Magyar Idők, 2018. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-02 / 1. szám
www.magyaridok.hu László Tamás szerint Hajdú László Gyurcsányék bábja Kampányra költi a DK a közpénzt? Kárpáti András Közpénzből - egyebek mellett 1,5 milliárd forint pályázati támogatásból - tervezi finanszírozni választási kampányát a DK a XV. kerületben- nyilatkozta lapunknak László Tamás. A kerület kormánypárti országgyűlési képviselője szerint Hajdú László polgármester és köre ezen forrásokból rengeteg rendezvényt szervez szimpatizánsainak, nekik adják az önkormányzati bérlakásokat, elherdálják azt az európai uniós forrást, amelyet a helyi Fidesz- KDNP-frakció tagjainak sikerült kijárniuk. Kifejtette: mindezt nagyrészt az önkormányzati cégek szétverésével és átszervezésével készítik elő. Amellett, hogy Hajduék a saját eredményükként tüntetik fel az említett másfél milliárdos támogatást, amelyet az azóta felszámolt újpalotai szociális városrehabilitációs munkálatokat végző cég a baloldal közreműködése nélkül nyert el, az is látható, hogy kézi vezérléssel, kontroll nélkül költik el ezt a pénzt, egyebek mellett kampánycélokra mutatott rá László Tamás. A fideszes képviselő kitért rá, azt a 450 millió forintos keretet, amelyet kormánypárti munkatársaival közösen jártak ki közösségfejlesztő, szociális-egészségügyi, valamint kulturális programok megvalósítására, a DK-s polgármester és köre saját, pusztán szavazatszerző bulijaira, rendezvényeire költi. László Tamás arra is felhívta a figyelmet: bár a DK egyéni jelöltjeként Hajdú László indul a kerületben a tavaszi országgyűlési választáson, csak az arcát adja a párt manővereihez, valójában Gyurcsány Ferenc és Lamperth Mónika bábja. Kifejtette: hasonlóképpen Gyurcsány és egykori belügyminiszterének kottájából játszik a Polgári jobboldaliak a kerületért nevű frakció is, amelyet a Fidesz XV. kerületi képviselőcsoportjából kizárt Victorné Kovács Judit, Bitvai Nándor, valamint a még korábban kilépett Merk Péter alapított. A DK egyértelműen megvásárolta őket, fülig érő szájjal szavazták meg egyebek mellett azt a bizottsági struktúrát is, amelyben a nagyobbik kormánypárt lényeges pozíciókat veszített. Kovács Judit emellett a kerületi Fidesz-elnökség és frakció jóváhagyása nélkül vállalta el az alpolgármesterséget a DK-s városvezető mellett - fogalmazott a honatya. László Tamás azt is hangsúlyozta: a három képviselő eljátszotta azt a bizalmat, amelyet a Fidesz színeiben nyert a szavazóktól 2014-ben, ezért az egyedüli elfogadható lépés részükről az lenne, ha azonnali hatállyal maguk lépnének ki a kormánypártból. A XV. kerületi Fidesz úgy véli, a polgármester szavazatszerzésre használja fel az uniós forrásokat Fotó: MTI/Bruzák Noémi A szocialisták Karácsony Gergely népszerűségében bíznak Pozícióharc dúl a baloldalon Az MSZP elnöke szerint Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségével akár 20 százalékra is felmehet pártja támogatottsága. Gyurcsány Ferenc viszont úgy látja, a DK sikeréhez a többi baloldali párttól elvett 200 ezer szavazóra is szükség van. Ugyanakkor a politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzéki oldalon nem győzelemre, hanem túlélésre készülnek néhány hónappal a választás előtt. Baranyai Gábor ■■*■■■■■■ Galló Béla politológus szerint néhány hónappal az országgyűlési választás előtt Gyurcsány Ferenc, a DK és Vona Gábor, a Jobbik elnöke sem kormányváltásra törekszik, csak azon dolgoznak, hogy minél jobb pozícióban maradjanak. A politológus az M1 aktuális csatorna tegnap reggeli műsorában úgy vélekedett, hogy a Jobbik eltaktikázta az arculatváltást, és