Magyar Idők, 2017. december (3. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
'| ' ' ' 2 BELFÖLD 2017.december 1.,péntek A miniszter arra számít, költségvetési elvonás lehet az MSZP-SZDSZ korrupciós ügyei miatt Lázár János: Hazánkat nem lehet bevándorlóországgá tenni A „Soros-akták” ügyében készített jelentésre azért volt szükség, mert a magyar államhatár védelme, a szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés - hangzott el a Kormányinfón. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a 4-es metró, a balliberális kormányok legnagyobb korrupciós ügye miatt a várható uniós büntetésre tekintettel 70 milliárd forintot kell elkülöníteni a 2018-as költségvetésben. Baranyai Gábor - A Soros György által támogatott szervezetek az elmúlt két évben mindent elkövettek Budapesten, Brüsszelben és Berlinben azért, hogy megváltoztassák Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontját, és bevándorláspártivá tegyék az országot - mondta Lázár János tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a kormány ellenáll, Magyarországot nem lehet bevándorlóországgá tenni, ebben nincs kompromisszum. Ismertetése szerint a kormány megtárgyalta a belügy- és a hírszerzésért felelős miniszter jelentését a nyugat-európai sajtóban napvilágot látott „Soros-akták” ügyében. Ennek kapcsán megjegyezte: azért volt szükség a jelentésre, mert a magyar államhatár védelme, a szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés. Lázár János emlékeztetett: nem a kormány támadta meg a Soros Györgyhöz köthető szervezeteket, hanem azok akarják megváltoztatni 2015 óta a magyar döntéshozók álláspontját. A migrációt szorgalmazó uniós kezdeményezések kapcsán megjegyezte: az álláspontok egy centit sem közeledtek. Ennek kapcsán megemlítette Jean-Claude Juncker legújabb ötletét, az afrikai bevándorlási programot. Hangsúlyozta: a népszavazáson hárommillióan, a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációban mostanáig 2,2 millióan nyilvánítottak véleményt, és a közép-európai közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az emberek 75-85 százaléka elutasító a bevándorlók kötelező szétosztásával szemben. A tárcavezető beszámolt arról is, hogy 60-70 milliárd forint uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró beruházásának MSZP-hez és SZDSZ- hez köthető súlyos szabálytalanságai miatt. Szavai szerint a kormány igyekszik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget, ezzel együtt felkérték Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy különítse el a bírság fedezetét a 2018-as költségvetésben, azzal a megkötéssel, hogy az egészségügyet, a szociális szférát és az oktatást nem érintheti elvonás. Emlékeztetett: az uniós vizsgálatok szerint 166 milliárdot valószínűleg elloptak a 4-es metró 452 milliárdos költségvetéséből a volt szocialista-szabad demokrata kormányok idején Több kabinet döntéseit ismertetve a miniszter arra is kitért, hogy az állam megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, jóváhagyták a győri Xantus János Állatkert fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és 2017-2018-ban 100 milliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre. Lázár János a Magyar Idők kérdésére arra is reagált, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós képviselője szerint politikai döntés született, amikor az unió jóváhagyta a Paks II beruházást. A miniszter szomorúnak nevezte, hogy a politikusból hivatásos feljelentő lett, aki most árnyékra vetődött. Az Európai Bizottság megállapította, hogy az ügyben minden jogszabályt betartottak, a magyar adófizetők érdekeit védve 7-8 százalékos megtérülési arányt mutattak ki, a megállapodás pedig átlátható - összegezte a Paks II-vel kapcsolatos uniós határozatokat. Az erőműépítés kapcsán a miniszter ismertette, hogy 2018 első felében elkezdődik a felvonulási terület műszaki előkészítése, az építkezés meghatározó része 2018 és 2022 között valósul meg. Az úgynevezett menekültekkel kapcsolatban továbbra is eltér a magyar és a brüsszeli álláspont Fotó: Kurucz Árpád Ellenzéki EP-képviselők aknamunkája az Orbán-kormány migrációs politikája ellen Beszédes balliberális kérdések az unióban A baloldal nemcsak itthon, de ahogy csak lehet Brüsszelben is gáncsolja a kormány migrációs politikáját. Európai parlamenti képviselőik írásbeli kérdéseikben számos esetben az Európai Bizottság Magyarország elleni fellépését, a hazai belpolitikába, döntéshozatalba való beavatkozását sürgették - derül ki a Magyar Idők összeállításából. Bakonyi Ádám Egyértelműen a DK európai parlamenti (EP) képviselői támadják legtöbbször és leghevesebben a kormány migrációs politikáját