Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-11 / 263. szám

www.magyaridok.hu A Pannóniában született egykori tours-i püspök ünnepén ismert Mártonokra emlékezünk Nevezetesek azonos keresztnévvel Nagy Koppány Zsolt 1483. november 10-én Hans Ludernek és Margarethe Lindemann-nak megszü­letett a nyolcadik gyermeke. (Milyen le­hetett az első hét, gondoljunk csak bele!) Másnap, november 11-én volt Márton napja, úgyhogy erre a névre keresztel­ték, a szent patrónus védelmébe ajánl­va. Alighanem ő lett aztán a leghíre­sebb minden Márton és Martin közül. De azért - a teljesség igénye nélkül, ami­ről okos emberként időben letettünk - nézzük meg, milyen híres Mártonokat ismerünk még a művészetek történet­ében. (Még egyszer hangsúlyozom, a lista nem lesz teljes, de önök odahaza nyugodtan továbbgondolhatják, és meg­­nyálazva a ceruzájukat az újság lapszé­lére kanyaríthatják: „Igazán felháborí­tó, kifelejtette például...”, és ide jön egy önök által kedvelt Márton/Martin neve.) Ott van rögtön a Krisztus után 316- ban született (később Szent) Márton, aki már 12 éves korában azon gondolkodott, hogy keresztény lesz, és remeteként éli le az életét. Apja kívánságára azonban 15 éves korában katonának állt, légió­ja Galliában, Amiens körül szolgált. 22 éves korában lett kereszténnyé, és attól kezdve nem a császárt, hanem Istent kí­vánta szolgálni (még úgy is, hogy ezért Constans császár gyávasággal vádolta meg). A katonaság után hazatért Pan­nóniába (!), Savariába (amely Szombat­hely római kori elődje volt), mert álmá­ban utasítást kapott, hogy ott hirdesse Krisztus igazságát. Hitéért és térítői te­vékenységéért megvesszőzték, de köz­ben csodák sora kísérte tevékenységét, kolostorokat alapított, míg 397. novem­ber 8-án, azaz körülbelül 1700 évvel ez­előtt meghalt. Holttestét több város is magának követelte, Tours-ban nyugszik. (Személyes élmény: Erdélyben, Hargi­ta megyében van egy Csíkszentmárton és egy Homoródszentmárton nevű te­lepülés - utóbbiból sok osztálytársam jött, én is megfordultam ott párszor. Jó hely mindkettő.) És ha már a hit napszámosairól és mártírjairól beszélünk, említsük meg feltétlenül a tragikus sorsú Martin Lu­ther King tiszteletest, polgárjogi harcost és politikai aktivistát, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető sze­mélyiségét (aki 1964-ben a legfiatalabb férfi volt, aki elnyerte a Nobel-békedíjat). Az 1963. augusztus 28-án a washing­toni menetelés során megtartott, Van egy álmom címmel híressé vált beszéde nagy nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történe­lem egyik legnagyobb szónokává emel­te. (1968. április 4-én merénylet áldoza­ta lett, Memphisben lelőtték.) Mind az édesapját, mind őt magát Michael King­­nek hívták eredetileg, de apja egy 1934- es németországi látogatást követően Lu­ther Márton tiszteletére nevet változta­tott. Az 1881-ben született Roger Martin du Gard Nobel-díjas francia regényíró jobbára A Thibault család című nem­zedékregénye kapcsán lehet ismerős a magyar olvasóknak, amiért a szerző a Nobel-díjat is kapta. (Személyes élmény számomra is a könyv.) És akkor kever­jük össze a fikciót a valósággal, de bát­ran ám! Mert ott van Martin Eden, az azonos című Jack London-regény főhőse, amely azért érdekes, és nem feltétlenül fikció, mert tulajdonképpen önéletrajzi írásmű - tehát Martin Eden nem más, mint Jack London alteregója. Megha­tározó olvasmány ez a könyv minden­kinek, aki írásra adja a fejét, és kezdeti (majd elhúzódó) nehézségei támadnak a megélhetéssel, publikálással, híressé vá­lással kapcsolatban. Martin Eden vála­szát a nehézségekre (hogy tudniillik ön­gyilkos lesz a kötet végén, aminek más­fél oldalas leírása az egyik legdöbbene­tesebb halálleírás a világirodalomban) nem ajánlom, de az addigi hozzáállása mindenképpen példaértékű. És ha már elkanyarodtunk az irodalom irányába, feltétlenül említsük meg Kakas Már­tont - amellett, hogy ez Jókai Mór írói álneve volt (az 1860-as években a politi­kai közéletről írt szatirikus költeménye­it és „leveleit” adta közre e néven). 1894 és 1914 között a Budapesti Hírlap mel­lékleteként is működött kéthetenként megjelenő, illusztrált élclapként. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Tersánszky Józsi Jenő talpraesett és igazi nagy ku­­jon regényhősét, Kakuk Marcit (mert a Márton becézve Marci, igaz, a Marcell is) vagy az élő és alkotó szerzők közül Gerlóczy Márton írót, Kalász Mártont, a Magyar írószövetség volt elnökét, il­letve a színházi és szépirodalmi berkek­ben egyaránt otthonosan mozgó Karin­thy Mártont, Karinthy Frigyes unoká­ját sem. Természetesen napestig lehet­ne még sorolni a híres Mártonokat, de a mai napon mind közül Luther Márton­ra emlékezzünk még kicsit, akinek élet­műve eszmetörténeti, kulturális és tör­ténelmi jelentőségű. (Nekem a legsze­mélyesebb kapcsolatom ezzel a névvel mégis a fiamon keresztül valósul meg, aki ugyan még csak ötéves, de máris a Nagy Márton Dániel névre hallgat, és belőle is lehet még híres ember, de ez már az ő... predesztinációja.) Luther életműve történelmi jelentőségű Gaál Tibor (T-boy) rajza Tüdőgyulladás következtében elhunyt költők társalogtak Izsó Zita Tavaly a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövet­sége a Deepinsight kreatív ügynökséggel együtt­működésben a tüdőgyulladás világnapja alkal­mából elindított egy kampányt, amelynek ré­szeként tüdőgyulladásban elhunyt magyar köl­tők verseihez képregényt készítettek. A szer­vezők Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dá­niel, Kölcsey Ferenc, Arany János és Ady End­re verseivel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy a betegség még mindig komoly veszélyt jelent az idősebb korosztály számára, de ma már védőoltással megelőzhető. Ahogy az idei programot megnyitó Turczi István, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjas, József Atti­la- és Prima Primissima-díjas költő elmondta, a képregénnyel az elmúlt évben csaknem négy és fél millió embert sikerült elérni. Az Életben maradnának címet viselő kam­pányt követően idén a Légúti Betegek Orszá­gos Szövetsége szervezett - szintén a Dee­­p Insight-tal együttműködve - egy kerekasz­­tal-beszélgetést, amelyen Csokonai Vitéz Mi­hályt (Pindroch Csaba), Arany Jánost (Scherer Péter) és Ady Endrét (Badár Sándor) ültették egy asztalhoz a szervezők. Bár a performansz apropója a tüdőgyulladás világnapja, fő üze­nete pedig a bakteriális tüdőgyulladás meg­­előzhetősége volt, a pergő és olykor parádés poénokat puffogtató párbeszédekre ez még­sem nyomta rá a bélyegét. A tavalyi kampány­ban feldobott gondolatkísérlet lényege, hogy sztárköltőink napjainkban élnek, ezért aztán nem is halnak meg tüdőgyulladásban. Mivel életben maradnak, rengeteg mindenre marad idejük. Csokonai nőügyei rendeződni látsza­nak, Arany keresi a helyét a digitális kütyük világában, Ady pedig továbbra is a szenvedé­lyek rabja, ezért sofőrszolgálattal közlekedik. A beszélgetést Turczi István vezette, aki költé­szetről, betegségről, szerelemről kérdezte őket. A szellemes, kedélyes beszélgetés során meg­tudhattuk, hogy Arany maga vitette el a Nem­zeti Múzeum elől a szobrát, hogy a jelenlegi ar­cához igazítsa, Csokonai pedig biciklizik, rom­kocsmákba jár és környezettudatos versíróként papírt sem használ, hanem elektronikus for­mában rögzíti a verseit. A beszélgetés végén meghallgathattuk a költők egy-egy versét Turczi István átiratában: Arany János A világ című költeményéből kiderült, hogy a költő idegenkedik a közösségi média vívmá­nyaitól („A világ egy vén lájkvadász”), Ady pe­dig Nálunk is járt az ősz című legújabb versé­ben egy körúti rablótámadás történetét mesél­te el. Csokonai Szegény Zsuzsi a szelfizéskor című írása magáért beszél - „Szegény Zsuzsi szelfi közben / megbotlott egy fagyott rögben.” A performansz után dr. Ócsai Lajos, a fer­tőző betegségek szakértője beszélt arról, hogy a magyar irodalomban sok szerzőt érintett a tüdőgyulladás, aktív életművek szakadtak meg a betegség következtében, pedig versek szá­zai születhettek volna még meg, de sajnos ez a betegség senkit sem kímél. A XIX. századig nagyon sokan belehaltak a tüdőgyulladásba, a XX. században azonban a védőoltások és az antibiotikumos kezelések megjelenésével je­lentősen megnőtt a túlélési arány, ám még így is a 10. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás. A kór egyébként valószínűleg egyidős az em­beriséggel, már Hippokratész is úgy írt róla az időszámításunk előtti V. században, mint az a betegség, amelyet már a régiek is jól is­mertek. Maimonidész a XII. században már igen pontos leírását adta a tüdőgyulladás tü­neteinek: „A tüdőgyulladáskor előforduló és soha el nem maradó alapvető tünetek a kö­vetkezők: heveny láz, szúró, melléküregi fáj­dalom az oldalban, gyors, kapkodó lélegzet­­vételek, szaggatott pulzus és köhögés.” Egy­aránt okozhatja bakteriális fertőzés, vírusok, gombák, sőt paraziták is. Napjainkban éven­te 450 millió embert érint világszerte a kór, pedig védőoltással megelőzhető. t » Előfizetési m­agyar konzervatív közéleti napilap megrendelőszelvény Fizessen elő most a Magyar Idők konzervatív közéleti 1 hónapra 2 890 Ft 3 hónapra 8 670 Ft 6 hónapra 17 340 Ft 12 hónapra 34 680 Ft Fizetés módja: átutalás csekk csoportos megbízás MEGRENDELŐ NEVE (CÉG NEVES MEGRENDELŐ CÍME: E-MAIL CÍM. . TELEFONSZAM: DATUM AI AIRAS Az előfizetés gyorsabb elindítása érdekében interneten is van lehetősége megadni megbízását a www.magyaridok.hu weblapon, az elofizetes@magyaridok.hu e-mail címen vagy a +36-1920-6979-es telefonszámon. A megrendelőszelvényt az alábbi címre kérjük visszaküldeni: MAGYAR IDŐK KIADÓ KFT. 1476 Budapest Pf 47 A kormánypárti újság » KULTÚRA 17

Next