Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-01 / 204. szám
2 BELFÖLD Több mint ezer új határrendész Augusztus végéig összesen 1132-en végezték el sikeresen a rendőrség határvadászképzését, ma 162-en csatlakoznak a szolgálatban lévőkhöz - számolt be honlapján tegnap a rendőrség. A hatóság közlése szerint a most szolgálatba lépő határvadászokon kívül jelenleg 178-an folytatják tanulmányaikat. A határvadászok mint az országos hatáskörrel bíró Készenléti Rendőrség tagjai a jövőben ott teljesítenek szolgálatot, ahol a leginkább indokolt, hogy jelenlétükkel a lakosság biztonságérzetét fenntartsák, Magyarország közrendjét, határőrizetét biztosítsák - írták. A kormány tavaly döntött arról, hogy háromezer fővel megemeli a Készenléti Rendőrség állományát, az első toborzókampány tavaly augusztus 24-én indult. (MTI) Nincs veszélyes azbeszt a ligetben Közvetlenül nem jelent veszélyt az egészségre a Városligetben a Petőfi Csarnok bontási területén talált kötött formájú azbesztcement - közölte tegnap a Városliget Zrt. A Petőfi Csarnok bontási területén talált azbesztcement azonos azzal, amely Budapest vízvezeték-hálózatának mintegy 40 százalékban is megtalálható - írták. A bontási munkálatok során feltárt, azbeszttartalmú építőanyagokat 2017 elején szakszerűen, biztonságosan, a jogszabályoknak megfelelően szállították el hivatásos azbesztmentesítők - olvasható a közleményben. Mint emlékezetes, korábban a Ligetvédők nevű csoport azt hangoztatta, hogy nem folyt megfelelő azbesztmentesítő tevékenység a bontási területen. (MTI) Lázár János szerint ideje, hogy Brüsszel végre hazánkkal is szolidáris legyen Az uniónak be kell szállnia a védelmi költségekbe A magyar rendőrök, katonák az Európai Unió állampolgárait is védték, védik az illegális bevándorlók áradatával szemben, ezért azt szeretnénk, ha végre nem csak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás - hangzott el a tegnapi Kormányinfón, ahol a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy a kormány ötmilliárd forintot fordít a mentők járműparkjának megújítására. Bakonyi Ádámmmmmmmmmmmmmmmm Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, hogy a brüsszeli testület ötven százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki - közölte a tegnapi Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia. Hangsúlyozta, Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schengeni határának védelméhez a határkerítés megépítésével, illetve a határvadászok kiképzésével, amit a magyar adófizetők finanszíroztak. Mint a miniszter fogalmazott, nem túlzás azt állítani, hogy a magyar rendőrök, katonák az Európai Unió állampolgárait is védték, védik az illegális bevándorlók áradatával szemben, ezért azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tettekben is. Lázár János kiemelte, az Európai Bizottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért egymilliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária 100 millió euróban részesül. - Ideje, hogy Magyarország is benyújtsa kérését - jelentette ki. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy a kormány március 7-ig meghoszszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely szeptember 7-én járt volna le. Augusztus 30-ig ugyanis 773-an lépték át illegálisan a magyar határt, a kerítés hiányában a számok hasonlíthatnának a két évvel ezelőttiekhez. A kvótaperrel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: ha az Európai Bíróság jövő héten várható döntése után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül, hiszen a jelenlegi per még csak arról szól, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem. Lázár János arról is tájékoztatott, hogy 152 kistelepülési önkormányzat fejlesztéseihez járulnak hozzá, ez egyebek mellett utak, járdák, óvodák és játszóterek megújítását teszi lehetővé. A kabinet arról is határozott, hogy a Seuso-kincseket Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen állítják ki. A miniszter közölte azt is, hogy éves szinten 100 mentőautó beszerzésére van szükség, hogy a járműpark megújuljon. - Az ehhez szükséges ötmilliárd forintot a kabinet biztosítani fogja - jelentette ki. Kovács Zoltán és Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A határvédelmi költségek felének, 800 millió eurónak a kifizetését kérte Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökétől Fotó: MTI/Máthé Zoltán Ellenzéki ígéretek a nyugdíjasoknak Magyar Idők A nagyobb ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, a minimális juttatás emelésére - derült ki a Nyugdíjasok Országos Szövetségének tegnapi pártelnöki fórumán. Az egész napos konferenciáról az MTI azt közölte: Molnár Gyula (MSZP) szerint legalább meg kell duplázni a minimálnyugdíjat, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a