Magyar Idők, 2016. július (2. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-19 / 168. szám

www.magyaridok.hu Röszkén mindent rendben talált a honvédelmi bizottság Nem mérséklődik a nyomás a határon Továbbra is nagy migrációs nyomásnak van kitéve a magyar határ, ám jól és törvényesen működik a magyar határvédelem és idegen­­rendészet a déli határszakaszon - állapította meg a parlament hon­védelmi és rendészeti bizottsága tegnapi kihelyezett rendkívüli ülé­sén Röszkén. A képviselők személyesen is megbizonyosodhattak arról, hogy a határ tranzitzónáinak a szerb oldalán jelenleg 750 ille­gális migráns táborozik sátrakban. Vincze Viktor Attila A honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai a röszkei szerb-magyar határát­kelőtől néhány száz méterre lévő tran­zitzónában tett látogatásuk során saját szemükkel láthatták a menekültkérel­mek beadását lehetővé tevő idegenren­dészeti létesítmény állapotát és működé­sét. A menekültügyi eljárásokat lefolyta­tó Bevándorlásügyi és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vezetője a helyszínen ar­ról számolt be: mivel a menekültek kö­zött nagyon jól ismert a magyar hatósá­gok eljárásrendje, ezért a tranzitzónák­ba jelenleg szinte csak családosan érke­ző migránsok, valamint egyedül utazó kiskorú bevándorlók nyújtják már be a menedékkérelmüket. Végh Zsuzsanna főigazgató a bizottság kérdésére elmond­ta azt is: biztosan továbbra is nagy nyo­mást gyakorolnak a dél felől jövő mig­ránsok Magyarországra, mivel a valós migrációs adatok feltehetően magasab­bak a hivatalos szerbiai számoknál. Na­gyon sok az olyan migráns, aki elkerüli a szerbiai regisztrációt, s akiknek a nagy része embercsempészekre vár. A hiva­talos szerb adatok szerint naponta 600- 700 migráns érkezik hozzájuk, miköz­ben hivatalosan csak 3000-en tartóz­kodnak huzamosabb ideje az országban, s közülük mindössze 750-en sátoroz­nak a magyar határ tranzitzónái előtt. Kósa Lajos, az Országgyűlés honvé­delmi és rendészeti bizottságának fide­­szes elnöke úgy fogalmazott: Szerbia irá­nyából Magyarországra, így az unió te­rületére senki nem tud illegálisan belép­ni, tehát a magyar határzár teljesíti fel­adatát, a július 5-én életbe lépett intéz­kedéseknek köszönhetően a határ vé­delme teljessé vált. A magyar határon zajló eljárások rendezettek, a tranzitzó­na jól működik, a kiépített kapacitások megfelelőek. Mindenki beadhatja itt a menedékkérelmét, amelyet elbírálnak a magyar hatóságok. Kósa Lajos hang­súlyozta: a migrációs áradat jelentős ré­sze nem az üldöztetés elől menekül, ha­nem a törvényeket kikerülve a jobb élet reményében szeretne Nyugat-Európá­­ba eljutni. Az érkezők 95 százaléka nem együttműködő, tisztában van vele, hogy jogszabályokat sért, bár van érvényes úti okmánya, nem adja át, és döntő többsé­gük hamis személyi adatokat közöl ma­gáról. A tranzitzónában megjelentek 70 százaléka már valamelyik uniós ország hatóságánál regisztrálták, úgy érkezik Magyarországra, hogy tudja, menedék­kérelmét ott kellene elbírálni. Firtl Mátyás (KDNP) bizottsági al­­elnök fontos humanitárius intézkedés­nek nevezte, hogy a magyar hatóságok - részben karitatív szervezetek közre­működésével - gondoskodnak a tran­zitzóna előtt táborozó bevándorlókról, vizet, élelmet biztosítva nekik. Haran­gozó Tamás, a bizottság szocialista al­­elnöke úgy vélte: a Körmenden műkö­dő nyílt befogadóállomás miatt Ausztria lezárhatja