Magyar Idők, 2017. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-02 / 1. szám

www.magyaridok.hu BELFÖLD 5 Novák Katalin: A kormány további eszközökkel támogatná a fiatalok gyermekvállalását Európában példaértékű hazánk családpolitikai rendszere Gondolkodunk azon, hogyan lehetne a fiatalok gyermekvállalását további eszközökkel támogatni - nyilatkozta lapunknak adott in­terjújában Novák Katalin. A család-, ifjúság- és nemzetközi ügye­kért felelős államtitkár közölte: a kormány 2010-ben szembenézett hazánk aggasztó demográfiai helyzetével, felvette a kesztyűt, s en­nek köszönhetően mára sikerült elmozdítani az országot a mély­pontról. Novák Katalin a legjelentősebb intézkedések közt említet­te a családi adókedvezményt és az otthonteremtési támogatást, amelyet több mint 34 ezren vettek már igénybe, mintegy 81 milli­árd forint értékben. Mint fogalmazott: a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésével megkoronázott magyar családtámo­gatási rendszer Európában példaértékűvé vált. Gabay Dorka - Legutóbbi beszélgetésünkkor még bő fél év volt hátra a most indult új, több lehetőséget is kínáló böl­csődei rendszer bevezetéséig. Mi változik? - Az óvodafejlesztésekkel és a böl­csődei ellátórendszer rugalmassá téte­lével azt szeretnénk elérni, hogy a mun­kavállalás ne legyen akadálya a gyer­mekvállalásnak. A jelenleginél sokkal rugalmasabb, az igényekhez alkalmaz­kodó, még jobban finanszírozott gyer­mekfelügyeleti rendszer jött létre. Mos­tantól már nem csak a tízezer fő feletti településeken kell bölcsődét működtet­ni, hiszen amennyiben legalább öt kis­gyermek szülei kifejezetten kérik az el­látást, vagy ahol legalább negyven, há­rom éven aluli kisgyermek él a telepü­lésen, az önkormányzat kötelező fel­adata lesz megszervezni a kisgyerme­kek napközbeni ellátását. Ezen túl az új ellátórendszer a szülők és az önkor­mányzatok számára is kellő rugalmas­ságot biztosít: a hagyományos bölcsőde mellett minibölcsőde vagy családi böl­csőde keretében is teljesíthető az ellátá­si kötelezettség, és akkor a munkahelyi bölcsődékről még nem is beszéltünk.­­ Mennyire állnak készen az ön­­kormányzatok?­­ Az érintett települések kétéves fel­készülési időt kapnak, ami az új ellátá­si struktúrát bevezető törvény 2015. év végi kihirdetése, vagyis a feltételek is­mertté válása óta eltelt egy évet is be­leszámítva összesen három évet jelent.­­ Schmidt Jenő, a Települési Ön­­kormányzatok Országos Szövetsé­gének elnöke november elején arról beszélt, nem állnak készen az ön­­kormányzatok a feladatra, megíté­lése szerint mindez akkora anyagi terhet ró a településekre, amelyet nem tudnak biztosítani.­­ Uniós forrásokból a 2014-2020- as fejlesztési ciklusban mintegy száz­­milliárd forint áll rendelkezésre új böl­csődei és óvodai férőhelyek létrehozá­sára, valamint a már meglévők korsze­rűsítésére. A meghirdetett kiírásokban több ezer létrehozandó új bölcsődei fé­rőhelyre nyújtottak be pályázatot, amely nyitva áll az önkormányzatok számá­ra. Ráadásul az állam az intézmények működtetéséhez is hozzájárul költség­­vetési támogatás formájában. - Milyen demográfiai eredménye van az elmúlt évek családpoliti­kájának? - A kormány 2010-ben szembené­zett hazánk aggasztó demográfiai hely­zetével, felvettük a kesztyűt, s ennek köszönhetően mára sikerült elmozdí­tani az országot a mélypontról. A csa­ládbarát intézkedések és a javuló gaz­dasági teljesítmény hatására a népese­dési mutatók javulni kezdtek. Az egyik legfontosabb népesedéspolitikai ered­mény, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ös szintről a tavalyi évre 1,44-re emelkedett. Eközben a korábbi évek ala­csony házasodási kedve pozitív irány­ba módosult: a házasságkötések száma 2015-ben 30 százalékkal haladta meg a 2010-es év adatait. Külön örömre adhat okot, hogy az abortuszok száma folya­matosan csökken, 2010 és 2015 között 23 százalékkal. Idén tovább emelkedik a kétgyermekesek adókedvezménye. A családi típusú adózás a családtámoga­tási rendszer gerince. A két gyermeket nevelő