Magyar Idők, 2017. december (3. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-01 / 280. szám

'| ' ' ' 2 BELFÖLD 2017.december 1.,péntek A miniszter arra számít, költségvetési elvonás lehet az MSZP-SZDSZ korrupciós ügyei miatt Lázár János: Hazánkat nem lehet bevándorlóországgá tenni A „Soros-akták” ügyében készí­tett jelentésre azért volt szükség, mert a magyar államhatár védel­me, a szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés - hang­zott el a Kormányinfón. Lázár Já­nos Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a 4-es metró, a balliberális kormá­nyok legnagyobb korrupciós ügye miatt a várható uniós büntetésre tekintettel 70 milliárd forintot kell elkülöníteni a 2018-as költségve­tésben. Baranyai Gábor - A Soros György által támogatott szer­vezetek az elmúlt két évben mindent elkövettek Budapesten, Brüsszelben és Berlinben azért, hogy megváltoztassák Magyarország migrációval kapcsola­tos álláspontját, és bevándorláspárti­vá tegyék az országot - mondta Lá­zár János tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető minisz­ter úgy fogalmazott: a kormány ellenáll, Magyarországot nem lehet bevándor­lóországgá tenni, ebben nincs komp­romisszum. Ismertetése szerint a kor­mány megtárgyalta a belügy- és a hír­szerzésért felelős miniszter jelentését a nyugat-európai sajtóban napvilágot látott „Soros-akták” ügyében. Ennek kapcsán megjegyezte: azért volt szük­ség a jelentésre, mert a magyar állam­határ védelme, a szuverenitás garan­tálása nemzetbiztonsági kérdés. Lázár János emlékeztetett: nem a kormány támadta meg a Soros Györgyhöz köt­hető szervezeteket, hanem azok akar­ják megváltoztatni 2015 óta a magyar döntéshozók álláspontját. A migrációt szorgalmazó uniós kezdeményezések kapcsán megjegyezte: az álláspontok egy centit sem közeledtek. Ennek kap­csán megemlítette Jean-Claude Juncker legújabb ötletét, az afrikai bevándorlá­si programot. Hangsúlyozta: a népsza­vazáson hárommillióan, a Soros-terv­vel kapcsolatos nemzeti konzultáció­ban mostanáig 2,2 millióan nyilvání­tottak véleményt, és a közép-európai közvélemény-kutatások is azt mutat­­­­ják, hogy az emberek 75-85 százaléka elutasító a bevándorlók kötelező szét­osztásával szemben. A tárcavezető beszámolt arról is, hogy 60-70 milliárd forint uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró beruházásának MSZP-hez és SZDSZ- hez köthető súlyos szabálytalanságai miatt. Szavai szerint a kormány igyek­szik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget, ezzel együtt felkérték Var­ga Mihály nemzetgazdasági minisz­tert, hogy különítse el a bírság fede­zetét a 2018-as költségvetésben, az­zal a megkötéssel, hogy az egészség­ügyet, a szociális szférát és az okta­tást nem érintheti elvonás. Emlékez­tetett: az uniós vizsgálatok szerint 166 milliárdot valószínűleg elloptak a 4-es metró 452 milliárdos költségvetésé­ből a volt szocialista-szabad demok­rata kormányok idején Több kabinet döntéseit ismertetve a miniszter arra is kitért, hogy az állam megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turiszti­kai Ügynökségnek, jóváhagyták a győ­ri Xantus János Állatkert fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesz­tési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkez­déséhez, és 2017-2018-ban 100 mil­liárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre. Lázár János a Magyar Idők kérdé­sére arra is reagált, hogy Jávor Bene­dek, a Párbeszéd uniós képviselője sze­rint politikai döntés született, amikor az unió jóváhagyta a Paks II beruhá­zást. A miniszter szomorúnak nevez­te, hogy a politikusból hivatásos fel­jelentő lett, aki most árnyékra vető­dött.­­ Az Európai Bizottság megál­lapította, hogy az ügyben minden jog­szabályt betartottak, a magyar adófize­tők érdekeit védve 7-8 százalékos meg­térülési arányt mutattak ki, a megál­lapodás pedig átlátható - összegezte a Paks II-vel kapcsolatos uniós hatá­rozatokat. Az erőműépítés kapcsán a miniszter ismertette, hogy 2018 első felében elkezdődik a felvonulási terü­let műszaki előkészítése, az építkezés meghatározó része 2018 és 2022 kö­zött valósul meg. Az úgynevezett menekültekkel kapcsolatban továbbra is eltér a magyar és a brüsszeli álláspont Fotó: Kurucz Árpád Ellenzéki EP-képviselők aknamunkája az Orbán-kormány migrációs politikája ellen Beszédes balliberális kérdések az unióban A baloldal nemcsak itthon, de ahogy csak lehet Brüsszelben is gáncsol­ja a kormány migrációs politikáját. Európai parlamenti képviselőik írás­beli kérdéseikben számos esetben az Európai Bizottság Magyarország elleni fellépését, a hazai belpolitikába, döntéshozatalba való beavat­kozását sürgették - derül ki a Magyar Idők összeállításából. Bakonyi Ádám Egyértelműen a DK európai parlamenti (EP) képviselői támadják legtöbbször és