Magyar Idők, 2016. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-07 / 5. szám

www.magyaridok.hu Cikkünk nyomán felszólították a lapot a korrekcióra Főkonzulátusi eljárás alatt a New York Times Vincze Viktor Attila Az illetékes magyar külképviselet, a New York-i magyar konzulátus már elkezdte a megtévesztő sajtóhírek ki­javításához, illetve a cáfolatok nyilvá­nosságra hozatalához szükséges eljá­rást a hazánkról valótlan informáci­ókat közlő The New York Timesnál - közölte lapunkkal Kovács Zoltán kor­mányszóvivő. A Magyarországgal kap­csolatos sajtó-helyreigazítási ügyekben csak a cikket közlő ország jogrendje alapján lehetséges a valótlan állítások korrekcióját kérni. Ebben az esetben az Egyesült Államok jogrendje vonatko­zik a valótlan állítást tartalmazó cik­kel kapcsolatos magyar helyreigazítá­­si szándékokra is - tette hozzá Kovács Zoltán. Kiemelte: a magyar külképvi­seletek fontos feladatai közé tartozik a sajtójogi természetű ügyek intézése is. Mint ismert, az amerikai napilap téve­sen azt állította, hogy egy magyar bör­tönőr erőszakot alkalmazott egy szír migráns nővel szemben. A büntetés­végrehajtás vezetői és a kormány tájé­koztatása szerint azonban ez azért is lehetetlen, mert Magyarországon csak felnőtt férfiak kerültek idegenrendé­szeti őrizetbe. Lapunk megkeresésére Kumin Fe­renc, Magyarország New York-i főkon­zulja elmondta: a magyar főkonzulátus már dolgozik az ügyön. A főkonzul sze­rint rendkívül súlyosnak minősíthető a legújabb, Magyarországgal kapcsola­tos valótlan tartalmú sajtóközlés. Ku­­min Ferenc negatív meglepetésnek tart­ja a cikk ügyét, mivel az utóbbi időben az Egyesült Államokban és a The New York Times vonatkozásában is jelentő­sen csökkent a valótlan, sokszor elfogult és megalapozatlan magyar vonatkozású hírek, tartalmak közlése. Kumin Ferenc tájékoztatása szerint az ilyen ügyek ren­dezésére azonban rendkívül szűk jogi keretek állnak rendelkezésre. Mivel az USA jogrendje kiemelten védi a sajtó­­szabadságot, a magyar, illetve európai jogban meglévő helyreigazítási eljárás nem létezik Amerikában. Az Egyesült Államokban a sajtóban megjelent hi­bás, valótlan, téves vagy megtévesztő közlések korrekciója kapcsolatfelvétel és a közlő médium belső szabályozá­sai alapján lehetséges, tárgyalásos úton. Ennek megfelelően a magyar főkonzul eljuttatta helyreigazítási kérelmét a lap menedzsmentjéhez, megkereste a lap érintett szerkesztőségeit. Kumin Fe­renc arra kérte az újság vezető külpo­litikai szerkesztőjét, hogy álljanak elő az állítólagos inzultus részleteivel, helyé­vel, idejével, mivel ez egy komoly vád, és ha bármi alapja lenne, a magyar ha­tóságok azonnal vizsgálatot indítaná­nak. A diplomata azt is kérte, hogy ha további részlettel nem tud a lap szolgál­ni, lássák be tévedésüket, és a saját eti­kai kódexük előírásainak megfelelően hozzák le a helyesbítést. Eddig semmilyen részletről nem ka­pott a magyar főkonzul tájékoztatást a laptól az állítólagos incidenst illetően. A Kumin Ferenctől kapott tájékozta­tás alapján néhány napon belül várható válasz a magyar jogorvoslati kérelem­re. Ez minden bizonnyal a magyar vé­lemény közlése, illetve valamilyen for­májú helyreigazítás lehet, mivel egy el­lenőrizetlen, ismeretlen forrásból szár­mazó valótlan állítás közlése ellentétes a The New York Times saját maga által