az osztrák határt. Vadai Ág­nes (DK) pedig azt rótta fel, hogy szerin­te továbbra sem tisztázott, a kormány milyen alapon határozott a migrációs válsághelyzet elrendeléséről. A parlamenti testület tagjai személyesen tájékozódtak az állapotokról Fotó: Havran Zoltán A HELYZET Heller, a takarító Vannak az úgynevezett baloldali értelmiségiek, akiket még min­dig csak ’68 hoz lázba, és az egész életük küldetés. A társadalmi katasztrófák akkor kezdődnek, amikor a nagy generáció entellek­­tüeljeinek lázálmai valósággá kezdenek válni. A baloldal a kom­munizmus totális csődje után csavart egyet az internacionalizmus eszméjén, és egy nagy multikulturális világot vizionált. Bár egyet­len jel sem mutat arra, hogy a vallon marketinges jól kijönne a Szí­riai kecskepásztorral, a balliberális gondolkodók rögeszmésen ra­gaszkodnak a megvalósíthatatlan modellhez, akárcsak a Lenin-ösz­­szeshez a könyvespolcon. Amikor azonban megbicsaklik az eszme, és válságjelenségek ütik fel fejüket - például egy tunéziai beván­dorló kamionnal 84 embert gázol halálra a francia nemzeti ünne­pen -, akkor a baloldali értelmiséginek hirtelen megszólal az elv­társi lelkiismerete vagy a telefonja, és elkezd nagy erőkkel takarí­tani. Ilyenkor nemzetközi kapcsolatait felhasználva telenyilatkoz­­za a sajtót olyanokkal, hogy a terrorizmusért az intoleráns többsé­gi társadalom a hibás, vagy ahogy más esetben a magyar takarító­brigádtól hallottuk, az őszödi hazugságáradat tulajdonképpen igaz­ságbeszéd volt, 2006. október 23-án pedig nem lőtték ki a tünte­tők szemét gumilövedékkel. A migrációs krízis azonban nehéz feladat elé állította a baloldal aktivistáit. A bevándorlók viselkedését a toleranciára nevelt nyu­gat-európai lakosság sem tudja elfogadni. A migráns bűnszerve­zetek, a szexuális bűncselekményeket csapatban elkövető beván­dorlók és az egyre több európai ember halálát okozó merényletek teljesen szembefordították az őslakosokat a Willkommenskultur­­ral. A britek többsége épp a migráció miatt mondott igent a Bre­­xitre. A szilveszterkor Kölnben és más német városokban szerve­zetten elkövetett tömeges szexuális bűncselekmények elfedésé­re már a rasszista kártyát sem lehetett bedobni. Az egyetlen meg­oldás a tagadás volt. Először a rendőrség kente el az ügyet az el­követők származásának eltitkolásával, aztán a média a hírek el­hallgatásával. Amikor már végképp nem lehetett tovább titkolóz­ni, jöttek a takarítók. Heller Ágnes januárban az ATV-ben bagatellizálta a kölni „sajnála­tos eseményeket”, kijelentette, hogy nem is volt nemi erőszak, csak molesztálás. Gondolatmenetében odáig jutott, hogy őt is zaklatták a buszon tinédzserkorában, mert akkor az „szokás” volt. Kölnben azonban nem számítottak rá, hogy több ezer, csapatba verődött észak-afrikai feleleveníti ezt a „kedves népszokást”. Német nők szá­zai tettek feljelentést január elején, legalább három esetben tény­leges nemi erőszak miatt. Az azóta nyilvánosságra hozott jelenté­sek szerint ezerkétszáz áldozata volt a támadássorozatnak, az el­követők pedig kétezren lehettek. Az ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság is inkább a szégyent akarhatta lemosni a migránsokról, ugyanis a tényfeltárásaik során nem jutott tudomásukra konkrét nemi erőszakról szóló eset. Egy nőket segítő német egyesület erre reagálva állt elő a megrázó hírrel: két nőről is tudnak, akiket meg­erőszakoltak Kölnben, egyikük