Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-01 / 27. szám

2 BELFÖLD 2018. február 1., csütörtök A határkerítést támadta korábban Karácsony Gergely pártja és Vona Gábor is Saját múltbeli nyilatkozataikat tagadják meg az ellenzéki vezetők A Fidesz legújabb plakátkampá­nya hatására összevissza nyilat­koznak arról az ellenzéki pártok vezetői, hogy korábban milyen ál­láspontot alakítottak ki a migrá­ció miatt felépített határvédelmi kerítésről. A PM-es Karácsony Ger­gely szerint ő nem ellenezte, és most nem is akarja lebontani a ha­tárzárat. Vona Gábor pedig már magának tudja a műszaki zár öt­letét, igaz, két és fél éve még tel­jesen feleslegesnek nevezte azt. Baranyai Gábor A Fidesz-frakció szerint Karácsony Ger­gely igazi köpönyegforgató. „Miközben tagadja, hogy le akarja bontani a kerítést, elvállalta annak a szocialista pártnak a miniszterelnök-jelöltségét, amely konk­rétan bejelentette a nemzetközi sajtó­ban: ha hatalomra kerülnek, azon lesz­nek, hogy mielőbb lebontsák a kerítést” - olvasható a kormánypárt közleményé­ben. Arra is emlékeztettek: a Párbeszéd (PM) azt akarta, hogy ne épüljön fel a határkerítés, és a határzár megépítéséről szóló törvény kihirdetését is meg akar­ták akadályozni, sőt az ellenzéki párt a mai napig azt is tagadja, hogy Brüsszel kötelező betelepítési kvótát vezethet be. A nagyobbik kormánypárt arra rea­gált, hogy a MSZP-PM-szövetség mi­niszterelnök-jelöltje tegnap sajtótájékoz­tatóján tagadta, hogy győzelme esetén lebontaná a határzárat. Arra a kérdés­re, hogy miért változott meg korábbi, a határzárat ellenző álláspontjuk, Kará­csony Gergely azt felelte: „Most a vita nem arról szól, hogy meg kell építeni ezt a határzárat, hanem arról, hogy le kell-e bontani.” Hozzátette, tőle biztosan senki sem talál olyan idézetet, amely­ben ellenezte volna a határzár felépíté­sét, ahogy olyat sem, amelyikben a ke­rítés lebontásáról beszél. Annyit azon­ban elismert: álláspontjuk az elmúlt 3 évben annyit változott, hogy a határzár felépült, és sokan úgy érzik,­attól van­­nak biztonságban. A miniszterelnök-jelöltet tegnap több fórumon is emlékeztették, hogy 2015 májusában a Párbeszéd olyan javaslat­­csomagot tett közzé, amelyben azt kér­ték, majd később felszólították a kor­mányt, hogy semmiképpen ne épüljön fel a határkerítés. A Párbeszéd rendsze­resen „vasfüggönynek” nevezte a déli ha­táron épített kerítést, és ellenezte annak felépítését, mivel szerintük az nyolcszor annyiba kerül a magyar adófizetőknek, mint amennyit az ország évente uniós forrásból a menekültügyre költ. A PM levélben is kérte Áder János köztársa­sági elnököt, hogy ne írja alá a kerítés­­építésről szóló törvényjavaslatot, majd Karácsony Gergely pártja azt is javasol­ta, hogy az állam üresen álló laktanyák megnyitásával, illetve uniós forrásokból biztosítson megfelelő ellátást és gyors menekültügyi eljárást a migránsoknak. A Párbeszéd menekültügyi konzultációs fórumot is létre akart hozni. A Jobbik közben bejelentette: bíró­sághoz fordul a Fidesz plakátkampánya miatt, amelyen a párt szerint azt ha­­zudják, hogy a Jobbik elnöke lebonta­ná azt a kerítést, amit egyébként ők ta­láltak ki, és az ötletet ellopta a Fidesz. A párt úgy fogalmaz: „A Fidesz been­gedett 2300 menekültet, a Fidesz lebu­kott, a Fidesz most menekül.” Ezzel szemben a Jobbik pártelnöke az Echo TV-nek korábban úgy nyilat­kozott: „A kerítés még fel sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmat­lan