Magyar Idők, 2016. november (2. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
www.magyaridok.hu Évi százezer euró jár a volt EU-biztosoknak Kottász Zoltán Két évvel hivatali ideje lejárta után is tisztes havi juttatást kap az Európai Bizottságtól tizenhat egykori EU-biztos - értesült a Die Zeit című német hetilap. Többen annak ellenére részesülnek javadalmazásban, hogy azóta jól fizető állásokat töltenek be. Miután lejár hivatali mandátumuk, az egykori EU-biztosok három évig adóköteles járadékra, úgynevezett átmeneti járadékra jogosultak, ami jelenleg legalább 100 ezer euró (31 millió forint) évente. A juttatás célja elrettenteni a jól kereső biztosokat attól, hogy hivatali idejük lejárta előtt elcsábuljanak a lobbicsoportok és nagyvállalatok ajánlataitól. A jelenlegi EU-biztosok fizetése egyébként évi 256 ezer euró (80 millió forint). Az átmeneti járadékot a José Manuel Barroso (képünkön) vezette 28 tagú bizottság (2010-2014) tagjai közül jelenleg tizenhatan kapják meg a Die Zeit szerint, köztük van Andor László egykori magyar biztos, aki a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelt Brüsszelben. A kedvezményezettek között van a volt kereskedelmi biztos is, a belga Karel De Gucht, aki jelenleg az ArcelorMittal acélipari multinacionális vállalat és a belga Proximus mobilszolgáltató cég igazgatótanácsában is helyet foglal. A hetilap számításai szerint évi 125 ezer euró járadékra jogosult az Európai Bizottságtól, az ArcelorMittalnál pedig belga sajtóértesülések szerint 144 ezer euró az évi fizetése. Connie Hedegaard, az EU éghajlatért felelős volt dán biztosa is annak ellenére ragaszkodik járadékához, hogy elhelyezkedett a Danfoss dán nagyvállalatnál. A tizenhatos listán szerepel egyebek mellett Dacian Ciolos, aki egy éve Románia miniszterelnöke, illetve Andris Piebalgs, aki jelenleg a legnagyobb lett kormánypárt vezetője. A lengyel Janusz Lewandowski pedig úgy kap járadékot az Európai Bizottságtól, hogy közben európai parlamenti képviselőként 8000 eurós (2,5 millió forint) havi fizetésre jogosult. A járadékkal kapcsolatos kérdéseinket feltettük Andor Lászlónak, akitől lapzártánkig nem kaptunk választ. Bár az egykori biztosok jogosultak a járadékra, a Die Zeit leleplező cikke bizonyára rontja az európai embereknek az Európai Bizottságban és általában véve az uniós intézményekbe vetett bizalmát. Nem segített Brüszszel helyzetén az sem, hogy José Manuel Barroso hivatali ideje lejárta után a Goldman Sachs amerikai befektetési bank alkalmazásába állt. Neelie Kroes egykori holland EU-biztosról pedig kiderült: uniós tisztviselői mandátuma idején fontos pozíciót töltött be egy bahamai offshore cégben. Nem csak Hollande, Sarkozy sem tűnik esélyesnek Emelkedőben van Alain Juppé csillaga Szőcs László A franciák 72 százaléka úgy vélte előzetesen: Nicolas Sarkozy nem fogja tudni behozni a hátrányát Alain Juppével szemben a jobbközép pártok előválasztása keretében rendezett, immár második tévévitán - derült ki egy tegnap közölt felmérésből. A vita tegnapi lapzártánkkor is tartott, és még egy lesz belőle az „amerikai típusú” előválasztás november 20-i első fordulója előtt. Az egy hétre rá következő második kör előtt pedig egy utolsó vitát is rendeznek. A legutóbbi felmérés szerint az egykori kormányfő és külügyminiszter Juppé kampányát a megkérdezettek 48 százaléka tartja eddig a legjobbnak az előválasztáson induló hét jobbközép aspiránsé közül, míg az előző köztársasági elnök, az apai ágon magyar származású Sarkozy korteskedését csak 15 százalékuk. Mindennek óriási a tétje: a felmérések szerint ugyanis jelenleg annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy a Köztársaságiak (LR) körül tömörülő jobbközép pártok, valamint a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje, minden bizonnyal Marine Le Pen kerül be a francia elnökválasztás döntő, 2017. májusi második fordulójába. Mivel egyelőre a balközép, illetve a jobbközép jelöltje is ismeretlen, a közvélemény-kutatásokat különböző kombinációkban készítik el, s ezekből az derül ki: Le Pent mindenki megverné a második körben, kivéve, ha Francois Hollande mostani államfővel kerülne szembe. Hollande „népszerűségi” mutatója legutóbb 11 százalékon állt, de a minap megjelent olyan kutatás is, amely szerint a franciák mindössze 4 százalékának bizalmát élvezi a Sarkozyt 2012-ben legyőző szocialista politikus. Az elnök a várakozások szerint egy hónap múlva jelenti be, indulni kíván-e egy újabb ötéves mandátumért. De sokan abban bíznak, hogy nem fog, és erre az esetre már a startvonalon áll Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter és Manuel Valls kormányfő - igaz, a baloldal általános tekintélyvesztése, az elmúlt négy év rossz kormányzása miatt sikerre nekik sincs esélyük, derül ki a felmérésekből. A munkanélküliség nemrég érdemben csökkent ugyan, de továbbra is 10,2 százalékon áll, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. A fiatalok egynegyedének nincs állása - derül ki az EU statisztikai hivatalának tegnapi összesítéséből. Az országot