Magyar Idők, 2017. október (3. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-03 / 231. szám

16 JÁRMŰIPAR A gdanski Trako szakkiállítás a patrióta gazdaságpolitika sikerét bizonyítja Balti-tengeri kitérővel érkezik a GYSEV motorvonata A részben Magyarországon és teljes mértékben hazánk számára gyártott új generációs Stadler FLIRT motorvonat volt a számunkra legfontosabb újdonság a múlt héten a lengyelországi Gdanskban rendezett vasútijármű-szakkiállításon. A Trako megmutatta, hogy milyen eredményeket érhet el egy volt szocialista ország, ha ragasz­kodik a nemzeti iparhoz és a patrióta gazdaságpolitikához. Jámbor Gyula Csupán néhány villamosmegállóra van a­ gdanski Amberexpo kiállítási és kongresszusi központ a Lenin Ha­jógyártól, ahol a Balti-tenger partján egy Lech Walesa nevű villanyszere­lő vezetésével az önszerveződő mun­kások megkezdték a szocialista rend­szer lebontását. Az 1980-ban történ­tekre hatalmas, rozsdás hajótest for­májú emlékmű hívja fel a figyelmet: a lengyelek nem felejtenek, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy tel­jes erővel dolgozzanak a jövőn. A vá­rosban mindenfelé jelentős építkezé­sek zajlanak, a 12. Trako Nemzetközi Vasúti Vásár pedig azt bizonyította, hogy a járműgyártás terén sem bíz­nak semmit a véletlenre. A múlt hé­ten lezajlott szakvásár amellett, hogy a közlekedési ágazat legnagyobb és leg­rangosabb eseménye Lengyelország­ban, egyben Európa második legna­gyobb vasúti kiállítása, amelyre ber­lini InnoTrans hasonló eseményével felváltva kétévenként kerül sor. Az idei rendezvényen 700 kiállító érkezett 20 országból, bel- és külföldi jármű- és technológiaszállítókat, -szolgáltató­kat, vasúti üzemeltetőket találtunk a résztvevők között. A legnagyobb érdeklődés mindig a szabadtéren kiállított kész járműveket övezi, idén ezek összesen egy kilomé­ternyi pályát foglaltak el. Ezen a hely­színen mutatták be a Stadler GYSEV- nek gyártott új generációs FLIRT 3 mo­torvonatát. Az új járművet Kövesdi Szi­lárd, a vasúttársaság vezérigazgatója és Peter Jenelten, a Stadler ügyveze­tő alelnöke méltatta. A kiállítást kö­vetően a FLIRT megkezdte útját Ma­gyarországra, ahol elkezdődik az új jár­műtípus hatósági tesztelése és enge­délyeztetése. Mint ismert, az össze­sen 10 járműről szóló szerződést ta­valy szeptemberben írták alá a felek. A tervek szerint az első jármű 2018 márciusában áll forgalomba, míg a ti­zedik FLIRT várhatóan 2019 január­jában kezdi meg az utasok szállítását. Ezzel a megrendeléssel a GYSEV által üzemeltetett FLIRT típusú motorvona­tok száma eléri a 20-at, amelyek mind­egyike képes lesz az egymással össze­kapcsolt szinkronüzemre is. A GYSEV megrendelését a Stad­ler jelentős részben Magyarországon teljesíti, az összesen 40 kocsiszekrény mindegyike a cégcsoport szolnoki gyá­rában készül, továbbá a járművek for­góvázait is hazai szakemberek gyárt­ják. Az új motorvonatok végszerelését a korábbi megrendelésekhez hasonló­an a Stadler lengyelországi gyárában, Siedlcében végzik - hangzott el a ren­dezvényen. A hazai piacra készült mo­torvonat mellett a Stadler megmutat­ta a FLIRT 3 skandináv változatát is, a norvég szolgáltatónak szánt jármű ka­rosszériája szélesebb, ezért egy sorban öt üléssel rendelkezik, valamint felké­szítették a szélsőséges időjárási körül­ményekre: mínusz 40 C-fokon is üze­mel. A Stadler színeiben először jelent meg a Solaris - idehaza főként autó­buszairól ismert - vállalat vasúti diví­ziója, amely egy Tramino nevű váro­si villamost állított ki, s amelyet Lip­csébe szállítanak. Mint emlékezetes, a svájci gyártó tavaly vásárolta meg a Solaris leányát. A lengyel gyártók közül nemzetkö­zileg leginkább a Pesa ismert, amely ELF II néven elővárosi, alacsony pad­­lós villamos motorvonatot állított ki, ez a sziléziai regionális vasúttársa­ságnál közlekedik majd. De elhozták a Link nevű dízelmotorvonatjukat is, amelyből jelentős mennyiséget értéke­sítettek a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn számára a közelmúlt­ban. A Pesa ottani versenytársa a Ne­­wag, amely Impuls II típusú villamos motorvonatát Itáliába adta el, a Bari­ban és környékén szolgáltató Ferro­­vie del Sud Est számára. A lengyel ál­lami vasút, a PKP IC-kocsikat is gyárt - hasonlóan a MÁV-Starthoz -, a Tra­­ko főhelyén pompázó személykocsi és étkezőkocsi bizonyította, hogy a nem­zeti vasút ezekből a termékekből ön­ellátásra rendezkedik be. A rendezvényen részt vevő külföl­di szereplők egybehangzó állítása sze­rint a lengyel vasútijármű-piac rendkí­vül nehéz terep számukra. A lengyelek sikerrel élesztették újjá a korábbi ipart, a Pesa például Bydgoszcz szerény vasú­­tijármű-javítójából nőtt ki. A közösségi közlekedésben a megrendelők hagyo­mányosan az