jelenleg messze van a kormányváltás esélyétől. Megjegyezte: a baloldalon Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd vezetőjét sem fogadják el igazából miniszterelnök-jelöltnek. Galló Béla szerint Gyurcsány Ferenc forgatókönyve szerint alakulnak a dolgok. A politológus azt mondta: Gyurcsány jó hatalomtechnikus, és azt szeretné megmutatni, hogy ő és a DK milyen erős. Az ATV-nek adott év végi interjújában Gyurcsány Ferenc reális célként fogalmazta meg, hogy a DK 12-15 százalék közötti támogatottságú párt legyen. A volt miniszterelnök az Egyenes beszéd péntek esti, év végi összefoglaló műsorában nagy eredménynek minősítette, hogy a 106 egyéni választókerület felosztásáról meg tudtak állapodni a szocialistákkal. A DK saját sikerének tekinti, hogy a szocialisták végre belátták, több választót vonzhat, ha különböző listákra lehet szavazni. A DK-t vezető egykori szocialista kormányfő elismerte, hogy a baloldal nem tudta érdemben növelni támogatottságát, csak a táboron belül történtek elmozdulások, amiből pártja profitált. Gyurcsány szerint mögöttük ma 200 ezerrel többen vannak, mint 2017 elején voltak. A DK elnöke a tavaszi országgyűlési választás kapcsán óvatosan fogalmazott, szerinte megjósolhatatlan az eredmény, de benne van a Fidesz kétharmados győzelme is. Az MSZP és a DK elnöke egymást váltotta a pénteki műsorban. A szocialisták vezetője szerint Karácsony Gergellyel az MSZP támogatottsága a választásokra felmegy 20 százalék fölé. Molnár Gyula a remélt gyors növekedést azzal indokolta, hogy a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely személyében van vezetője a karakteres baloldali programnak, és megkötötték a meg nem támadási szerződést a DK-val, illetve az együttműködési megállapodást másokkal. A DK-val kötött megállapodás hátterét is megvilágította az elnök: ez nem egy koalíció, nem egy szövetség, de az érdekeik egybeesnek. BELFÖLD 3 ^Jl^J^E^LYZET Útkeresés Európában Újévi köszöntőikben a világban zajló fegyveres konfliktusokra, a hidegháborús hangulatra és az Európára leselkedő veszélyekre utaltak a nemzetközi szervezetek és Európa vezetői. Abban mindegyiküknek igaza van, hogy a hidegháború óta nem látott ellenségeskedés sújtja a diplomáciai kapcsolatokat és nehezíti az egyeztetéseket. Kína, Oroszország és Törökország mára egyértelművé tette, hogy a világpolitikai porond megkerülhetetlen szereplőivé léptek elő. Az is világossá vált, hogy az Egyesült Államok új vezetése megelégelte a világcsendőr szerepét, s mostantól fogva az America First, vagyis az amerikai állampolgárok boldogulása lesz a washingtoni kormányzat prioritása. Ahhoz sem férhet kétség, hogy ebben a nagyhatalmi versengésben Európa politikailag és katonailag is meggyengült, miközben népessége drasztikusan csökken. A jelenlegi gazdasági stabilitás viszont emberek nélkül nem tartható fenn. Európa helyzetén az sem segít, hogy nincs kompetens vezetése, s hiányzik egy olyan közös stratégia és jövőkép is, amelyben az Európai Unió mindegyik tagállama egyet tud érteni. A törésvonalak meglétét Angela Merkel is beismerte, aki újévi üzenetében azt mondta, hogy a német társadalom megosztottá vált, hiszen a berlini kormány politikájával nagyon sokan nem tudnak azonosulni. A német politikai válság ellenére Merkel minden bizonnyal újra koalíciót tud majd alakítani, s Emmanuel Macronnal és Jean-Claude Junckerrel kéz a kézben igyekeznek majd a maguk elképzelése szerint alakítani Európát. Amit azonban Merkel sajnos nem látott be, az az, hogy az általa vezetett berlini és európai koalíció is erőtlen lesz, miután az általa képviselt politikának