Magyar Idők, 2016. július (2. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-01 / 153. szám

www.magyaridok.hu Szeptembertől indulhat a kvótareferendum kampánya • •Ötpárti egyeztetés lesz Juncker miatt Nagy-Britanniára továbbra is erős szövetségesként számít Magyar­­ország; a jövő hétre az EU és Ka­nada közötti szabadkereskedel­mi egyezmény miatt ötpárti egyez­tetést hívnak össze - többek kö­zött ezekről a témákról szólt Lá­zár János Miniszterelnökséget ve­zető miniszter. Beszélt arról is, So­ros György legújabb migrációs ja­vaslata minden uniós támogatást elvenne Magyarországtól. Vincze Viktor Attila - A brit európai uniós kilépéssel kap­csolatban Magyarországnak az a célja, hogy Nagy-Britannia, ez az erős nyugati hatalom stratégiai szövetségesünk ma­radjon - mondta Lázár János Minisz­terelnökséget vezető miniszter a csü­törtöki Kormányinfón. Kifejtette: a kor­mány felállít egy munkacsoportot a Bre­­xit következményeinek kezelésére. Ma­gyarország érdeke a gazdasági és politi­kai együttműködés fenntartása Nagy- Britanniával. Lépéseket tesznek, hogy a hosszú tárgyalási folyamat eredményes legyen a kilépés és az új együttműködési feltételek megteremtése tekintetében - hangsúlyozta Lázár János, aki kiemelte: fontos feladat a Nagy-Britanniában dol­gozó több százezer magyar munkavál­laló jogainak és érdekeinek védelme. A miniszter szerint az ellenőrizetlen be­vándorlás miatt döntött a Brexit mel­lett a Választók jelentős része, és ha a be­vándorlási helyzetet nem kezeli az EU, ha feladják a szuverenitásnak azt a fel­tételét, hogy az országok maguk hatá­rozhatják meg, kik élhetnek a területü­kön, annak súlyos következményei lesz­nek az unió jövőjére nézve. A miniszter szólt a kvótareferen­dumról, amelynek tájékoztató kam­pánya várhatóan szeptemberben kez­dődik. A politikus szerint nem az EU ellen szól a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, hanem arra jó pél­da, hogy miként lehet egy fajsúlyos kér­désről beszélni a választókkal. A tárcavezető azt is közölte: a ma­gyar kormány ötpárti egyeztetést hív össze a jövő hét elejére az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Az egyeztetést az a meglepő fordulat indokolja, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kizárólag az európai fórumok jóváha­gyásához kötné az egyezményt, miköz­ben a magyar parlament határozatot fo­gadott el arról, hogy a megállapodás­ról nemzeti szinten is dönteni kíván. Lázár János szólt Soros György teg­nap délelőtt az Európai Parlament egyik bizottsága előtt a bevándorlásról elmon­dott programbeszédéről is. A miniszter szerint Soros közvetlenül is a színpadra lépve, magyarellenes javaslatokkal és a legfőbb uniós támogatások Magyaror­szágtól való megvonásával akarja meg­valósítani az iparszerű bevándorlást. Ér­tékelése szerint az amerikai üzletember javaslatai alapján a magyar választók­nak adót kellene fizetniük, amiből Eu­rópában a bevándorlókat tartanák el, és harmincmilliárd eurót kellene köl­teni a migráció jelenlegi problémáinak megoldására. A tárcavezető demokra­tikus legitimáció nélkül nehezen értel­mezhetőnek nevezte a felvetéseket. Az a kérdés, ki kérte meg arra, hogy meg­oldja Európa problémáit - tette hoz­zá a politikus. Lapunk kérdésére Lázár János azt is elmondta, hogy Orbán Viktor minisz­terelnök jelenleg konzultációt folytat a helikopterek beszerzését és az önkén­tes tartalékos rendszer átalakítását is tartalmazó honvédelmi fejlesztési ter­vekről, amit az tesz különösen aktuá­lissá, hogy