Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-11 / 263. szám
www.magyaridok.hu A Pannóniában született egykori tours-i püspök ünnepén ismert Mártonokra emlékezünk Nevezetesek azonos keresztnévvel Nagy Koppány Zsolt 1483. november 10-én Hans Ludernek és Margarethe Lindemann-nak megszületett a nyolcadik gyermeke. (Milyen lehetett az első hét, gondoljunk csak bele!) Másnap, november 11-én volt Márton napja, úgyhogy erre a névre keresztelték, a szent patrónus védelmébe ajánlva. Alighanem ő lett aztán a leghíresebb minden Márton és Martin közül. De azért - a teljesség igénye nélkül, amiről okos emberként időben letettünk - nézzük meg, milyen híres Mártonokat ismerünk még a művészetek történetében. (Még egyszer hangsúlyozom, a lista nem lesz teljes, de önök odahaza nyugodtan továbbgondolhatják, és megnyálazva a ceruzájukat az újság lapszélére kanyaríthatják: „Igazán felháborító, kifelejtette például...”, és ide jön egy önök által kedvelt Márton/Martin neve.) Ott van rögtön a Krisztus után 316- ban született (később Szent) Márton, aki már 12 éves korában azon gondolkodott, hogy keresztény lesz, és remeteként éli le az életét. Apja kívánságára azonban 15 éves korában katonának állt, légiója Galliában, Amiens körül szolgált. 22 éves korában lett kereszténnyé, és attól kezdve nem a császárt, hanem Istent kívánta szolgálni (még úgy is, hogy ezért Constans császár gyávasággal vádolta meg). A katonaság után hazatért Pannóniába (!), Savariába (amely Szombathely római kori elődje volt), mert álmában utasítást kapott, hogy ott hirdesse Krisztus igazságát. Hitéért és térítői tevékenységéért megvesszőzték, de közben csodák sora kísérte tevékenységét, kolostorokat alapított, míg 397. november 8-án, azaz körülbelül 1700 évvel ezelőtt meghalt. Holttestét több város is magának követelte, Tours-ban nyugszik. (Személyes élmény: Erdélyben, Hargita megyében van egy Csíkszentmárton és egy Homoródszentmárton nevű település - utóbbiból sok osztálytársam jött, én is megfordultam ott párszor. Jó hely mindkettő.) És ha már a hit napszámosairól és mártírjairól beszélünk, említsük meg feltétlenül a tragikus sorsú Martin Luther King tiszteletest, polgárjogi harcost és politikai aktivistát, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyiségét (aki 1964-ben a legfiatalabb férfi volt, aki elnyerte a Nobel-békedíjat). Az 1963. augusztus 28-án a washingtoni menetelés során megtartott, Van egy álmom címmel híressé vált beszéde nagy nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. (1968. április 4-én merénylet áldozata lett, Memphisben lelőtték.) Mind az édesapját, mind őt magát Michael Kingnek hívták eredetileg, de apja egy 1934- es németországi látogatást követően Luther Márton tiszteletére nevet változtatott. Az 1881-ben született Roger Martin du Gard Nobel-díjas francia regényíró jobbára A Thibault család című nemzedékregénye kapcsán lehet ismerős a magyar olvasóknak, amiért a szerző a Nobel-díjat is kapta. (Személyes élmény számomra is a könyv.) És akkor keverjük össze a fikciót a valósággal, de bátran ám! Mert ott van Martin Eden, az azonos című Jack London-regény főhőse, amely azért érdekes, és nem feltétlenül fikció, mert tulajdonképpen önéletrajzi írásmű - tehát Martin Eden nem más, mint Jack London alteregója. Meghatározó olvasmány ez a könyv mindenkinek, aki írásra adja a fejét, és kezdeti (majd elhúzódó) nehézségei támadnak a megélhetéssel, publikálással, híressé válással kapcsolatban. Martin Eden válaszát a nehézségekre (hogy tudniillik öngyilkos lesz a kötet végén, aminek másfél oldalas leírása az egyik legdöbbenetesebb halálleírás a világirodalomban) nem ajánlom, de az addigi hozzáállása mindenképpen példaértékű. És ha már elkanyarodtunk az irodalom irányába, feltétlenül említsük meg Kakas Mártont - amellett, hogy ez Jókai Mór írói álneve volt (az 1860-as években a politikai közéletről írt szatirikus költeményeit és „leveleit” adta közre e néven). 1894 és 1914 között a Budapesti Hírlap mellékleteként is működött kéthetenként megjelenő, illusztrált élclapként. