Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
www.magyaridok.hu • 2016. október 1., szombat • 1l. évfolyam 231. szám • 180 Ft Augusztusban megugrott a csokot igénylők száma » 1.oldal A vártnál is jobban teljesített tavaly a gazdaság * 14. oldal Budapest rendezi a 2018-as birkózó-világbajnokságot * 20. oldal A KIK SZINTE AZ ÖSSZES TARTOZÁSÁT KIFIZETTE Augusztusban már csak 314 millió forint volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Kük) tartozásállománya - értesült lapunk. így a fenntartó lényegében ledolgozta az adósságát, amely februárban több mint 14 milliárd forint volt. Lapunkat a Klik úgy tájékoztatta: a 30 nap alatti - azaz még le nem járt - tartozás mértéke 157 millió forint. Hangsúlyozták: továbbra is arra törekednek, hogy az év folyamán valamenynyi adósságukat folyamatosan rendezzék, ehhez biztosított a pénzügyi fedezet. ^15. oldal » ELTEMETTÉK SIMON PERESZT A világ szinte minden pontjáról több ezren - köztük egykori és jelenleg is hivatalban lévő állami vezetők tucatjai - érkeztek tegnap a Szentföldre, hogy részt vegyenek Simon Peresz volt izraeli állam- és kormányfő temetésén, a jeruzsálemi Herzl-hegyen. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte az eseményen, amelyen jelen volt Mahmúd Abbász palesztin államfő is. Simon Peresz, az izraeli politika Nobel-békedíjas doyenje, az ország utolsóként meghalt alapítója 93 éves korában, szerdára virradóra hunyt el agyvérzés következtében. 7. oldal MENEKÜLŐ FEHÉREK Dél-Afrika fehér közössége az apartheid rendszer 1994-es bukása óta keresi a túlélés kulcsát a szivárványországban, de a súlyos örökségtől nemigen tud szabadulni a túlságosan is faji alapon működő állam. A gazdasági nehézségek, a magas munkanélküliség és a bűnözés elharapódzása minden törvénynél erősebben elválasztja a fehéreket és a feketéket Dél-Afrikában. A világtörténelemben azonban többször is megtörtént, hogy akár évszázadokon át ott élő idegen közösségek hirtelen, néhány év alatt kényszerültek elhagyni azt az országot, ahol már dédszüleik is éltek, és az őseik hazája számukra már nem jelentett semmit. 9. oldal Mai számunkban 16 oldalon ! IDŐJÁRÁS 1----------- - 25 °C VASÁRNAP : HÉTFŐI KEDP /0.23 18 /6-16':y' n 12 8 B ÁRFOLYAMOK Forrás: MNB EURÓ : SVÁJCI FRANK 309.15 S* 285.25 7* magyar idők konzervatív közéleti napilap Minden harminc évben egyszer a fősodorba kerülünk írta: Orbán Viktor Most vasárnap, október 2-án sokan figyelnek Magyarországra. Sorsdöntő népszavazásra hívjuk a magyarokat. A szabad Magyarország szép hagyománya szerint a történelmi súlyú kihívások esetében népszavazáson határozzuk meg az egyetértési pontokat, hogy utána egy akarattal cselekedni tudjunk, Így történt a rendszerváltáskor is, hasonlóképpen zajlott a szociális népszavazás, és az EU- és NATO-csatlakozáskor is egyetértésre jutottunk. Nehezebb ügy volt a nemzetegyesítésről szóló népszavazás. Bár az igen több volt, mint a nem, mégsem örülhettünk felhőtlenül, mert a balliberális oldal rárontott a nemzetre, huszonhárommillió románnal riogatva megtagadták a mai államhatárokon kívül élő magyarokat. Déjá vu. Most ugyancsak a balliberálisok ágálnak a nemzeti érdek ellenében. Brüsszel kottájából játszanak, előkészítik a terepet, hogy korlátlan számban és megkérdezésünk nélkül telepíthessenek be hozzánk illegális bevándorlókat, ahogy azt az európai baloldal nyíltan képviseli is Brüsszelben. Vasárnap látszólag egyszerű kérdésről döntünk. De az olyan, mint cseppben a tenger: minden benne van, ami jelenleg az Európai Unió és benne Magyarország sorsát érintheti. Már maga a tény is említésre méltó, hogy eddig Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol megkérdezik az embereket a bevándorlásról. Általános európai életérzés, hogy a brüsszeli elit az európai polgárok feje fölött hoz döntéseket. S vannak döntések, amelyek ellentétesek Európa érdekeivel. Mi szeretnénk, ha ez a gyakorlat véget érne. Elegendőek-e ehhez a magyarok egyedül? Az erőviszonyok ismertek, nyilván nem, de ha változást akarunk, valakinek meg kell tennie az első lépést, és ez nem méret függvénye. Aki nem hisz a csodákban, az ma nem tekinthető realistának. Folytatás a 11. oldalon Fotó: Kurucz Árpád Két-három fős csoportokban érkeztek hazánkba a párizsi tömeggyilkosok Szíriában képezték ki a terroristákat Magyar Idők A tavaly november 13-i párizsi merényletek elkövetői mellett a 2016. március 22-én a brüsszeli reptéren robbantó terroristák egyike is bizonyosan megfordult Magyarországon - jelentette be sajtótájékoztatóján Majoros Csaba, a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságának alezredese. A TEK sajtótájékoztatóján azt is elmondták, hogy a Rakkában kiképzett terroristák jellemzően 2-3 fős csoportokban érkeztek, és jól látható, hogy a déli kerítés felállításával és a migránshullám elterelésével a terroristák mozgása is a horvát-szlovén útvonalra terelődött át. A TEK adatai szerint egyébként 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén. A párizsi terrortámadások logisztikai kivitelezője első ízben 2015. augusztus 30-án járt hazánkban. Ekkor Kiskőrösről egy BMW-vel két további terroristát, Bilal Hadfit és Chakib Akrouh-t fuvarozta el, akik egy erdős területen egy előre meghatározott GPS-koordinátán több napon át vártak rá. Bilal Hadfi a Stade de France stadionnál követett el öngyilkos merényletet, míg Chakib Akrouh a párizsi kávézókra nyitott tüzet. Akrouh november 18-án egy rendőri rajtaütés során robbantotta fel magát. A magyar rendvédelmi szervek kiderítették, Bilal Hadfi és Chakib Akrouh 2015. augusztus 25- én illegálisan lépte át a magyar határt. Miután Kiskőrösre érkeztek, első útjuk egy telefonszaküzlethez vezetett, ahol magyar mobil-előfizetéseket vásároltak. Az általuk használt mobilok egyikét az erdőben hagyták, amit a terrorelhárító szakemberek meg is találtak. * 4. oldal