Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-14 / 38. szám
iM* Vb] if» Wf i»J r»HPW^tahi* r kj ft] kYsi ii EURÓPA A SZAÚDIAK MECSETEITŐL FÉL A radikális iszlamizmus elterjedése miatt aggódó belga kormányzat nem adja többé bérbe Szaúd-Arábiának Brüsszel legrégebbi és legnagyobb mecsetét, mivel abban a belga hatóságok megítélése szerint nem a társadalmi beilleszkedésre, hanem az elidegenítésre nevelik a fiatal muszlimokat. A szerződés felmondása a Párizsban, majd Brüszszelben elkövetett terrortámadások után merült fel belga kormányzati körökben, miután kiderült, hogy a merényletekben részt vevők többsége Brüsszelben nőtt fel. A 7. oldal CORNSTEINT JELÖLTÉK BUDAPESTI NAGYKÖVETNEK Donald Trump amerikai elnök David B. Cornstein New York-i üzlet embert jelöli az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének - jelentette tegnap a washingtoni Fehér Ház honlapján. A közlemény szerint Cornstein jelenleg a Pinnacle Advisors cég elnöke, korábban pedig vezető tisztségeket töltött be a Nasdaq amerikai részvénytőzsdén dollármilliárdos értékben jegyzett Finlay Enterprise vállalatnál. Colleen Bell, a legutóbbi amerikai misszióvezető tavaly januárban - Donald Trump elnöki beiktatásával egyidejűleg hagyta el Budapestet, azóta ügyvivő vezeti a képviseletet. Az új amerikai nagykövet kinevezését kongresszusi meghallgatás előzi még meg. (MTI) A MARHATENYÉSZTŐK MEGSZENVEDIK A HÁBORÚT Nem várt területen érezteti hatását a szíriai háború: a konfliktus egyes következményeit a magyar marhatenyésztők tapasztalják saját bőrükön. Míg továbbra is nagy a kereslet ugyanis a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország, részben a háború miatt, egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. A tenyésztők egyesületének elnöke arra figyelmeztet: lassan olyan alacsonyak az árak a török piacon, hogy az embernek meg kell gondolnia, szabad-e ebbe a relációba eladni. A hatékonyság és a technológiai versenyképesség a hazai tenyésztők számára is meghatározó lesz - állítja a szakember. A 12. oldal IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ MA | 1 3 °^ ***v C -2°C V CSÜTÖRTÖK : PÉNTEK : SZOMBATI ÁRFOLYAMOK Forrás: MNB EURO SVÁJCI FRANK 311,90 ^ 1 270,89 ^ magyar "1 ORT konzervatív J.vLvrt közéleti napilap Nyolcmilliárd forintból fejlesztik a Szent Imre-kórházat * 6. oldal Az adóhivatal ellenőrzésekkel készült a Valentin-napra * 15. oldal Kétszer annyi magánlakóház épülhet mint két éve * 13. oldal A törvény a migráció szervezői elleni fellépést segíti Már a parlament előtt a szigorított Stop Soros Baranyai Gábor Szűk egy hónappal azután, hogy Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, az illegális bevándorlás elleni törvénytervezetet készített a kormány, a kabinet be is nyújtotta a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot. A javaslat a korábban tervezettnél szigorúbban lépne fel az illegális migrációt támogató szervezetekkel szemben, amelyek számára nem regisztrációs kötelezettséget írnának elő, hanem engedélyhez kötnék a működésüket. Az engedélyt a belügyminiszter adná meg az után, hogy a kérelmezők nemzetbiztonsági szempontú átvizsgálása megtörtént. Az eljárás miatt kétharmados törvényt kell módosítani, ezért a kormány és a Fidesz felszólította az ellenzék képviselőit, hogy az ország biztonsága érdekében tegyék félre pártpolitikai érdekeiket és támogassák a Stop Sorost törvényt. A törvénycsomag másik két elemét változatlan formában nyújtják be a parlamentnek. Ezek alapján a illegális bevándorlást szervező, támogató szervezeteknek külföldi juttatásaik után 25 százalékos illetéket kellene fizetniük, illetve az illegális migrációt szervező, azt támogató, a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyeket idegenrendészeti távoltartás alá vetnék. A kabinet azt szeretné, ha az Országgyűlés minél előbb elfogadná a Stop Sorost. A parlament az április 8-i országgyűlési választás előtt jövő héten ülésezik utoljára. A