leghevesebben a kormány migrá­ciós politikáját Brüsszelben, miközben védelmükbe veszik az illegális beván­dorlást támogató Soros-féle civil szer­vezeteket. Az ügy élmunkása aligha­nem Niedermüller Péter, aki a témá­ban tucatnyi írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz (EB). A Gyur­­csány-párt uniós politikusa kifogásol­ta például azt is, hogy az Országgyűlés márciusban számos ponton szigorítot­ta a menekültüggyel kapcsolatos sza­bályokat. Mivel szerinte „ezek a sza­bályok nyilvánvalóan ellentmondanak Magyarország nemzetközi jogi köte­lezettségeinek, és közvetlenül sértik a menekültügyi eljárásról és a befogadási feltételekről szóló uniós irányelvet”, azt tudakolta a bizottságtól, hogy „mit kí­ván tenni annak érdekében, hogy eze­ket a rendelkezéseket minél előbb ha­tályon kívül helyezzék”. Niedermüller azt is megkérdezte, hogy a bizottság „mikor kíván végre érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy elérje, hogy a magyar kormány is kövesse az európai menekültügyi rendszer előírá­sait, betartsa nemzetközi és uniós kö­telezettségeit”. A DK-s politikus a bizottság elé vit­te az Aftonbladet című svéd lap tudó­sítását, valamint a Soros György által támogatott egyes nemzetközi és civil szervezetek - az UNHCR, a Human Right Whatch, a Magyar Helsinki Bi­zottság - beszámolóit is, amelyek sze­rint a magyar hatóságok folyamatosan bántalmazzák a menekülteket a hatá­rokon, ezért fellépést sürgetett a „jog­sértő magyar gyakorlattal szemben”. A vádakat a magyar hatóságok később sorra cáfolták. Ugyancsak a Soros ál­tal finanszírozott szervezetek, elsősor­ban a Helsinki Bizottság megállapítá­saira hivatkozva Niedermüller A me­nedékjoggal ellentétes gyakorlat Ma­gyarországon címmel panaszolta, hogy a 2016-os röszkei „zavargás” résztve­vőit börtönbüntetésre és egy kivétel­lel kiutasításra ítélték. Az EB „nyomon követi-e a menekültekkel kapcsolatos magyarországi ítélkezési gyakorlatot és jogi változásokat?” - kérdezte. A Gyurcsány-párt képviselője legutóbb azt kifogásolta, hogy a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancsnoksága fel­mondta a Helsinki Bizottsággal való együttműködést, mert a parancsnok­ság szerint enélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Ezért azt tuda­kolta a testülettől: „Elfogadhatónak tartják-e, hogy a hatóságok politikai okokból korlátozzák a jogvédő szer­vezet munkáját?” Molnár Csaba, a DK másik uniós képviselője a civiltörvény miatt for­dult az EB-hez azt tudakolva, hogy a grémium vizsgálja-e a szabályozást, és „készül-e lépéseket tenni, ameny­­nyiben megállapítja az uniós joggal tör­ténő ütközést”. Molnár a kormány ál­tal indított kvótaperrel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól, hogy „mi­lyen következményei lehetnek annak, ha egy tagállam kormánya nem tartja be a keresetét elutasító Európai Bíró­ság ítéletét?” Azt is feszegette továb­bá, hogy „ha egy tagállam szándéko­san nem tartja be a bíróság döntését, az maga után vonhatja-e az uniós hete­dik cikkely szerinti eljárás megindítá­sát”? Azzal kapcsolatban, hogy Szijjár­­tó Péter és Orbán Viktor többször ar­ról beszélt, hogy döntéseivel Brüsszel lényegében a terroristákat támogatja, Molnár arra várt választ, hogy az EB „tervez-e jogi lépéseket tenni a ma­gyar kormányfő, illetve a külügymi­niszter rágalmazásainak helyreigazí­tása érdekében”? A szocialisták EP képviselője, Újhe­lyi István ugyancsak Orbán Viktor sza­vai miatt fordult a bizottsághoz, ami­kor a miniszterelnök az Országgyű­lésben úgy fogalmazott: józan ésszel felfoghatatlan, hogy Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll, és Ahmed H. nyilvánvalóan képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyar emberek biztonsága. „Meddig tűrik még, hogy a magyar kormányfő uniós közpénz­ből az unió elleni kampányt folytas­son?” - vetette fel Újhelyi. Szanyi Tibor a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! címmel indított nem­zeti konzultációját bírálta Brüsszelben. Az MSZP uniós képviselője azt fesze­gette a bizottságnál, hogy az „milyen további lépésekkel tervezi elejét venni ka­mpá­nyha­zugságai terjesztésének”? Felvetette azt is, hogy a bizottság „ter­vezi-e saját álláspontjának közzététe­lére kötelezni a kormányt az Állítsuk meg Brüsszelt! minimum 1,2 milliárd forintos összköltségével azonos össze­gű kampány biztosítása révén”? Szanyi Tibornak az is szúrta a szemét, amikor a kormány 3000 új határvadász felvé­teléről, illetve a helyzetre való tekin­tettel határvédelmi felszerelések köz­­beszerzési eljárás nélküli vásárlásáról döntött. „Tervezi-e a bizottság a dön­tés kivizsgálását, hogy az megfelel-e az uniós szabályoknak?” - kérdezte a szocialista politikus. Niedermüller a röszkei határsértők ítéletét is kifogásolta Fotó: MTI/Komka Péter

Next