Magyar Idők, 2016. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-01 / 205. szám

4 BELFÖLD Munkába áll Töreki Sándor Ünnepi állománygyűlésen bú­csúztatták Veszprémben Töreki Sándor leköszönő megyei rend­őrfőkapitányt, aki az országos főkapitány bűnügyi helyettese­ként folytatja pályafutását. Tö­reki Sándor dandártábornokot a belügyminiszter szeptember el­sejei hatállyal nevezte ki az or­szágos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesévé. (MTI) Legfőbb ügyészhez fordult a Jobbik Feljelentést tett a Jobbik a leg­főbb ügyésznél, és teljes körű vizsgálatot követel a Mengyi Ro­­landdal összefüggő ügyben. Szi­lágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője ki­fejtette: egyes állítások szerint Mengyi Rolandot ötmillió forint kenőpénz átvétele közben tetten érhették volna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomo­zói, azonban ezt valaki „felülről” megakadályozta. Mint mondta, ez legalább olyan súlyos cseleke­det, mint maga az ügy, és szeret­nék tudni, hogy ki avatkozott be. - Mengyi Roland együttműkö­dik a hatóságokkal, ezért is kérte mentelmi jogának felfüggeszté­sét - reagált a Fidesz a Jobbik ki­jelentésére. (MTI) Tanszertámogatás a határon túl is Másfél millió forint értékben taneszközcsomaggal és egysze­ri pénzbeli támogatással segíti a magyar állam a horvátországi magyar tannyelvű általános isko­lákba és magyar nyelvű középis­kolákba iratkozó diákokat - kö­zölte Potápi Árpád, a Miniszter­­elnökség nemzetpolitikáért fele­lős államtitkára. Elmondta, hogy összesen 71 csomagot adtak át az általános iskola elsős és ötödikes, valamint a középiskola elsős di­ákjainak. (MTI) Kerékpáros- és e-mobilitást ösztönző fejlesztések is lesznek a fővárosban ■ Eldőlt, hogy leválik a HÉV-hálózat a BKV-ról Novembertől kiválik a HÉV-ága­­zat a BKV-ból, a főváros költség­­vetésében rögzítik a 3-as metró­vonal felújítása miatt szükséges járműpótlás forrásait, és egyez­tetés indul a hulladéktörvényről a Fővárosi Közgyűlés döntései ér­telmében. Budapest kerékpáros­fejlesztésekre is pályázik, vala­mint töltőhálózat épülhet elekt­romos járműveknek. A képvise­lők határoztak arról is, hogy foly­tathatja munkáját a Madách, a Thália és az Újszínház vezetője. Baranyai Gábor A legfontosabb napirendek közül a köz­gyűlés elfogadta a BKV Zrt. és a HÉV- ágazat szétválásához kapcsolódó átala­kulási tervet. A BKV-ból kiválik no­vembertől a BHÉV Zrt., utóbbi tulaj­donába kerülnek a HÉV-ek működésé­hez szükséges vagyontárgyak. A kiválás után a BHÉV saját tőkéje 18,4 milliárd forint lesz. A fővárosi elővárosi közös­ségi közlekedés állami kézbevétele az előzetes tervek szerint mintegy 135- 145 millió forint egyszeri ráfordítást igényel - olvasható az előterjesztés­ben. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgár­mester-helyettes a vitában elmondta: az elszámolási kérdésekről még foly­nak a tárgyalások, s várhatóan novem­ber végén zárulnak le. * ■ Döntött a 3-as metróvonal felújítása miatt szükséges járműpótlás forrásait biztosító rendelkezésről is a közgyűlés. A testület felkérte Tarlós István főpol­gármestert, hogy gondoskodjon az au­tóbuszos szolgáltatási szerződés pénz­ügyi fedezetének szerepeltetéséről a fő­város költségvetésében és a Budapesti Közlekedési Központ üzleti terveiben. A javaslat vitájában a szocialista Hor­váth Csaba és a DK-s Gy. Németh Er­zsébet is félelmének adott hangot, hogy a fővárosnak jelentős többletköltséget jelent majd a buszszolgáltatás vásár­lása. Tarlós István főpolgármester azt hangsúlyozta: érvényes a kormányha­tározat, az államnak minden többlet­­költséget vállalnia kell. A képviselők arról is határoztak, hogy felkérik a főpolgármestert: egyeztes­sen a Nemzeti Fejlesztési Miniszter­rel és a Nemzeti Hulladékgazdálkodá­si Zrt.