állami szektorhoz tartoz­nak, a városok, vajdaságok vagy a köz­ponti kormányzat gondoskodik arról, hogy a hazai ipar megfelelő megren­delésekhez, a közlekedési társaságok járművekhez jussanak. Mindezeknek köszönhetően az elmúlt 25-30 évben nemzetközileg is jegyzett gyártókká let­tek a legjobbak, de sok kisebb, kevésbé fejlett járműgyártó is megél a jelentős méretű belső piacon. A kiállításon lát­tunk olyan új vagy felújított járműve­ket, amelyeknek a külső megjelenése el­marad az európai élvonaltól, azonban olcsóbbak, és helyben adnak munkát, helyben adóznak, és kitörési pontot je­lenthetnek a frissen képzett vasúti mér­nököknek, technikusoknak, szakmun­kásoknak. A Trakón látottak alapján a lengyel gazdaság és járműipar irigylés­re méltóan erős és szép jövő előtt áll. Fotó: Katona Vanda Jó évük lesz az új autók forgalmazóinak Magyar Idők Az előző év azonos időszakához képest 16,8 százalékkal több, 9607 új személy­autót helyeztek forgalomba szeptember­ben, az év első kilenc hónapjában 2016. január-szeptemberhez képest pedig 19,1 százalékkal több, 82 681 új autó került forgalomba - közölte lapunkkal a Ma­gyar Gépjárműimportőrök Egyesüle­te (MGE). A személyautók szeptemberi és az első háromnegyed évi forgalom­ba helyezési adatai azt mutatják, hogy a piac trendszerűen meghaladja a vá­rakozásokat, ezért az MGE megemelte éves előrejelzését, így a korábban várt 102 ezer helyett 112 ezer személyautó eladására számít az idén. Az exportált autók aránya nem változott. A magán­­vásárlók visszatérése folytatódik, ará­nyuk megközelítette a 40 százalékot. A kishaszonjárművek eladása szep­temberben 6,5 százalékkal, 1556-ra csök­kent az előző év azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában 14 százalékkal kevesebb, 13 311 új kis­­haszonjárművet helyeztek forgalomba 2016. január-szeptemberhez képest. A visszaesés a tavalyi magas bázissal ma­gyarázható, a közben beszüntetett nö­vekedési hitelprogram (nhp) hatása je­lentős volt. 2017. október 3., kedd A Peugeot Citroennél végleg kigyomlálnák az Opel-technikát Baljós árnyak Szentgotthárd körül Mostohagyermekként kezelik az Opelt az új tulajdonosnál: beje­lentették, hogy a jövő Opeljeiben kizárólag francia motorok, vál­tók, futóművek és padlólemezek lesznek. Nagy kérdés, hogy mi lesz a sorsuk azoknak az üzemek­nek, fejlesztőközpontoknak, ahol mindeddig előállították a német márka számára a haladáshoz szük­séges technikát. Különösen a szent­gotthárdi motorgyár jövője érde­kel bennünket, amely mintegy 2300 embernek ad munkát. Magyar Idők Míg a tavaszi szerződéskötéskor új Európa-bajnokként ünnepelték a két gyártó erőinek egyesítését, valamint kijelentették, hogy az Opel német volt és német marad, hamarosan megje­lentek a veszteségességről szóló fran­cia nyilatkozatok. Most azonban félre­tették az udvariassági formulákat, és bejelentették, hogy a jövőben az ösz­­szes Opel modell PSA-alapokra épül majd, és az erőforrások is a franciák­tól érkeznek majd. Ezzel azonban sok munkahely veszélybe kerülhet, köztük Szentgotthárdon is. A PSA mindezt azzal indokolta, hogy a francia gyárak hatékonyab­ban működnek, nem mellesleg pe­dig a GM tulajdonlása idején kifej­lesztett technika használata után - az adásvételi szerződés vonatkozó pont­ja miatt - licencdíjat kell fizetniük a franciáknak. A kialakult helyzetről Gilles Le Borgne, a PSA fejlesztése­kért felelős vezetője beszélt egy inter­júban. Mint elmondta, minden Opelt Németországban fejlesztenek majd, de úgy szeretnék megszervezni a teen­dőket, hogy kétszer ugyanazt a mun­kát semmiképp se végezzék el. Elkez­dik majd a PSA platformjait használ­ni az Opel modellpalettájának eseté­ben is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, néhány évet igény­be vesz majd. Mindeközben, amilyen gyorsan csak lehet, meg szeretnének szabadulni minden, a GM-nek fize­tendő licencdíjtól. Arra a kérdésre, hogy pontosan mi lesz majd az Opel saját erőforrásaival, azt válaszolta a vezető, hogy erről még nem döntöttek. Mindez nem hangzik túlságosan megnyugtatóan a szentgotthárdi Opel motorgyár jövőjének szempont­jából. Az üzem modernizálásába 1992 óta 1,4 milliárd eurót ruházott be a tulajdonos, az utóbbi években jelen­tős bővítést hajtottak végre. A 700 millió eurós beruházással épült Flex gyár bocsátja ki a legkorszerűbb kis és közepes benzinmotorokat, vala­mint a közepes dízelmotorokat. Ha mindezekre nem lesz szükség a to­vábbiakban, akkor kérdés, hogy mit fog gyártani az üzem, ahol a beszál­lítókkal együtt mintegy 2300 embert foglalkoztatnak. A gyár a körzet leg­nagyobb adófizetője, együttműködik Szombathely egyetemével, és képzési központot tart fenn. Szerelősor a motorgyárban. A franciáknak nem kell Fotó MTI/ Varga György

Next