Magyar Idők, 2017. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-24 / 20. szám

18 KULTÚRA TELEVÍZIÓ-MŰSOR Ma 7.00 Híradó 7.20 Ma reggel 8.00 Híradó 8.20 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma dél­előtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.35 Élő egyház 11.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Család és otthon 11.41 Ma délelőtt 12.01 Déli híradó 12.45 Ma délután 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Kék bolygó 14.00 Híradó 14.15 Ma délután 14.30 Hírek 14.35 Magyar gazda 15.00 Híradó 15.15 Ma délután 15.30 Hí­rek 15.35 Élő egyház 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Kárpát exp­ressz 17.00 Híradó 17.30 Hírek 17.35 Élet­kor 18.00 Híradó 18.31 Ma este 19.00 Hí­rek 19.02 Időjárás-jelentés 19.05 Minden tudás 19.30 Híradó­ 20.31 Ma este 21.00 Híradó 21.26 Ma éjjel 21.35 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 0.05 Záró híradó m­­mmMmmMmmmmmm.... 7.00 Gyerekműsorok © ® 20.10 Mit gon­dolsz, ki vagy?,® 21.00 Én vagyok itt ® 22.35 Tappancs, a mesterdetektív ® 23.25 Kulisszák mögött ® 0.20 Szerelem és vér­bosszú ® M3 i '......... i­­­n ...... 7.10 Borostyán ® 8.05 Szívtipró gimi ® 8.55 Hazárd megye lordjai ® 9.50 Szom­szédok ® 11.00 Híradó 11.15 Szerelemhajó ® 12.10 Starsky és Hutch ® 13.05 Danal­­da ® 14.35 Verdi ® 16.10 Szívtipró gimi ® 17.00 Híradó 17.15 Hazárd megye lordjai ® 18.10 Szerelemhajó ® 19.00 Szomszédok ® 20.05 Starsky és Hutch ® 21.00 Top- Show ® 21.55 Groteszk ® 22.50 Költő a Tagankáról - Vlagyimir Viszockij ® 23.20 „Mielőtt csillag lettem..." ® 0.05 Köszönet a boldog évekért 0.30 A homok titkai ® M4 Sport 6.50 M4 Sportreggeli 8.05 Magazin 8.35 Jégkorong Mol-liga 11.35 Sportpercek 11.50 Magazin 12.20 Sport7fő 13.30 Magazin 14.00 Kosárlabda 15.05 M4 Sportregge­li 16.00 M4 Sport­stúdió 16.15 Asztalite­nisz-magazin 16.45 Hungaroring-magazin 17.15 Fradi-tv 17.45 Női kézilabdás: DVSC­­TVP-Dunaújvárosi Kohász KA 19.45 Női vízilabda Világliga: Magyarország-Olasz­­ország 21.40 Kézilabda 22.25 M4 Sport­stúdió 22.45 Magazin 23.20 Férfikosár­labda NB I 2.50 Sport7fő DunaTV 1............... 7.00 Híradó 7.25 Srpski­ekran 7.55 Unser Bildsc­irm 8.25 Feketén-fehéren ® 9.15 Elfeledett szerelem ® 10.00 Család-ba­rát ® 11.25 Bocuse d'Or - bejelentkezé­sek 11.35 Jamie 15 perces kajás 12.02 Hír­adó 12.50 Columbo ® 14.25 A császárság kincse ® 15.20 Bocuse d'Or - bejelentke­zések 15.30 Elfeledett szerelem ® 16.15 Charly, majom a családban ® 17.10 Ridi­­kül ® 18.00 Híradó 18.35 Végtelen szere­lem ® 19.25 Maradj talpon! ® 20.15 Bo­cuse d'Or - bejelentkezések 20.25 Önök kérték! © 21.30 Velvet Divatház ® 22.20 Grand Hotel ® 23.15 Nagyok ® 23.40 Re­formáció hétről hétre 23.50 Kékfény ® 0.50 Hawaii Five-0 ® RTL Klub.,,,.—, ii.ii.« 7.35 RTL Klub Híradó 8.05 Fókusz ® 8.40 Magyarul Balóval 9.15 Asztroshow 10.20 Televíziós vásárlás 12.10 Babakalauz ® 12.55 Éjjel-nappal Budapest ® 14.05 Szívek dok­tora ® 15.05 A kis menyasszony ® 16.10 Szulejmán ® 17.25 Story Extra ® 18.00 RTL Klub Híradó 19.00 Fókusz ® 19.30 Éjjel-nappal Budapest ® 20.50 Barátok közt ® 21.25 Castle ® 22.30 XXI. század - a legendák velünk élnek ® 22.55 RTL Klub Híradó 23.30 Magyarul Balóval 0.05 Havazin ® 0.40 Vámpírnaplók ® TV2 6.20 Mokka ® 9.00 Ékszer-tv 10.45 Ast­­ro-világ 12.00 Tények ® 12.30 Knight Ri­der ® 13.35 Walker, a texasi kopó ® 14.40 Magánnyomozók ® 15.45 Ana három arca ® 16.50 Fatmagul ® 18.00 Tények 19.25 Az 50 milliós játszma ® 20.40 A szultá­­na ® 21.15 Filofax, avagy a sors könyve ® 23.45 Sherlock és Watson ® 0.50 Tények Echo TV 7.00 Heti mérleg 8.00 Hazai vadász 8.30 