-vel az önkormányzati hulladék­gazdálkodási feladatok ellátási feltéte­leiről, különösen a finanszírozhatóság­ról. Az elfogadott előterjesztés emlé­keztet arra, hogy az új jogszabályok miatt a Fővárosi Közterület-fenntar­tó Zrt.-nél évente csaknem 10 milli­árdos forráshiány keletkezhet. A fővárosban kerékpárral közleke­dőknek jó hír: a közgyűlés jóváhagy­ta, hogy Budapest 18 kerületet érin­tő projekttel induljon a VEKOP fenn­tartható közlekedésfejlesztési pályáza­ton. Szintén a környezetkímélő közle­kedést segítő döntés, hogy együttmű­ködési megállapodást köt a főváros a Nemzetgazdasági Minisztériummal az elektromos gépjárművek töltőhálózati infrastruktúrájának kialakítására. A 2018 végéig kiépülő hálózat 1100 töl­tőpontból állna. A képviselők arról is határoztak, hogy árkedvezménnyel lehet bevon­ni a környezetbarát távhőszolgáltatás­ba a Budapesten működő állami és ön­­kormányzati intézményeket. A távhő­­rendelet módosításával az alapdíjked­vezmény maximális mértéke elérheti a 60-75 százalékot is. Az eddigi vezetőknek szavazott bi­zalmat a Fővárosi Közgyűlés a Ma­dách és az Újszínház esetében: előbbit Szirtes Tamás, utóbbit Dörner György irányíthatja 2021-ig. A Thália veze­tője az eddigi menedzser igazgató, Kálomista Gábor lesz 2017. márci­ustól - erről zárt ülésen döntöttek a városatyák. Az új elővárosi közlekedési cég 18 milliárdos tőkével rendelkezik majd Fotó: Mirkó István Garantálni fogják a béremelést a védőnők számára Jövőre indulhat a kórházi kancelláriarendszer Ha a kormány is jóváhagyja, jövő januártól állhat fel a kórházi kan­­celláriarendszer - közölte az egészségügyi államtitkár egy konfe­­rencián.K ónodi-Szücs Zoltán bejelentette, hogy a napokban megjel­lemkep a rendeletmódosítás, amely kötelezővé teszi az önkormány­zatok számára, hogy a védőnők béremelésére szánt plusztámoga­tást teljes egészében erre a célra fordítsák. Haiman Éva Az elmúlt húsz év legfontosabb tapasz­talata, hogy semmilyen érdemi átszer­vezést nem lehet végrehajtani, ha az intézményvezetők kezében összponto­sul a hatalom. A kórházi kancellária­rendszert ezért kell létrehozni, mert csak így alakítható ki egy olyan ellá­tórendszer, amely a betegek, és nem a saját igényeinek kielégítését szolgálja. Erről Ónodi-Szűcs Zoltán (képünkön) egészségügyi államtitkár beszélt egy szakmai konferencián, hangsúlyozva: nem bírálja a kórházigazgatókat, hiszen az ő érdekük az, hogy minél több pénzt, minél jobb pozíciókat harcoljanak ki saját intézményeiknek. Mint mondta, kórházigazgatóként 2007-ben maga is sikeresen ellenállt az akkori egészség­­ügyi kormányzat akaratának, így ta­pasztalatból tudja, hogy mindazokat a változásokat, amelyek egy újfajta, a valós szükségletekhez igazodó ellátó­­rendszer kialakításához szükségesek, a kórházigazgatók nem fogják meglép­ni. „Meg kell változtatni az üléspon­tokat ahhoz, hogy megváltozzanak az álláspontok” - fogalmazott az állam­titkár, hozzátéve: ha sikerül meggyőz­nie a politikát, hogy még a választá­sok előtt érdemes ebbe belevágni, ak­kor január 1-jétől felállhat a kórházi kancelláriarendszer. Ez azonban első körben csak a döntési jogkörök átcso­portosítását jelenti, a