Magyar Idők, 2016. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-09 / 186. szám

www.magyaridok.hu Rippl-Rónai József életművéből nyílt tárlat Balatonfüreden A komor képektől a derűig A Rippl-Rónai József életművé­ben feszülő kettősséget a bala­tonfüredi Vaszary-villa épület­dramaturgiájába ágyazva a kas­tély kétszintességéhez társítot­ták a szombaton nyílt nagyszabá­sú tárlat rendezői: a művész élet­művében felfedezhető komor raj­zosság és a derűs festőiség sze­rint két nagyobb szekcióra osz­tották a január 8-ig látható kollek­ciót. A Magyar Nemzeti Galéria és több köz- és magángyűjtemény­ből épülő gazdag életmű-kiállí­tás méltó folytatása annak a sor­nak, amely a Vaszary Galériát né­hány év alatt az ország legnagyobb kiállítóhelyei közé emelte. Szilléry Éva A Balaton fővárosában vagyunk, ahol Eötvös Károlytól Jókai Móron át Ör­kény Istvánig vagy a Quasimodo-köl­­tőversenyig lehetne sorolni az irodal­mi kapcsolatok sorát, de elegendő, ha említést teszünk Makk Károly itt ké­szült Liliomfi-filmjéről, amely egy élet­igenlő reneszánszot jelentett az ötve­nes évek sötét ködében - e szavakkal kezdte a Rippl-Rónai József életmű­véből készült kiállítás megnyitóját a minap Mácsai Pál színész, rendező a balatonfüredi Vaszary-villa udvarán. A szellemi élet pezsgő reformkori városa ez, Jókai szerint a szenvtelen­­ség és az elegancia szerethető találko­zási pontja, ahol Vaszary Kolos pan­nonhalmi főapát, bíboros-hercegprí­más villát építtetett, a kastély 2010-es átadása óta pedig Füred egyik megha­tározó kulturális színtere lett. Picasso-, Capa-, Vasarely- és az osztrák bieder­meier-kiállítások után néhány év alatt az országos szintű kiállítóterek sorá­ba emelkedett. INSPIRÁCIÓÉHSÉG Rippl-Rónai élete sorsszerűségében, élet­pályája ívében valami nagyon egyedit tartalmaz. Inspirációk érték, azok után kutatott, míg megtalálta a saját szuve­rén hangját. Mindezekért nem habo­zott kezdetben bejárni a világot mint Munkácsy-tanítvány, később mint a szellemi értelemben lángoló, század­­fordulós Párizs fiatal festője. Akkor, az inspiráció utáni éhség időszakában mindent magába szívott, ami haszno­sítható, majd egészen szuverén, csak rá jellemző módon használta, alakította azokat a saját művészetévé. Azok közé tartozik, akik elmennek az országból s idővel visszajönnek. Ez a visszajövetel számára nem lemondások sora, hanem a magára találásé, ami egészen ritka - emlékeztetett Mácsai Pál. Izgalmas jelenségnek nevezte, hogy olyan művészsorsot látunk, aki a dep­­resszív, komor, színszegény életszakasz­ból halad a koloritás és a derű, az élet hétköznapi benyomásainak élvezete felé. Általában ugyanis fordítva tör­ténik ez az emberrel: életünk máso­dik szakaszában válunk szkeptikusab­­bá, komorabbá. „Színházi ember lévén mégiscsak az irodalom az, amiből táp­lálkozom, így két arcképet emelnék ki a kiállításon látható portrésorozatból: Babits Mihályét és Osváth Ernőét. A magyar művészet aranykora, két nagy­szerű művész arcképe, s nem csak az: a sors és a vállalásaik súlya látható” - mondta Mácsai. FEKETE KORSZAK Kronologikus menetet követve a szo­morúsággal, a temetővel, a bánattal, az elmúlással, a művész megnevezé­sében a fekete korszakkal indítanak a tárlat rendezői: meglepő ez azoknak, akik Rippl-Rónait a színgazdag képek­kel azonosítják, egyben megrázó lát­ni a fiatal alkotó magányhoz, halálhoz való viszonyát. A kor jellemzője a szimbolizmus volt, ami nyilván hatott Rippl-Rónaira is, és ez inkább a magányhoz, az egyedül­léthez kötődött. Erőteljesen jelen van az összes szépségével és fájdalmával. Egyik jellegzetes képe, az Öreg hölgy ibolyacsokorral, sűríti ennek az élet­szakasznak a nyomorúságát, és meg­rendítő erővel közvetíti azt. Az 1891- es Ágyban fekvő nő című műben leg­inkább