meghatározott etikai kódexével. Ebben az ügyben a The New York Times szava­hihetősége a tét - szögezte le a főkonzul. Egy afgán bevándorló internetezik a kiskunhalasi őrzött szálláson Fotó: MTI A HELYZET Média Stasi A német média Európa szégyene. Ne szépítsük: el akarták hallgatni, hogy szilveszterkor Németország több városában migránsok randalí­roztak, nőket támadtak meg, raboltak ki. Nem tudjuk, mit ír ilyen ese­tekre az etikai kódexük, de ezek szerint a saját állampolgáraik ellen elkövetett bűncselekményről való tudósításoknál fontosabb megvé­deni a migránsokról kialakított pozitív képet. Az eddigi nyomor és há­ború elől menekülő családok naiv ábrázolásába rendesen belerondí­tott volna, ha mondjuk szilveszterkor élőben kapcsolják Köln főterét. A német újságírók belső lelki píszíjüknek köszönhetően ilyenkor hall­gatnak. Pedig talán sosem éltek cenzúrában, a csengőfrászos, feke­te autós NDK-ban. Liberális elveikből és az önellentmondó jogvédő maszlagaikból azonban mégis sikerült létrehozniuk egy Média Sta­­sit, amely a véleménydiktatúra felett őrködik. Ennek az eredménye, hogy a német sajtó vaknak tetteti magát, ha a kedvenc bevándorlóik német lányokat erőszakolnak meg. Pedig ha nem találták volna po­litikailag inkorrektnek az úgynevezett libidókérdés megtárgyalását, már jó előre jelezhették volna azt a kriminológusok által megjósolt jelenséget, hogy a nagyszámú fiatal, ereje teljében lévő, nemzőké­pes férfi migránsnak a szexuális önmegtartóztatás csak rövid ideig opció. Az újságírók mégis inkább a toleranciát kérték számon a né­meteken, és rasszista riogatásnak tartottak minden ellenvéleményt. Most azonban nemcsak az újságírók lapulnak, hanem a nagy mé­diatámogatottságot élvező, korábban minden szexista viccen felhá­borodó feministák, jogvédők is. Lelepleződött a nagy emancipációs harc, és hiába az is, hogy a kancellár nőnemű. Ha a migráns erősza­kol, akkor biztosan a nők voltak a hibásak kihívó viselkedésükkel és öltözködésükkel! Ebbe az őrületbe illik bele a kölni polgármester asz­­szony iránymutatása is, amely szerint a farsangi karneválon a nők­nek „kartávolságot” kell tartaniuk a férfiaktól. És az eszement ötlet­re a német sajtó persze nem meri leírni, hogy akkor jelmezbálozzon a polgármester asszony a több száz fős kanos galerival. Ez is mutatja, hogy a migránsokkal cinkos állam nem szándékozik megvédeni állampolgárait a rájuk támadó bandáktól, hanem az ő nor­máikhoz igazodik. A média pedig nem hívja fel a figyelmet a tarthatat­lan helyzetre. A ZDF köztévé vezetője utóbb bocsánatot kért ugyan a mulasztásért a Facebookon. Szánalmas közleményében „hibáról” ír, és azzal magyarázza a megkésett tudósítást, hogy óvatosan akar­tak eljárni, és „kiegészítő interjúkat” akartak készíteni a témában. Ez a fajta „alaposság” és „körültekintés” persze korábban nem jellemez­te a német sajtót. A migránsáradatot sikerült úgy jellemezniük, mint barátságos, piknikező közel-keleti családokat, akikre Németország­nak nagy szüksége van. Azokat az országokat pedig, amelyek a be­telepítési kvóta ellen voltak, egyszerűen rasszistának minősítették. A ZDF tudósítója szeptemberben például arról számolt be Budapest­ről, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot, mert nem engedi fel szegény migránsokat a Bécsbe tartó vonatokra. A német sajtó egy része szerint pedig