megrázta a két párizsi terrorhullám és az idei nizzai támadás is. Ezek összesen több mint 200 halálos áldozatot követeltek. A jobbközép elnökjelölt-esélyesek közül Sarkozy programja a legszigorúbb a bevándorlás visszaszorításával és a potenciális terroristák internálásának tervével. A volt államfő állt az első tévévita fókuszában Fotó: MTI várakozás a BALKÁNON a német hatóságok becslése alapján a nyugat-balkáni migrációs útvonal tavasz folyamán történt lezárultát követően mintegy 77 ezer ember rekedt Délkelet-Európában, írja tegnapi számában a Bild című német napilap. A nyilvánosságra került információk szerint a menedékkérők többsége Görögországban tartózkodik. A Balkán-félsziget déli csücskében fekvő országban 62 ezer bevándorló várakozik, közülük 15 ezren az égei-tengeri szigeteken. Bár a határok hivatalosan zárva vannak előttük, sokaknak ennek ellenére mégis sikerül átjutniuk. Szerbiában a menedékkérők száma ugyanis a június végi 2000-ről pár hónap alatt 6300-ra emelkedett. (MTI) KÜLFÖLD 7 Tőkés: Itt a magyar egypártrendszer Tőkés László ellenezte az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) azt a döntését, hogy formailag független jelöltekkel se vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon, de megérti, hogy az EMNP végül így döntött - közölte a romániai magyar politikus, a párt védnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján. Tőkés szerint az EMNP-nek önkritikusan kell viszonyulnia a kialakult helyzethez, miután nem tudott életképes alternatívát biztosítani az RMDSZ-szel szemben. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy 27 évvel a rendszerváltozás után „újratermelődött a magyar egypártrendszer Romániában”. (MTI) Terrorveszély Berlintől Ausztráliáig A német hatóságok gyanúja szerint merényletet tervezhetett, és az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagja lehet az a Szíriai férfi, akit szerdán késő este vettek őrizetbe Berlinben - jelentette a német média, amelynek értesülései szerint a 27 éves férfi tavaly menedékkérőként érkezett Németországba. Eközben két embert vettek őrizetbe a hatóságok terrorizmus gyanújával Sydneyben - közölte az ausztrál rendőrség. Egyikük feltételezhetően az al-Kaidához köthető egyik fegyveres csoport kötelékében harcolt Szíriában. Másikuk pedig egy tizenéves fiú, aki csatlakozni akart az Iszlám Államhoz. (MTI) Tiltakozás az első athéni mecset ellen Tiltakozók szállták meg Athénban azt a területet, ahol a főváros első hivatalos mecsetének építését tervezik. A jobboldali tiltakozók napok óta akadályozzák, hogy megkezdődhessen a mecset építése. Az építkezés helyszínéül a görög haditengerészet egykori garázsépületének helye van kijelölve. Az athéni mecset építéséről szóló tervet augusztusban hagyta jóvá nagy többséggel a görög parlament. (MTI) A török kormánynak fogytán a türelme a vízummentesség kapcsán Hamar felmondhatja az alkut Ankara Bakodi Péter Még idén kudarcba fulladhat az Európai Unió és Törökország között márciusban megkötött alku, mely jelentősen csökkentette a nyomást a kontinensünket sújtó bevándorlási hullám balkáni útvonalán. Ankara ugyanis elégedetlen a Brüsszel által vállalt kötelezettségek betartásával. A török kormánynak fogytán a türelme, jelentette be Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilapnak adott, tegnap megjelent interjúban. A tárcavezető elmondta, készek még az év vége előtt felmondani a megállapodást, ha nem történik jelentős előrelépés a török állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörlése kapcsán. Cavusoglu emlékeztetett, hogy a kora tavasszal lezajlott tárgyalások során október végéig adtak határidőt az EU tagállamainak a döntést illetően. Hangsúlyozta, hogy Ankara az Európai Unióval ellentétben tartja magát az alkuban foglaltakhoz, és ezt várná el Brüszszeltől is. A közeljövőben ugyanakkor nem várható érdemi változás a vízumkényszer feloldását illetően. Több uniós tisztviselő is arról beszélt a napokban, hogy a júliusi törökországi puccskísérletet követő leszámolások során tapasztalt jogsértések, a sajtószabadság korlátozása és a halálbüntetés esetleges bevezetése miatt elképzelhetetlen, hogy a török állampolgárok vízummentesen utazhassanak a schengeni övezetbe. Egyes szakértők szerint politikailag rendkívül kockázatos lenne kedvezményeket adni egy olyan országnak, amely a vezetése által folytatott jogsértő gyakorlat miatt a nemzetközi figyelem középpontjában áll. A konfliktus már régóta éleződik Ankara és az Európai Unió között, melyet a kompromisszumra való törekvés helyett csak tovább mélyít a szereplők egymásrautaltsága. Noha Törökország újra fenyegetőzni kezdett, korántsem biztos, hogy rövid időn belül be is váltaná, mivel jelenleg elsősorban a puccskísérletet követő belpolitikai átalakulás, és a Szíriából és Irakból érkező kihívások foglalkoztatják az ország vezetését. Elemzők valószínűtlennek tartják, hogy Ankara egy új frontot nyitna azelőtt, hogy Törökország legégetőbb problémáit orvosolná. Több millió szíriai lelt menedékre a határ északi oldalán Fotó: Reuters