törvénycsomag a kormánypárti frakciók ma kezdődő kétnapos, kihelyezett visegrádi ülésének is az egyik fő témája, és valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délutáni évértékelőjének is hangsúlyos eleme lesz. * 2. oldal A jogszabálytervezet benyújtását követően eltűnnek a figyelemfelhívó közterületi plakátok Fotó: Kurucz Árpád Igazodás és összezárás az ellenzék soraiban Magyar Idők A teljes népesség körében csupán nyolc-, és a biztos pártválasztók között is éppen tízszázalékos az MSZP támogatottsága - derül ki az IDEA Intézet januári felméréséből. Az eredmény azért figyelemreméltó, mert a szocialistáknak öt helyett tíz százalékot kell elérniük a parlamentbe jutáshoz, miután úgy döntöttek, közös listát állítanak a Párbeszéddel. Kiderült az is: a baloldali pártválasztók 45 százaléka támogatná saját jelöltjének a visszalépését a Jobbik javára a kormánypárti induló legyőzése érdekében, ha utóbbi az esélyesebb, sőt 34 százalékuk még szavazni is hajlandó lenne Vona Gáborékra. Mindezek tükrében nyer értelmet, hogy az MSZP Gyöngyösön lényegében viszszalépésre kényszerítette saját, a városban köztiszteletben álló jelöltjét, Hiesz György polgármestert, aki helyett még nem állítottak hivatalosan jelöltet. A helyzet az itt induló Jobbik-elnöknek kedvez. Ami egy másik ellenzéki párt, az Együtt elnökét illeti, a jobb- és a baloldali „kormányváltó erők” összezártak Juhász Péter mögött, akit bántalmazással vádol korábbi élettársa. Juhász ellen pártja nem kezdeményez etikai vizsgálatot, sőt, maradhat az Együtt listájának élén. * 3. és 4. oldal A baloldalnak érdeke a bevándorlás Bevándorlók tömegeire támaszkodva igyekszik visszanyerni erejét a Nyugat baloldali és liberális pártjainak többsége. Mindez példaként szolgálhat a magyar ellenzék számára is. Nagy Áron-Kiss Adorján Európában a bevándorlók nem egy ízben döntöttek már el választásokat. 2002-ben például a németországi törökök szavazatain múlott az, hogy a szociáldemokrata Gerhard Schröder megőrizhette kancellári méltóságát. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy 2013 és 2017 között a Bundestagban tizennégy nem európai származású képviselő foglalt helyet, most húsz, és három baloldali frakcióban - az SPD-nél, a Linke, valamint a Zöldek soraiban - egyaránt növelték befolyásukat. Franciaországban is a muszlimok döntötték el a 2012-es elnökválasztást, amelyen a szocialista Francois Hollande a magrebi és fekete-afrikai szavazók mögötte felsorakozó mintegy kétmilliós tömegének köszönhetően egymillió szavazattal előzte meg a konzervatív Nicolas Sarkozyt. A legutóbbi francia választáson pedig a muszlimok 92 százaléka adta végül arra az Emmanuel Macronra a voksát, aki most engedélyezné a francia főimám intézményét, és az úgynevezett halál-adónak a bevezetésével biztosítaná az imámok fizetését. A helyzet Ausztriától Nagy-Britanniáig hasonló: a több százezres,milliós bevándorlótömegek jellemzően balra húzó, politikaalakító tényezővé váltak az elmúlt évtizedekben. Magyarországon a migránsok száma egyelőre túl alacsony ahhoz, hogy érdemben befolyásolják a választásokat, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a helyhatósági választásokon az itt letelepedettek, a bejelentett lakóhellyel rendelkező menekültek is részt vehetnek. Folytatás a 2. oldalon A vásárhelyi választás április 8. főpróbája Borsodi Attila Az időközi polgármester-választás nem Hódmezővásárhely miatt fontos a sajtó nak és az országos politikának, hanem azért, mert az áprilisi országgyűlési választás előtt az ellenzéki pártok modellezhetik, van-e együtt esélyük a kormánypártokkal szemben - vont mérleget a helyi kampányról a Fidesz-KDNP-s jelölt. Hegedűs Zoltán a lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az ellenzék laboratóriumnak tekinti a várost, a vásárhelyieket pedig kísérleti egereknek. A politikus úgy véli: a választás valódi tétje, hogy Vásárhely nyertes város marad, vagy újra vesztes lesz. * 5. oldal