családok adó- és járulékkedvez­ményét 2016-tól fokozatosan megdup­lázzuk.. Ennek köszönhetően a jelenlegi 25 ezer forint helyett januártól már havi 30 ezer forintos kedvezménnyel számol­hatnak az érintettek, az időszak végére, 2019-re pedig 40 ezer forintra emelke­dik ez az összeg. Az intézkedés ered­ményeképpen idén mintegy 360 ezer kétgyermekes család éves jövedelme a tavalyinál 60 ezer forinttal lesz több. - Egyszóval beváltotta a családi típusú adózás a hozzá fűzött re­ményeket? - A családi típusú adózás igazi for­dulatot hozott a családok életében az­zal, hogy elismerte és kompenzálta a gyermekvállalás pluszterheit. 2011-ig ugyanis csak három vagy több gyermek esetében, és szinte jelentéktelen összeg­ben lehetett igénybe venni, 2011-től vi­szont minden gyermek után, és sokkal nagyobb összegben jár a családi adó­­kedvezmény. Ma egy átlagos jövedelmű kétkeresős nagycsaládban nem fizet­nek a szülők személyi jövedelemadót. - Igaz, hogy a kormány tervei kö­zött felmerült: az első gyermek vál­lalását jelentős anyagi támogatás­sal ösztönöznék? - Gondolkodunk azon, hogyan le­hetne a fiatalok gyermekvállalását to­vábbi eszközökkel támogatni. Sok or­szághoz hasonlóan mi is tapasztaljuk, hogy a gyermekvállalás időpontja ki­tolódott, így viszont sokan szembe­sülnek azzal, hogy a várt gyermekál­dás későn vagy egyáltalán nem követ­kezik be. - Az egyik legnépszerűbb lépés a csok bevezetése volt. Ezzel újabb sikert könyvelhetünk el? - Az otthonteremtési program va­lóban rendkívül népszerű, talán az sem véletlen, hogy a csok lett 2016-ban az év szava. A 2015. júliusi bevezetése óta eltelt 17 hónapban mintegy 34,5 ezer család vette igénybe, 81,5 milliárd fo­rint összegben. Ebből új lakás vásárlá­sára, építésére több mint 41 milliárd fo­rintnyi támogatást kaptak a családok.­­ - Miként oszlanak meg az igények? - Azt tapasztaljuk, hogy az új lakást építők, vásárlók több mint fele megelő­legezett formában vette igénybe a cso­­kot, míg a 10 millió forintos támoga­tási összeg fejében már a házaspárok több mint négyötöde, 82 százalék vál­lalta gyermekei számának legalább há­romra bővítését. Ebből is látszik hogy a csok a gyermekvállalást is ösztön­zi. Ami pedig a támogatás bevezeté­sének az ingatlanpiacra gyakorolt ha­tását illeti, 2016 első három negyed­évében a kiadott építési engedélyek és egyszerűsített bejelentések száma két és félszeresére, azaz 8600-ról 21 400- ra emelkedett. Ebben minden bizony­nyal már a csok kedvezőbb feltételei is szerepet játszottak. - Változtatnak még a jövőben a feltételrendszeren? - Ahogy eddig, a jövőben is figye­lemmel kísérjük az otthonteremtési program gyakorlati megvalósulását, az előremutató javaslatokat ezután is mindig szívesen fogadjuk. - Ismét módosult a közétkeztetési rendelet. Miért van erre szükség? - Gondoljon bele: most először van egy olyan eszköz a közétkeztetésben részt vevő egymillió gyermek szülei kezében, amelynek alapján számon kérhetik a menza minőséget. Objektív szempon­tok alapján várhatják el, hogy gyerme­kük egészséges ételeket kapjon a böl­csődében, óvodában, iskolában. Már a rendelet megalkotását is alapos társa­dalmi egyeztetés előzte meg, és hagy­tunk arra is időt, hogy a közétkezte­tésben részt vevők felkészülhessenek az előírásokra. Az érintett szakmai és közétkeztetői szervezetektől, szülők­től beérkezett észrevételek és a ható­sági vizsgálatok tapasztalatai alapján több ponton módosítottuk a rendele­tet, figyelve természetesen arra, hogy az továbbra is az eredeti célt, gyerme­keink egészségét­ szolgálja.­­ Míg korábban a sót szinte telje­sen elhagyták a menzákon, a mó­dosítás engedményeket tesz e téren.