Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

4 BELFÖLD Akadálymentes a nyíregyházi rendelő Befejeződött a városi rendelőinté­zet felújítása Nyíregyházán - kö­zölte tegnap a városháza sajtó­­szolgálata. A tájékoztatás szerint a 183 millió forint értékű beruhá­záshoz 125 millió forintot uniós forrásból nyert el az önkormány­zat, további 58 millió forintot ön­erőből tett hozzá a projekthez. A beruházás során megújult a gyer­mekorvosi, a fogorvosi, a házior­vosi rendelőket, valamint a vé­dőnői szolgálatot kiszolgáló épü­let. Napelemeket építettek be, az akadálymentes közlekedést pe­dig lift beépítésével valósították meg. (MTI) Téli ellátás a hajléktalanoknak Tegnap kezdődött el a hajléktala­nok téli ellátása. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a múlt héten közöl­te: országosan a hajléktalan em­bereknek 9600 férőhely áll ren­delkezésre, és a krízisidőszakban a férőhelyek számát 1500-zal nö­velik. Az idén vezetik be a „vörös kód” intézményét, ami azt jelen­ti, hogy ha extrém hideg esetén kiadják, akkor a bentlakásos szo­ciális intézményeknek is ellátást kell biztosítaniuk hajléktalan embereknek. (MTI) Kiemelten kell védeni a nőket és a gyerekeket A Fidesz szerint az ellenzéknek a nők elleni erőszak sajnos csak a szavakban és a kampányban fon­tos. A kormánypárt közlemény­ben reagált több ellenzéki képvi­selőnő nyilatkozatára, akik ked­den közös sajtótájékoztatón szor­galmazták a nők elleni, valamint a családon belüli erőszakról szóló isztambuli egyezmény ratifikálá­sát. A Fidesz rámutatott: sok más ellenzéki képviselő között Bangó­­né Borbély Ildikó (MSZP) és Sza­bó Tímea (független) sem szavaz­ta meg a nők elleni bűncselekmé­nyek szigorítását az új büntető törvénykönyvvel. (MTI) A papír a múlté, az adatokat felhőalapú informatikai rendszerbe gyűjtik Megkezdődött a digitális korszak a betegellátásban Az életünk során felírt rengeteg recept mellett születésünktől a halálunkig megszámlálhatatlan egészségügyi dokumentumunk keletkezik: leletek, zárójelenté­sek, röntgen-, CT- és egyéb felvé­telek. Ezeket az információkat mostantól egy központi informa­tikai rendszerben gyűjtik, így nem kell a papírokat magunkkal hur­colnunk orvostól orvosig, sőt az adatokat bármikor lekérdezhet­jük mi és a kezelőorvosunk is. Haiman Éva Lezárult a magyar egészségügyben a papíralapú dokumentumok korszaka: november 1-jétől az állami kórházak, a háziorvosok és a gyógyszertárak is az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elnevezésű egységes ágazati informatikai rendszerbe töltik fel a ná­luk megforduló betegek adatait. Deutsch Tamás, a Digitális jólét program össze­hangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos ezt a lépést úgy jellemezte, hogy a magyar egészségügy a Guttenberg-galaxisból megérkezett a Neumann-galaxisba. A hasonlat koránt­sem túlzó, hiszen bár az egészségügy­ben is évek óta használnak informati­kai rendszereket, azok eddig egymástól elszigetelten működtek. Az EESZT, ez a felhőalapú technológiát használó kom­munikációs tér azonban összekapcsol­ja egymással az egészségügyi ellátókat, amelyek bárhol és bármikor lekérdez­hetik mindazokat az adatokat, amelyek ezentúl a betegekről keletkeznek. (A ko­rábbi adatokat öt évre visszamenőleg a tervek szerint 2019-ig fokozatosan töl­tik majd fel a rendszerbe.) A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy például a háziorvos úgynevezett elektro­nikus, e-beutalót állítson ki, amely azon­nal megjelenik azon az ellátóhelyen, aho­vá a páciensnek mennie kell, így nincs szükség a papíralapú beutalóra. A re­ceptet sem szükséges papíralapon ma­gunkkal vinnünk ezentúl - bár jövő év végéig mindenkinek kinyomtatnak egy „igazolást” a felírásról­­, a személyi és a tajkártya alapján ugyanis bármelyik patikában ki tudják adni a rendelt or­vosságot. Elkerülhetővé válnak majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, és a be­tegnek nem kell a leleteit, röntgenfelvé­teleit a korábbi egészségügyi ellátóktól beszereznie. A rendszer tehát kényelmesebb, gyor­sabb és biztonságosabb lesz az eddigi­nél, és lehetővé teszi, hogy valóban sze­mélyre szabott ellátást kapjanak a bete­gek. Vagyis hogy a kezelőorvos elegen­dő információval rendelkezzen a páci­ensről ahhoz, hogy a számára legmeg­felelőbb terápiát tudja nyújtani a lehető legrövidebb idő alatt. Az EESZT-ben - www.eeszt.gov.hu/hu - mi is nyomon követhetjük az ellátásunk során kelet­kezett információkat, dokumentumo­kat, a belépéshez ügyfélkapus azono­sítóra és tajszámra van szükség. Ezen a felületen lehet rendelkezni arról is, hogy kik férhetnek hozzá az egészség­­ügyi ellátásunk során keletkezett ada­tokhoz. A rendszer minden eseményt naplóz, rögzítve a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát és az érin­tett egészségügyi dokumentumot. Bár­ki megtekintheti, illetve nyomon követ­heti az adataira vonatkozó összes hoz­záférési kísérletet, még a sikertelen le­kérdezéseket is. Az orvosok a jövőben gyorsabb és hatékonyabb