Magyar Idők, 2016. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

www.magyaridok.hu Hankó ZoltánA patikusnak nem csak árulnia, szolgáltatnia is kellene A szakmai kamara is elítéli a csaló gyógyszerészeket Nemcsak a patikájukat, de a munkájukat is elveszíthetik azok a gyógyszerészek, akikről bebizonyosodik, hogy részt vettek orvosságok illegális exportjában - derül ki abból az interjúból, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke adott a Magyar Időknek. Hankó Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormány kiemelten támogatta és jelenleg is támogatja a gyógyszerészeket, ezért jogos elvárás, hogy a betegek érdeke fontosabb legyen a profitnál. Haiman Éva ■mmmmrmmmémhi - Több patikát is bezárhatnak azért, mert illegálisan juttattak gyógyszert külföldre - adta hírül a közelmúltban lapunk. A gyógyszerhatóság főigazgatója, Pozsgay Csilla azóta azt is elárulta: több száz millió forintnyi orvosságról van szó, emiatt négy-öt gyógyszertárra kerülhet lakat. Mit tehet ilyen helyzetben a kamara, hogyan lehet megóvni a tisztességes gyógyszerészek presztízsét? Magyarországon jelenleg mintegy 2330 gyógyszertár van, a döntő többség tisztességesen dolgozik. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az illegális kereskedelemben részt vett patikák nem károsították meg sem a betegeket, sem az egészségbiztosítót. Ennek ellenére, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy ismétlődő és súlyos szakmai szabályszegés történt, természetesen viselnie kell a következményeket nemcsak a személyi jogos gyógyszerésznek, de a patika tulajdonosának is, legalábbis mi ezt kértük a hatóságtól. Nem lenne ugyanis szerencsés, hogy bármelyikük a későbbiekben újra patikát nyithasson. A kamara minden jogszabálysértő gyakorlatot elítél. Régóta a normakövetést valljuk, ezért, mint korábban jeleztem, etikai eljárást is indítunk azok ellen, akik részt vettek a reexportban. Ha elmarasztaló döntés születik, az illető többé nem dolgozhat gyógyszerészként, ahhoz ugyanis kamarai tagság kell. Olyan nagy pénz van az illegális gyógyszerexportban, hogy megéri ekkora kockázatot vállalni? Vagy csak nem vették komolyan, amit már tavaly mondogattak a hatóságnál, hogy szigorítani fogják a szankciókat? Ezt nem tudom megítélni. Egy biztos: a vonatkozó rendelkezések, így a szankciókat illetőek is, csak fokozatosan, az utóbbi hónapokban szigorodtak, a kiskapuk bezárultak. Mostanában már önök is arról beszéltek, hogy a kormány elmúlt években tett intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult a patikák anyagi helyzete, a gyógyszerészek így elvileg nem kényszerülnek kiskapuk keresésére. Valóban, egyértelműen javult a patikák jövedelmezősége, de nincs ok-okozati összefüggés az esetleges anyagi ne-hézségek és a szabálytalanságok között. Úgy tudom, hogy nem a nehéz helyzetben lévő gyógyszertárak érintettek az ügyletekben. - Ha már a jövedelmezőséget említettük, vannak-e jelenleg csődhelyzetben lévő patikák? - Nehéz helyzetűek biztosan vannak, és az is megesik még most is, hogy valahol egyszerűen már nem éri meg patikát működtetni. Összességében azonban összehasonlíthatatlanul jobb ma a lakossági gyógyszerellátás gazdasági helyzete, mint néhány évvel ezelőtt volt. Talán végleg sikerült kihevernünk a 2007-ben meggondolatlanul végrehajtott liberalizációt és a Széll Kálmán-terv negatív hatásait. Ágazati szinten ismét képesek vagyunk a gazdasági válság előtti eredményeket produkálni, ez évi 20 milliárd forint körüli adózott eredményt jelent. A veszteséges patikák száma a korábbi 600-650-ről 180 körülire csökkent, sikerült megállítani az eladósodottságot, ma már 25 és 30 nap közötti határidővel fizetnek a nagykereskedőknek a gyógyszertárak. Ez már egyensúlyközeli állapot, ami azt jelenti, hogy egy kicsivel többet vissza lehet forgatni például a gyógyszertári készletekbe. Ez jó hír, mert így talán ritkábban halljuk majd, hogy sajnos most nincs ez vagy az a termék, de megrendelik, jöjjek vissza érte, így van, reális esély van arra, hogy ezt a mondatot, legalábbis a patikák többségében, a következő években egyre kevesebbszer kelljen kimondani. S ha ebben is sikerül előbbre lépnünk, akkor érhet meg a helyzet arra, hogy a gyógyszertárban dolgozók fizetését is rendezni lehessen. - Mennyi most átlagosan az aszszisztensek és a gyógyszerészek fizetése? - Annyit látunk, hogy a bt.-k bruttó 206 ezer forintos átlagával szemben a kft.