­­ Ami konkrétan a sót illeti, való­ban rugalmasabbak leszünk. Itt tapasz­taltunk egyedül jelentős ellenállást. El kellett fogadni, hogy a magyarok na­gyon sósan esznek, s bármilyen egész­ségtelen, veszélyes is ez, nem tudjuk a változást egyik napról a másikra elér­ni. A sótartalom csökkentését így az idősebb korcsoportokhoz hasonlóan az 1-3 és 4-6 éveseknél is fokozato­san, 2021. szeptember 1-ig kell telje­síteni, valamint a kiindulási sótarta­lom maximálisan m­egengedett érté­kei is magasabbak. - Nem ilyen elnéző azonban a vál­toztatás a cukorral. - A mesterséges édesítők kapcsán azonban még az eddiginél is határozot­tabb szigorral fogunk fellépni, a cukros üdítők helyét nem vehetik át a különfé­le mesterséges adalékanyagokkal éde­sített üdítők sem. A tej napi adagolá­sa során a 3 éves kor feletti gyermekek számára biztosítandó tej zsírtartalma 1,5 százalékról 2,8 százalékra emelke­dik. 2019. július 1-jétől az élelmezés­vezetőknek pedig dietetikusi vagy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) sze­rinti élelmezésvezetői képesítéssel kell rendelkezniük. - Ma már a család és az ifjúság mel­lett a nemzetközi ügyekért is felelős államtitkár. Mi a feladata e téren? - Végzettségem és korábbi munka­helyem a Külügyminisztériumban is a diplomácia világához kötődik. Az Emmi nemzetközi ügyekért felelős államtit­káraként fő feladatom, hogy azokon a nemzetstratégiai területeken, amelyek­kel foglalkozunk, erősítsük a nemzet­közi kapcsolatokat, ismertessük meg az eredményeket, támaszkodjunk a jó kül­földi gyakorlatokra, és képviseljük ér­dekeinket a nemzetközi szervezetek­ben. Balog Zoltán miniszter úr és ál­lamtitkár társaim munkáját, nemzet­közi fellépését is igyekszem támogat­ni, erősíteni. Itthonról nem mindig lát­szik, de az ország méretéhez képest na­gyobb súllyal vagyunk jelen a nemzet­közi porondon számos területen, ko­moly érdeklődés övezi a magyar kor­mány munkáját.­­ - Milyen a nemzetközi megítélé­se a családpolitikánknak? - Magyarország felismerte azt a ki­hívást, amellyel Európának szembe kell néznie a csökkenő demográfiai muta­tók miatt, és azt is határozottan - a ma­gyar emberek 98 százalékának támoga­tását élvezve - kimondtuk, hogy nem külső erőforrások tömeges betelepíté­sével, hanem saját magunkra támasz­kodva kívánjuk ezt a problémát meg­oldani. Ezért keresztény értékeken ala­puló, a családok érdekeit középpontba helyező családpolitikát folytatunk, amit egyre szélesedő, több díjban is meg­nyilvánuló nemzetközi szimpátia és el­ismerés övez. A családi,otthonterem­tési kedvezmény bevezetésével meg­koronázott magyar családtám­ogatási rendszer Európában példaértékűvé vált. Az új lengyel kormány is kíváncsi a ta­pasztalatainkra, de sok külföldi újság­író keres meg bennünket azért, hogy a magyar családpolitikáról tudósítsanak. A sikeres nemzetközi együttműködés eredményeként idén májusban Buda­pestet a családok nemzetközi főváro­sává tesszük, mivel itt lesz a családok világkongresszusa. Emellett több ezer fős más családpolitikai rendezvények­nek is házigazdái leszünk idén. - A közeljövőben lesz egy, a hazai ifjúság helyzetét vizsgáló kutatás. Mit lehet erről tudni? - 2000 óta négyévente nyolcezer, 15-29 év közötti fiatal megkérdezésé­vel vizsgáljuk a fiatalok helyzetét. 2016. szeptember 19-től november 30-ig tar­tott a gyűjtés időszaka, jelenleg az ada­tok értékelése zajlik, az elsődleges ered­mények bemutatása 2017 első hónap­jaiban várható. Kivételes módon a ha­táron kívül élő magyar fiatalok közül is megkérdeztünk négyezer főt, így a közigazgatási határ mindkét oldalán élő fiatal közösségekről friss képet ka­punk majd. - Amellett, hogy egyre nagyobb teret adnak az ifjúságnak, hogyan támogatják őket? - Az elmúlt időszakban húsz Új nem­zedék közösségi teret nyitottunk, jelen vagyunk minden megyében és Buda­pesten, támogatjuk a fiatalok munká­ba állását, ösztöndíj-lehetőségeket kí­nálunk, minden eddiginél többet for­dítunk tehetséggondozásra, támogat­juk az önkéntes fiatalokat. Rendhagyó eszköz volt a Sohavégetnemérés című film támogatása. Ez a generációs film, amit a szülőknek is jó szívvel ajánlok, arról is szól, hogy ma is ugyanazok az örök témák (szerelem, barátság, kapcso­latok) foglalkoztatják a fiatalokat, mint a korábbi generációkat, de a formák, az eszközök megváltoztak. Fontos, hogy utóbbiakkal élni tudjanak, túlélés vagy visszaélés helyett. I I I I Fotó: Mirkó István

Next