százezer forint alatti juttatásokat, valamint kifizetési plafonra van szükség. Beszélt a 13. havi nyugdíj vagy ahhoz hasonló juttatás visszaállításáról, valamint arról, hogy 62 éves kortól rugalmassá tennék a nyugdíjba vonulást, de „a továbbdolgozókat támogatni kell”, ugyanakkor áttekintenék a rokkantnyugdíjazás rendszerét is. Vona Gábor Jobbik-elnök - akinek beszéde előtt a műsorvezető mindenkit arra kért, hogy mellőzzék a politikus Facebook-bejegyzésének és az azt követő telefonkampánynak a felemlítését - arról beszélt, emelni kell a nyugdíjakat és igazságosabb elosztásra van szükség, ugyanakkor erősíteni kell a gyógyszerár-támogatási rendszert és csökkenteni a főként családok és idősek által vásárolt termékek áfáját. - A rendszer helyrebillentését segíti, ha többen dolgoznak magasabb bérért, így több járulék folyik be. A nyugdíjuniót a bérunió hozhatja el mindanynyiunk számára - fogalmazott. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a tisztességet és a rugalmasságot említette követendő alapelvként. - Az otthonápolást tegyék minimálbérrel megfizetett munkaviszonnyá, a nyugdíjasok esetében az őket érintő termékkosár áremelkedése alapján kalkulálják a juttatások növelését, a nyugdíjemelésnek pedig legyen az alacsonyabb öszszeget kapókat előnyben részesítő szociális vetülete - szólított fel az ellenzéki politikus. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról beszélt, rövid távon korrigálni kell a nyugdíjrendszert, de szembe kell nézni azzal, hogy hosszabb távon „igazi nagy dráma” következik. - A 13. havi nyugdíj ismételt bevezetésével nagyon-nagyon óvatos lennék - fogalmazott, mondván, ezt az évi 250 milliárd forintot olyan területektől vonnák el, ahol „jobban fájna”. KILÁTÁSBAN A PRÉMIUM A Fidesz szerint - reagálva a pártelnöki fórumra - a baloldal mindig elvett a nyugdíjasoktól, a Jobbik pedig sértegeti őket. Nyomatékosították: a kormánypártokra számíthatnak a nyugdíjasok. Hetedik éve megőrizték, sőt növelték a nyugdíjak vásárlóértékét, csökkentették a rezsit és a legfontosabb élelmiszerek áfáját, a gazdasági növekedésnek köszönhetően pedig nyugdíjprémium kifizetésének lehetősége is kilátásban van. 2017. szeptember 1., péntek Tragédiának ítélik a pártban a felmérés eredményét Zuhanópályán az MSZP Kárpáti András Hatalmasat zuhant az MSZP támogatottsága a nyugdíjasok körében néhány hónap leforgása alatt - adta hírül a Magyar Nemzet a Závecz Researchnek a szocialisták esélyeit is mérő belső közvélemény-kutatását idézve. A lap által közölt eredmények szerint a meredek esés május óta tart, amióta Botka Lászlót a párt kongresszusa hivatalosan is miniszterelnök-jelöltnek választotta. A felmérés adatai azt mutatják, hogy májusban, amikor Botka László bejelentette, hogy kormányra kerülésük esetén visszaadnák a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjasok körében még 31 százalékos támogatottságnak örvendhettek a szocialisták. Ám azóta hónapról hónapra egyre csökkent az MSZP nyugdíjastábora: júniusban 28, júliusban 27 százalékon állt a párt, augusztusban pedig a szavazóknak már csak 20 százaléka szimpatizált a szocialistákkal ebben a társadalmi csoportban - írták. A Magyar Nemzet által idézett adatok szerint ennél is rosszabb eredmények születtek, amikor nem kifejezetten a nyugdíjasokat kérdezték, hanem a 65 év felettieket. Ebben a csoportban is májusban voltak a csúcson a szocialisták 33 százalékos támogatottsággal. Az azóta eltelt hónapok alatt az esés itt még szembetűnőbb. Júniusban 31, júliusban 25 százalékra estek vissza, augusztusban pedig már mindössze 19 százalékos volt az idős emberek körében a támogatottságuk - olvasható. A napilapnak a felmérést ismerő szocialista forrásai tragédiának nevezték az eredményeket, mivel ezek még a nyilvánosan publikált közvélemény-kutatások méréseinél is rosszabbak. A cikkben rámutattak: az utóbbi időben közzétett felmérések annak ellenére mutatják az MSZP népszerűségvesztését, hogy a miniszterelnök-jelölt Botka László folyamatosan a kormányváltást akarókat próbálja megszólítani. Arra is felhívták a figyelmet: a bőven hibahatáron felüli, több mint tízszázalékos zuhanás azért is különösen érdekes, mert ez az a korosztály, amelynek körében a Fidesz mellett éppen az MSZP rendelkezett még jelentős szimpatizánsi bázissal. A lapban egy korábbi, Botka László szűk köre által megrendelt felmérést is említenek, amelyből kiderült: a választók higgadt, konszenzuskereső, joviális karaktert szeretnének az MSZP élére, miközben Botka látványosan beleáll a konfliktusokba. Közben a Heti Válasz aktuális száma arról ír, hogy a Fidesz a 60 év felettieknél 50 százaléknál is nagyobb támogatottságot élvez. A Fideszt a hatvan év felettiek több mint fele támogatja Fotó: Havran Zoltán