Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

www.magyaridok.hu A DK cáfolni igyekszik miskolci elnökének szavait Zavaros baloldali nyilatkozatok Tagadja a DK azt az információn­kat, hogy a párt miskolci elnöke az avasi lakótelep üresen maradt lakásaiba költöztetne migránso­­kat. Sőt az eddig migránsbarát DK szóvivője, Gréczy Zsolt a Klubrá­diónak arról beszélt, hogy pártja senkit nem kíván letelepíteni Ma­gyarországon. Magyar Idők * jemmmmmmmmm „Hírt hamisít a Magyar Idők - A kor­mány retteg a népszavazás érvényte­lenségétől” - így reagáltak Gyurcsány Ferencék lapunk tegnapi cikkére. Eb­ben Tompa Sándor, a DK helyi elnöke, korábbi szocialista országgyűlési kép­viselő a Magyar Időknek azt mondta: felesleges táborokkal riogatni, Miskol­con sok az üres lakás, akár több száz­­ embert is el lehetne helyezni a város­ban. A DK szerint Tompa „egyetlen szóval sem állította”, hogy menekülte­ket fogadna be Miskolcon. A párt köz­leményében úgy fogalmazott, hogy „a magyar jobboldal ma már olyan mély­­re­ süllyedt a hírhamisítás bugyraiban, hogy arra Rákosi Mátyás is büszkén csettintene”. Tény ugyanakkor, hogy lapunk birtokában van egy olyan hang­­felvétel, amelyből kiderül, hogy Tompa Sándor szerint sok az üres lakás Mis­kolcon - mivel nagy az elvándorlás -, ezért több száz jól képzett muzulmán migránst is simán elbír a város. Tegnap ugyanakkor érdekes kijelen­tést tett a Klubrádiónak a DK szóvivője, Gréczy Zsolt. Emlékezetes, hogy Gyur­csány Ferencék mindig is migránsbarát álláspontot képviseltek, sőt tavaly no­vemberben egyenesen az Európai Unió által javasolt menekültkvóták támo­gatása mellett kezdtek aláírásgyűjtés­be. A párt alelnöke, EP-képviselője egy Facebook-bejegyzésében pedig szinte kétkedve írta: azért dolgozik Brüsszel­ben, hogy az unió megbüntesse Ma­gyarországot, amiért a kormány nem akar bevándorlókat befogadni az or­szágba. „Követelni fogjuk a Bizottság­tól, a Tanácstól, hogy mindazokat az államokat, kormányokat, amelyek nem kívánnak részt venni a közös európai politikában, nem akarnak részesei lenni az európai szolidaritásnak, nem akar­nak részt vállalni a menekültügyi po­litikából, sújtsák megérdemelten szi­gorú szankciók” - tette egyértelmű­vé Niedermüller Péter. Gréczy Zsolt most viszont a Klubrádióban kijelen­tette: pártja senkit nem kíván letele­píteni Magyarországon. Lapunk tegnapi cikkében beszámol­tunk arról is, hogy az MSZP egyik mis­kolci önkormányzati képviselője, Fo­dor Zoltán szerint kell a kerítés, úgy véli, őrültség ellenőrizetlenül beenged­ni idegeneket. Arról is beszélt, hogy a migránsok kezébe fegyvert kell adni, és vissza kell küldeni őket, hogy harcolja­nak a hazájukért. Közölte azt is, hogy vasárnap elmegy szavazni, és nemmel voksol. Ezekről az állításokról szintén van hangfelvétel. Még kérdéses, mi az elképzelése a pártnak a részben üresen álló Avas lakótelepről Fotó: MTI Itt az idő képes-e szünetelni a történelem? A történelem - benne van a ne­vében - egyszerűen nem tud szünetelni: az a természete, hogy sza­kadatlanul történik. