Magyar Idők, 2016. május (2. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-02 / 102. szám

www.magyaridok.hu A miniszterelnök kijelentette, a nemzet alapja a család Nem kényszerítheti ránk Brüsszel a bevándorlókat Magyar Idők Senki nem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy migránsokat fogadjon be - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Expresso című portugál lapnak adott interjúban. A kormányfő védelmébe vette Magyarország alaptörvényét, valamint azt, hogy visszautasította a menekültek szétosztási tervét és kerítést építtetett a határon. Hozzátette: álláspontja a migránshelyzetről teljesen eltér az Európai Bizottságétól, nem gondolja, hogy a migráció megoldhatja a demográfiai és gazdasági nehézségeket. Magyarország a szerb, a horvát és a román határon is védelmezi az EU-t - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezzel érvényt szerez a schengeni egyezménynek, mégis kritizálják. Emlékeztetett: Magyarország megpróbálta határzár nélkül megoldani a helyzetet, a migránsok azonban ezt „nem fogadták el", ezért kellett „falakhoz” folyamodni. A kormányfő elmondta: Schengen 2.0 javaslatának lényege, hogy minden befogadóközpontnak és menekülttábornak az EU-n kívül kell lennie. Magyarország számára az a fontos, hogy a kvóta önkéntes legyen. „Pénzt küldtünk a törököknek, magyar határőröket küldtünk Görögországba, és mindenre készen állunk, kivéve arra, hogy a program részesei legyünk” - hangsúlyozta. „Van összefüggés a migránsok és a terrorizmus között. Európa hadban áll azokkal az országokkal, még magyar csapatok is harcban állnak Irakban, Afganisztánban... Nincsenek jelen Szíriában, de vannak ott más európai országok. Sokan azok közül, akik ezekben az országokban élnek, ellenségnek tartanak minket, európaiakat, akár tetszik ez nekünk, akár nem” - jelentette ki a miniszterelnök. Ezek az emberek „bosszút akarnak állni” az európai országokon. Fel tudják használni a migránshullámot, ahogy ezt a terrortámadások már bizonyították - emelte ki. Aztán leszögezte: a szabad mozgás az EU legfontosabb vívmánya, ezért is kell megvédeni a külső határokat. Orbán Viktor szerint a kereszténység olyan hagyomány, amelyet tiszteletben kell tartani, mert nélküle „nem éltük volna túl az elmúlt ezer évet”. „Úgy véljük, hogy egy nemzet alapja a család, és ezt védeni kell. Világossá teszszük azt, hogy csak egy férfi és egy nő házasodhat össze és alapíthat családot. (...) A polgári törvénykönyv szerint (...) a homoszexuálisok csinálhatnak, amit akarnak, de nem köthetnek az állam által elismert házasságot” - mondta a miniszterelnök. „Egy alma nem kérheti azt, hogy hívják körtének. (...) Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat” - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország déli határain védelmezi az Európai Uniót Fotó: Havran Zoltán EGYMILLIÓ MIGRÁNS JÖHET Óvatos becslések szerint mintegy egymillió illegális migráns tartózkodik Líbiában, ami azt jelzi, hogy Közép-Afrika igazi migrációs tömege még el sem indult, ezért az európai nemzeteknek minél hamarabb dönteniük kell az új bevándorláspolitikáról - mondta Bakondi György az M1 csatornának nyilatkozva. A kormányfő belbiztonsági főtanácsadója úgy vélte, hogy a többmilliós migrációs fenyegetés sürgetővé teszi a bevándorláspolitikáról szóló döntést. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyes javaslatok szerint már az unió határain kívüli hotspotokban, azaz már a menedékkérők regisztrálására szolgáló létesítményekben szigorú, tételes ellenőrzést kellene végezni a migránsok között. A Kúria várhatóan kedden dönt a referendumról A népszavazás előtt jogi döntés születhet a kvótáról Vincze Viktor Attila Várhatóan egyszerre két indítvány is lesz az Alkotmánybíróság előtt a kötelező kvóta ügyében: Székely László alapjogi biztosé és a kvótaügyi népszavazást deklaráló parlamenti döntést megtámadó ellenzéké. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ezzel érdekes jogi helyzet állhat elő, amely megelőlegezi a kvótáról szóló népszavazás végeredményét. Mint ismert, Székely László ombudsman még a múlt év végén az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy Magyarországon ne lehessen érvényesíteni az uniós kötelező kvótarendszert. A Kúria ugyanakkor kedden dönt arról, hogy megtartható-e az erről szóló népszavazás Magyarországon. Ha a Kúria jóváhagyja a népszavazási kezdeményezést, az erről szóló javaslat az Országgyűlés elé kerül. A parlament jóváhagyását követően viszont több mint valószínű, hogy az ellenzék részéről megtámadják a kezdeményezést az Alkotmánybíróságon. Ha erről az indítványról harminc napon belül határoznia kell a taláros testületnek, akkor előfordulhat, hogy még a referendum előtt jogi döntés születhet a kötelező betelepítési kvótáról. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ha úgy dönt az Alkotmánybíróság, hogy a referendum kiírása előtt határoz az ezzel kapcsolatos beadványokról, és esetleg elutasítja Székely László indítványát, akkor az semmiképpen nem lesz közvetlen hatással a népszavazásra. A taláros testület azonban helyt is adhat az alapjogi biztos indítványának, vagyis megállapíthatja, hogy a kvótahatározat összeegyeztethetetlen az alaptörvény emberjogi rendelkezéseivel. A szakjogász szerint innentől kezdve a magyar hatóságok nem hajthatják végre Magyarország közigazgatási határain belül ezt a határozatot. A CÖF szóvivőjeként is ismert jogász szerint azonban ekkor sem válna okafogyottá a népszavazás, hiszen az egyik jogszabályban sem szerepel, hogy mi az erősebb: a népszavazás vagy az Alkotmánybíróság döntése. - Nyilván sokak számára az lenne az üdvös, ha már az Alkotmánybíróság megállapítaná, hogy a kvóta az alaptörvénybe ütközik - mondta a szakértő. Megakadályozható a bevándorók betelepítése Fotó: Reuters BELFÖLD 3 A HELYZET_____________________________ Lecsúszó szocialisták Nem tudni, figyelték-e a szocialisták, hányan voltak rájuk kíváncsiak a majálison. Mert igaz ugyan, hogy az MSZP rendezvényén a házi konferanszié több ezer emberről beszélt, de ennek a tömegnek se híre, se hamva nem volt a papíron baloldali párt magas rangú vezetőinek fellépése ideje alatt. Szinte már unalmas évről évre megírni, hogy ennyire kevesen eddig soha nem voltak az esedékes nosztalgiapartijukon. De mit tegyünk, ha tényleg ez a helyzet és az idén ez a negatív trend minden eddigi lefelé tartó határt átlépett? Pedig minden adva volt a kicsit felturbózottabb társadalmi érdeklődésre. Jó volt az idő, Gyurcsány Ferenc lefújta az immár szintén menetrendszerű városligeti szekta felvonulását - tehát elvileg a DK-sok is ráfanyalodhattak volna az anyapárt összeröffenésére, és a teli torokkal meghirdetett, populista népszavazási kezdeményezés is arra indíthatott volna sokakat, hogy kíváncsiak legyenek, mit mondanak a szocik a munka ünnepén. Erre tessék! Ha szuper-jóindulatúak akarunk lenni, pár százan ücsörögtek-ácsorogtak az emelvény előtt, amelyre nagy betűkkel a „Miénk a liget” felirat volt pingálva. Ez utóbbi kissé zavarba ejtő megfogalmazás, mivel olyan látszat kerekedhet, hogy az utódpárt újólag tulajdonjogot formál a munkásmozgalmilag monopolizált területre. Akinek azonban volt szeme a látásra, felmérhette: ennyire sajnálatosan lecsúszott, deklasszált társaság eddig még nem toborzódott össze publikumpótléknak. Régebben ügyes húzásnak minősítették, hogy az MSZP szeánszát direkt összemosták az általános sátras-bódés-vásáros, eszem-iszomos