Magyar Idők, 2017. július (3. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-18 / 165. szám
w www.magyaridok.hu KULTÚRA 17 Négy városban mutatják be a Co-Opera együttműködés eredményét A sevillai borbély ismét visszatér Szentendrére Magyar Idők A szentendreiek manapság is emlegetik azt A sevillai borbély előadást, amelyet huszonöt évvel ezelőtt játszottak a város Fő terén Kerényi Miklós Gábor rendezésében - derült ki a Co-Opera tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten. Ezen az eseményen nemcsak egy közelgő bemutatót harangoztak be, hanem egy új kezdeményezést is, a Co-Operát, amelynek célja, hogy több intézmény bevonásával vigyen színre opera-előadásokat. Az opera köztudottan igen költséges műfaj, de ez az együttműködés nem csupán egy gazdasági megfontolás eredménye, hiszen a művészi szempontok és az összefogás résztvevői közötti, kölcsönös emberi és szakmai tisztelet egyaránt fontos mozgatói ennek a kezdeményezésnek - hangsúlyozták az érintett vezetők: Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, Vasvári Csaba, a Szentendrei Kulturális Központ előadó-művészeti ügyvezetője és Vadász Dániel, az Operettissima Nonprofit Kft. ügyvezetője, az együttműködés kezdeményezője. Az összefogás eredményeként először a 225 éve született Gioachino Rossini operáját, A sevillai borbélyt viszik színre, és a 2017-2018-as évadban öszszesen negyvenöt alkalommal lesz látható a Szentendrei Teátrum és a projektben részt vevő intézmények színpadán. A produkció vállaltan az 1992-ben bemutatott, szentendrei előadás újragondolása: most is a Székely László tervezte díszlettel és Kerényi Miklós Gábor rendezésében viszik színre. De senki ne számítson valamiféle múzeumelőadásra, hiszen az alkotók egy minden értelemben friss produkciót ígérnek, ennek érdekében Cesare Sterbini librettójához Galambos Attila új fordítást készített, az élőbeszédszerű szöveg által is próbálják a mához közel hozni ezt a művet. Az operát először Szentendre Fő terén, július 28-29-én láthatja a közönség, majd november 17-én a Szegedi Nemzeti Színházban, december 6-án a Budapesti Operettszínházban és 2018. február 3-án a Győri Nemzeti Színházban mutatják be. Kálnay Zsófia Rosina szerepében lépett a sajtótájékoztató közönsége elé Fotó Bach Máté Átfogó divattörténet kezdőknek és haladóknak Pál Dániel Levente „A divattörténet több mint 200 éve mulatságos témának, női bohóságnak számít. Az elmúlt 20- 30 évben viszont, főleg angolszász területeken ,önálló tudományággá vált. Design- és kultúrtörténeti, gender-, pszichológiai, szociológiai és irodalmi elméleteket ismerve és felhasználva kutatják, hogy miért és hogyan öltözünk, és takarjuk, illetve mutatjuk meg a testünket” - kezdődik a Divat, egyén, társadalom című, a 2015. november 5-én az ELTE BTK Gólyavárában megrendezett, Magyarországon jellegében és tárgyválasztásában első divattörténeti tudományos konferencia előadásait közreadó vaskos tanulmánykötet ajánlója. Az F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna és Vér Eszter Virág által szerkesztett kötet magyar kontextusban és nyelven hiánypótlónak számít: a tudományos eszköztárral és igénnyel megírt tanulmányok a szélesebb olvasóközönség számára is érthető nyelven és érdekes témafelvetésekkel vizsgálják a divat egy-egy pillanatát vagy mikrotörténeteit, legyen szó akár egy emberről és öltözködéséről, akár egy közösség kialakult normáiról és azok milyenségéről. A könyv egy tudományág történetének áttekintő tanulmányával kezdődik: F. Dózsa Katalin azt az ívet rajzolja fel, miként fordult az örök jelenben élő emberek érdeklődése az elmúlt idők és korok divatjának és öltözködési szokásainak felfedezése, kutatása és rekonstruálása felé - legyen szó akár a jelentősebb XVIII-XIX. századi eszmei áramlatok (klasszicizmus, romantika, historizmus) tekintetéről, akár