Magyarország állatként bánt a menekültekkel. Persze jól emlékszünk arra is, hogy a migránsok erőszakoskodása­iról most hallgató sajtómunkások korábban újságírói kötelességük­nek tekintették, hogy még a közszolgálati gyerekcsatornán is a hit­leri gonoszságú Orbán Viktor diktatúrájáról vetítsenek rajzfilmet, és azt sulykolják, hogy Magyarország „lebontja a jogállamot”, „felszá­molja a sajtószabadságot”, „megfélemlíti a cigányokat és a zsidókat”, meg kell óvni tőle Európát. Most, amikor nem a kontinenst, csupán saját lakosaikat kellett vol­na megvédeniük a csőcseléktől, csődöt mondtak. Nem ezért az egy esetért, hanem az egész német sajtó működéséért kellene bocsá­natot kérniük. BELFÖLD 3 A bankokat arra kérik a kereszténydemokraták, hogy mielőbb indítsák el a csőd ügyintézését A bevándorlás maradhat idén a fő téma Magyar Idők A külpolitikát illetően csak mérsékel­ten lehetünk optimisták, hiszen a fő téma továbbra is a bevándorlás lesz - jelentette ki Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a mig­ráció ügyében kettős felelősség terhe­li a politikusokat, ugyanis tényleges segítséget kell nyújtani a rászorulók­nak, ám egyúttal biztosítani kell az önvédelmet. Leszögezte: az EU nem képes hatékony védelmet biztosíta­ni a nemzeteknek. A magyar határ­­védelmi megoldás a leghatékonyabb. A valóban védelemre szorulók, vala­mint az önvédelem szempontjait pe­dig az európai határokon kívüli meg­oldás szolgálja. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke aláhúzta: a szilveszterkor Németor­szágban történtek sajnos azt bizonyí­tották, amiről Magyarországon gyak­ran beszéltek, vagyis hogy a beván­dorlás kontrolljának hiánya olyan ve­szélyeket hordoz, amely civilizációs és közbiztonsági problémákat is okoz. Az események azt mutatják, hogy az ille­gális bevándorlás támadás az európai életmód és értékek ellen. Akik idejön­nek és le akarnak telepedni, azoknak alkalmazkodniuk kellene az európai életformához. Harrach Péter arról is beszélt: az otthonteremtési támogatás kiszéle­sítésének köszönhetően belpolitikai kérdésekben 2016 már derűlátásra ad okot. Kiemelte: a kormány a csa­ládpolitikában újabb jelentős lépést tett az otthonteremtés segítésével, ami a demográfiai helyzet és a csa­ládok helyzetének egyidejű javítását szolgálja. Fontosnak nevezte, hogy a kormány nem csak a háromgyerme­kesek támogatására gondol, s a két­gyermekeseknek is nagyobb adóked­­­­vezményt nyújt. Rétvári Bence ennek kapcsán arra kérte a bankokat: mielőbb kezdjék el az új családi otthonterem­tési kedvezmény (csok) ügyintézését. PÉLDÁT KELL MUTASSUNK Európa ma nem gazdasági, ha­nem erkölcsi és lelki természetű válságtól szenved - jelentette ki Kaposváron Gulyás Gergely. Az Országgyűlés alelnöke kiemel­te: hiába a kereszténység több ezer éves hitbeli és közösség­megtartó ereje, kontinensünkön ma egy olyan eszmeáramlat van jelen, ami nemcsak a földrész keresztény gyökereit szeretné elfeledtetni, hanem a keresz­tény etikából következő, társa­dalmi együttélési szabályokat is. Akkor járunk el helyesen, ha pél­dát mutatunk, és bizonyítjuk: a megújulás kizárólag hagyomá­nyaink, megóvásával, az érték­alapú közösségek megerősíté­sével, az öntudatos polgári kö­zéposztály kiszélesítésével való­sulhat meg. (G. J. A.) KDNP.HU A KDNP szerint az otthonteremtés éve lehet 2016 Fotó: MTI

Next