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni rá, mint egy múltbeli dologra, valamiféle halott tantárgyra, amit az érettségizők bosszantására eszeltek ki időmilliomos filoszok. Mintha lezárult vol­na (vagy ha elvarratlan szálakat észlelünk, azt szeretnénk, hogy le­záruljon), holott voltaképpen jelen idejű: minden a világon, ami va­laha megesett az emberrel, ebbe az egyetlen kitüntetett pontba fut be, amit éppen élünk. A privát életünkben nem csodálkozunk a jelen pillanat kitüntetett voltán: ha munkában, szeretetben, figye­lemben és éberségben felelőtlenül hosszú szabadságra vonulunk, akár a puszta életünk vagy a családunk boldogulása is veszélybe kerülhet. Nincs élet kontinuitás nélkül, a ritka ünnepeket munkás hétköznapokkal kell összekötni. Nem tudom, mért gondolják egye­sek, hogy egy magasabb szinten - a magyar nemzet vagy az euró­pai nemzetközösség tagjaként - ideig-óráig meg lehet úszni ezt a felelősséget? A történelem Magyarországgal és Európával is sza­kadatlanul történik. Sehol nincs az megírva, hogy ennek a nemzet­nek, ennek a kultúrának vagy ennek az uniónak saját jogon örök időkig fenn kell maradnia, a történelem nem a természeti törvé­nyek fennhatósága alá tartozik. Ha szeretjük kicsit ezt a földet, ezt a hazát, ezt a kontinenst, ezt a „közös ihletet”, tennünk kell valamit a fennmaradásáért. Ha tehát azt írom, hogy a kvótanépszavazás a honi történelem egyik kitüntetett pillanata, nem mondok sokat, hiszen minden pil­lanat az. Mégis, mint ahogy a civil létezésünkben vannak sűrűsödé­sek és csomósodások (születések, boldogságok, szomorúságok és halálok), vannak ilyenek a közös életünkben, társadalmi szinten is. Egy voksolás még akkor is sorsdöntő, ha látszólag pitiáner ügyek­kel (mondjuk háromszáz forintos vizitdíjakkal) foglalkozik - hát még ha a közös jövő a tét! Aki azt mondja, hogy nincs ilyen tét, az vagy hazudik, vagy struccpolitikát folytat. Akik pedig nem képesek euró­pai léptékben gondolkodni egy ilyen kérdésről, hanem az unt bel­politikai napszemüvegen át szemlélnek mindent a világon (bukjon meg Orbán, erősödjék meg Orbán), azokra kifejezetten haragszom. Csak egy éjszakára (napra) küldjétek el őket, ha nem bírnak europé­erek és normálisak lenni! Csak egy pillanatra gondoljanak a magya­rokra úgy, mint idegenekre, s talán rádöbbennek: a magyar is tud szép lenni! Miért kellene eliminálni, beolvasztani, elfelejtetni csupán azért, mert az amerikai mintájú globalizmus a szép, homogén mun­kaerőt és vásárlói masszát kultiválja, amely eredetiben fogyasztja a hollywoodi álmokat és a minden nívót alulmúló elnökjelölti vitákat? Bizonyára elhúzzák páran a szájukat, ha olyanokat emlegetek fel, mint Mohács és Trianon, illetve másfelől a Rákóczi-szabadság­­harc vagy a Habsburg-trónfosztás. A maguk korában ezek is szigo­rúan jelen idejűek voltak - akár a menekültáradatot kihasználva ha­zánkon tavaly nyáron-ősszel átutazó tizennégy muszlim terrorista, akiknek aztán közük volt a párizsi és a brüsszeli mészárlásokhoz. Szuverenitási játszma volt ez is, meg az is. A történészek több­nyire megállapították, mi volt méltányos és igazságos, és mi nem, de ezek ritkán jelentettek érdemi korrekciót. Ha tehát valaki ezen a vasárnapon nem vesz részt a történelem alakításában (noha mód­ja van rá), utólag csakis magát okolhatja. Gondolhatja úgy, hogy a szaporodó „no-go” zónák kontinensén úgy sincs esélye egy na­gyobbacska „no-go” zónának (nevezzük zsidó-keresztény kultúrá­jú Magyarországnak), de akkor egy bő emberöltő múltán már fel­tehetőleg nem lesz módja