Magyarország megvédésére.” A 2015. augusztus 26-i híradásban Vona Gábor személyi felelősség megállapítását is kö­vetelte a szerinte a migránsok feltartóz­tatására alkalmatlan kerítés kapcsán. A jobbikos vezető politikai akciónak ne­vezte a határvadász alakulatok felállí­tását, kerítés helyett pedig a honvédség bevetését és a határőrség újjáalakítását hangoztatta. A Jobbik perrel való fenye­getése kapcsán a Fidesz közölte: az Al­­lahot és az iszlámot dicsőítő Vona Gá­bor megakadályozta a migránsok bete­lepítését tiltó alkotmánymódosítást, a Jobbik a Soros-hálózattal együtt támad­ta a bevándorláspárti szervezetek átlát­hatóságáról szóló törvényt és a nem­zeti konzultációt. A Fidesz kedden be­mutatott plakátján a milliárdos-speku­láns Soros György, Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP közös minisz­terelnök-jelöltje, Vona Gábor Jobbik-el­nök, Szél Bernadett LMP-s társelnök és Gyurcsány Ferenc DK-elnök látha­tó drótvágóval a kezében, a felirat pe­dig: „Együtt bontanák le a határzárat.” A Fidesz szerint köpönyegforgató politika jellemzi a szocialistákat és a Jobbikot Fotó: mti/Soós Lajos KILÉPHETÜNK A MIGRÁCIÓS TÁRGYALÁSBÓL Az ENSZ migrációs csomagja kapcsán született New York-i deklaráció és főtitkári nyilatkozat alapállása ellentétes Magyarország álláspontjával és érdekeivel, mert azok a migrációt jó és megállíthatatlan jelenségként írják le.­­ Fia az ügyben nem lesz elmozdulás, akkor elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozat­ból - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hangsúlyozta: a migrációról a 2016-ban elfogadott dek­laráció alapján kellene kormányközi tárgyalássorozat­nak kezdődnie februárban, és az év végén kellene elfo­gadni a csomagot, de annak ellenére, hogy még meg sem indult a tárgyalás, a főtitkár máris kihirdette az eredményt. Szijjártó Péter kifejtette: a New York-i dekla­ráció és a főtitkári nyilatkozat alapállása, hogy a migrá­ció jó, dekriminalizálandó, emberi jogi kérdés és megál­líthatatlan jelenség. - Magyarország szerint viszont a migráció komoly biztonsági kockázatokat jelent és megállítható - mutatott rá. A külügyminiszter úgy vélte, a deklaráció és a nyilatkozat célul tűzi ki, hogy a migrá­cióban nem érintett országokban is programok indulja­nak a migránsok befogadására, ami a probléma szűkíté­se helyett még súlyosabbá teszi a kihívást. Halmai Gábor tizenöt éve elmondta, miként befolyásolja a milliárdos a magyar közéletet Leleplező interjú Soros György emberétől Bár az ellenzék és a fundamentalista jogvédők makacsul tagadják a Soros-hálózat létét és azt, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns cél­ja pénzének politikai befolyásra váltása, egy régebbi interjúban Hal­mai Gábor, a Soros Alapítvány akkori vezetője egyértelműen igazol­ja a kormány mostani állításait. Nagy Áron kendőzetlen őszinteséggel beszélt a So­ros-hálózatról és annak befolyásáról egy mára elfeledett, 2003-as lapinterjúban Halmai Gábor, akkoriban a nemzetközi tőzsdespekuláns magyarországi alapít­ványának vezetője. 