak tetteti magát, ha a kedvenc bevándorlóik német lányokat erőszakolnak meg. Pedig ha nem találták volna politikailag inkorrektnek az úgynevezett libidókérdés megtárgyalását, már jó előre jelezhették volna azt a kriminológusok által megjósolt jelenséget, hogy a nagyszámú fiatal, ereje teljében lévő, nemzőképes férfi migránsnak a szexuális önmegtartóztatás csak rövid ideig opció. Az újságírók mégis inkább a toleranciát kérték számon a németeken, és rasszista riogatásnak tartottak minden ellenvéleményt. Most azonban nemcsak az újságírók lapulnak, hanem a nagy médiatámogatottságot élvező, korábban minden szexista viccen felháborodó feministák, jogvédők is. Lelepleződött a nagy emancipációs harc, és hiába az is, hogy a kancellár nőnemű. Ha a migráns erőszakol, akkor biztosan a nők voltak a hibásak kihívó viselkedésükkel és öltözködésükkel! Ebbe az őrületbe illik bele a kölni polgármester aszszony iránymutatása is, amely szerint a farsangi karneválon a nőknek „kartávolságot” kell tartaniuk a férfiaktól. És az eszement ötletre a német sajtó persze nem meri leírni, hogy akkor jelmezbálozzon a polgármester asszony a több száz fős kanos galerival. Ez is mutatja, hogy a migránsokkal cinkos állam nem szándékozik megvédeni állampolgárait a rájuk támadó bandáktól, hanem az ő normáikhoz igazodik. A média pedig nem hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre. A ZDF köztévé vezetője utóbb bocsánatot kért ugyan a mulasztásért a Facebookon. Szánalmas közleményében „hibáról” ír, és azzal magyarázza a megkésett tudósítást, hogy óvatosan akartak eljárni, és „kiegészítő interjúkat” akartak készíteni a témában. Ez a fajta „alaposság” és „körültekintés” persze korábban nem jellemezte a német sajtót. A migránsáradatot sikerült úgy jellemezniük, mint barátságos, piknikező közel-keleti családokat, akikre Németországnak nagy szüksége van. Azokat az országokat pedig, amelyek a betelepítési kvóta ellen voltak, egyszerűen rasszistának minősítették. A ZDF tudósítója szeptemberben például arról számolt be Budapestről, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot, mert nem engedi fel szegény migránsokat a Bécsbe tartó vonatokra. A német sajtó egy része szerint pedig Magyarország állatként bánt a menekültekkel. Persze jól emlékszünk arra is, hogy a migránsok erőszakoskodásairól most hallgató sajtómunkások korábban újságírói kötelességüknek tekintették, hogy még a közszolgálati gyerekcsatornán is a hitleri gonoszságú Orbán Viktor diktatúrájáról vetítsenek rajzfilmet, és azt sulykolják, hogy Magyarország „lebontja a jogállamot”, „felszámolja a sajtószabadságot”, „megfélemlíti a cigányokat és a zsidókat”, meg kell óvni tőle Európát. Most, amikor nem a kontinenst, csupán saját lakosaikat kellett volna megvédeniük a csőcseléktől, csődöt mondtak. Nem ezért az egy esetért, hanem az egész német sajtó működéséért kellene bocsánatot kérniük. BELFÖLD 3 A bankokat arra kérik a kereszténydemokraták, hogy mielőbb indítsák el a csőd ügyintézését A bevándorlás maradhat idén a fő téma Magyar Idők A külpolitikát illetően csak mérsékelten lehetünk optimisták, hiszen a fő téma továbbra is a bevándorlás lesz - jelentette ki Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a migráció ügyében kettős felelősség terheli a politikusokat, ugyanis tényleges segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, ám egyúttal biztosítani kell az önvédelmet. Leszögezte: az EU nem képes hatékony védelmet biztosítani a nemzeteknek. A magyar határvédelmi megoldás a leghatékonyabb. A valóban védelemre szorulók, valamint az önvédelem szempontjait pedig az európai határokon kívüli megoldás szolgálja. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke aláhúzta: a szilveszterkor Németországban történtek sajnos azt bizonyították, amiről Magyarországon gyakran beszéltek, vagyis hogy a bevándorlás kontrolljának hiánya olyan veszélyeket hordoz, amely civilizációs és közbiztonsági problémákat is okoz. Az események azt mutatják, hogy az illegális bevándorlás támadás az európai életmód és értékek ellen. Akik idejönnek és le akarnak telepedni, azoknak alkalmazkodniuk kellene az európai életformához. Harrach Péter arról is beszélt: az otthonteremtési támogatás kiszélesítésének köszönhetően belpolitikai kérdésekben 2016 már derűlátásra ad okot. Kiemelte: a kormány a családpolitikában újabb jelentős lépést tett az otthonteremtés segítésével, ami a demográfiai helyzet és a családok helyzetének egyidejű javítását szolgálja. Fontosnak nevezte, hogy a kormány nem csak a háromgyermekesek támogatására gondol, s a kétgyermekeseknek is nagyobb adókedvezményt nyújt. Rétvári Bence ennek kapcsán arra kérte a bankokat: mielőbb kezdjék el az új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) ügyintézését. PÉLDÁT KELL MUTASSUNK Európa ma nem gazdasági, hanem erkölcsi és lelki természetű válságtól szenved - jelentette ki Kaposváron Gulyás Gergely. Az Országgyűlés alelnöke kiemelte: hiába a kereszténység több ezer éves hitbeli és közösségmegtartó ereje, kontinensünkön ma egy olyan eszmeáramlat van jelen, ami nemcsak a földrész keresztény gyökereit szeretné elfeledtetni, hanem a keresztény etikából következő, társadalmi együttélési szabályokat is. Akkor járunk el helyesen, ha példát mutatunk, és bizonyítjuk: a megújulás kizárólag hagyományaink, megóvásával, az értékalapú közösségek megerősítésével, az öntudatos polgári középosztály kiszélesítésével valósulhat meg. (G. J. A.) KDNP.HU A KDNP szerint az otthonteremtés éve lehet 2016 Fotó: MTI