a színházi jelmezek korhű elkészítési igényének színháztörténeti megjelenéséről. Antalóczy Tímea és Perczi Zsuzsanna a divat és a pszichoanalízis viszonyát elemzi, lényegében magának az öltözködőnek az örök - de ugyanakkor nagyon is múlandó - vágyát a szépségre és a tetszésre. A művészettörténet alkotóitól és a pszichoanalízis szerzőitől egyaránt vett példáikkal a szerzőpáros azt kívánja bemutatni, hogy „a pszichoanalízis bevonása az öltözködés, a ruhák kultúrájának vizsgálatába milyen mértékben terjesztheti ki a vizsgálati dimenziókat. Az öltözködés ily módon úgy értelmeződik, mint az emberi létezés egyik alapvető és beszédes gyakorlata.” (56. oldal) Őket követi Hermann Veronikának a punk és a hipszter szubkultúrákat a divattörténet és a társadalomtudomány közös halmazában bemutató tézistanulmánya, majd pedig két hosszabb írás Erzsébet császárné külsejéről: Vér Eszter Virág a császárnő vásárlási és öltözködési szokásaihoz kínál érdekes adalékokat, Borovi Dániel pedig az uralkodóné portréin látható ruhákat elemzi aprócska részleteket sem kihagyó figyelmességgel. A több mint egy tucat írás nem törekszik egységes divattörténet megalkotására, ennél csapongóbb, de így még talán izgalmasabb is: a különböző témák viszik az olvasót, a feltárt érdekességek és csemegék pedig hol csettintést, hol széles mosolyt, hol pedig ámulatot váltanak ki. Jelen sorok írója nem gondolta volna korábban, hogy egymás után kétszer is elolvassa az 1860-as évek szabászati szaklapjait és Férfidivat-közlönyét bemutató tanulmányt (Lukács Anikó) csak azért, hogy jobban megértse a másfél évszázaddal ezelőtti hiú férfitársadalom trendjeit, gondolkodását és külcsín szerinti manipulálhatóságát. De ugyanez igaz az avantgarde szűzmotívumokra (Fülemile Ágnes) és a dualizmus kori fűzőviselet körül kialakult vérmes vitára (Szentesi Réka) vagy a XX. század második felének szocialista fogyasztási és jó ízlés szerinti dilemmáira is (Valuch Tibor, illetve Simonovics Ildikó). A Divat, egyén, társadalom egy jól összerakott, érdekes tanulmánykötet - szabóknak, varrónőknek, divattervezőknek, filmes és színházi jelmeztervezőknek egyenesen kötelező a beszerzése -, csak egyetlen hiányérzetünk van: nem tudjuk, hogy lesz-e folytatása. Divat, egyén, társadalom, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2017 Régizene Veszprémben Ma kezdődik a Veszprémi régizenei napok koncertsorozat. Középkori, reneszánsz és barokk zene is megszólal a rendezvény helyszínén, a felújított jezsuita műemlék templomnál. Idén a 13-16. század közötti zenéken kívül barokk és kortárs művek is felcsendülnek. A program július 29-ig tart. (MTI) Megújult ünnepi hetek Jövőre új tematikával rendezik a Soproni ünnepi hetek programsorozatot, amelynek háziasszonya Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes lesz. A megújulásra azért van szükség, mert ha a tervezett tematika hosszú éveken át megmarad, akkor turisztikai szempontból is értékesíthető lesz a rendezvény - mondta Pataki András, az esemény szervezője. Az öt tematikus hét során kiemelt szerepet kap a Fertőrákosi Barlangszínház is. A szezonzáró előadás pompásnak ígérkezik: a nemzetközi dzsesszélet egyik nagy sztárja, Stanley Jordan lép fel a chilei Christian Galvez basszusgitárossal, valamint Horváth Kornél Kossuth-díjas ütőssel és Dörnyei Gábor dobossal. (MTI) Arc a bronzkorból Háromdimenziós digitális technológiával rekonstruálták egy négyezer évvel ezelőtt élt bronzkori földműves arcát a liverpooli John Moores Egyetem kutatói. A szakemberek a férfi koponyája alapján dolgoztak, agyagból mintázták meg az arcát. A férfi csontvázát egy Lifes Low nevű ősi temetkezési területen találták meg az 1930-as években a közép-angliai Derbyshire grófságban. (MTI) pTnkon pénteken SZÍNES MŰSORMAGAZIN BB a Magyar Időkben?!