Magyar Idők, 2016. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-01 / 51. szám
www.magyaridok.hu Nem lehet elvenni tőlünk a véleményalkotás jogát Hitelesítette az NVB a kvótareferendumot A Nemzeti Választási Bizottság támogató döntése alapján kiírhatják a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazási kezdeményezést. A parlamentben folytatódott a vita a népszavazási kezdeményezések benyújtásának körülményeiről. A kormányfőt több ügyben is kérdezte az ellenzék. Bakonyi-Szalai-Vincze A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette a kormánynak a kötelező betelepítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. Az NVB szerint indokolt a hitelesítés: nem ütközik tiltott tárgykörbe, megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének. Módosítani kell a népszavazási törvényt, hogy ne alakulhasson ki olyan méltatlan helyzet, mint a választási iroda előtt - mondta napirend előtt Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Válaszában Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt egy évben négy baloldali népszavazási kérdés is volt, mindegyikben sikertelen volt az aláírásgyűjtés. Tóbiás József bírálta a miniszterelnök évértékelő beszédét, mondván, az nem a magyar valóságról szólt, és gratulált a Saul fia alkotóinak az Oscardíjhoz, majd azt javasolta, minden képviselő ismerhesse meg a filmet. Rogán Antal hangsúlyozta: ez mindenkinek a sikere, Magyarország sikere is és az új filmtámogatási rendszer sikere is - hangsúlyozta. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem önmagában az illegális határátlépőkkel, hanem politikusokkal van, a baj, akik összekeverik a különböző jogállású bevándorlókat. Szerinte a népszavazási kérdés arra irányul, el lehet-e venni a magyaroktól azt a jogot, hogy véleményt alkossanak arról, együtt akarnak-e élni ismeretlenek tömegével. Rogán Antal úgy reagált: fennáll a veszély, hogy az európai vezetők fejében a bevándorlók kötelező újraelosztása az,egyetlen lehetséges megoldás. Vona Gábor azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy mitől gazdagodik a környezete. A Jobbik elnöke szerint fel kéne állítani két vizsgálóbizottságot: az egyik a Jobbik és Oroszország kapcsolatát vizsgálná, a másik pedig Orbán Viktor környezetének a meggazdagodását. Válaszában a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Önt csak a pénz érdekli” és megjegyezte, a Jobbik környezetében vannak furcsaságok, például hogy gazdasági tanulmányokat íratnak milliókért autókölcsönző cégekkel. Vona nézze meg, hogy a Kovács Béla fiktív számláin szereplő összeg a Jobbik pénze volt-e - zárta szavait a kormányfő. Rogán Antal: Az újraelosztás nem alkotmányos eljárás Fotó: Havran Zoltán RÉSZBEN HELYT ADOTT NYAKÓ KIFOGÁSÁNAK AZ NVB A testület megállapította, hogy kedden megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű jegygyakorlás választási alapelvét. A bizottság szerint a Nemzeti Választási Iroda előterében megjelenő „kopaszok” jelenléte, magatartása jogsértő volt, és ez a magatartás nem elfogadható. Ugyanakkor a megtekintett felvételek alapján a vasárnapi pihenőnap ügyében Nyakó Istvánhoz hasonlóan népszavazási kezdeményezéssel élő magánszemély, illetve kísérője terhére sem lehet megállapítani, hogy kihasználta volna a helyzetet. A HELYZET A fiúk mozija Nemes Jeles László még nem is járt iskolába, amikor Szabó István a Mephistóval elnyerte az első magyar nagyjátékfilmes Oscart. Nem emlékezhet az akkori értelmiségi vitákra, amelyek nem voltak elvonatkoztathatók a vergődő kádárizmus felemás légkörétől. Hollywood akkor nyilván azt díjazta, hogy Szabó filmje egy diktatúrából kitekintve vizsgálja egy másik diktatúra művészprostituáló mechanizmusát. Idehaza sokan vélték úgy, hogy a film nyilvánvaló szakmai erényein túl a finom témaválasztás volt a döntő: a náci rendszer felemelkedését annak idején Amerika is tétlenül nézte, a lelkifurdalás pedig érdeklődést generál. Azóta tudjuk, hogy a rendező titkon a saját árulását, ügynökmúltját is belerendezte a díjazott filmbe, s a náci rendszer ünnepelt színészkirályának karriertörténete és morális megsemmisülése paradox módon ettől lehetett olyan borzongatóan hiteles. Nemes Jelesék nemzedéke felnőttként már egy pillanatig sem küszködött semmilyen diktatúrával. Föl sem merült bennük, hogy mondandójukat áttételes parabolákba csomagolják. Evidencia gyanánt, már-már kész történelmi és kulturális alapanyagként tekinthettek a holokauszt kataklizmájára is - s nyilván azt kellett látniuk: az olykor roppant nívótlan, a kölcsönös gyűlölködéstől sem mentes aktuálpolitikai huzakodás mindenről szól, csak a lényegről nem. Megértem, ha nem óhajtották elhelyezni magukat a holokauszttagadás-holokausztbiznisz kiábrándító és elkeserítő bipoláris erőterében. Bátoríthatta őket Kertész Imre Nobel-díja, akinek sokáig visszhangtalan regénye csupán az első felületes közelítésben szól a haláltáborok világáról - ő maga nyilatkozta, hogy legalább annyira a létező szocializmusról is. A Saul fiáról is viszszatérően elmondták az alkotók, hogy az nem holokausztfilm, vagy csupán annyiban