választani. Még akkor sem, ha az alapjá­ratban kereszténygyűlölő propagandisták épp a kereszténységre hivatkozva legitimálnák a lopakodó honfoglalást. Az idő mindig itt van velünk, de ezúttal a szórend is lényeges: itt az idő. BELFÖLD 3 Országszerte több mint tízezer helyszínen várják vasárnap a voksolni szándékozó állampolgárokat A legfontosabb tudnivalók a népszavazásról Az urnákhoz járulhat holnap az ország csaknem nyolcmillió nagy­korú állampolgára, hogy leadja szavazatát a kormány által kezde­ményezett kvótareferendumon. A sorsdöntő kérdésben véleményt nyilváníthatnak a hazai lakcímmel rendelkező, de külföldön élő ma­gyarok és a külhoni magyar állampolgárok is. Az előzetes, nem hi­vatalos eredmény már vasárnap este ismertté válhat. Magyar Idők A hazai településeken több mint tíz­ezer szavazókör várja holnap a voksol­ni szándékozókat. Szavazni csak sze­mélyesen lehet, a voksolás helyéről a jogosultakat már korábban értesítette a választási iroda. Miként az ország­­gyűlési és az önkormányzati válasz­tások alkalmával, a személyazonos­ságot és a lakcímet a szavazatszámlá­ló bizottság előtt kinek-kinek most is igazolnia kell. A fényképes személy­­azonosító igazolvány, esetleg az út­levél vagy a jogosítvány mellett szük­séges a lakcímkártya bemutatása is. A jogosult polgár ezután aláírja a vá­lasztói névjegyzéket, s a bizottságtól a borítékkal együtt átveszi a szavazó­lapot. Fontos tudnivaló, hogy a sza­vazólapot a bal felső sarkán a válasz­tópolgár előtt lebélyegzi a bizottság egyik tagja. A szavazás titkos, min­denki ennek megfelelően dönti el, ho­gyan él választójogával. A jogosult­nak erre a kérdésre kell választ adnia: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgá­rok Magyarországra történő kötele­ző betelepítését?” Lényeges rendel­kezés, hogy érvényesen csak igennel vagy nemmel lehet szavazni. A válasz­tók ennek megfelelően helyezhetik el az ikszet vagy a keresztet a szavazó­lapon, az adott válasznál látható ka­rikában. A voksolás után a szavazó­lap borítékba helyezve vagy anélkül is bedobható az urnába, a boríték hasz­nálata tehát nem kötelező. Szavazni reggel hattól este hét óráig lehet, ezt követően már nem fogadják a jelent­kezőket. Aki egészségi állapota miatt nem tudja felkeresni a szavazóhelyi­séget, vasárnap délután három óráig a szavazatszámláló bizottságtól még kérheti, hogy mozgóurnával voksol­hasson. Ilyenkor a bizottság két tag­ja keresi fel a jogosultat. A Nemzeti Választási Iroda kal­kulációja szerint az első nem hiva­talos eredmény vasárnap este 10-11 órakor várható. A belföldi voksokhoz természetesen hozzászámítják a kül­képviseleteken leadott szavazatokat és az időközben beérkező külhoni le­vélszavazatokat is. A Magyarorszá­gon lakcímmel nem rendelkező ma­gyar állampolgárok közül több mint 270 ezren kérték felvételüket a név­jegyzékbe. A népszavazás akkor érvényes, ha az­ állampolgárok több mint fele ér­vényesen szavazott, s akkor eredmé­nyes, ha az így voksolók több mint öt­ven százaléka azonos választ adott a kérdésre. Mint minden más alkalom­mal, a választási eljárás és az ered­mény megállapítása egyébként most is bírói kontroll alatt áll. A végső, hi­vatalos eredmény kihirdetése így csak a jogorvoslatok lezárása után történ­het meg. A folyamat akár több hetet is igénybe vehet.

Next