Brüsszelben, miközben védelmükbe veszik az illegális bevándorlást támogató Soros-féle civil szervezeteket. Az ügy élmunkása alighanem Niedermüller Péter, aki a témában tucatnyi írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz (EB). A Gyurcsány-párt uniós politikusa kifogásolta például azt is, hogy az Országgyűlés márciusban számos ponton szigorította a menekültüggyel kapcsolatos szabályokat. Mivel szerinte „ezek a szabályok nyilvánvalóan ellentmondanak Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek, és közvetlenül sértik a menekültügyi eljárásról és a befogadási feltételekről szóló uniós irányelvet”, azt tudakolta a bizottságtól, hogy „mit kíván tenni annak érdekében, hogy ezeket a rendelkezéseket minél előbb hatályon kívül helyezzék”. Niedermüller azt is megkérdezte, hogy a bizottság „mikor kíván végre érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy elérje, hogy a magyar kormány is kövesse az európai menekültügyi rendszer előírásait, betartsa nemzetközi és uniós kötelezettségeit”. A DK-s politikus a bizottság elé vitte az Aftonbladet című svéd lap tudósítását, valamint a Soros György által támogatott egyes nemzetközi és civil szervezetek - az UNHCR, a Human Right Whatch, a Magyar Helsinki Bizottság - beszámolóit is, amelyek szerint a magyar hatóságok folyamatosan bántalmazzák a menekülteket a határokon, ezért fellépést sürgetett a „jogsértő magyar gyakorlattal szemben”. A vádakat a magyar hatóságok később sorra cáfolták. Ugyancsak a Soros által finanszírozott szervezetek, elsősorban a Helsinki Bizottság megállapításaira hivatkozva Niedermüller A menedékjoggal ellentétes gyakorlat Magyarországon címmel panaszolta, hogy a 2016-os röszkei „zavargás” résztvevőit börtönbüntetésre és egy kivétellel kiutasításra ítélték. Az EB „nyomon követi-e a menekültekkel kapcsolatos magyarországi ítélkezési gyakorlatot és jogi változásokat?” - kérdezte. A Gyurcsány-párt képviselője legutóbb azt kifogásolta, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felmondta a Helsinki Bizottsággal való együttműködést, mert a parancsnokság szerint enélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Ezért azt tudakolta a testülettől: „Elfogadhatónak tartják-e, hogy a hatóságok politikai okokból korlátozzák a jogvédő szervezet munkáját?” Molnár Csaba, a DK másik uniós képviselője a civiltörvény miatt fordult az EB-hez azt tudakolva, hogy a grémium vizsgálja-e a szabályozást, és „készül-e lépéseket tenni, amenynyiben megállapítja az uniós joggal történő ütközést”. Molnár a kormány által indított kvótaperrel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól, hogy „milyen következményei lehetnek annak, ha egy tagállam kormánya nem tartja be a keresetét elutasító Európai Bíróság ítéletét?” Azt is feszegette továbbá, hogy „ha egy tagállam szándékosan nem tartja be a bíróság döntését, az maga után vonhatja-e az uniós hetedik cikkely szerinti eljárás megindítását”? Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter és Orbán Viktor többször arról beszélt, hogy döntéseivel Brüsszel lényegében a terroristákat támogatja, Molnár arra várt választ, hogy az EB „tervez-e jogi lépéseket tenni a magyar kormányfő, illetve a külügyminiszter rágalmazásainak helyreigazítása érdekében”? A szocialisták EP képviselője, Újhelyi István ugyancsak Orbán Viktor szavai miatt fordult a bizottsághoz, amikor a miniszterelnök az Országgyűlésben úgy fogalmazott: józan ésszel felfoghatatlan, hogy Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll, és Ahmed H. nyilvánvalóan képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyar emberek biztonsága. „Meddig tűrik még, hogy a magyar kormányfő uniós közpénzből az unió elleni kampányt folytasson?” - vetette fel Újhelyi. Szanyi Tibor a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! címmel indított nemzeti konzultációját bírálta Brüsszelben. Az MSZP uniós képviselője azt feszegette a bizottságnál, hogy az „milyen további lépésekkel tervezi elejét venni kampányhazugságai terjesztésének”? Felvetette azt is, hogy a bizottság „tervezi-e saját álláspontjának közzétételére kötelezni a kormányt az Állítsuk meg Brüsszelt! minimum 1,2 milliárd forintos összköltségével azonos összegű kampány biztosítása révén”? Szanyi Tibornak az is szúrta a szemét, amikor a kormány 3000 új határvadász felvételéről, illetve a helyzetre való tekintettel határvédelmi felszerelések közbeszerzési eljárás nélküli vásárlásáról döntött. „Tervezi-e a bizottság a döntés kivizsgálását, hogy az megfelel-e az uniós szabályoknak?” - kérdezte a szocialista politikus. Niedermüller a röszkei határsértők ítéletét is kifogásolta Fotó: MTI/Komka Péter