Magyar Idők, 2016. április (2. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-21 / 93. szám
www.magyaridok.hu KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 15 Magyarország rendezi 2018-ban a szakmák olimpiáját, az EuroSkillst Élén járunk a régióban szakoktatásban, képzésben Egyre erősebb Magyarország a szakképzésben, ami egyre több tanulót vonz. Ezt bizonyítja, hogy a tegnap zárult háromnapos Szakmasztár fesztiválon, megméretésen már negyven szakmában indultak a versenyzők, az esemény iránt érdeklődők hetven százaléka pedig általános iskolás. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak elmondta: a régióból szinte egyedüliként veszünk részt a szakmák olimpiáján. Nagy Kristóf Évről évre egyre népszerűbb a szakképzés a diákok körében, amit az is bizonyít, hogy immár negyven szakma képviseltette magát a tegnap zárult háromnapos Szakmasztár fesztiválon - mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Kiemelte: minden évben egyre több szakma jelenik meg a megméretésen, az idén a legújabb tudást tükröző képzésekkel bővült az esemény. Idetartozik az IT-szektor, valamint a modern technológiával összefüggő képzések. Az idén 5600-an indultak a versenyen, közülük 250 diák jutott az országos döntőbe. A szakma legjobbjai az eredményhirdetést követően megkapják a képesítésüket, nekik már nem kell vizsgát tenniük. Parragh László arról is beszélt, hogy a győztesek képviseltetik magukat a szakmák nemzetközi versenyén is, az EuroSkillsen, amelyet a szakmák olimpiájának is neveznek. Az elnök emlékeztetett, a nemzetközi megméretést 2018-ban Magyarországon rendezik, ami hatalmas lehetőséget jelent. A környék országai ugyanis a rendszerváltás után elveszítették aktivitásukat a szakemberképzésben, ezért nemzetközi versenyeken sem vesznek részt, hazánk ez alól kivétel. Kedvezőek a tendenciák a szakképzésben, hiszen leomlani látszik az a fal, amely korábban a szakoktatás és a felsőoktatás között húzódott, azonban még sok a teendő. Parragh László ugyanakkor hangsúlyozta, a képzési forma népszerűségét bizonyítja az érdeklődők száma is, 15 ezer látogatót vonzott az esemény, legtöbbjük olyan diák volt, aki valamilyen szaktudást szeretne elsajátítani. A korábbi években a látogatók hetven százaléka az általános iskolákból érkező, 6-7. osztályos, közvetlenül pályaválasztás előtt álló fiatal volt, emellett még a 8-10. osztályosok, s a versenyben részt vevő szakmákban tanulók és gyakorló szakemberek voltak kíváncsiak a rendezvényre. A Szakmasztár fesztivált immár kilencedik alkalommal rendezte meg az MKIK. Ennek részeként a nappali tagozaton végzős tanulóknak mintegy negyven szakmában tartották meg a Szakma kiváló tanulója versenyt és az országos szakmai tanulmányi versenyt. Szintén sor került a második Skills Hungary döntőjére, amely az EuroSkills, valamint a Wordskills nemzetközi megméretések előszobája. Az esemény segítségével új, minőségi, korszerű, az elvárásoknak megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyag birtokába kerültek a jelentkezők, de ahhoz is hozzájárult, hogy bekerüljünk a szakképzés megújításának európai folyamatába. Az eredményes szereplés mellett fontos cél a versenyek előkészítése során az ott tapasztaltak beépítése a magyar szakképzési rendszerbe. Emellett csak olyan számban neveznek versenyzőt, ahol a gazdaság szponzorként megjelenik, és vállalja országos válogatóverseny megrendezését, valamint a győztes a versenyző felkészítését. A KSH adatai szerint a duális képzés bevezetése ismét népszerűvé tette a szakmák elsajátítását. A mutatók szerint míg a 2009/2010-es tanévben 78 ezren tanultak szakképző évfolyamon, addig a tavalyi, 2014/2015-ös tanévben már 95,5 ezren választották a képzési formát. A kormány célja, hogy a jövőben tovább erősítse a szakképzési rendszert, egyre több vállalkozás ad helyszínt, eszközt a gyakorlati oktatáshoz. Ezt a jövőben tovább ösztönözhetik az uniós pályázatok, mivel mind a gyakornoki programban részt vevők, mind a még képzés alatt állók foglalkoztatására pályázhatnak elsősorban a kkv-k. Emellett a már dolgozók továbbképzését is támogatják, a kicsik mellett a nagyvállalkozásoknál is. A pályázatok egy részét már kiírták, azonban a következő időszakban is jelennek meg újabbak. Fodrásztanuló dolgozik az EuroSkills hazai előválogató versenyén Fotó: MTI A legnépszerűbb finanszírozási eszköz a nyílt végű lízing Rátaláltak a használt autókra a kkv-k A kisvállalkozások gyakran vesznek cégautóként használt gépkocsit - közölte a Das Weltauto. Az országos hálózattal rendelkező használtautó-forgalmazó szerint a vállalkozások leggyakrabban nyílt végű pénzügyi lízinget alkalmaznak járműbeszerzéseikhez. Jámbor Gyula Míg a nagyobb vállalatok a beszerzések során jellemzően új járműveket vásárolnak, addig a kis- és középvállalkozások cégautóinál jó alternatívát jelentenek az ellenőrzött múltú használt gépkocsik is. Az országos márkakereskedői hálózattal rendelkező Das Weltauto telephelyein az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a céges vevők száma: míg korábban a magánvásárlók voltak többségben, az elmúlt évben már ötven százalékra emelkedett a vállalatok aránya. Ezzel