Magyar Idők, 2016. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-01 / 51. szám
www.magyaridok.hu A gyermekek háromnegyede étkezett ingyen Gabay Dorka A családok kétharmada élhetett a szeptembertől ingyenessé vált óvodai és bölcsődei étkezés adta lehetőséggel. Lapunk információi szerint az év végén összesített adatokból az derül ki, hogy a bölcsődébe beíratott gyermekek 71 százaléka részesült ingyenes, napi háromszori étkezésben, míg az óvodások körében ez az arány 75 százalékos. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy évvel korábban ez a szám a bölcsődéseknél még alig 14 százalék volt, az óvodába járóknál pedig az öszszes gyermek mindössze 28 százaléka ehetett térítésmentesen. Ismeretes, a kormány tavaly nyáron döntött úgy, szeptembertől a legtöbb, bölcsődébe és óvodába járó kisgyermek étkezhet ingyen a nappali ellátást nyújtó intézetekben. A kiterjesztett gyermekétkezés 321 ezer gyermeket érinthet. A jogszabályban rögzített feltételek szerint szeptembertől térítésmentesen étkezhetnek a három vagy több gyermeket nevelő családok csemetéi, valamint a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek és testvéreik. Azoknak a családoknak sem kell már fizetniük a napi háromszori étkezést biztosító ellátásért, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, ami jelenleg 89 408 forint. A jogosultság igazolásához a nyilatkozaton kívül be kell nyújtani a felmentésre vonatkozó dokumentumot, így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek esetén az annak megállapításáról szóló önkormányzati határozat másolatát. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek vagy egészséges gyermek esetében, ha tartósan beteg vagy fogyatékos a testvére, a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatot kérik. Ennek hiányában a tartós betegséget igazoló szakorvosi igazolást, fogyatékosság esetén pedig a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. Három vagy több gyermeket nevelők esetében a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatot kérik az intézmények. A kedvezmény a bölcsődevezető részére történő bejelentést, illetve igazolás benyújtását követő naptól jár a gyermeknek. Az intézmények nem kérhetnek semmilyen jövedelemigazolást, vagyis a családok rászorultsága önbevalláson alapul, azt senki nem ellenőrzi. Az ingyenes étkezés lehetőségét a kormány azzal is biztosítja a gyermekeknek, hogy ugyancsak szeptembertől kötelezővé tette az óvodáztatást minden hároméves gyermek esetében, legalább napi négy órában. A döntésnek köszönhetően egy olyan család, amely eddig nem kapott gyermekétkeztetési támogatást, havonta gyermekenként 7-10 ezer forintot takaríthat meg. BELFÖLD 5 A háziorvosok körében a legaggasztóbb az elöregedés Kevesebb doktor, több ápoló ment külföldre A fogorvosokkal együtt nőtt, őket nem számítva azonban csökkent a külföldre távozott orvosok száma 2014-ről 2015-re. Az ápolók elvándorlása mindeközben egyelőre megállíthatatlannak tűnik - derül ki az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adataiból. Összességében 1193 doktor és 567 szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jó hírnév igazolást. H.É. Az orvosok körében már érezhető a rezidensprogramok támogatása, a havi plusz 100, hiányszakmákban 200 ezer forintos központi ösztöndíjak hatása, a szakdolgozóknál azonban egyelőre nincsenek ilyen jellegű motivációk. Ez is az oka annak, hogy - szintén az ENKK adatai szerint - a több mint 26 ezer ápoló, szakápoló közül majdnem ötszázan betöltötték a 60. életévüket, és bár a 35-50 év közöttiek aránya, száma a legmagasabb, mintegy 15 ezer, a harminc éven aluliaké azonban alig háromezer. Hasonló a helyzet a mintegy 3300 felsőfokú végzettségű ápoló esetében: közülük a legtöbben - csaknem kétezren - 35 és 50 év közöttiek, a 20 és 30 év közötti korosztályt viszont csak 427-en képviselték 2014-ben. Ugyanebben az évben több mint hétezer orvost foglalkoztattak az egészségügyben teljes munkaidőben. Többségük - 3400-an - 45 és 60 év közötti, 2354-en 45 éven aluliak voltak, míg a hatvan éven felüliek száma meghaladta az 1200-at. Az aktív kórházi ellátásban főállásban foglalkoztatott több mint 58 és fél ezer egészségügyi közül több mint kilencezren már elmúltak 55 évesek. Ennél is súlyosabb a helyzet a szakrendelőkben: az ott dolgozó mintegy 12 és fél ezer orvos és ápoló háromnegyede, több mint hétezer alkalmazott 45 év feletti, 272-en pedig már a 65. életévüket is betöltötték. A tavaly külföldön munkát vállaló orvosok közül a legtöbben belgyógyász szakképesítéssel rendelkeztek, őket az aneszteziológusok, a sebészek, a házi-, majd a gyermekorvosok követik. A háziorvosok közül ugyan évről évre egyre kevesebben mennek külföldre, de ennek inkább a körükben különösen aggasztó mértékű elöregedés az oka. A háziorvosok átlagéletkora csaknem 55 év, a nyugdíjasok aránya meghaladja a 26 százalékot, míg a negyven éven aluliaké nem éri el a tízet. A házi gyermekorvosok korfája még aggasztóbb: az országban dolgozó, valamivel több mint ötezer házi gyermekorvos átlagéletkora 56 év, 125-en pedig már a hetvenes éveiket