kezelést nyújthatnak a pácienseknek Fotó: tberring András AZ ELLENZÉK MOST IS BÍRÁL A Jobbik hazánk legnagyobb egészség­­ügyi célú emberkísérletének nevezte az új informatikai rendszert, szerintük a kormány „egy alig működőképes elektronikus hálózatba csatlakoztatva kezd hazardírozni magyar betegek millióinak legszemélyesebb adataival”. A Párbeszéd úgy tudja, hogy „elképesztő káosszal indul” az EESZT, mert mint írják, a háziorvosok között vannak, akik nem egy, hanem több e-személyi ol­vasót kaptak ingyen az államtól. Az ellenzéki párt szerint ennek csak egyet­len oka lehet: az egészségügyi ellátóközpont direkt több eszközt vásárolt a szükségesnél, hogy ezzel is Fidesz-közeli cégeket támogassanak. Adómentes lesz számos állami támogatás Baranyai Gábor Az Országgyűlés kedden tárgyalta azt a fideszes törvényjavaslatot, amely visz­­szafizettetné az állami kampánytámo­gatást azokkal a pártokkal, amelyek az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem érnek el. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a kampányfinanszírozásról szóló új szabályok 2013-as elfogadása­kor egyetértés volt a parlamenti pártok között abban, hogy valamennyi országos listát állítani képes pártnak lehetőséget adtak állami kampánytámogatásra. Sze­rinte összességében sokkal olcsóbb, ha az állam biztosítja a kampányfinanszí­rozást korrekt feltételekkel, mintha va­laki külföldi vagy magyar gazdasági ér­dekcsoportok „rabjává válik”. Úgy vél­te: ez helyes és jó döntés volt, ugyanak­kor igaz, hogy míg a kétszázalékos ered­ményt el nem érő jelölteknek visszafi­zetési kötelezettséget írtak elő, orszá­gos listát állító pártok tekintetében nem volt ilyen, ezt a hiányosságot pótolnák. A törvényjavaslatot a kormány támo­gatásáról biztosította. Az Országgyű­lés határozatokat is hozott: több, állam által nyújtott támogatás és ösztöndíj is adómentes lesz. Az oktatás, az egészség­­ügyi utánpótlás, a visegrádi kapcsola­tok, az időseknek nyújtott támogatások területén, valamint a művészi életpálya elismeréseként nyújtott juttatások vál­nak tehermentessé. KDNP-s javaslatra meghosszabbították április 30-ig a ki­­lakoltatási moratóriumot, ha a kötele­zett magánszemély. A parlament ismételten megtárgyal­ta a köztársasági elnök által visszakül­dött úgynevezett kéményseprőtörvényt, majd elfogadta azt. A jogszabályválto­zással az egylakásos épületek, a családi házak esetében nem szűnik meg a ké­mények ellenőrzése, az egyéni felelős­ségvállalás jegyében az ingyenes szol­gáltatást a jövőben a tulajdonosnak kell megrendelnie. Gulyás Gergely: Olcsóbb a mostani kampányfinanszírozás Fotó: MTI/Balogh Zoltán 2017. november 2., csütörtök Tovább emelkednek az egészségügyi bérek Magyar Idők A kormány korábbi ígéretével összhang­ban november 1-jétől tovább emelkedik a mentőápolók, a mentőorvosok, a szak­orvosok, az ápolók és a szakgyógysze­részek, összesen 98 ezer egészségügyi dolgozó bére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi sajtótájé­koztatóján. Az MTI tudósítása szerint Balog Zoltán elmondta, a szakdolgozók és a mentőápolók bére 12 százalékkal, a szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére százezer forinttal, a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és gyógysze­részek bére pedig ötvenezer forinttal emelkedik novembertől.­­ A mostani béremelés az érdekvédő szervezetek­kel tavaly kialakított bérfejlesztési üte­mezés része - tette hozzá. A miniszter emlékeztetett, a tava­lyi 26,5 százalékos és a most novem­beri 12 százalékos béremelést folytat­va 2018 novemberében újabb 8, majd 2019-ben szintén 8 százalékos béreme­lésre lesz lehetőség. Példaként említette, hogy az ápolók bére 2016 és 2019 között 65 százalékkal emelkedik. A mentő­dolgozók bére ezen az emelésen felül 2018. január 1-jétől további 10 száza­lékkal nő majd, tehát 2016 és 2018 kö­zött átlagosan 67 százalékos béreme­léssel számolhatnak - közölte Balog. A tárcavezető konkrét számokkal is kifejtette az intézkedés hatását: egy több éve munkaviszonyban álló szak­ápoló alapbére 2010-ben 91 400 forint volt, ez mostanra 183 ezer forintra emel­kedik, egy nyolcéves munkaviszonnyal rendelkező szakorvos alapbére 2010- ben 156 600 forint volt, novembertől 469 420 forint lesz a bére, egy mentő­orvos alapilletménye pedig 314 ezerről 569 ezer forintra emelkedik. A kormány szintén november 1-jé­től 33 ezer forint bérpótlékban részesí­ti a védőnőket, emellett dolgozik azon, hogy a munkakörülmények is javulja­nak az egészségügyi intézményekben. A tárcavezető hangsúlyozta: a kor­mány eddig 400 milliárd forintot fordí­tott a béremelésekre, amellyel azt szere­retnék kifejezni, hogy megbecsülik az egészségügyben dolgozókat. Mint ko­rábban megírtuk, kezd látszani a kor­mányzati intézkedések - a béremelés mellett az ösztöndíjprogramok - hatá­sa: ha a jelenlegi tendenciák folytatód­nak, akkor 2017 már a harmadik olyan év lesz, amikor nem erősödött, hanem mérséklődött az egészségügyiek elván­dorlása Magyarországról.

Next