Meteor 8.35 Zenedoboz 9.00 Kibeszélő extra 9.30 Körkép itthonról 10.00 Szorí­tó 10.30 Hazahúzó 11.30 Tizenkét kőmí­ves 12.00 Híradó 12.30 Élő örökség 13.00 Építészet 2113.30 Csak azért is 14.00 Hír­adó 14.15 Elnémult harangok 14.30 Napi aktuális 15.30 Zenedoboz 16.00 Híradó 16.30 Analízis 17.30 Kibeszélő extra 18.00 Híradó 18.30 Látókör 19.00 Napi aktuá­lis 20.00 Híradó 20.30 Magyarok 21.30 Böngésző 22.00 Híradó 22.30 Öt karika, négy kerék 23.00 A munkavállalók vilá­ga 23.30 Magyarok 2017. január 24., kedd A Prah című darab antihősei nem tudnak mit kezdeni a lehetőséggel Mennyi szemét a lélekben Spiró György Prah című drámá­ját mutatták be Tóth Géza rende­zésében a Pinceszínházban, Nyá­ri Szilvia és Nyári Oszkár előadá­sában. A történet a pénz hatalmát méri meg újszerű felfogásban. Mi­óta Octavio Cataldi gróf több or­szágban, köztük Magyarországon is bevezette a lottót, talán nem akad olyan ember, aki legalább egyszer ne játszott volna el a fő­nyeremény gondolatával. De - ahogy a Prahból is kiderül - a te­mérdek pénz be- és elosztása tá­volról sem csupán gazdaságtu­dományi kérdés. Viola Szandra Az álmodozás kisstílűsége, avagy nagy­vonalúsága rendkívüli módon láttatja a jellemet. A Prah szereplői névtelenek, egy férfi és egy nő, a férfi álmodozóbb, a nő kiégett, a helyszín a konyha, a többi csupán lassan derül ki. A nyertes szel­vénnyel boldogan beállító férj ugyan­is idővel magára marad a lelkesedésé­vel, az örömre képtelen asszony fokoza­tosan lehűti elégedetlenségével. A 600 milliós nyereményt is keveslő feleség kezdetben csupán túlzásokból és ka­­rikírozásokból összegyúrt szereplőnek hat, a dialógus azonban lassan megér­teti a nézővel a mozgatórugókat is, egy egész keserű élet körvonalai rajzolódnak ki a pénz elköltéséről való vita közben. A házaspár a szelvényt egy Prah márkájú, Jugoszláviából való kakaós­dobozba rejti, ezen a ponton derül fény a darab címének jelentésére. Ezután a pénz elköltéséről hosszas ötletelés kö­vetkezik, gyakoriak a képtelenségek is. „Jó, nem adjuk el a házat, úgyse kap­nánk érte­ semmit. Építtetünk ide egy külön szárnyvonalat... Lesz egy kü­lön motorvonatunk... Lesz egy moz­donyvezetőnk... Saját mozdonyveze­tő...” Vagy például: „Ásatok egy ma­szek bányatavat! Minek nekünk ten­ger?! Hozatok bele tengervizet! Ma­gyar tenger, egy maszek magyar tenger, itt! Ki fogom írni, nagy betűkkel, hogy Emész-tó!” Természetesen a gyerekek külföldi taníttatása, jövőjük megala­pozása is felmerül, s a saját szüleiket bérgyilkosokkal lemészároltató gyere­kek rémképe is - ezen a ponton hang­zik el az előadás egyik kulcsmondata is: „Nem gondoltam volna, hogy eny­­nyi szemét van a lelkedben.” Hasonló témájú művekben, mint például Ion Luca Caragiale Két sors­jegy című komédiájában a fordulatot inkább a véletlen hordozza, a Prah esetében azonban a nyertes sorsjegy elégetése egyenes következménye az egyetlen párbeszédből álló cselekmény­nek. Az előadás első egyharmada még pengeélen táncol a tragikomédia és a tragédia között, még el-elhagyja egy­­egy mosoly az arcokat, idővel azon­ban a Prah kegyetlenül tragédiába for­dul. A szereplők olyanok, akár Móricz Zsigmond Szegény emberek-beli ka­tonája, aki már nem képes a háború után visszaszokni a békés életbe, ezért ártatlanokat gyilkol. A Prah antihő­sei sem tudnak mit kezdeni az ölük­be hullott lehetőséggel, hiszen már nem vásárolhatják vissza az elmúlt éveket, és már nem válthatják meg a közös jövőjüket sem, nem szerezhe­tik vissza egymásba és az életbe ve­tett bizalmukat. A képregényszerű díszlet és a köl­tői túlzások ellenére a történet egyre valóságosabbá válik, a