Magyar Idők, 2017. október (3. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-02 / 230. szám

www.magyaridok.hu BELFÖLD 5 Csépe Valéria: A lényeg a tudáskonstrukció, azaz a megértésen át vezető motivált felépítés Alapjaiban újulhat meg az oktatás Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tar­talomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk - mond­ta a lapunknak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője, aki arról is beszélt, hogy ke­vesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A mi­niszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja. Csejk Miklós mmmmmmmmmmmmmm' I - Milyen fa alatt ülünk? - Egy szilfa és egy kocsányos tölgy alatt. I - Kell ezt tudnia egy diáknak? - Én az egyetemen tanultam, ugyan­is a pszichológia mellett biológiatanári szakra jártam. Egy általános vagy kö­zépiskolásnak viszont nézetem szerint nem kell tudnia, milyen fa alatt ülünk. Ezek tények, adatok, ha valakit érde­kel, vagy szépíteni szeretné a hétvé­gi kertjét, utána tud nézni. Nem kell ezzel terhelni a diákokat. Amúgy szép emlékeket idéz ez a hely itt a Piarista közben a kocsányos tölgy alatt, mert ide jártam egyetemre.­­ - Hamar rátalált az útjára? - Sokáig kerestem, nem tudtam, mi leszek, ha nagy leszek, ahogy ma is sok diák van ezzel így. A gimnáziumban sze­rettem bele a pszichológiába. Amikor felvettek az egyetemre, először mun­kapszichológus, aztán klinikai pszicho­lógus, majd klinikai gyermekpszicho­lógus akartam lenni. Jelenleg a kogni­tív pszichológia és idegtudomány te­rületén dolgozom. Ide tartozik az ész­leléstől az emlékezeten keresztül a fi­gyelemig sok minden. Az egyik kuta­tási területem az olvasás fejlődése, en­nek agyi mechanizmusai és atipikus fejlődése, a diszlexia.­­ Ha sikerül megvalósítani az új alaptanterv tudományos alapokra helyezett megújítását, akkor le­het, hogy a jövő nemzedéke úgy emlegeti majd önt, ahogy a mai­ak Klebelsberg Kunót. Jó a pár­huzam? - Klebelsberg Kunó nagyon sok alapvetően fontos dolgot tett az ok­tatásért, az ő nevéhez fűződik példá­ul a népiskolák kialakítása. Akkor az volt a cél, hogy minden gyerek szerez­zen tudást. Ma megint ilyen horderejű változásra van szükség. Arról van ma már szó, hogy minden gyerek egyfor­mán jó és használható tudáshoz jut­hasson, s mindenki minőségi oktatást kapjon. Iskoláink egy része ugyanis le­ragadt a 20. században. Éppen ezért mind a tartalomnak, mind az okta­tási módszereknek meg kell újulniuk. - A tartalmi megújulással párhu­zamosan történik a digitális át­állás az oktatásban. Ez önnek jó csillagállást jelent. - A digitális oktatási stratégia, amely infrastrukturálisan és tartalomban is épp most épül fel, remek platformja lesz majd annak, hogy miként nyer te­ret a tartalmi megújulás. Igazi kegyel­mi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartal­mi megújulás révén. Erre van ma min­den korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk.­­ - Mennyi ez a viszonylag rövid idő? - Ezt nyilván nehéz pontosan meg­mondani, az oktatás nagyon nagy rend­szer, minimum három-négy év, de az is lehet, hogy egy évtizedre is szük­ség lesz. Viszont még így is arról van szó, hogy negyedannyi idő alatt lezaj­lik nálunk a megújulás, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett mára az oktatás. Persze ez azért le­hetséges, mert a jól működő oktatá­si rendszerekből át lehet venni azo­kat az elemeket, amelyek alkalmazha­tók a magyar társadalmi viszonyok kö­zött is. Azt azonban nem szabad elfe­lejtenünk, hogy az iskolák közötti je­lentős különbséget önmagában a tar­talmi megújulás nem fogja feloldani.