ma már egyre kisebb a támogatottsága. Az EU állapotát semmi sem érzékelteti jobban, mint az a tény, hogy az unió jövőjéről folytatott vitában a nyolcvanmilliós Németországnak, Európa gazdasági motorjának az ellenpólusát a tízmilliós Magyarország jelenti. Az egykor lesajnált keleti szomszédtól, az unió lakosságának mindössze két százalékát kitevő magyar társadalomtól rettegnek a berlini döntéshozók. Rájuk nézve Magyarország ugyanis veszélyes, hiszen hazánkon keresztül látták meg Európa népei, hogy létezik másik út. Hogy Merkelnek és Junckernek nincs mindig feltétlenül igaza. Hogy a bevándorlásnak vannak árnyoldalai. Hogy a multinacionális vállalatok nem élvezhetnek jogtalan előnyöket a hazai kisvállalkozásokkal szemben. Hogy egy kormánynak igenis saját állampolgárai biztonságát és jólétét kell elsősorban garantálnia. Hogy lehetnek nézetkülönbségek. Hogy kellenek a viták. A Nyugaton folyamatosan, előszeretettel hangoztatott mantra, miszerint a tavalyi választásokon Európa legyőzte a populizmust, a hagyományos pártok pedig a populistákat, nem más, mint álszent propaganda és önáltatás. A 30-as évek visszatértével riogató politikusok elvesztették minden hitelességüket. Ha már irányítani nem tudnak, nem maradt más számukra, mint az „üres szavak áradata, az üres fecsegések és hangos kiáltozások elborító hulláma” - bár Ferenc pápa minden bizonnyal nem éppen rájuk gondolt, amikor ettől a veszélytől óvott újévi szentbeszédében. A gazdasági stabilitás és jólét ellenére Európa népei 2017-ben kifejezték elégedetlenségüket. Szélsőséges pártokat szavaztak be a német parlamentbe és az osztrák kormányba, s megerősítették a radikális erőket Hollandiában és Franciaországban is. A brüsszeli diktatórikus politikával szembehelyezkedő visegrádi országok szoros együttműködése pedig azt jelenti, hogy tovább mélyülnek a törésvonalak, és idén még hevesebb vita várható Európa jövőjéről. KOTTÁSZ ZOLTÁN Népszavazás Láriferiről? Régóta időszerű népszavazási kezdeményezést nyújtott be a napokban Bencsik András, a Demokrata hetilap főszerkesztője az Országos Választási Bizottsághoz: „Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?” A beadvány erősen rímel egy nem sokkal korábbi, Gyurcsány-párti kezdeményezésre: „Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?” (Az ötletgazda DK-vezér még arra is kéjesen ügyelt, hogy a kirekesztő dokumentum benyújtása igazodjék az emlékezetes és szégyenteljes népszavazás decemberi dátumához...) Természetesen a választási bizottság az alaptörvényre hivatkozva postafordultával elutasította a nemzetirocsizó ember kérelmét. Jellemző, hogy még a kriptokommunista 168 Óra is felhívta Misernik figyelmét, vegye már észre, épp eleget veszített azon, hogy a határon túli magyarságba törölte a lábát. Nem kellene továbbfolytatnia a szégyenkampányt. Szektás hívein kívül már mindenkit elundorított maga körül. „Nem kirekeszteni, csak kifigurázni akarom Gyurcsány Ferencet - magyarázta Bencsik András. - Nem árt szembesíteni azzal, hogy milyen kisstílű alak.” (A kommentelők ennél nagyságrendekkel sarkosabban fogalmaznak.) A túlbérmálkozott bajkeverő - ezt már én mondom - ismét a magyarság széthúzására játszik, elvégre az a nemzet, amelyik széthúz, erőtlenné válik. És ugye ez a cél... A főszerkesztő kifigurázás szándékában csupán az a bukfenc, hogy feltételezi, egészséges lelkivilágú emberrel áll szemben, nem pedig egy velejéig romlott anyaszomorítónak tart tükröt. Így viszont kevés a remény arra, hogy a csökönyös Láriferi egyszer csak magába száll, fülig pirul, majd bocsánatot kér a nemzettől. Arra ugyan várhatunk...