karakterek pe­dig egyre ismerősebbé. Nyári Szilvia és Nyári Oszkár egybeforrnak szere­pükkel, tökéletesen formálják a karak­tereket, Szirtes Edina Mókus és Rozs Tamás zenéje pedig hátborzongató­an szólaltatja meg „a reménytelenség szimfóniáit”. A képregényszerű díszlet és a túlzások ellenére a házaspár keserű története egyre átélhetőbbé válik Fotó Havran Zoltán Festmény készült az ötven éve elhunyt Bauer Sándorról Kétségbeesett hazaszeretet 1969. január 23-án hunyt el Bau­er Sándor, aki alig 17 évesen, ja­nuár 20-án a Nemzeti Múzeum lépcsőjén felgyújtotta magát, hogy így tiltakozzon Magyarország szovjet megszállása ellen. Ezt a helyet 2001 óta emléktábla jelzi, 2012-ben pedig felavatták a mell­szobrát is a VIII. kerületi Mátyás téren. Most festménnyel is áldoz­tak az emlékének. Csizmadia Zol­tán festőművész vértanúságának pillanataiban ábrázolta az életét a nemzeti szabadság eszméjéért áldozó fiatalt.­ ­Pataki Tamás Csizmadia Zoltánt már 1969 óta fog­lalkoztatta Bauer Sándor hazaszere­tetének, önfeláldozásának témája. A festőművész a forradalom sok tizen­éves hősét őrzi emlékezetében. Lehet, hogy öntudatlanul is Horatius taná­csára - „Te kilenc évig tartsd vissza művedet” - évekig érlelte a róla fes­tett képet. Önmáglya - ez jut eszembe, ami­kor Csizmadia Zoltán festményét né­zem. A hősies póz XIX. századi festmé­nyekről is ismerős lehet, de nem kér­kedő. A behunyt szemmel égő Bauer a szentképek vértanúira emlékeztet, a zászlók pedig nem a képzelet szépítő ecsetvonásai, hanem a valóságé, ugyan­is öngyilkossága közben két kis nem­zeti színű zászlót lobogtatott. Manapság is el lehet töprengeni Bau­er Sándor tettén. Talán megdöbbentő, hogy nem a távoli középkorban, vagy a vallásháborúk idején történt - pedig elsőre akár oda is datálhatnánk. Tet­te olyannyira nem racionális, hogy a posztmodern ember el sem tudja kép­zelni az okát. Miért tette? Elment az esze? Nem volt jobb dolga? És talán a legfontosabb kérdés: mit ért el ezzel az egésszel? Azt tudjuk, hogy Kr. e. 356-ban Artemisz templomát egy Hérosztratosz nevű ember gyújtot­ta fel, aki tettét azzal indokolta, hogy be akart kerülni a történelembe. De ez a legócskább önzés elmeszülemé­nye. Bauer Sándort nem az önző, ki­csinyes örökkévalóság ihlette, hanem a kétségbeesett, tehetetlen hazaszere­tet. Egyszerűen figyelmeztetni akar­ta kortársait és lázadásra ösztökélni őket az elnyomó rendszer­­ellen. Szer­vezkedni szinte lehetetlen volt a min­dent behálózó diktatúra korában, Bau­er Sándor pedig azt az egyetlen dol­got áldozta fel a nemzeti szabadságért, ami fölött még rendelkezett: tulajdon testét. Amivel a zsarnokság nem tel­jesen rendelkezett... A regnáló hatalmat megrémítet­te az eleven fáklyaként való tiltako­zás. Attól tartottak, mások is köve­tik a kamasz fiú példáját. Tettét izga­tásnak minősítették és letartóztatták. De már nem tudták megmenteni, há­rom nap múlva elhunyt az angyalföl­di Honvédkórházban. Tettek is róla, hogy elfelejtsék. Ezt a különös tiltakozási módot Jan Pallach kezdte, 1969-ben Csehszlová­kiában, példáját több mint tízen kö­vették Közép-Európa-szerte. Erdély­ben 1970-ben Moyses Márton csele­kedett hasonlóan, Brassóban. Érde­kes megnézni a tiltakozók társadal­mi összetételét is, nagyrészt üzemi munkás, ipari tanuló, diákok, trakto­ros, szerelő, technikus, költő találha­tó közöttük. És mind fiatalok. De úgy érezték, tenniük kell valamit. Bauer Sándor haláltusája közben, a kórhá­zi ágyon állítólag azt mondta, hogy „azt üzenem, eszme nélkül nem él, csak létezik az ember...”. És így már világos minden. A tizenhét éves fiú a szentképek vértanúira emlékeztet

Next