Magyar Idők, 2016. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

2 BELFÖLD Rejtélyes bevétel az MSZP-nél MTI Háromszázmillió forintos nyereséggel zárta az előző évet az MSZP a Hivata­los Értesítőben megjelent pénzügyi be­számoló szerint. A pártnak 22 millió forint bevétele származott tagdíjból, 427 millió forintot kapott a központi költségvetésből támogatásként, egyéb hozzájárulásból, adományból 106 mil­lió forint érkezett, továbbá 218 mil­lió forint egyéb, nem részletezett be­vétele is volt a pártnak. Az MSZP így 774 millió forint bevételhez jutott. A párt ugyanakkor összesen 472 millió forintot költöttt. A Hivatalos Értesítő szerint mint­egy 205 millió forint bevétele volt a DK- nak tavaly, míg a kiadások majdnem el­érték a 161 millió forintot. A párt ál­tal közzétett adatokból kiderült, hogy a tagdíjakból majdnem 26 millió forint bevétele származott az ellenzéki párt­nak, a központi költségvetésből pedig 132 millió forintot kapott 2015-ben. A bevételek között tüntették fel a párt tagjainak hozzájárulását, és az adatok között szerepel egy 15 millió forintról szóló kölcsön is. A kiadások között a legnagyobb tétel a működésre fordított összeg, tavaly ez mintegy 78 millió fo­rint volt, a második pedig a „politikai tevékenység” fedezete, amely 76 mil­lió forint volt. A Jobbiknak mintegy 545 millió fo­rintnyi bevétel mellett majdnem 370 millió forint kiadása volt tavaly. Utób­bi tételek közül a legjelentősebb a poli­tikai tevékenységre fordított csaknem 200 millió forint volt. A Lehet Más a Politika (LMP) körülbelül 200 millió fo­rintnyi bevételt és 164 millió forintnyi kiadást könyvelhetett el tavaly. A Párbe­széd Magyarországért (PM) valamivel több mint nyolcmillió forint nyereséget ért el 2015-ben: a bevétel 113,5 millió, a kiadás 105,3 millió forint volt. A Li­berálisok pedig több mint négymillió forint többlettel zártak tavaly. Gyurcsány megválik cégeitől Magyar Idők Egy éven belül eladja és felszámolja cé­geit Gyurcsány Ferenc - nyilatkozta a Borsnak a DK elnöke. A volt minisz­terelnök indoklásul hozzátette: ezután csak politikával foglalkozik majd. A lap­nak kifejtette azt is, hogyan képzeli a „menetrendet”. Mint ismert, 2004-ben Gyurcsány Ferencből miniszterelnök lett, de már előtte üzletemberként je­lentős cégbirodalmat épített fel. A De­mokratikus Koalíció vezetője kijelentet­te: az Altust már tavaly két részre vág­ták. A vállalatot felesége, Dobrev Klára irányítja majd, a vagyonátadás jelenleg is zajlik, a tulajdonlás megoszlik majd Dobrev és az alkalmazottak között. Az Altus másik részét az Altus Portfolió Kft.-be szervezték át. Ez jelenleg 100 százalékban Gyurcsány tulajdona. Az Altus Portfolió egyik cégét, a hengergu­migyártással foglalkozó Béta-Roll Zrt.-t idén januárban már eladták egy német vállalatnak. A cégcsoport legnagyobb tagját, a Motim Zrt. nevű alumínium­­ipari vállalatot Gyurcsány egy éven be­lül szeretné eladni, de lehetséges vevők­ről még nem beszélt. A volt kormányfő szerint ami ezek után megmarad az Altusból, a benne lévő vagyon adózás után magánvagyon­­ná válik, amelyet következő évi parla­menti képviselői vagyonnyilatkozatá­ban feltüntet majd. 2016. június 1., szerda Jelentősen csökkent a bűncselekmények száma 2010-hez képest Magyarország nem lehet a leggyengébb láncszem Nem lehetünk a leggyengébb lánc­szem a terrorelhárításban - han­goztatta Pintér Sándor tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendé­szeti bizottságaiban tartott szo­kásos évi meghallgatásán arra utalva, hogy a magyar rendvédel­mi szervezetek komolyan veszik a terrorizmus jelentette fenyege­téseket. A belügyminiszter szerint tavaly az illegális migráció okoz­ta válság kezelése mellett más ko­moly eredményeket is sikerült el­érni a rendvédelem terén. Javult a nyomozások eredményessége, 2015-re a 2010-es szint 60 száza­lékára csökkent az elkövetett bűn­­cselekmények száma. Vincze Viktor Attila Az Európai Unió déli határainál egye­dül Magyarország az, amely a schen­­geni törvényeket betartja, védi az elő­írásoknak megfelelően a határait, és biztosítja azt, hogy a menedékért fo­lyamodók benyújthassák kérelmüket - mondta el Pintér Sándor belügymi­niszter a bizottságok előtt tett beszá­molójában az illegális bevándorlással összefüggésben. Arról is szólt, hogy az idén már mintegy 14 ezer illegális be­vándorló lépte át a határt. A belügyminiszter szerint egyértel­mű, hogy nem fog csökkenni az Euró­pát érő migrációs áradat, mert délkelet felől sem enyhül a migrációs nyomás, és az Észak-Afrika irányából Olaszor­szágba tartó hajós bevándorlás is újra­indult. Kitért rá: ha a parlament meg­szavazza a tranzitzónáknak az állam­határtól számított 60 méterről 8 ki­lométerre növelését, akkor nem lesz szükség újabb befogadóállomások lé­tesítésére, mert ezen belül tudják tar­tani a hazánkba jogtalanul érkezőket, illetve ezek segítségével az is elérhető, hogy minél kevesebben jussanak ille­gálisan az ország területére. A terrorizmus elleni