teherbe is esett. Heller Ágnes és a takarítók körömszakadtáig hisznek abban, hogy a migránsokkal csak piti problémák vannak, és még vélet­lenül sem fenyegeti Európát semmilyen katasztrófa. Gondolhat­juk ezt azért is, mert nemrég épp egy migránspárti aktivistát erő­szakoltak meg a bevándorlók Mannheimben. A német politikusnő egy ideig titkolta a hatóságok előtt, hogy bevándorlók az elköve­tők, mert féltette a migránsokat a társadalom reakciójától. Amikor azonban megtudta, hogy egy másik nőt is megbecstelenítettek a környéken, bevallotta a hatóságoknak az igazat. Migránspártisá­­gát azonban nem adta fel, csodálatos embereknek nevezte a be­vándorlókat. Ilyen a következetes baloldali értelmiség! Ha kell, ta­karít, ha kell, áldoz az eszme oltárán. De sajnos még saját bajából sem tanul, viszont rengeteg kárt okoz. BELFÖLD 3 Kétszáz migráns esett egymásnak, kétszáz rendőr működött közre a rend helyreállításában Újabb tömegverekedés tört ki Kiskunhalason Borsodi Attila Tömegverekedés volt migránsok kö­zött vasárnap este a Kiskunhalasi Me­nekültügyi Őrzött Befogadó Központ­ban - közölte tegnap reggel a miniszter­­elnök belbiztonsági főtanácsadója. Ba­­kondi György elmondta: az őrzött me­nekülttáborban este 8 óra tájt körülbelül húsz migráns - köztük algériaiak, szí­rek, pakisztániak és két mongol - vere­kedett össze. Először csak puszta kézzel, később letört bútorlábakkal is egymás­nak estek. A biztonsági őrök közbelé­pésére kimentek az udvarra, ahol mint­egy kétszázan csatlakoztak a cselekmé­nyekhez. A rendőrök beavatkozásának eredményeként a késő esti órákra hely­reállt a rend a központban. Kilencen sé­rültek meg, közülük nyolc embert vit­tek kórházba, valamennyien nyolc na­pon belül gyógyuló sérüléseket szen­vedtek. Vizsgálják, hogy pontosan mi­ért tört ki a verekedés, azt ki kezdemé­nyezte. A rendőrség csoportosan elkö­vetett garázdaság bűntette miatt indí­tott eljárást - mondta Bakondi György. Emlékezetes, a kiskunhalasi befogadó­központban az elmúlt hetekben több al­kalommal történt valamilyen atrocitás migránsok között, de valamennyi eset­ben rövid idő alatt sikerült helyreállíta­ni a rendet. Bakondi György kijelentet­te: a kiskunhalasi központban megfe­lelő létszámú az őrszemélyzet, szükség esetén a rendőrök is segítenek, ahogy vasárnap is, amikor csaknem kétszáz rendőr közreműködött a központ rend­jének helyreállításában. Bányai Gábor, a kiskunhalasi válasz­tókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lapunknak elmondta: mivel Szerbia nem, vagy csak nagyon lassan fogadja vissza az illegális és kiutasításra váró migránsokat, ennek a bűnügyi ho­­zadéka náluk csapódik le a településen lévő zárt befogadótáborban.­­ A mos­tani eset is azt bizonyítja, hogy a helyi táborokat mihamarabb be kell zárni, de amíg ez nem történik meg, a létesítmé­nyek belső védelmét addig is meg kell erősíteni. Nemcsak a városban kell ál­­lomásoztatni a rendőröket, hanem ál­landó és tekintélyt parancsoló létszám­mal bent a zárt befogadóállomásokon is, hogy csírájában el lehessen fojtani a tábori tömegverekedéseket - fejtette ki Bányai Gábor. A politikus hozzátette: az ilyen súlyos incidensek rengeteget ár­tanak a település megítélésének, sokan a várossal azonosítják ezeket a bűncse­lekményeket, elriasztva ezzel vendége­ket, vállalkozókat egyaránt. A hatóság csoportos garázdaság miatt indított eljárást Fotó: Havran Zoltán

Next