Magyar Idők, 2016. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-11 / 188. szám
www.magyaridok.hu Százötven éves a Fővárosi Állat- és Növénykert Itt született Layla és Lisimba A világon először itt született mesterséges megtermékenyítéssel fogant orrszarvú. Sőt a második is itt jött a világra - ez a hely a Fővárosi Állat- és Növénykert, amit százötven évvel ezelőtt, 1866. augusztus 9-én nyitottak meg. Első igazgatója az a Xántus János volt, aki 1848-as honvédtisztként osztrák börtön helyett Amerikába emigrált, majd visszatért. Ötvös Zoltán A pesti állatkert létrehozását a világutazó természettudós és néprajzkutató Xántus János sürgette, aki tizenkét évnyi amerikai távollét után 1864-ben tért haza. A névtezeti összefogással épült állatkert állománya adományokból Ferenc József néhány ritkaságot adott, Erzsébet királyné segítségével az első zsiráf, vagy ahogy akkoriban nevezték, foltos nyakarján is megérkezett, illetve vásárlással állt össze. A megnyitón mintegy ötszáz állat között a hazai fajokon kívül számos majom- és makifajt, papagájokat, tevét, kengurut láthatott a közönség, de oroszlán, tigris és elefánt nem lakott az állatházakban. 1893-ban vásárolták meg az első vízilovat, két év múlva orángutánnal és orrszarvúval gazdagodott a park. A második világháború végén, Budapest ostroma alatt a kert elpusztult, a kétezerből csak tizennégy állat maradt életben - írta az MTI. A kert 2014-ben országos jelentőségű védett természeti terület minősítést kapott. A legrégebbi folyamatosan bemutatott faj a nílusi víziló, a legújabb a szecsuáni takin, a legritkább a mhori gazella. A bemutatóhely az élővilág népszerűsítésén túl fontos tudományos bázis is. A veszélyeztetett fajok állatkerti védelmének legfontosabb elemét a koordinált fajmegőrző tenyészprogramok jelentik. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségén belül működő EEP (European Endangered Species Programmes) fajmegőrző tenyészprogramok közül 35-ben vesz részt a kert. Minden fajról állománytörzskönyvet vezetnek, amelynek alapján a lehető legnagyobb változatosságot fenntartó párosítási döntéseket lehet meghozni. A Nyugat-Afrikában honos főemlős, a mandrill állatkerti szaporítását Európában a budapesti intézmény koordinálja - annak ellenére, hogy jelenleg nem tartanak mandrillokat. Azon fajok közül, amelyeknek (még) nincs EEP-jük, de európai szintű törzskönyvezésük már elkezdődött, a budapesti állatkert 36 fajjal foglalkozik. Összesen tehát 60 olyan különleges faj található Budapesten az egyiptomi teknőstől a herkulesbogáron át a vörösfülű aráig - és ne feledkezzünk meg az ázsiai elefántról, a nílusi vízilóról és a vombatról sem -, amelyek esetében részt vesznek a nemzetközi fajmegmentő munkában. A fővárosi állatkert arról is nevezetes, hogy itt született a világ első, mesterséges megtermékenyítés eredményeként fogant orrszarvúja. A 2007. január 23-án világra jött Layla megszületéséhez német, osztrák és magyar szakemberek együttes munkája kellett. 2008. október 22-én megérkezett a következő budapesti orrszarvú, Lisimba is: ő a második ilyen módon született orrszarvú volt a világon, s emellett első abban, hogy az ő esetében a megtermékenyítéshez olyan hímivarsejteket használtak fel, amelyet előtte évekig mélyfagyasztva tároltak. Lisimba tehát a földkerekség első úgynevezett krioorrszarvúja lett - olvasható az állatkert honlapján. A kiemelkedő szakmai eredmény nemcsak az állatkerti, természetvédelmi berkekben keltett feltűnést, hanem a világsajtóban is. A világ vezető lapjai számoltak be Layla születéséről, a Die Welt egyenesen a címoldalán hozta a hírt. Az időközben felnőtt Laylát tavaly decemberben termékenyítették meg. Ha minden a terv szerint alakul, bő egy év múlva újabb orrszarvú születhet Budapesten, ráadásul ez az állat lenne az első olyan „mesterséges” orrszarvú a világon, akinek már az anyja is mesterséges megtermékenyítéssel született. Hanga Zoltán állatkerti szóvivőtől azonban úgy tudjuk, hogy a vemhességnek (még) nincs jele. A tudomány-népszerűsítés látványos eszköze lesz a pannon park, ami térségünk 10-15 millió évvel ezelőtti trópusi vagy szubtrópusi körülményeit mutatja be. Egy üvegkupolával fedett parkban 2019-ben tervezik az átadást, egy 1,7 hektáros biodómban illusztrálják, hogy milyen lehetett a pannon ősvadon. 1890 körüli felvétel a régi bejáratról Fotó: Fortepan Megérkezett a Perseida meteorraj Intenzív csillaghullásban lehet részünk ma éjszaka Ötvös Ha megfelelő időben tekintünk az égre (és felhők sem zavarják a látást), akkor ma éjjel a szokásos mennyiség kétszeresét, akár kétszáz meteort is megszámolhatunk óránként. Az ok: ismét találkozunk az egyik legismertebb meteorrajjal. A Perseus csillagképről elnevezett meteorrajból az északi féltekén élők már július közepétől óránként átlagosan egyet észlelhettek. A legtöbbet augusztus 11-ről 12-ére virradóra láthatjuk, az utolsókat augusztus 24-e környékén pillanthatjuk meg, óránként ismét egyet. Éppen ezen meteorraj miatt emlegetik augusztust a hullócsillagok hónapjának. A Perseida meteorrajt időszámításunk szerint 36-ban említik a