bulival, így aztán önkényesen a szocialista szimpatizánsokhoz számolták a jóval odébb kikapcsolódó családokat, bámészkodó, meg-megálló embereket is. Ez a trükk most visszaütött, mivel szinte demarkációs senkiföldje-övezet vette körül a valamikori nagy baloldali párt színpadát és ritkásan betelepített padsorait. Feltehetően a mozgalom vezetői is érezték ezt a homokkövet a gépezetben, mert Kunhalmi Ágnes budapesti elnök, majd Tóbiás József pártelnök minden szempontból kimerítő beszédei együtt sem tartottak tovább húsz percnél. Itt kellene következnie a szónoklatok tartalmi elemzésének. Ezzel azonban túlzottan megemelnénk a jelentőségüket, amire pedig sem színvonalukkal, sem igazságtartalmukkal nem szolgáltak rá. Legyen elegendő annyi a közönségre gyakorolt fantasztikus hatásukról, hogy midőn Kunhalmi Ágnes éppen a polgári kormány úgynevezett tolvajlását ecsetelte, két homeless imidzsű illuminált alak ráncigálta egymást a kordon jótékony stabilitására támaszkodva, némileg ellopva a show-t a fővárosi elnöknő elől. Azt sem csupán mi hallottuk, amikor a baloldali pici pártok tüntetéseinek állandó szereplője, a monoton Orbánkormány-gyalázó feliratokkal teleírt táblákkal pompázó öregúr „Éljen Molnár Gyula!” felkiáltással kommentálta Tóbiás József színre lépését. A pártvezér ovációjának magával ragadó szuggesztivitásáról pedig sokat elárul, hogy egy konszolidált megjelenésű házaspár a szónoklat felénél tüntetően felkelt a helyéről és távozott. Mondani sem kell az eddigiek után, hogy taps alig hallatszott a rezignált közönség soraiból a meglehetősen kínos húsz perc alatt. A jelek szerint az emberek megérzik, hogy annak a politikai alakulatnak, amely milliárdos lenyúlásokkal rágalmazza a kabinetet, miközben hatalombirtokosként bevett gyakorlattá tette a korrupciót, semmiféle hitele nem maradt. Hisz akik csökkentették a fizetéseket, a nyugdíjakat, felszámoltak, eladtak egész közszolgáltatásokat, termelési ágazatokat, egészségügyi és oktatási intézményeket, s a mai kormány által nyújtottak mellé további, immár irreális béremeléseket követelnek, csak egyféleképpen lehetnek szocdemek: szociális demagógokként. MEGYERI DÁVID Hackertámadás a nyári egyetem ellen Losonczi Kata Hackertámadás érte a Debreceni Nyári Egyetem honlapját. A megtámadott oldalon szünetel a tartalomszolgáltatás - jelentette be M. Tóth Ildikó, a Debreceni Egyetem sajtófőnöke. A közlemény szerint a támadásról vasárnap reggel értesültek. M. Tóth Ildikó hozzátette: a problémát azonnal jelezték a weboldalt üzemeltető külső cégnek, illetve a rendőrségnek. A helyreállítás után, várhatóan 1-2 napon belül ismét elérhető lesz a Nyáriegyetem.hu weboldal - ismertette a részleteket a sajtófőnök. Kiemelte: a gyors intézkedés különösen fontos, mivel a nyári egyetem kurzusaira május 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők, és a kapcsolattartásnak fontos eszköze a honlap. A Debreceni Egyetem informatikai szolgáltató szervezete az összes egyetemi weboldalra kiterjedő ellenőrzést indított. Az intézmény egyéb honlapjain más támadást nem észleltek, a feltört oldalt letiltották - jegyezte meg a sajtófőnök. Az ügyben a debreceni rendőrkapitányság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen információs rendszer vagy adat megsértése vétség elkövetésének gyanúja miatt - közölte az MTI- vel Dobó Dénes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A Debreceni Nyári Egyetem a magyar mint idegen nyelv oktatásával és a magyar kultúra terjesztésével foglalkozik. Célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék a magyar nyelvet és a magyar kultúrát. A nyári magyar nyelv és kultúra kurzusra a kezdőtől az anyanyelvi szintig jelentkezhetnek az érdeklődők.