harcot komo­lyan kell venni, ami szerinte a kormány és a belügyi tárca erőfeszítéseiben tük­röződik is. Több mint 2 milliárd forint pluszforrást biztosítottak erre a fel­adatra: fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvé­delmi Hivatal (AH), valamint a Nem­zetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is, és az AH fejlesztésének eredménye­képpen ma már pontosabb válaszokat tudnak adni a felmerülő problémákra - mondta el Pintér Sándor, aki szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a terroristák a nagy lét­számú rendezvényeket próbálják cél­ba venni, és az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenféle elkö­vetési módra készülnek. A párizsi és brüsszeli terrortámadások intő jelek az Európai Unión belüli terrorcselek­mények sorában, és ha nem is konk­rét célpont egy ország, de a leggyen­gébb láncszem mindig veszélyben van - tette hozzá a miniszter. Éves beszámolójában a belügymi­niszter elmondta, hogy jelentősen ja­vultak tavaly a bűnügyi statisztikák. 2010-ben 428 ezer bűncselekményt re­gisztráltak, 2015-ben ez a szám 267 ezerre csökkent. Emellett javult a nyo­mozások eredményessége, 46-ról 58,6 százalékra. Az ellenzéki képviselők kérésének eleget téve Pintér Sándor beszámolt a filmipar fejlesztéséért felelős kormány­­biztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményéről is, közölve, hogy Andy Vajna személye nem jelent semmilyen biztonsági kockázatot Magyarország­ra nézve. A minisztert kérdezték a Bel­ügyminisztérium (BM) terrorellenes intézkedési csomagjáról is, amelynek elfogadása egyes hírek szerint amiatt akadt el, hogy a kormányon belül vi­tát váltott ki az újonnan létrejövő Ter­rorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) felügyelete. Erre válaszolva Pintér Sándor vissza­utasította a felvetést, jelezve: a javas­lat már a parlament előtt van, és ha­marosan megszületik a döntés. A szocialista képviselők arra vonat­kozó kérdésére, hogy Soros György ma­gyarországi civil szervezeteknek nyúj­tott támogatásai kapcsán lehetnek-e tit­kosszolgálati információgyűjtések, a bel­ügyminiszter azt felelte: a magyar törvé­nyi szabályozás alapján egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények kö­zött ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét. Egyetlen pa­nasz sem érkezett viszont, hogy a rend­őri vagy titkosszolgálati szervek - akik­nek erre jogosultságuk van - törvényt sértettek volna - mondta a miniszter. Pintér Sándor Kontrát Károly államtitkárral érkezett az ülésre, a terrorizmus elleni harcról is szó volt Fotó: Havran Zoltán A belügyminiszter cáfolta a szocialista képviselők feltételezését Nem volt államtitok a kurd harcosok itthoni gyógykezelése Magyar idők Egyértelműen cáfolta a parlamenti szak­­bizottsági meghallgatásán Pintér Sán­dor a szocialista képviselők felvetését, hogy lapunk államtitkot sértett volna, amikor megírta, a budapesti Honvéd­kórházban olyan kurd pesmerga harco­sokat kezelnek, akik az Iszlám Állam el­leni harcokban sebesültek meg. A bel­ügyminiszter úgy fogalmazott: nem is történhetett volna államtitoksértés, mi­vel a sebesült kurd katonák kezelésére vonatkozó magyar felajánlás és a gyó­gyítás megkezdése soha nem állt titok­­védelem alatt, nem volt titkos informá­ció. Magyar és külföldi állami hírforrá­sokban és a sajtó tudósításaiban számos ezzel kapcsolatos hír látott napvilágot - hangzott el a nemzetbiztonsági, illetve a honvédelmi és rendvédelmi bizottság ülésén is. Pintér Sándor azt is hangsú­lyozta: a pesmerga harcosok budapesti gyógykezelése már csak azért sem nö­velhette a terrorfenyegetettség mértékét a Honvédkórházra nézve, mert a gen­fi egyezmény értelmében még a hábo­rús ellenfelek is kötelesek biztosítani az esetlegesen hozzájuk került sérült ellen­séges katonák gyógykezelését. A kurd katonák magyarországi ke­zeléséről 2015 októbere és 2016 májusa között számos magyar és nemzetközi sajtóhír is beszámolt. A legtöbb alka­lommal és a legrészletesebben a kurd regionális kormány hivatalos webolda­la, valamint többek között a kurd Bas- News és a Kurdistan24 hírportálok, il­letve a kurd NRT TV is hírt adott a pesmerga harcosok számára felaján­lott magyar gyógykezelésről. A tudó­sítások főként a kurd területek vezetői­nek és Szijjártó Péter magyar külügy­miniszternek a tárgyalásairól tudósít­va részletesen leírták, hogy Magyaror­szág számos sérült pesmerga egészség­­ügyi kezelését vállalta. Ugyanakkor az ATV Világhíradó extra műsorában No­­vák András riporter Hazsar Omár Iz­mail pesmerga dandártábornokkal, a kurd védelmi minisztérium nemzet­közi együttműködési igazgatójával ké­szített interjújából is tájékozódhattak a pesmergáknak felajánlott gyógyke­zelésekről. „A budapesti Honvédkór­házba nemsokára kurd pesmerga ka­tonák fognak érkezni, az első körben tíz sérült katonát küldünk” - nyilat­kozta akkor a magyar csatornának az iraki kurd katonai vezető. Pesmerga fegyveresek küzdenek az Iszlám Állam ellen­Fotó: Reuters

Next