-knél már csak 183 ezer, az egyéni vállalkozásoknál pedig mindössze 147 ezer forint volt az átlagbér 2014-ben. Ezek az adatok azonban tartalmazzák a részmunkaidős kollégák bérét, és azt is tudni kell, hogy a tulajdonos gyógyszerészek közül sokan osztalékágon veszik ki a fizetésük egy részét. Egyértelmű azonban, hogy a patikai vállalkozások, főleg a kisebbek, nem tudják kellően megfizetni a döntően diplomás és érettségizett munkatársaikat. Ezért is tartom előremutatónak a most zajló ágazati bértárgyalásokat, mert amit itt sikerül elérni, az az egyébként magánvállalkozásként működtetett gyógyszertárakban dolgozók számára is iránymutatásul szolgálhat. Emellett sikerült megállapodni abban, hogy a mintegy négyszáz kórházi gyógyszerész az orvosokkal kerül azonos besorolásba, a körülbelül nyolcszáz kórházi gyógyszertári asszisztens pedig a többi szakdolgozóval azonos béremelésben részesülhet. Korábban azt mondták, hogy legalább 6500-7000 gyógyszerészre lenne szükség ahhoz, hogy minden igényt kielégítően működhessenek a közforgalmú és a kórházi gyógyszertárak. Igen, hozzávetőlegesen 1000-1200 gyógyszerésznek lenne még helye a rendszerben. Nem azonnal természetesen, hiszen ennyi ember bérének a fedezetét is elő kell teremteni, de ha - ahogyan most - évente 350-en belépnek az egyetemi gyógyszerészképzésbe, akkor fokozatosan közelebb kerülhetünk az optimálisnak tartott létszámhoz. Akkor már mindenképpen jogos elvárás - Azt mondja, akár valódi tartalommal is bírhat majd a most - elnézést, de - meglehetősen üresen csengő „kérdezze meg gyógyszerészét” szlogen? Nekem eddig mindig csak eladni akartak a patikában, szolgáltatni soha. Még csak azt sem kérdezték meg, van-e valamilyen gyógyszerérzékenységem, szedek-e mást, ami esetleg összeférhetetlen a vásárolni tervezett készítménnyel. Ez bizony hiba. Az alapszintű gyógyszerészi gondozásnak, amely magában foglalja az ilyen jellegű tanácsadást is, már rutintevékenységnek kell lennie a patikákban. Ennek a fedezete a szolgáltatási díj, amit néhány éve megkapnak a patikák. Ha az ember belép egy patikába, a pulton, a polcokon jellemzően az aktuális gyógyszerreklámokban szereplő készítmények sorakoznak. Ha ennyire kézzel fogható a gyógyszergyári marketing jelenléte, miért bízzak abban, hogy a gyógyszerész a legjobb szert ajánlja a panaszaimra és nem azt, amelyikért a gyártó fizet, vagy amelyiken nagyobb az árrés? A gyógyszertári marketing nem azonos a gyógyszergyári termékmarketinggel, elsődleges céljának is annak kellene lennie, hogy a beteg tájékozott legyen, és segítsük a döntésben. Azt gondolom, hogy manapság, amikor tisztességes munkával tisztességes bevételt képes megtermelni a gyógyszertári vállalkozások nagy része, jogos elvárás, hogy a betegek érdeke előbbre való legyen a profitérdeknél. Különösen, hogy a patikusok évek óta kivételezett helyzetben vannak. Ahogy ön is mondta, a kormány számos olyan intézkedést hozott, amivel segítette a gyógyszerészi vállalkozások növekedését, pozícióik erősítését. Erkölcsi kötelességünk, de a józan ész is azt diktálja, hogy a rossz struktúra felszámolása után mindabból, amit az elmúlt években kaptunk, visszaadjunk valamit azoknak, akikért vagyunk. Ezért is kapcsolódunk be a különféle népegészségügyi programokba, amilyen a dohányzásleszoktató kampány volt, és ezért szeretnénk elindítani hamarosan több városban is az általános iskolák nyolcadik osztályaiban a felelős gyógyszerhasználatra nevelést az osztályfőnöki órák keretében. Tizennégy éves kortól a gyerekek már önállóan vásárolhatnak gyógyszert, fontos, hogy tisztában legyenek ennek jelentőségével. Az idei patikanap témája pedig a házi patikák felülvizsgálata, ami nemcsak a beteg- és gyógyszerbiztonságot növeli, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos. „A betegek érdeke előbbre való legyen a profitérdeknél” Fotó: Éberring András Két új központi kórház épülhet a fővárosban Magyar Idők Legalább egy, de akár két új kórház is létesülhet Budapesten - tudta meg a Magyar Idők. Eközben az egészségügyért felelős államtitkár az Origónak adott interjújában arról nyilatkozott, hogy mindenképpen lesznek fővárosi szuperkórházak. Szavai szerint legalább három ilyen intézmény kell, ahol az év minden napján, minden ellátási szinten van felvétel. Emellett rendet kell vágnunk a budapesti ügyeleti ellátásban: a mentőknek ma több mint ötvenoldalas eljárási rendet kell ismerniük, hogy tudják, kit hova kell vinni, ha beteggel futnak össze az utcán - tette hozzá. Ónodi-Szűcs Zoltán ezzel megerősítette lapunk korábbi információját, amely szerint legalább három sürgősségi centrum lesz a fővárosban. Lapunk úgy tudja: ezek az Egyesített Szent István, Szent László Kórház, a Honvédkórház és a Szent János Kórház köré épülnek. Az egészségügyért felelős államtitkár az Origónak konkrét intézményeket nem nevezett meg. Úgy fogalmazott: Észak- és Dél-Pesten mindenesetre számolnak egy-egy mamutintézménnyel, és legalább egy nagyobb beruházással a budai oldalon. A politikus szerint Budán két főkórháznak is lenne jogosultsága: egy központi intézménynek, ami Északkelet-Dunántúlt is ellátja, hiszen az itt lakók a BAH-csomópont környékén érik el Budapestet, és egy másik központnak, ami a közép-budai-hegység kapacitását, az ott élő betegek igényeit is lefedi. A szakember elismerte, hogy a leírás ráillik a Déli pályaudvar és a Testnevelési Egyetem felszabaduló területeire, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi várostervezési trend szerint minden ilyen, szabaddá tett zónát parkosítani kell. Minden ellátási szinten állandó készenlétet szeretnének Fotó: Havran Zoltán BELFÖLD 5 lesz, hogy a patikus ne csupán eladóként funkcionáljon.