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Tersánszky Józsi Jenő talpraesett és igazi nagy kujon regényhősét, Kakuk Marcit (mert a Márton becézve Marci, igaz, a Marcell is) vagy az élő és alkotó szerzők közül Gerlóczy Márton írót, Kalász Mártont, a Magyar írószövetség volt elnökét, illetve a színházi és szépirodalmi berkekben egyaránt otthonosan mozgó Karinthy Mártont, Karinthy Frigyes unokáját sem. Természetesen napestig lehetne még sorolni a híres Mártonokat, de a mai napon mind közül Luther Mártonra emlékezzünk még kicsit, akinek életműve eszmetörténeti, kulturális és történelmi jelentőségű. (Nekem a legszemélyesebb kapcsolatom ezzel a névvel mégis a fiamon keresztül valósul meg, aki ugyan még csak ötéves, de máris a Nagy Márton Dániel névre hallgat, és belőle is lehet még híres ember, de ez már az ő... predesztinációja.) Luther életműve történelmi jelentőségű Gaál Tibor (T-boy) rajza Tüdőgyulladás következtében elhunyt költők társalogtak Izsó Zita Tavaly a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége a Deepinsight kreatív ügynökséggel együttműködésben a tüdőgyulladás világnapja alkalmából elindított egy kampányt, amelynek részeként tüdőgyulladásban elhunyt magyar költők verseihez képregényt készítettek. A szervezők Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János és Ady Endre verseivel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy a betegség még mindig komoly veszélyt jelent az idősebb korosztály számára, de ma már védőoltással megelőzhető. Ahogy az idei programot megnyitó Turczi István, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjas, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő elmondta, a képregénnyel az elmúlt évben csaknem négy és fél millió embert sikerült elérni. Az Életben maradnának címet viselő kampányt követően idén a Légúti Betegek Országos Szövetsége szervezett - szintén a Deep Insight-tal együttműködve - egy kerekasztal-beszélgetést, amelyen Csokonai Vitéz Mihályt (Pindroch Csaba), Arany Jánost (Scherer Péter) és Ady Endrét (Badár Sándor) ültették egy asztalhoz a szervezők. Bár a performansz apropója a tüdőgyulladás világnapja, fő üzenete pedig a bakteriális tüdőgyulladás megelőzhetősége volt, a pergő és olykor parádés poénokat puffogtató párbeszédekre ez mégsem nyomta rá a bélyegét. A tavalyi kampányban feldobott gondolatkísérlet lényege, hogy sztárköltőink napjainkban élnek, ezért aztán nem is halnak meg tüdőgyulladásban. Mivel életben maradnak, rengeteg mindenre marad idejük. Csokonai nőügyei rendeződni látszanak, Arany keresi a helyét a digitális kütyük világában, Ady pedig továbbra is a szenvedélyek rabja, ezért sofőrszolgálattal közlekedik. A beszélgetést Turczi István vezette, aki költészetről, betegségről, szerelemről kérdezte őket. A szellemes, kedélyes beszélgetés során megtudhattuk, hogy Arany maga vitette el a Nemzeti Múzeum elől a szobrát, hogy a jelenlegi arcához igazítsa, Csokonai pedig biciklizik, romkocsmákba jár és környezettudatos versíróként papírt sem használ, hanem elektronikus formában rögzíti a verseit. A beszélgetés végén meghallgathattuk a költők egy-egy versét Turczi István átiratában: Arany János A világ című költeményéből kiderült, hogy a költő idegenkedik a közösségi média vívmányaitól („A világ egy vén lájkvadász”), Ady pedig Nálunk is járt az ősz című legújabb versében egy körúti rablótámadás történetét mesélte el. Csokonai Szegény Zsuzsi a szelfizéskor című írása magáért beszél - „Szegény Zsuzsi szelfi közben / megbotlott egy fagyott rögben.” A performansz után dr. Ócsai Lajos, a fertőző betegségek szakértője beszélt arról, hogy a magyar irodalomban sok szerzőt érintett a tüdőgyulladás, aktív életművek szakadtak meg a betegség következtében, pedig versek százai születhettek volna még meg, de sajnos ez a betegség senkit sem kímél. A XIX. századig nagyon sokan belehaltak a tüdőgyulladásba, a XX. században azonban a védőoltások és az antibiotikumos kezelések megjelenésével jelentősen megnőtt a túlélési arány, ám még így is a 10. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás. A kór egyébként valószínűleg egyidős az emberiséggel, már Hippokratész is úgy írt róla az időszámításunk előtti V. században, mint az a betegség, amelyet már a régiek is jól ismertek. Maimonidész a XII. században már igen pontos leírását adta a tüdőgyulladás tüneteinek: „A tüdőgyulladáskor előforduló és soha el nem maradó alapvető tünetek a következők: heveny láz, szúró, melléküregi fájdalom az oldalban, gyors, kapkodó lélegzetvételek, szaggatott pulzus és köhögés.” Egyaránt okozhatja bakteriális fertőzés, vírusok, gombák, sőt paraziták is. Napjainkban évente 450 millió embert érint világszerte a kór, pedig védőoltással megelőzhető. t » Előfizetési magyar konzervatív közéleti napilap megrendelőszelvény Fizessen elő most a Magyar Idők konzervatív közéleti 1 hónapra 2 890 Ft 3 hónapra 8 670 Ft 6 hónapra 17 340 Ft 12 hónapra 34 680 Ft Fizetés módja: átutalás csekk csoportos megbízás MEGRENDELŐ NEVE (CÉG NEVES MEGRENDELŐ CÍME: E-MAIL CÍM. . TELEFONSZAM: DATUM AI AIRAS Az előfizetés gyorsabb elindítása érdekében interneten is van lehetősége megadni megbízását a www.magyaridok.hu weblapon, az elofizetes@magyaridok.hu e-mail címen vagy a +36-1920-6979-es telefonszámon. A megrendelőszelvényt az alábbi címre kérjük visszaküldeni: MAGYAR IDŐK KIADÓ KFT. 1476 Budapest Pf 47 A kormánypárti újság » KULTÚRA 17