­­ - Mi a baj a hazai oktatással? - Amit a szülők is látnak: a gyerek­nek sokszor nincs kedve tanulni. En­nek az egyik fő oka, hogy siettetjük a tanulást. Ráadásul a gyerekek egy elég nagy része nem tud vagy nem szeret önállóan tanulni. Sőt attól is bánato­sak, hogy az a digitális világ, amely­ben élnek, nem jelenik meg az oktatási intézményekben, sok helyütt ki is van tiltva. Ezeken mind változtatni szeret­nénk. Az sem jó, hogy mindent két­szer kell megtanulni. Először egy ki­csit, aztán mélyebben. Teljesen feles­leges időpazarlás. Ma már nem a tu­dás átadásáról, hanem tudáskonstruk­cióról beszélünk, azaz a tudás aktív, a megértésen át vezető motivált felépíté­séről. Problémát jelent, hogy a tantár­gyak tartalma nem kapcsolódik, nem érintkezik egymással. Erre nagyon sok lehetőség lenne. Arról már nem is be­szélve, hogy vannak olyan tartalmak, amelyeket nem jó életkorban tanul­nak a gyerekek.­­ - Mi a megoldás? - A jelenségalapú oktatás, azaz az érintkező tartalmak integrálása. Az eb­ben a szemléletben végzett tanulásról, tanításról a diákok véleménye szinte mindig az, hogy nem is gondolták vol­na, hogy ilyen érdekes is lehet az iskola.­­ - Hogyan lehet csökkenteni az oktatási tartalmat? - Csökkenteni kell a tudás felépü­léséhez nem szükséges tények, ada­tok mennyiségét. Meg kell változtat­ni a súlypontokat, a tartalmak sorrend­jét, s még sok mást is. Ez nagyon ko­moly munka. A magyar gyerekek, akár a többi nemzet gyerekei, bármit meg tudnak tanulni, de el kell jönnie annak az időnek, hogy használható tudást ad­junk a kezükbe. A jövőben ugyanis sok olyan szakma lesz, ami ma nem is lé­tezik. Ezért fontos, hogy a lexikális tu­dás mellett a képességeket jobban ki­bontakoztassuk, s a készségeket is kö­rültekintőbben fejlesszük. - A mai diákok sok területen nem eléggé kompetensek? - A kompetencia arról szól, hogy a megszerzett tudást mennyire tudjuk használni. Ennek elsajátításához idő­re van szükség. Mondok egy példát. A legtöbb ember valószínűség-becslése nagyon rosszul működik, tehát ami­kor a valószínűség-számítást tanítjuk a matematikában, érdemes kipróbálni olyan eseteket, amelyekben ütköztet­jük a természetes gondolkodás ered­ményét a matematikával.­­ - Ehhez kell a jó tanár. - Ha egy tanár korszerű módszer­tannal dolgozik, sikerélménye lesz, szár­nyakat kap, jobban fogja szeretni azt, amit csinál. Tehát végig kell gondolni azt is, hogy a tanárképzés során mi­lyen ismereteket adunk a leendő pe­dagógusoknak. - Gondolom, a meglévő pedagó­gusoknak is folyamatosan tanul­niuk kell. - Tanulni kell egy életen át. Az élet­hosszig tartó tanulás egy általános prog­ram minden fejlett országban. - Azt mondják oktatási szakér­tők, hogy jelenleg a magyar ok­tatási rendszerben nő a különb­ség a különböző képességű gye­rekek között.­­ Egy jól működő oktatási rendszer kezelni tudja a különbségeket. Nem szabad egyetlen gyereknek sem lema­radnia, s a képességei szerinti tudás­maximumot kell elérni. Egyformán jó minőségű oktatásra van tehát szükség minden iskolában. Mi erre törekszünk.­­ A nagyon sikeres finn oktatási re­form egyik fontos eleme volt, hogy a szülők nem kritizálták, hanem segítették jobbá tenni az oktatási rendszert, ami mára egyformán jó lett minden iskolában. Nehéz ezt megérteni egyelőre hazánk­ban, de a szülőktől is függ, hogy milyen iskolában tanul a gyerek.