persze az újautós statisztikát még közel sem érte el a használtautós terület, hiszen ott márkánként eltérő arányban a vásárlók 80-90 százalékát teszik ki cégek. A szakértők e tendencia alapvető okát a finanszírozási lehetőségek megváltozásában látják: nyílt végű pénzügyi lízinget leginkább a vállalkozások választják, míg magánszemélyeknek a zárt végű forma a kedvezőbb. A cégek alternatívaként az operatív lízinget - tartós bérlet - is választhatják. Ez az opció azoknak kedvez, akik a konstrukció lejárta után nem kívánják felvállalni annak kockázatát, hogy mennyiért lehet újraértékesíteni az autót. A nyílt végű lízingnél a szerződő cég maradványértéken megvásárolhatja az autót - amivel a tapasztalatok alapján az ügyfelek 70 százaléka él -, az operatív lízing esetében viszont a kocsi automatikusan visszakerül a szolgáltatóhoz. Amíg a hazai használtautó-piacon az idős járművek forognak leginkább, addig a céges vásárlók jellemzően az 1-2 éves, keveset futott, vezetett szervizkönyves, kiszámítható autókat keresik - mondta Frank György, a Das Weltauto márkaigazgatója. A kkv-k általában a magasabb kategóriájú gépkocsikat választják, hiszen használtan magasabb kategóriájú autót is megengedhetnek magunknak. A nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióval kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy ennél a finanszírozási formánál a kiválasztott járművet a márkakereskedőtől a bank vásárolja meg, majd birtokba adásával nyílt végű pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt a vevőnek a nettó gépjárműbeszerzési árra vetítve. A jármű a futamidő végéig a lízingbe adó bank tulajdonában marad. A nyílt végű lízingnél személygépkocsi esetén is visszaigényelhető a lízingdíjak általános forgalmi adója. Az ügyfél akár már 36 hónap alatt hozzájuthat a gépkocsi maradványértéken felüli áfatartalmához. A lízingbe vevő a futamidő végén dönthet arról, hogy tulajdonos szeretnee lenni, illetve kíván-e vevőt kijelölni. Fotó: Bach Máté Komoly probléma a cégutódlás Egyszerre éri utol a rendszerváltás után alapított kisvállalkozásokat a generációváltás feladata a következő években - állapította meg a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása. A családi vállalkozások számára képzési programot dolgoznak ki, hogy elkerüljék a tömeges bedőlést. Magyar Idők A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltás után alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, a következő öt év során éri el őket. Márpedig a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi vállalkozások kétharmada nem él túl egy ilyen váltást, egy ekkora mértékű, az egész szektorra kiterjedő bedőlés pedig komoly gazdasági és társadalmi kockázatot rejt magában - hívta fel a figyelmet Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja. A BGE jelenleg egy, a jelenség kezelésére irányuló, a családi vállalkozások vezetőinek szóló képzést dolgoz ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közösen. Bár a magyar jogrend nem ismeri a családi vállalkozás fogalmát, a GDP 70-72 százalékát és a foglalkoztatottság közel felét biztosító kis- és középvállalkozói szektort jelentős mértékben meghatározza ez a vállalkozási típus. Gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy a 2008-as válság idején készült felmérések szerint a családi vállalkozások munkahelymegtartó ereje felülmúlta minden más társaságtípusét. Ezért is jelenthet a magyar gazdaságnak komoly kockázatot, hogy a családi vállalkozások nagy részét közel azonos időszakban, a következő öt évben érinti majd a vállalatvezetői generációváltás problémája. A családi vállalkozások - egyebek mellett - a tekintetben térnek el az egyéb gazdasági társaságoktól, hogy a vállalkozás a család egzisztenciájának is a biztosítéka. Érdemes megkülönböztetni lehetőségorientált és kényszer szülte családi vállalkozásokat, amelyek sok szempontból különböznek egymástól. A probléma megoldásához sürgető lenne Magyarországon is meghatározni a családi vállalkozások fogalmát, biztosítani a megfelelő jogi és pénzügyi feltételeket az akadálytalan vállalkozásátadáshoz, valamint átfogó adatgyűjtéseket és kutatásokat kellene indítani a megfelelő szakpolitikai döntések és szabályozások előkészítéséhez. A folyamat az EU több tagországában már elkezdődött: a pénzügyi szakemberek azon dolgoznak, hogy megkülönböztetve más vállalkozási formáktól, külön adókulcs alá kerüljenek a családi vállalkozások - mondta a BGE dékánja. A hazai vállalkozói generációváltás támogatására a BGE az MGYOSZ-szal közösen angol, francia, belga és lengyel partnerekkel együttműködve 2014-ben létrehozta az Insist - Integrational Succession in SMEs’ Transition, A generációváltás problémái a kkv-k vezetésében című kétéves projektet, amelynek célja egy, kifejezetten a vállalatvezetőket az irányítás átadására felkészítő képzés létrehozása. A szakmai együttműködés részeként április 28- 29-én és május 12-13-án a BGE és az MGYOSZ ingyenes szakmai műhelysorozatot tart, amelyen a vállalatvezetők az irányítás zökkenőmentes átadásához szükséges stratégiai, humánerőforrásmenedzsment-, pénzügyi, adózási, és mentorálási ismereteket szerezhetnek.