az, hogy a középpontjában nem a népirtás, egy közösség módszeres halálba küldése, hanem a történelembe vetett ember, az individuum áll. A film témája tehát nem zsidó téma, nem magyar téma, nem német téma, hanem egyetemes téma, örök téma. A magam számára úgy fogalmaztam meg: a fiát a halálgyárban mindenképp eltemetni akaró Saul nem tesz egyebet, mint amit Antigoné tett: érvényt próbál szerezni az íratlan törvénynek az írott törvénnyel szemben. A helyzet annyiban romlott pár ezer év alatt, hogy a magát oly nagyra tartó emberiségnek az embertelenséget sikerült időközben futószalagszerűen gépesíteni. A Saul fia esetében a kivitelezés és a tartalom ritka egysége, a forradalmian formateremtő filmnyelv, a merészen választott perspektíva miatt a Saul figurájába való nyomasztó belebújás,a kívülmaradás esélytelensége kódolta magában a díjesőt. A szintén Oscar-díjas Rófusz Ferenctől hallottam: Jeleséknek most jön a neheze, a siker feldolgozása. Ha elsőfilmesként rögtön a csúcson kezdték, hová lehet még innen továbblépni? Nos, nem lehet - de nem is kell. Ez az öröm és büszkeség pillanata: őrizzük meg minél tovább. A drukkolás, az együtt virrasztás élményét: olyan katarzis ez, mint ha Dzsudzsák júniusban kötényt adna Cristiano Ronaldónak. Felejtsük el most a szerencsétlen visszavont berlini interjút, s ne hümmögjünk azon sem, hogy ha most a zsidó áldozatokról és a katolikus bűnösökről szóló alkotások értek a csúcsra, készülnek-e filmek az Iszlám Állam által lemészárolt keresztény vértanúkról is. Az Oscar nem demokratikus intézmény, s remélem, még az afroamerikai nyomásra sem fognak bevezetni holmi brüsszeli mintájú kvótarendszert. Irány a mozi: a papa mozija helyett a fiúk mozija... CSONTOS JÁNOS BELFÖLD 3 Migránsok inzultáltak helybeli lányokat, az algyőiek szabadulnának a nagy fai tábortól Kezdik építeni a körmendi befogadóállomást Miközben ma kezdik a menekülteknek készülő sátortábor építését Körmenden, az algyőiek alig várják, hogy megszabaduljanak a rossz emlékű nagyfai menekülttábortól. A Nézőpont Intézet szerint a magyarok négyötöde ellenzi a kötelező kvótarendszert. Suki Zoltán Menekülteket befogadó sátortáborok épülnek Vas megyében, Szentgotthárdon és Körmenden. Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke tegnap arról számolt be lapunknak: levelet küldtek mindkét település polgármesterének, amelyben azt írták, hogy „a népvándorlás veszélyeire figyelemmel, a kormány elvi döntése után a Belügyminisztérium migránsok befogadására alkalmas ideiglenes szálláshely használatba vételére kényszerül a város területén. Ismételten kérjük és köszönjük az önkormányzat együttműködését és a lakosság megértését.” A körmendi közgyűlés tegnap reggeli ülésén Bebes István polgármester azt mondta: még nem tudják, mikor érkezhetnek az első migránsok a táborba. Információink szerint tegnap délutánra a szentgotthárdi közgyűlést is összehívták a tábor ügyében. Samu Attila a Magyar Időknek azt is elmondta: tegnap még nem kezdték meg az építkezést, de ma már várhatóan felhúzzák a körmendi tábort, amelyik, csakúgy, mint a szintén napokban felépülő szentgotthárdi, hétszáz embernek tud ideiglenesen szállást biztosítani. Emlékezetes: a két településen tavaly, a migránsválság csúcspontján is működtek táborok akkor még „ideiglenes regisztrációs pontokként”. Közben az algyőiek viszont szabadulnának a nagyfai menekülttábortól. Erről a település polgármestere beszélt tegnap a községben. Molnár Áron szerint az elmúlt két hétben lényegesen több migráns bukkan fel a településen, mint azelőtt. Elsősorban az üzletekbe, a dohányboltba érkeznek a községbe a táborból, de volt két olyan eset is, amikor fiatal férfiak a buszon lányokat inzultáltak. Molnár Áron azt is elmondta: írásbeli kérdéssel fordult a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, mert szinte semmi információjuk sincs a táborról, így azt sem tudják, mennyien lehetnek ott. A polgármester szerint a táborban nincsenek rendőrök, biztonsági őrök próbálják fenntartani a rendet. A nagyfai menekülttáborban korábban már történt atrocitás. Ismeretes: az országhatár tiltott átlépése miatt kiutasításra ítélt idegenrendészeti őrizetben váró fogvatartottak tavaly október 23- án reggel az egyik zárkában felfeszítették a padlóhoz rögzített emeletes ágyat, amivel eltorlaszolták az ajtót. Az őröknek azt mondták, szeretnének szabadon távozni. Az elégedetlenség több zárkára is átterjedt: a zendülők kilenc helyiséget rongáltak meg, betörték az ablakokat, a szektorajtók üvegezését, megrongálták a fűtésrendszert. Értesüléseink szerint Papp Károly országos rendőrfőkapitány ma Szerbiába utazott, ahol a menekültkérdés jelenlegi állásáról folytat hivatalos tárgyalásokat. A migrációval kapcsolatban készített felmérést a Nézőpont Intézet is. Ebből kiderül: a magyarok négyötöde nem ért egyet azzal, hogy egy egységes kvótarendszer alapján osszák szét az Európába érkező menedékkérőket az országok között. Az ellenzők táborán belül is háromötödös többségben vannak azok, akik teljes mértékben elutasítják az elképzelést. Ismét sátrakat emelnek Vas megyében Fotó MTI