­­ Végig kell gondolni, hogy mit kell tenni azért, hogy a szülő, a pedagógus és a tanuló is jól érezze magát. Ennek első lépése a jó, minőségi oktatás meg­teremtése. Végig kell gondolni, hogy ki­nek mit kell csinálnia ehhez. Persze van olyan szülő, aki mindent kiszervezne az iskolának, és várja, hogy az iskola tanít­sa meg a gyereket mindenre. Valószí­nűleg nem ez a helyes út. Az sem tűnik megfelelő iránynak, hogy azt mondjuk, a gyerekek nem jók, sőt még az sem ve­zet messzire, ha a szülőt hibáztatjuk. Le kellene ülni végre mindhárom sze­replőnek. Az oktatás teljes megújítá­sa jó lehetőséget ad arra, hogy újra vé­giggondoljuk, hogyan kellene együtt­működnie a gyereknek, a szülőnek és a pedagógusnak ahhoz, hogy jobb le­gyen az oktatás. A kritika fontos, ám most a megoldáson kellene dolgoznunk.­­ - Hogyan haladnak a munkával? - A tantervi rendszer megújítását alapozó fejlesztést elkezdtük, a magyar szakemberek már munkához láttak, és a nemzetközi szakértők felkérése is zaj­lik. Ígérem, jó dajkái lesznek a projekt­nek addig is, amíg elkezdődhet a tár­sadalmi egyeztetés az első változatról.­­­­ A miniszteri biztos szerint egyetlen gyereknek sem szabad lemaradnia Fotó: Bach Máté Deutsch Tamás úgy véli, szemléletmódbeli és módszertani változtatás is kell Minden tantárgyra kiterjed a digitalizálás Magyar Idők A digitális oktatási stratégia célja az esélyteremtés és az, hogy senki ne ke­rülhessen ki az oktatásból az alapvető digitális képességek nélkül - közölte Deutsch Tamás a hétvégén tartott Di­gitális oktatási konferencián és kiállí­táson. A Digitális jólét program össze­hangolásáért és megvalósításáért fe­lelős miniszterelnöki biztos elmond­ta, az oktatás digitalizálása nem ösz­­szekeverendő az informatikaórákkal és a programozással, hanem minden tantárgyat érint majd. Deutsch Tamás hangsúlyozta, a digitalizáció az okta­tásban nemcsak új eszközök beszer­zését jelenti, hanem új szemléletmó­dot és módszertant is. Hozzátette: a pedagógusok szerepe eltolódik a lexi­kális tudás átadása helyett az informá­ció használatának és megszerzésének oktatása felé. A konferencián részt vett Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium gazdaságfejlesztésért és -szabá­lyozásért felelős államtitkára is, aki az Ipar 4.0 programról elmondta: nem mennyiségi, hanem minőségi válto­zásról van szó, amely a digitális át­állással párhuzamosan valósul meg. Lepsényi István a jövő nagy kérdésé­nek nevezte, hogyan tud együttmű­ködni gép és ember. Példaként emlí­tette, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható volna robot­tal. Rétvári Bence, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának parlamen­ti államtitkára kiemelte: a következő években 70 ezer informatikai eszközt osztanak majd ki, ebből 45 ezer lap­topot a tanároknak és 24 ezer table­­tet a diákoknak. Fontos irány a di­gitális tananyagok fejlesztése, vala­mint a tanárok digitális kompeten­ciájának fejlesztése - hangsúlyozta Rétvári Bence. Parragh László, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara elnöke úgy fogal­mazott: a digitalizáció nem esély, hanem feltételek nélkül teljesítendő feladat, mert ha elmarad, kieshetünk az elké­pesztően éles nemzetközi versenyből. A korszerű eszközök is segítenek a tanításban Fotó: Mirkó István

Next