2003 fordulópont volt az alapítvány életében, hiszen az uniós csatlakozással, tehát a rákövetkező év­ben támogatási programjainak zömét lezárta, s a továbbiakban szinte kizáró­lag a politikára koncentrált. Ezért hozták létre az Eötvös Károly Intézetet (Ekint), amelyről Halmai a kö­vetkezőket mondta a Magyar Narancs­nak 2003-ban: „Elsődleges célja, hogy megpróbálja befolyásolni [...] a hivatalos közpolitika irányát, az emberi jogoktól az oktatásig, a legkülönbözőbb területe­ken.” Halmai ugyanakkor elpanaszolta, hogy a Soros Alapítványt beskatulyáz­ták (ami nem túl meglepő, hiszen tele volt SZDSZ-esekkel - a szerk.), majd lé­nyegében azzal folytatta, hogy az elszi­geteltségből a Majtényi László gondjai­ra bízott „független intézet” felállításá­val akarnak kitörni. A folytatás előtt fontos leszögezni - és erről a Soros Alapítványt irányító Halmai Gábor is nyilatkozott a lapnak -, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns 2002-es budapesti látogatása alkalmá­val személyesen határozta meg azt az irányt, amelyet a szervezetnek követnie kell. Eszerint a Soros-hálózat - ez a meg­határozás Halmai Gábortól származik - fő tevékenysége a jövőben az lesz, hogy intézményi támogatást nyújt bizonyos civil szervezeteknek. „Olyan civil szer­vezetekről van szó, amelyek léte elen­gedhetetlen minden demokrácia mű­ködése szempontjából” - fogalmazott az interjúban. Azt is elmondta, hogy az „úgynevezett demokráciaszolgáltatást végző, tehát emberi jogi, polgárjogi stb. szervezetek külföldi támogatottsági füg­gősége 74 százalék”. Mindezt valamivel később két fontos megjegyzéssel egészí­tette ki. Halmai világossá tette egyfe­lől, hogy Soros nem jótékonykodni akar, nem a nehéz anyagi helyzetük, hanem politikaformáló képességük miatt haj­landó finanszírozni a jogvédők mun­káját, és ezt erősítette meg azzal, ami­kor kimondta: „Nagyon fontos lenne az is, hogy a civil szféra hatékonyan tud­jon lobbizni az itthoni törvényhozás­ban és Brüsszelben is.” Halmai szavaiból kiderült, hogy So­ros György támogatásából csak azok ré­szesülhetnek, akik a milliárdos szeke­rét tolják. „Még legutóbb is osztottunk pénzt lapoknak, azzal a feltétellel, hogy például tényfeltáró írásokat közölnek olyan témákról, amelyekkel kapcsola­tos programjaink voltak, mint például (az ellenzék körében ma is slágertémá­nak számító - a szerk.) korrupció.” Azt - tette hozzá gyorsan - sosem mond­ták meg, mit írjanak az újságírók, ám csak azok részesülhettek a támogatás­ban, aki a Soros Alapítványnak fontos témákkal foglalkoztak, ami viszont, Hal­mai fordulatával élve, „egyfajta függő­séget hoz létre”. Nyilatkozata végén Halmai Gábor még egyszer világossá tette: a nemzet­közi tőzsdespekuláns és a Nyílt Társa­dalom Alapítványok hálózatának végső célja a magyar közélet saját szolgálatá­ba állítása. „A Soros Alapítvány egyik legfontosabb eredménye az elmúlt húsz évben talán éppen a kulturális és mű­vészeti életben látszik: hozzájárult egy olyan szellemi kapacitás, a nyílt társa­dalom értékeit képviselő értelmiségi bá­zis kialakulásához, amire mindannyi­an büszkék lehetünk” - vallott erről a szervezet vezetője. Halmai - csakúgy, mint a Soros Alapít­vány számos munkatársa - a volt SZDSZ holdudvarához tartozott. 1990 és 1996 között tanácsadó volt az Alkotmánybí­róságon, közben Soros egyetemén, a Kö­zép-európai Egyetemen beindította az emberi jogi programot. 2001-től, ami­kor az alapítvány élére került, az általa irányított szervezet minden korábbinál nyíltabban segítette az MSZP-t és a sza­bad demokratákat, akik aztán az Orszá­gos Választási Bizottság elnökhelyette­si székébe juttatták 2006-ban. Nyíltan beszélt a spekuláns magyarországi alapítványának egykori elnöke a hálózat céljairól, módszereiről és eredményeiről­Fotó: MTI/Koszticsák szilárd

Next