tapasztalhatók ezek a jegyek: finom kontúrokkal, szinte grafikusan megfogalmazott kép­­ vezetett be a kiállításba Plesznivy Edit, a tárlat ku­rátora. Kezdetben Munkácsy segédjeként dolgozott, pályája a mester modorá­ban festett képekkel indult, de nagyon hamar rájött arra, hogy ez neki mel­lékvágány, az édeskés zsánerfestészet teljesen idegen tőle, és akkor talált rá saját képi világára. Párizsban kapcso­lódott a Nabi - azaz Próféta - mű­vészcsoporthoz. Ez az alkotói gárda Bretagne-ban Gauguin körül formá­lódott akkortájt, festői elvei pedig - az erőteljes rajzosság, a síkszerű áb­rázolás és a szimbolizmus - együt­tesen hatottak a mesterekre. Köze­li barátja lett Maillel, megismerke­dett Gauguinnel, Toulouse-Lautrec­­kel, Cézanne-nal is. Jó barátság, év­tizedig tartó szakmai munka alakul ki a francia mesterekkel. A kiállítás második termében a szel­lemi műhely termése bontakozik ki. Az iparművészeti munkáival zárul a pári­zsi korszak, egyben a tárlat földszinti része. A tervezés és az alkotás szétfe­szítette a képek határait és kiterjedt a textilekre, lakásbelsőkre, bútorokra is. IDILL A RÓMA-VILLÁBAN Felemelkedve a komor témából egy egé­szen más szemléletű világba jutunk a galéria emeletén: a század végén Rippl- Rónai visszatér a nagyon meghitt csa­ládi közegbe, amely neki Kaposvárt je­lentette. A családi portrék sora a megnyug­vás, az otthon békéje, a kaposvári en­teriőr korszaka, s noha nem az a har­sogó színvilág, amely a későbbi képeit meghatározta, már harmónia és derű sugárzik a képeiből. A pasztellt akkor kezdte használni. Szinte percek, órák alatt felrajzolt egy nagyszabású pasz­tellképet. Tovább haladva a „kukoricás” kor­szak képeit felvonultató terembe jutunk - így nevezte a művész a parkok, aktok, gyönyörű kastélyok, az idill képeit. A már idehaza is elismert alkotó meg­vásárolta a Róma-villát, s a kastély do­mináns motívumává vált festményei­nek, kiegyensúlyozott világot tükröz­nek, de a kontúrok jelenléte látható, a síkszerű ábrázolás jelen van, mind­ez érdekes visszacsatolás a korai idő­szak műveire. Miként Franciaországban megtalál­ta azokat, akik szellemi művészi törek­véseivel rokonok voltak, úgy Magyar­­országon is kialakította a maga körét. A Róma-villa valódi szellemi zarán­dokhellyé vált, Ady, Móricz rendsze­res vendégek voltak ott, a Nyugat írói­nak portrésorozatából azonban csak Osváth Ernő és Babits Mihály képét vonultatta fel a tárlat, ugyanis Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és Karinthy arcképei magánkézben vannak - jel­legzetes azonban a szintén alkotó ba­rát Szinyei Merse Pál színes, szivaro­­zós képe. A most nyílt tárlat képeit a Magyar Nemzeti Galéria, az Antal-Lusztig Gyűj­temény, a BTM Fővárosi Képtár, a Ko­vács Gábor Gyűjtemény, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank, a Kaposvári Rippl- Rónai Múzeum, a Rómer Flóris Mű­vészeti és Történeti Múzeum, a Kie­selbach Galéria, a Virág Judit Galéria, Martos Gábor és magángyűjtők bo­csátották a múzeum rendelkezésére. A Nyugat íróinak portrésorozatából az Osváth Ernőről és Babits Mihályról készült festményt láthatjuk Fotó: MTI KULTÚRA 19 Újraálmodják a Bánffy-kastélyt A Transylvania Trust Alapítvány augusztus 15-28. között szakmai workshopot szervez, melynek so­rán belsőépítészek, művészek, épí­tészek, mesterek és egyetemi hall­gatók álmodják újra a közel 500 éves bonchidai Bánffy-kastély bel­ső tereit. Az eredmény egy kiállító­tereket és műhelyeket magába fog­laló központ lesz, amely öt éven át szolgálja a művészeket, mestere­ket és mindazokat, akik Bonchidán szeretnének alkotni. A Művészetek és Mesterségek Központjának lét­rehozása idején fotó- és filmdoku­mentáció készül a tevékenységről, melyet aztán utazó kiállítás kereté­ben további országokban is bemu­tatnak majd. (MI) Kezdődnek a Végvári Vigasságok Kétszáz török ostromló és magyar végvári harcos foglalja el az egri belvárost és a Dobó teret a napok­ban. Az egriek így vezetik fel a di­csőséges 1552-es ostromnak min­den évben emléket állító történel­mi fesztivált, a Végvári Vigassá­gokat, melyet idén augusztus 12- 14. között rendeznek meg az egri várban. Már augusztus 9-11. kö­zött megjelennek a belváros tere­­e­in és utcáin a portyázó törökök és a magyar vitézek. Augusztus 12- én, pénteken délután zászlóforga­tók vonulnak fel Eger szívében, au­gusztus 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap pedig minden hagyo­mányőrző felvonul. (MI) Perkáta felkerült a turisztikai térképre Átadták tegnap a teljesen felújított perkátai Győry-kastélyt, a nettó 380 millió forintos beruházáshoz uniós forrásból 345 millió forint támogatást nyert a Fejér megyei te­lepülés. Galambos Dénes (Fidesz) országgyűlési képviselő a projekt tavalyi nyitórendezvényén L. Si­mon László által elmondottakat idézte: „Perkáta felkerül Fejér me­gye turisztikai térképére.” (MTI) Az opera királya Budapesten Augusztus 10-én este fél kilenctől Plácido Domingo és vendégei in­gyenes koncerten lépnek fel a Papp László Sportarénában. Domingo fiatal tehetségek társaságában ad elő népszerű operaáriákat, operett- és musicalrészleteket, valamint za­­rzuelákat. Az általa alapított Ope­rába énekverseny két felfedezettje, Angel Blue és Micaela Oeste mel­lett a magyar szoprán, Pasztircsák Polina, valamint Váradi Gyula he­gedűs, a Virtuózok című klasszi­kus zenei tehetségkutató egyik idei díjazottja is meghívást kapott a mestertől. (MI) KARD ...ami nyomot hagy a magyar • 1 ’­I , konzervatív BELFÖLD: Pásztor Zoltán (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Sitkei Levente (rovatvezető) • GAZDASÁG: Kiss Gergely (rovatvezető) • KULTÚRA: Orbán János Dénes (rovatvezető) Központi telefonszárk: (06-1)920-6979 1 UUK közéleti napilap SPORT: Ballai Attila (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György • SZERKESZTŐSÉG: 1097 Budapest. E-mail-cím: kapcsolat@magyaridok.hu rAz„mni/rr„TA „ , __ Könyves Kálmán körút 12-14. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Néző László Előfizetés, terjesztés: (06-1)920-6979 FŐSZERKESZTŐ: Csermely Péter Terjesztés e-mail elme­­terjesztes(5)magyaridok hu ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál - Magyar Idők Kiadó Kft. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14., tel.: (06-1) 920-6979, e-mail: elofizetes@magyari­dok.hu) • ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 34 680 Ft, fél évre­: 17 340 Ft, FŐSZERKESZTŐ- Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1)920-6966 HELYETTESEK: Villányi Károly. Néző László negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. (1089 Budapest, Orczy tér 1.), Reklamáció: tel.: +36-1-767-8262, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu) • Árusításban terjeszti a HIRKER Zrt.. Hirdetés e.mail címe: hirdetes@magyaridok.hu Lapszerkesztők: Csáki, Attila, Deák Bálint, a LAPKER Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 2416-2345 Internet „ww.nagyaridok.hu Tábori Gabriella mh-ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Idők bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Idők tartalmai (fotók, írott anyagok vagy Womnan! . Kiart/V Magyar Idők Kiadó Kft előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. magyar­ull ano­n, azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § internet: www.mediaworks.hu Kiadóigazgató: Lóczi János (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős kiadó: Liszkay Gábor elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Időkre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató * . » . l

Next