dolgozók 99 szá­zaléka ugyanazt fogja csinálni, amit eddig. Azonban ezt követően fokoza­tosan tisztulni fog a rendszer, az ellá­tási párhuzamosságok megszűnnek, a háttértevékenységeket pedig centrali­zálni fogják, mert ezzel is enyhíthető a szakemberhiány. Ónodi-Szűcs Zoltán kérdésre vá­laszolva elmondta: hamarosan meg­jelenik az a rendelet, amely garantálja, hogy az önkormányzatok egy az egy­ben a védőnők béremelésére fordítsák a kormány által erre a célra szánt ösz­­szesen kétmilliárd forintot. Az állam­titkár megerősítette lapunk értesülé­sét, amely szerint a kormány straté­giai kabinetje is foglalkozott a leendő dél-budai szuperkórházzal, és sejtetni engedte, hogy várhatóan nem a Szent Imre Kórházat bővítik ki, hanem egy zöldmezős beruházásban épül fel az új nagy gyógyintézmény. 2016. szeptember 1., csütörtök Ismét támogatásokkal kezdődik a tanév Magyar Idők Soha ennyi segítséget nem kaptak még a szülők a tanévkezdéshez, és soha eny­­nyi diák nem juthatott még ingyenes étkezéshez és ingyen tankönyvekhez, mint most. Jövőre 455 milliárddal több jut az oktatásra, mint a 2010-es költ­ségvetésben, amelyet még a balolda­li kormány nyújtott be - közölte Du­nai Mónika, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője tegnap. Ki­fejtette: minden eddiginél többet, 74 milliárdot fordítanak gyermekétkez­tetésre, a kisgyermekek 90 százaléka ingyen étkezhet majd. A szülők a rá­szoruló gyermekeknek idén januártól az iskolai szünetekben igényelhetik a rendszeres napi étkeztetést ingyene­sen.­­­ Szeptembertől a pedagógusok bére az életpályamodell részeként to­vább nő, 2017-re összesen átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg. A nem pedagógus végzettségű dolgozók kétszer 35 ezer forintot kaptak, kap­nak béren kívüli juttatásként idén, jö­vőre pedig fizetésemelésben részesül­nek - sorolta a politikus. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy szep­tember 1-je negyedik éve már nemcsak a tanév kezdete, hanem a pedagógus­béremelés időpontja is.­­ A béreme­lések pozitív hatása már a felsőokta­tási jelentkezésekben is megnyilvánul. A 18 évesen pedagógus pályát válasz­tók aránya nagymértékben nőtt, ami­óta a kormány bevezette a pedagógus életpályát és a Klebelsberg képzési ösz­töndíjat - hangsúlyozta. Emlékezte­tett: úgy kezdik az iskolák az idei tan­évet, hogy a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központnak (Klik) megszűnt a 30 napot lejáró tartozása, és az isko­larendszer 107 milliárdos pluszforrás­ból gazdálkodhat. Az ellenzéki pártok egészen más­ként látják az oktatásügy helyzetét. A szocialista Hiller István arról beszélt, hogy kormányzati intézkedések örvény­ként húzzák le a közoktatás színvo­nalát, a közoktatás pedig kizárólag a pedagógusok áldozatos munkája mi­att működik.­­ Az MSZP a kormány oktatáspolitikájának rendszerjellegű ellenfele. Az államosítás a kormány és nem a gyermekek érdekét szolgál­ja - emelte ki. A PM ötpontos oktatá­si csomagot készített, amelyben töb­bek között azt követelik, hogy min­den gyermeknek biztosítsák a tovább­tanulás jogát. Erőss Gábor, a párt el­nökségi tagja azt mondta, hogy a tan­kötelezettség felső határát visszaállí­tanák 18 éves korra, a szakgimnáziu­mokban a jelenleginél több közismere­ti tárgyat oktatnának, az első alapdip­loma megszerzését pedig ingyenessé tennék. Az Együtt szerint a közokta­tás területén végrehajtott folyamatos változtatásokkal a kormány az iskolás gyermekekkel „kísérletezik”.

Next