legkorábban, de számos további utalásra bukkanhatunk a VIII-XI. századból származó koreai, kínai és japán feljegyzésekben. A népnyelvben Szent Lőrinc könnyeiként is emlegetett meteorok „szülőégitestje” a 130 éves keringési idejű, 1862-ben felfedezett Swift- Tuttle üstökös. Ez az égitest minden egyes Nap-kerülése alatt törmeléket hagy maga után, ebbe a törmelékbe szalad bele évről évre Nap körüli keringése során a Föld. A raj sok apró kő- és porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Az égés látványos fénycsíkként látható az éjszakai égbolton. Nyáron több meteorraj is aktív, azonban a Perseidákat rendkívüli gyorsaságukról, jellegzetes sárgásfehér színükről is felismerhetjük. A meteorok megfigyelésére a magyar amatőrcsillagászok számos bemutatót szerveznek a nagyközönségnek, azonban arra számítani kell, hogy az éjszaka első felében a Hold fénye nagyon zavarja majd a megfigyeléseket. A Magyar Csillagászati Egyesület ezért azt javasolja, hogy aki teheti, ne nagyvárosi, fényszennyezett helyről kövesse a meteorokat, hanem jó közkilátású, fényszennyezéstől mentes vidéki helyszínről. Nyáron több meteorraj is aktív Fotó: Reuters TUDOMÁNY 21 Nyáron több a fertőzés Élete során legalább egyszer szinte mindenki elkap valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, a nyári időszak pedig különösen kedvez a fertőzések terjedésének - mondja Tamási Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai orvosa. A szakember szerint nyáron felszabadultabbak és kevésbé óvatosak az emberek, gyakoribbak az alkalmi kapcsolatok, ami érzékelhető a szexuális úton terjedő betegségekkel foglalkozó LTD Centrumot felkeresők számának szezonális emelkedésében is. Tünetek esetén, védekezés nélküli vagy rizikósnak gondolt együttlét után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert az idejében felismert betegség hatékonyabban gyógyítható. Azért is fontos a szűrés, mert a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzések közé tartozó chlamydia és a gonorrhoea például az esetek 50- 70 százalékában tünetmentes - mindkét betegség meddőséghez vezethet. (Semmelweis.hu) A zikavírus ízületi elváltozást okozhat Brazil kutatók feltételezése szerint a méhen belüli zikafertőzés súlyos ízületi elváltozásokat is okozhat a kisbabáknál. A brazil Recifében dolgozó kutatók a British Medical Journal (BMJ) lapban számoltak be hét esetről, amelyeknél valószínűleg a zikavirus okozhatott ízületi elváltozást - artrogripszist - a kisbabáknál. Az elemzés szerint a zikavirus a méhen belül fejlődő magzat motoros neuronjait támadta meg, azokat a sejteket, amelyek az izmok összehúzódását és elernyedését vezérlik. A vizsgált eseteknél az anya zikafertőzésen esett át a terhesség alatt, vagy abnormálisan kis fejjel született meg a gyermeke. A zikaláz tavaly ütötte fel a fejét Brazíliában, ahol több mint 1700 mikrokefáliás csecsemő született. (MTI) Aki megforgatta a matematikai világot Holnap vesznek végső búcsút a 85 éves korában elhunyt Hajnal András (1931-2016) matematikustól. Még nem volt tizennégy éves, amikor véget ért a második világháború. A Vörösmarty cserkészcsapatban ragyogóan tehetséges fiatalok vették körül, akik csak arra vártak, hogy „megforgassák a világot”. A gimnáziumban még nem mutatott különösebb érdeklődést a matematika iránt, de Thomas Mann Doktor Faustusának elolvasása után úgy döntött, hogy az ELTE matematika szakára jelentkezik. A regény főszereplője, a kivételes szellemi képességekkel megáldott Adrian Leverkühn szerint csak három tudomány méltó arra, hogy komolyan foglalkozzunk vele: a teológia, a zene és a matematika. Hajnal András később szívesen fogalmazott úgy, hogy a teológia akkoriban nem volt aktuális, a zenéhez botfüle volt, úgyhogy maradt a matematika. Elképesztő matematikai tehetségnek bizonyult. Másodéves korában már maga is oktatott, 1953-ban pedig megnyerte a Bolyai János Matematikai Társulat Schweitzer Miklós-emlékversenyét, amelyet a világ legnehezebb matematikaversenyeként tartanak számon, Szegedre került aspiránsnak. 1956-ban ott ismerkedett meg Erdős Pállal, és ez a találkozás döntő hatással volt további életére és pályafutására. A következő két évtizedben Erdőssel és Richard Radóval együtt létrehozták a halmazelmélet egy teljesen új ágát, a partíciókalkulust, amelynek bibliáját is ők írták frteg Hajnal egyik tanítványával, Máté Attilával közösen. Harminchárom évesen meghívást kapott Berkeley-be, a halmazelmélet fellegvárába. Amikor tíz évvel később Vancouverben, a matematikusok világkongresszusán adott elő, már nagy tekintélynek számított. 1976-ban választották meg akadémikusnak. Remek szervező, a Bolyai Társulat elnökségétől kezdve az MTA Matematikai Kutatóintézetének igazgatóságáig a matematikai közélet számos vezető funkcióját betöltötte. A Fazekas Gimnázium első, legendás matematika tagozatos osztályában ő tanította a gráfelméletet. Az ELTE-n matematikusok generációit vezette be a halmazelméletbe. Lenyűgözően okos, határozott, optimista ember volt. Megforgatta a matematikai világot. Pach János (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet)