Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-01 / 27. szám

4 BELFÖLD Az LMP eltörölné a csok egy részét­ ­ Botrányos bejelentést tett Szél Bernadett, amikor egyértelmű­en kijelentette, hogy pártja eltö­rölné az új lakásokra vonatkozó családi otthonteremtési kedvez­ményt (csok) - reagált a Minisz­terelnöki Kabinetiroda parlamen­ti államtitkára az LMP társelnö­kének azon kijelentésére, misze­rint a csők egy részét, a felújításra és bővítésre nyújtott támogatást megtartanák, ám új lakások épí­tését nem finanszíroznák ebből. Dömötör Csaba szerint az LMP pont ott folytatná, ahol a balol­dali kormányok 2010-ben abba­hagyták. Mint mondta, éppen ez a politika vezetett korábban a de­vizahitelezéshez és több százezer magyar család eladósodásához. Hangsúlyozta: amíg a polgári kor­mány van hivatalban, a magyar családok számíthatnak az otthon­teremtési programra, amely eddig már csaknem 70 ezer családnak nyújtott segítséget. (MTI) A Medián szerint apad a szavazási kedv Látványosan elmozdultak a párt­­preferenciák január végére - köz­li a Medián legfrissebb kutatása. Eszerint a kormánypárt szimpa­tizánsai körében némi elbizony­talanodás figyelhető meg: novem­berben még 75, most 70 száza­lékuk mondja, hogy április 8-án biztosan elmegy szavazni. A teljes szavazókorú népességre vetítve a részvételi kedv 56 százalék, ami négy százalékponttal több, mint négy éve ilyenkor. Úgy látják, no­vember óta a Fidesz népszerűsége a teljes népességre vetítve 39-ről 37 százalékra, a választani tudó „biztos”­szavazók körében 60-ról 53 százalékra esett. A legtágabb potenciális ellenzéki szavazóbá­zisra jelenleg az MSZP-Párbe­­széd közös lista számíthat: a meg­kérdezettek 14 százaléka tartja el­képzelhetőnek, hogy a szövetség­re szavazzon. (MI) 2018. február 1., csütörtök Az állam lebontotta a települések korábban felgyűlt adósságállományát Példásan gazdálkodnak a helyi önkormányzatok Amióta az állam konszolidálta az önkormányzatokat, a települések adósságállománya alig növekszik, töredéke annak, ami 2011-ig fel­halmozódott. Kevés az adósság­­rendezési eljárások száma is, csu­pán négy van folyamatban. Borsodi Attila mommun—mmmmmmm■ - Felelősségteljesen gazdálkodnak a magyar önkormányzatok, a korábban felhalmozott, majd átvállalt adósság­­állomány nem termelődött újra - je­lentette ki lapunk kérdésére a Nem­zetgazdasági Minisztérium (NGM) kincstárért felelős helyettes államtit­kára. Berczik Ábel elmondta: a helyi önkormányzati rendszer átfogó reform­ja a 2010-es évek elejére már nem tűrt halasztást, a kormány először megte­remtette ennek jogszabályi feltételeit, majd véghez is vitte az átalakítást.­­ Korábban a legnagyobb probléma az volt, hogy az önkormányzatok óriási mennyiségű adósságot halmoztak fel, ami komoly terhet jelentett a telepü­léseknek, számos esetben ellehetetle­nítette a működésüket, további fejlő­désüket. A kormány ezért a finanszí­rozási rendszer átalakítása mellett a felelősségteljes gazdálkodás megva­lósítását is célul tűzte ki, így az ön­­kormányzatok már nem tervezhetnek működési hiányt a költségvetésükben, az egyes adósságot keletkeztető, vala­mint kezesség-, illetve garanciavállalás­ra vonatkozó ügyleteikhez pedig elő­zetes kormányzati hozzájárulás szük­séges. Berczik Ábel emlékeztetett: az önkormányzati adósságkonszolidá­ció eredményeként 2011 és 2014 kö­zött 1370 milliárd forintos terhet vál­lalt át az állam. Azóta az önkormány­zati adósságállomány már kifejezet­ten alacsony, 2015 végén 36,6 milli­árd forint, 2016 végén pedig 42,5 mil­liárd forint volt. A tavalyi adat az ön­­kormányzati beszámolók benyújtását követően válik csak ismertté.­­ Meg kell jegyezni, hogy az önkormányza­ti alrendszer pénzforgalmi mérlege - az egyszeri tételek kiszűrését követő­en - egészen 2011 óta nullszaldó kö­zeli vagy pozitív, amire az elmúlt évti­zedekben nem volt példa. Finanszíro­zási probléma ez alapján nem látható, a szabályozás elérte a kitűzött célját - szögezte le. Ezt bizonyítja az is, hogy az adósságrendezési eljárások száma az elmúlt években jelentősen csökkent, 2014 óta hét indult, jelenleg négy van folyamatban. Az NGM arról tájékoztatta lapunkat: az önkormányzati adósságengedélye­zés során az elutasítás nem túl gyakori, a kormány döntéséről kiadott nyilvá­nos kormányhatározatokban mindez nyomon követhető. A­z állam által át­vállalt önkormányzati adósságelemek többségét előtörlesztették, ezen belül valamennyi forinthitel és már csak né­hány, az Európai Befektetési Bank (EIB) által nyújtott euróhitel maradt az át­vállalt önkormányzati portfólióból. Sopron is profitált a kiegyensúlyozott költségvetést lehetővé tevő intézkedésekből Fotó: Éberling András SOKMILLIÁRDOS INNOVÁCIÓ GYŐRBEN Várhatóan meghaladja a 130 milliárd forintot a Modern városok program­ban meghirdetett győri fejlesztések forrásigénye - jelentette ki a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért fe­lelős államtitkár, Győr országgyűlési képviselője. Simon Róbert Balázs hangsúlyozta: a tavaly április 28-án Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt megállapodás 18 győri fejlesztési elemet tartalmaz. Lapunk kérdésére kiemelte: nem központi­lag eldöntött, hanem alulról jövő kezdeményezésekről van szó. - Úgy határoztunk, főként a közlekedést, a kulturális éle­tet és a turizmust érintő beruházásokat indítunk, a fejlesztések zöme ezekhez kapcsolódik - tette hozzá a képviselő. A visegrádi együttműködésben is fejlesztik a magyar honvédség fegyverzetét Korszerűbb Mi-24-esek jönnek vissza Nemcsak nagyjavított, hanem több ponton is korszerűsített Mi- 24-es harci helikoptereket kap vissza áprilistól a Magyar Honvéd­ség. Az orosz vonal mellett a vi­segrádi együttműködés része­ként is megkezdődött a hadsereg felszerelésének fejlesztése. Baranyai Gábor A Magyar Honvédség a múlt év végén Szentpétervárra kivitt nyolc Mi-24-es harci helikoptere Moszkvába, a 419. Lé­­gijármű-javító üzembe került, itt vég­zik a nagyjavítást, a modernizációt és az átalakítást az éjjellátók alkalmazásá­hoz - számolt be az orosz „ügyekben” általában jól tájékozott Patrióta.info. A lap orosz információkra hivatkozva azt írja: a mintegy 21 milliárd forintos üzlet során a helikoptereknek nemcsak a sárkányszerkezete újul meg, a meg­hajtásért felelős TV3-117V turbinák is visszatérnek a gyártó céghez, a Kli­­movhoz. Azt is írják, hogy a pilótafül­kében nem csupán a világítást alakít­ják át, előkészítve az éjjellátó készülé­kek használatát, hanem az avionika, vagyis a műszerezettség is megújul, és valószínűleg néhány analóg műszert is többfunkciós, modern kijelzők fognak váltanak majd. Az éjszakai alkalma­zást megkönnyítő, sisakra szerelhető „macskaszemeket" (NVG) a JSC NPO Geofizika nevű cég szállítja. Informá­ciók szerint az első négy helikopternek áprilisban kell visszatérnie, a második négyest pedig júliusban, az oroszor­szági berepülést és próbákat követően szállítják vissza. Itthon újabb próbák következnek, ezek függvényében megy ki a kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik helikopter. A fenti értesüléseket alátámasztja, hogy Koller József dandártábornok, a szolnoki helikopteres alakulat parancs­noka a típusról szóló könyv decembe­ri bemutatóján azt mondta: „Tizenkét olyan helikopterünk lesz, amely még a színében is eltér a régitől, [...] rész­ben a fedélzetén is újabb és moder­nebb berendezések lesznek.” Ugyan­csak megerősíti a Patrióta.infón leír­takat, hogy január 15-én a szolnoki alakulat parancsnoka és több pilótá­ja, műszakija Csehországban, Námest nad Oslavouban járt, ahol a fő téma az éjjellátó készülékek használata volt. A cseh alakulat honlapja akkor úgy tu­dósított, hogy a magyar fél az év kö­zepén nagyjavításról visszatérő Mi- 24-es harci helikoptereinek képessé­gét szeretné kiterjeszteni az éjszakai M­G-s repülésekre is. Eközben az orosz vonal mellett a magyar katonai vezetés a visegrádi együttműködés részeként is korsze­rűsíti a honvédség fegyverzetét. A V4 miniszterelnökeinek budapesti csúcs­­találkozóján Orbán Viktor miniszterel­nök cseh-magyar hadiipari együttmű­ködésről is szólt, amelynek keretében hazai fegyver- és lőszergyártás beindí­tásáról döntöttek, cseh licencek vásár­lásával. A lengyel lapok januárban arról számoltak be, hogy szoros együttmű­ködés formálódik az állami­ hadiipari holding, a Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) és a magyar partner között, fő­leg tüzérségi rendszerek, légvédelmi fegyverek és egyéni felszerelések te­rületén. A hírek szerint a PGZ Buda­pesten irodát is nyit. KECSKEMÉTEN A KÉT AIRBUS Holnap a nyilvánosságnak is bemutat­ják a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépét, amelyek beszer­zéséről a múlt év végén döntött a kormány. A többcélú szállító repülőgé­pek Csehországból érkeznek a kecskeméti bázisra. Külföldön egyes átala­kítási munkálatokat és a gépek festését végezték. A harci helikopterek felújítását Oroszországban végzik Fotó: MTI/Ujvári Sándor A Duna Aréna a pozitív példa a franciáknak Baranyai A 2024-es párizsi olimpia szervezőbi­zottsága Budapesten tanulmányozza a Duna Aréna épületét, részletes terve­zését és kivitelezési módszerét, mert a franciák szerint ez ma a világ legjobb versenyuszodája. Anthony Piqueras, a párizsi olimpia és paralimpia technikai igazgatója hangsúlyozta: a Duna Aré­na minden jövőben épülő, így a pári­zsi olimpia vizes versenyeinek otthont adó uszodának a mintája lehet. Mivel a 2024-es párizsi ötkarikás játékoknak még nincs versenyuszodája, ezért a fran­ciákat különösen az érdekelte, hogy lett a Duna Aréna a világ egyik leggyorsabb medencéje - a riói olimpiát követően 11(!) világcsúcsot úsztak benne -, illetve hogyan oldották meg a magyarok, hogy a vizes világbajnokság idején az ideig­lenes lelátókkal 15 ezres, végleges for­májában pedig 6 ezres legyen a lelátó. Fürjes Balázs kiemelt beruházáso­kért felelős kormánybiztos elmondta: a Duna Aréna az adott szó betartásá­ról, az összefogásról és a magyar telje­sítményről szólt. Hozzátette: alig két év alatt kellett megépíteni azt, amire más szervezőknek hét-nyolc év állt a ren­delkezésükre. A szervezők tájékozta­tója szerint a Duna Aréna végleges ki­alakítása ütemesen halad, és a tervezett május végi határidő előtt befejeződik.

Next