tapossák. MIGRÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Orvosok, fogorvosok Ápolók, szülésznők Összesen (egyéb egészségügyi dolgozókkal, gyógyszerészekkel együtt) 1200 1000 800 600 400 200 te 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Grafika: Magyar Idők Forrás: EEKH, ENKK Hetvenhárom éve még 110-zel robogtak az autók, most 90-nel sem veszélytelen Hatmilliárd forint a Ferihegyi útra Magyarország legelső, 73 éve átadott gyorsforgalmi útjának, a Ferihegyi útnak a felújítására mintegy hatmilliárd forintot szán a főváros. Megszüntetik a középkori lovagi viadalt idéző, szalagkorlátok közé zárt pályát, ugyanakkor megmaradnak a kétszer egy sávos felüljárók. Míg a közúti kapcsolat csak ráncfelvarrásra számíthat, a szakminisztérium az ország központi légikikötőjének kötött pályás megközelítésének korszerűsítésére készül. Baranyai Gábor A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető út hosszú távú fejlesztése valóban napirenden van, jelenleg a fejlesztés terveztetésének közbeszerzését végzi a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) - tudta meg a Magyar Idők a Főpolgármesteri Hivataltól. Információnk szerint a tervezést követően, 2018-ban várható az építkezés megkezdése, az út ütemezett fejlesztése. A BKK által 2014- ben készíttetett tanulmányterv javaslatai szerint meg kell szüntetni az út jelenlegi zárt kialakítását és a csomópontok között kétszer három sávos egybenyitott útfelület jönne létre. A terv laikusok számára is feltűnően gyenge pontja, hogy a hatsávos szakaszok között a Felsőcsatári, Csévéző és Igló utcáknál meglévő külön szintű átvezetések a maihoz hasonló állapotban, kétszer egy sávos formában maradnának meg. Az azonban mindenképpen előrelépés, hogy a Felsőcsatári úti aluljárónál, közismertebben a Sárkány Centernél az útpálya mélyítésével megszüntetnék a magassági korlátozást, nem lenne több beszorult, fennakadt emeletes busz, kamion. A tanulmányterv alapján a felújítás során az útburkolat és a meglévő híd műtárgyak felújítása is elvégzendő, beleértve ebbe a gyorsforgalmi út belső szakaszát, az Üllői út- Hangár utca közötti részt. A BKK a tanulmány készítése során megvizsgálta a gyorsforgalmi út jövőbeli hálózati szerepét, feltárta a meglévő problémákat és javaslatot tett az út ütemezett fejlesztésére. Az útszakasznak három fő funkcióval kell rendelkeznie: biztosítania kell a 4. számú főút bevezetését, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legfontosabb közlekedési kapcsolataként kell szolgálnia és a XVIII. kerületi lakóövezetekhez jó megközelítést kell nyújtania. A tervezési közbeszerzés jelenleg zajlik, amelyhez a forrást a fővárosi önkormányzat biztosítja a költségvetéséből. A fővárostól megtudtuk: az első kalkulációik szerint a fejlesztés áfa nélkül 5,8 milliárd forintba kerülne. Magyarország legelső gyorsforgalmi útszakaszát 1940-ben kezdték építeni. A háborús időkben készült új út a béke szolgálatára készült - jelentette a hírolvasó 1943 novemberében egy híradóban, amely a kispesti vámtól a Ferihegyi repülőtérre vezető 11 kilométernyi út ünnepélyes átadásáról számolt be. A filmhíradó kiemelte: az úton csak személygépkocsik közlekedhettek, az útkereszteződéseket alul- és felüljárókkal küszöbölték ki, így akár óránként 110 kilométeres sebességet is biztosíthatott. A gyorsforgalmi út a korabeli fővárosi infrastruktúra egyik büszkesége volt. Eleinte a Csévéző és az Igló utcáknál is aluljáró volt. Ezzel a Határ úttól keresztezésmentes kapcsolat épült ki az akkor még készülő repülőtér fogadóépületéig. Az idők során az út besorolása is változott, volt főútvonal, autóút, lakott területen kívüli főútvonal is. Ma óránként 90 kilométeres sebességgel lehet itt haladni, ami a jelenlegi szalagkorlátok közé szorított kétszer egy sávon nem túl biztonságos. Az elmúlt évtizedekben többször kellett javításokat végezni az úton, melynek forgalmi terhelése 2010-ig folyamatosan nőtt, évek óta az eltűrhető mértéket meghaladó forgalom terheli. Ezt a hatást erősítette fel a 4. számú főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszának átadása. Ma az Üllői út helyett a 4. számú főút fővárosi szakasza a Ferihegyi repülőtérre vezető út. Javítani kell a repülőtér megközelíthetőségén Fotó: Mirkó István VONATTAL MEHETNÉNK A KETTES TERMINÁLIG A kormány színvonalas kötött pályás kapcsolatot kíván biztosítani a növekvő utasforgalmat bonyolító Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkezőknek - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Hozzátették: jelenleg az alternatívák részletes vizsgálata, a leginkább célszerű változat kiválasztása zajlik. Végleges döntés a beruházás műszaki tartalmáról még nem született. A tárca szerint fontos szempont, hogy a megvalósuló fejlesztés nemcsak a főváros irányából, hanem akár a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is lehetővé tegye a légikikötő gyors és kényelmes megközelítését. Ez azt is jelentheti, hogy közvetlen leágazás lenne, átmenő forgalommal a MÁV-vonalakról Ferihegy 2-re, mivel Ferihegy 1 a jövőben már utasforgalmi szempontból nem játszik szerepet.