a kormány a jövő hét végi NATO-csúcsra most készíti elő a ma­gyar felajánlásokat a honvédség létszá­mának és technikájának fejlesztésére. Lázár János szerint Soros György az iparszerű bevándorlás híve­Fotó MTI A HELYZET Soros soros vezércsere Nem tudom, hogy egy uniós szervezetnek miért is kell meg­hallgatnia egy amerikai állampolgárt az európai adófizetők pénzén, amikor minden érettségizett tudja, hogy az illető má­sik csapatban játszik. Ha van némi alapjuk azoknak a fantaz­magóriáknak, hogy a harmadik világháború már javában fo­lyik, s csupán azért nem veszünk tudomást róla, mert annyira szofisztikáit fegyverekkel vívják, akkor például a szabadkeres­kedelmi egyezmény keresztülveréséért, Európa voltaképpeni amerikai gyarmatosításáért a vén kontinens előzetes szétve­rése, eladósítása és kiszolgáltatottá tétele sem nagy ár. Derék dolog, amikor az amerikai nagykövet asszony dekázgatva és a magyaroknak szurkolva videóztatja magát, de Washington igazi arca jelenleg kísértetiesen Soros Györgyre hasonlít. (S ez Clintonné győzelme esetén így is marad. S talán Trump győzel­me esetén is.) Sorosnak szerencsétlen módon magyar az anya­nyelve, s ez megint csak nem tesz jót az annyit tépázódott or­­­­szágimázsunknak, bármennyire is köszöngeti neki a baksist a szervilis Somogyi Zoltán. A csütörtöki meghallgatás óta már rég nem olyan helyiér­dekű kérdésekről van szó a „sorosozás” témakörében, hogy egy spekuláns jogos bírálata automatikusan antiszemitizmus-e, vagy hogy a kitartottjai által filantrópnak hízelgett héja hány­­szorosan kívánja visszafizettetni a renegát Orbánékkal az ox­fordi tandíjat. Most épp ott tartunk, hogy Európa „békesarc­­cal” fizessen az átmeneti túlélésért, azért a humanitárius válsá­gért, amelyet többek között Amerika, Soros és az ő nyitott tár­sadalom elmélete szabadított ránk, s amely teória fatális mó­don egyedül az Egyesült Államokra nem érvényes. Az afrikai Marshall-tervnek már a puszta felvetése is hazugság: az erede­ti Marshall-terv esetében az amerikaiak fizettek (a nyugat-eu­rópai katonai hídfőállásért cserébe), itt pedig összességében a globalizmus vezérhajója, Amerika kasszírozna. Az uniós Afri­­ka-adónak ráadásul vajmi kevés a köze a migrációhoz (a klíma­menekülteket például a demográfiai tendenciák ismeretében ezek a százmilliárdok sem tarthatnák vissza az útra keléstől): ügyes trükk arra, miként lehetne Junckerisztánt bólogató adós­rabszolgává degradálni. Ráadásul kevéssé hihető, hogy Soros ne tudná: Kína mára fél Afrikát felvásárolta, egész országokat beleértve. A másik felét Sorosék szeretnék megkaparintani, a migránsfegyvert bevetve, bravúros módon a botor európaiak pénzén: ez ám a Marshall-terv! A volt amerikai külügyminisz­ter, George C. Marshall büszkén forog a sírjában. S mindezt a Brexit utáni „segítségként” sugalmazza a „filo­zófus”, aki nemcsak az angol font elleni támadásról híresült el. Hogy sem Istent, sem embert nem ismer, azt most az Ange­la Merkelnek postázott virtuális selyemzsinór is érzékletesen szemlélteti: a német kancellár hiába fogadott el a diktátumként felsorolt Soros-féle hat pontból négyet, kihúzta a gyufát az Er­­dogan-féle különalkuval. A globális tőkének ugyanis nem az európai migrációs válság megoldása lebeg a szeme előtt (kü­lönben nem gerjesztené), hanem a kereskedelmi és országha­tárok lebontása mellett az olcsó, kizsákmányolható munkaerő biztosítása. (Utóbbiban csúfondáros módon épp az európai bal­oldalban lel hű szövetségesre.) Soros tehát