Magyar Idők, 2017. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-01 / 27. szám
2 BELFÖLD Bizottságok elé vinnék a TEK ügyében zajló nyomozást Szemán Az MSZP kezdeményezi a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, valamint honvédelmi és rendészeti bizottsága együttes ülésének összehívását a Terrorelhárítási Központban (TEK) elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke tegnapi közleménye szerint a terrorelhárítással foglalkozó rendőri szerv esetében a korrupció jelenléte nemcsak büntetőjogi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Különösen akkor, ha a visszaélés miatt a TEK gazdasági igazgatóhelyettese valóban távozni kényszerült posztjáról - hangsúlyozta a két ellenzéki politikus.Az MSZP szerint ezért indokolt, hogy a Belügyminisztérium és a Terrorelhárítási Központ adjon részletes tájékoztatást az ügyben a TEK működését felügyelő parlamenti szakbizottságoknak. A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hűtlen kezelés miatt nyomoznak a TEK főigazgatójának feljelentése alapján tavaly június 17-e óta hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen, a nyomozás jelenleg is folyamatban van, annak határideje február 17-e, amely szükség esetén meghosszabbítható. Az ügyben nem volt gyanúsítotti kihallgatás - írta meg az Index. A TEK azt közölte, hogy a belső ellenőrző tevékenység során tártak fel néhány gyanús és feltehetően jogellenes cselekményt gazdasági területen. Etikai vizsgálattal fenyegették meg a vámosmikolai Jobbik-elnököt Több tucat alapszervezet elégedetlen Vona Gáborral Folytatás az 1. oldalról A pártigazgató beszámolt arról is, hogy az érintett tizenöt szervezetet kötelezte arra, hogy két héten belül tartsanak egy taggyűlést, ahol ki kell fejteniük a petícióban megfogalmazott kritikájukat, illetve javaslatokat is kell tenniük. Mint folytatta, a csoportülések jegyzőkönyveit el kell juttatniuk a Jobbik központjába, ahol az országos elnökség kiértékeli azokat. Szabó azt is elmondta, ezután személyesen egyeztetni fognak az érintett csoportok vezetőivel. Közben kiderült, nem volt légből kapott az a sajtóhír, miszerint ötven feletti is lehet azon szervezetek száma, amelyek elégedetlenségüknek adtak hangot. Filip Norbert, a Magyar Gárda korábbi vezetője, a szombati tiltakozó gyűlés szervezője lapunknak elmondta: a tüntetésen átadott petíció azt a levelet is tartalmazta, amelyet 25 alapszervezet támogatott. - Rajtuk kívül azonban még több mint harminc olyan jobbikos alapszervezet volt, amelyek a háttérből támogatták a petíciót - mondta a gárda egykori vezetője. Ismeretes, a petíciót aláírók úgy fogalmaztak: „Alulírottak, aktív jobbikos szervezetek nem értünk egyet és nem támogatjuk Vona Gábor elnök úr politikai irányváltását, és nem támogatjuk a Jobbik baloldalra tolódó néppárttá válását.” A PestiSrácok internetes portál szerint több mint ötven alapszervezet tiltakozott Vona évértékelőjére időzítve. Közöttük volt többek között a vecsési, a vámosmikolai, a nagybörzsönyi, a bernecebaráti, a szokolyai, a gyönki, a recski, a pomázi, a felsőpakonyi, a csongrádi, a bagi, a gödöllői, a pócsmegyeri, a kartali, a kerepesi, a kistarcsai, a mogyoródi, a pilisvörösvári, a leányfalui, a tahitótfalui, a dunabogdányi, a szigetmonostori, a budakalászi és az isaszegi helyi csoport is. KÁRTÉRÍTÉS tíz GÁRDISTÁNAK A Fővárosi Törvényszék január 24-én tíz gárdistának részítélettel jelentős öszszegű kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a bajtársiasság napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetésfeloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt. A nem jogerős döntés alapján nyolc gárdista felperesnek hétszázezer, kettőnek ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés és annak kamatai járnak a perköltségek mellett. A rendőrségnek magánlevélben kell elnézést kérnie, mivel megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, gyülekezési jogát és véleménynyilvánítási szabadságát. Ülést kell tartaniuk a petíciót támogató csoportoknak, ezután egyeztet velük a pártközpont Fotó Katona Vanda Egyre szaporodnak a kormányváltást akaró formációk Nyugdíjaspárt is alakult Bár 2018 még messze van, sorra jelennek meg az önkéntes miniszterelnök-jelöltek, politikusok, pártok és párttá válni akaró „civilek”. Bakonyi Ádám Nyugdíjas Párt 50+ néven tegnap megtartotta alakuló ülését a nyugdíjasok által alapított és a jövő évi országgyűlési választásokon ringbe szálló új párt. Az 50+ - ahogy hívják magukat - célja elérni a vidéki választópolgárokat is, épp ezért a grémiumokban helyet kaptak a többi mellett a Nyírségből, az Őrségből, Szegedről, Szombathelyről származó, eddig civil szervezetekben aktív szerepet vállaló vezetők is. A párt hozzányúlna a legkisebb nyugdíjhoz - ennek értéke most 28 800 forint, az összeget legalább ötvenezer forintra emelnék -, és visszaállítanák a béremelkedéseket is figyelembe vevő, úgynevezett svájci indexálást. Kabay Tibor megbízott vezető tájékoztatása szerint az idősek világnapján mérleget vonnak, hol tartanak az alapszervezetek létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e szövetséget, azt