menekültügyi pál­­fordulásával nem lett hirtelen orbánista, nem kéri haladékta­lanul felvételét a Fideszbe, miután belátta, hogy volt gyámolí­tottjának lett igaza: ez csupán Soros soros vezércsele. A pipo­­gya uniós vezérkart meg nemcsak egy újabb világválsággal ijesztgeti és egy gáláns bankkonszolidáció szükségességével ostromolja (mi már átéltük ezt: láttuk, ki tollasodott meg belő­le), hanem lényegében háborúval is fenyegeti. Megteheti: tá­vol Afrikától és Európától... CSONTOS JÁNOS BELFÖLD 3 Távozik két államtitkár,­­ Simon Lászlót menesztették, Németh Lászlóné nyugdíjba vonul Eljött a tisztcserék ideje a Miniszterelnökségen Mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszterként nem volt elége­dett a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházá­sokért felelős államtitkár munkájával, ezért menesztette L. Simon Lászlót - jelentett be Lázár János a Kormányinfón, ahol azt közölte, Németh Lászlóné is távozik a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkári posztjáról, mivel nyugdíjazását kérte. Vincze - L. Simon Lászlót (képünkön) nem az üzleti tevékenységei miatt, hanem azért menesztettem, mert elégedetlen vol­tam az általa felügyelt terület eredmé­nyeivel - mondta Lázár János Minisz­terelnökséget vezető miniszter. Hoz­zátette: ez nem személyes ügy. - L. Si­mon László a barátom, de szerintem a műemlékvédelem ügye és az épített örökség védelme sokkal fontosabb te­rület annál, mint ahogy ott most áll­nak a folyamatok. Nincs elvégezve az a munka, amelyet már el kellett volna végeznie L. Simon Lászlónak, tehát az eredményekkel nem voltam elégedett, de ettől függetlenül L. Simon László tehetséges, felkészült és aktív ember, sikeres politikus - mondta a minisz­ter a felmentés okairól. Lázár János egy másik kormányzati tisztségviselő, Németh Lászlóné távo­zását is bejelentette. A nemzeti pénz­ügyi szolgáltatásokért és postaügye­kért felelős államtitkár július elsején eléri a nyugdíjkorhatárt, és saját kéré­sére nyugdíjba vonul. Arra a kérdés­re, hogy Németh Lászlónénak valójá­ban nem nyugdíjazása, hanem a taka­rékszövetkezeti botrány miatt kellett-e távoznia, a miniszter nemmel felelt. Lázár János szintén egy kérdésre vála­szolva azt is elmondta, hogy véleménye szerint a takarékszövetkezeti integrá­ció kiállja az idő próbáját minden te­kintetben. A miniszter hangsúlyozta: a Magyar Postánál csalás miatt folyik nyomozás három ügyben, de minden ügyben minden felelősséget vállal ő és Németh Lászlóné is. Lázár János kö­zölte: arra kéri Pintér Sándor belügy­minisztert, ha vannak még feljelenté­sek - akár névtelenek is - a Magyar Posta és a takarékszövetkezeti integ­ráció miatt, mindenképpen rendelje­nek el nyomozást, minden vizsgála­tot folytassanak le. „Mindenhol min­den felelősséget vállalunk” - mondta a tárcavezető. Mint arról már korábban írtunk, a takarékszövetkezeti integráció miatt az utóbbi időben több fórumon is el­lentétbe került a Miniszterelnökséggel a jegybank. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis azt szerette volna elérni, hogy a rendszerszintű kockázatok miatt a Takarékbank és a takarékszövetkeze­tek felügyelete is hozzá kerüljön. Vé­gül június elején az Országgyűlés meg­szavazta a takarékszövetkezeti integ­ráció felügyeletének jegybank alá ren­delését. A rendőrség és az adóhatóság 2016 eleje óta több ügyben is vizsgála­tot indított Spéder Zoltán érdekeltsé­gei, a takarékszövetkezetek, az MFB és a Magyar Posta közötti üzleti ügyek­kel kapcsolatban.

Next