közölte: olyan erősek szeretnének lenni, hogy az 50+ legyen az, akit megkeresnek az együttműködések érdekében. Mindeközben Pukli István, a Tanítanék Mozgalom korábbi képviselője a Magyarul Balóval című műsorban azt hangoztatta: politikus lesz belőle, és elsősorban szakpolitikus szeretne lenni. - Alakul az a szövetség, amelyben dolgozni fogok - hívta fel a figyelmet. Arról, hogy ez egy politikai szövetség lesz-e, Pukli István még nem kívánt beszélni. Emlékezetes: decemberben Botka László váratlanul bejelentkezett közös baloldali miniszterelnök-jelöltnek, noha amikor az MSZP nyári kongresszusán nem ő, hanem Hiller István lett a választmány elnöke, a szegedi polgármester azt mondta, hogy ennek így nincs realitása. „Mit írnának rá a szórólapra? Tisztelt választópolgárok, nekünk nem kellett, önöknek jó lesz, üdv, Magyar Szocialista Párt?!” - magyarázta. Januárban Szanyi Tibor szocialista EP- képviselő közölte lapunkkal, hogy igény esetén lenne Orbán Viktor kihívója, a napokban pedig Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a kormányellenes tüntetések szervezője és szónoka ajánlotta magát közös baloldali miniszterelnök-jelöltnek. A sornak azonban nincsen vége, a semmiből hirtelen feltűnt Momentum Mozgalom nemcsak a budapesti olimpiát akarja megakadályozni, hanem az egész Orbán-rendszer kritikáját is be akarja mutatni, céljuk ugyancsak a párttá válás. A Szolidaritás Mozgalomból és az Együttből kilépett Kónya Péter már tavaly új pártot alapított Szolidaritás a Köztársaságért Párt néven. Az országgyűlési képviselő pártját úgy jellemezte, hogy az se nem jobb-, se nem baloldali. Pápa Levente, aki szeptemberben hagyta ott az Együtt alelnöki posztját és a pártot, egy jobbközép, centrista pártot támogatna, akár Gémesi György gödöllői polgármester mozgalmát is. Az egykori MDF-es politikus idén március 15-re tervezi a nyilvánosság előtt bemutatni az általa meghirdetett jobbközép mozgalom programját. A Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom közben a tárgyalások folytatását sürgeti a baloldali pártok között, amit szerintük az MSZP szakított meg. Kabay Tibor, az 50+ elnöke és Mitykóné Kurucsai Ágnes alapító Fotó: MTI 2017. február 1., szerda A parlamentbe készül a szcientológus exelnök Magyar Idők Visszatért a közéletbe a szcientológusok exelnöke, Weith Katalin, aki az általa alapított Magunkért Mozgalommal készül a 2018-as választásokra. A tavaly ősszel bejegyzett szervezet tegnap tartotta második „közéleti klubját” Debrecenben, de két ízben volt rendezvényük Budapesten is. Weithnek nagy tapasztalata van a hálózatszervezésben, amelyet vállalkozói és „egyházi” tevékenységének köszönhet. Emellett jó kapcsolatai lehetnek a 2010 előtti balliberális elit egyes tagjaival, hiszen 1996-ban a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál PR-főnöke volt, s ekként, mint egy interjúban fogalmazott, Demszky Gábor és Horn Gyula között kellett „kríziskommunikációt” folytatnia. Aztán felkérték, hogy külső szakértőként segítsen a következő országgyűlési választási kampányban. 2001-ben pedig Medgyessy Péter mellett tűnt fel, s a gyurcsányi fordulat után, 2004 körül hagyta ott a szocialistákat. Ebben az időben kezdte meg a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány felfuttatását, amely egy a szcientológusokhoz kötődő számos egészségügyi, szociális és oktatási szervezet közül. Az alapítvány célja az „egyház” belső ügyeit ismerők szerint ugyanaz, mint a Drogmentes maratoné: az, hogy az L. Ron Hubbard alapította „bizniszszekta” irányába terelje a megvezethető embereket, vagy rájuk sózza a termékeiket. A szcientológusok bevételének jelentős része üzleti tanácsadásból származik. Ez a fő tevékenysége Weith Katalin 1993-ban alapított Branding Kft.-jének is, amely a honlapja szerint a szociálliberális éra idején olyan vállalatoknak dolgozott, mint a Duna Televízió, az Elmű-ÉMÁSZ, a Fővárosi Gázművek Rt. vagy a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Érdemes felidézni továbbá, hogy a szcientológusoknak hagyományosan rossz a viszonya a nemzeti-konzervatív oldallal. 1993-ban az Országgyűlés destruktív szektának minősítette őket. A minősítést két évvel később, a Horn-kormány idején oldották fel. Egyházi státusukat és az abból fakadó kedvezményeket pedig 2010 után az új egyházi törvény szüntette meg. A jogszabály ellen Weith Katalin is hangosan tiltakozott, majd a következő évben eltűnt az „egyház” éléről. Most azt állítja - függetlenként tért vissza, hogy tovább színesítse a kormányellenes tábort. ADATVÉDELMI VIZSGÁLAT Továbbra is folyamatban van a szcientológusok adatkezelése miatt indult eljárás a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének tájékoztatása szerint. Péterfalvi Attila lapunk kérdésére elmondta: a vizsgálatot még nem zárták le, részleteket ezért nem árulhat el. Mint megírtuk, egy korábbi hívő azzal fordult a hatósághoz, hogy a belépéskor olyan személyes információk megosztására kötelezte az „egyház”, amelyekkel alkalmasint zsarolni tudják. A közelmúltban ugyanebből az okból mondta ki egy német bíróság, hogy a szcientológustagság nemzetbiztonsági kockázatot jelent.