Magyar Idők, 2018. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-01 / 51. szám

2 BELFÖLD VÁLASZTÁS 2018 Patyi András tisztségei nem összeférhetetlenek Helybenhagyta a Kúria tegnap a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki határozatát, amelyben elutasította Patyi And­rás, az NVB elnöke tisztségei ösz­­szeférhetetlenségének megállapí­tása iránti indítványt. Nyakó Ist­ván, az MSZP sajtófőnöke még múlt kedden nyújtotta be kifo­gását, kérve, hogy az NVB álla­pítsa meg: összeférhetetlen Patyi András elnöki tisztsége a Nemze­ti Közszolgálati Egyetem rektori és az Államreform-bizottság elnöki tisztségével. (MTI) Elvesztette a választók bizalmát a baloldal A megosztott magyar baloldalon rajta ragadt a 2010 előtti hozzá nem értő kormányzati teljesít­ménye - írta cikkében tegnap a Financial Times brit üzleti napi­lap, amely szerint az áprilisban ese­dékes választásokon teljes veresé­get szenvednek a baloldali pártok. „A szociáldemokrácia haladó szel­­­lemisége, nemzetközi horizont­ja mind szép és jó, de minél hosz­­szabb ideig nem foglalkozik a sza­vazók aggodalmaival, a kulturá­lis értékekkel és az átfogó gazdasá­gi bizonytalanságokkal, a régi kö­zépbal annál gyorsabban ássa meg saját sírját” - fogalmazott a cikk szerzője. Nem lesz vita Orbán Viktorral Magyarország miniszterelnöke az Országgyűlésben számtalan alka­lommal vitatkozott már az ellenzék jelöltjeivel - hangsúlyozta Havasi Bertalanba kormányfő sajtófőnöke az MTI megkeresésére annak kap­csán, hogy­ a napokban több ellen­zéki vezető és szervezet is nyilvá­nos vitára hívta Orbán Viktor mi­niszterelnököt. „A viták ideje lejárt, ez most a választók döntésének ide­je” - tette hozzá Havasi Bertalan. Legutóbb Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök­jelöltje szólította fel Orbán Viktort, hogy vitában védje meg az elmúlt nyolc év kormányzását. (MTI) Felfüggesztik a gyűjtéseket a választásokig Gabay Dorka Két országos népszavazási kezdemé­nyezés aláírásgyűjtését kellett felfüg­geszteni. A törvény szerint ugyanis az országgyűlési képviselők általános vá­lasztásának napját megelőző és követő 40. nap között szüneteltetni kell az or­szágos népszavazás aláírásgyűjtését. Ez idén két kezdeményezést érint, az egyik Schách Tamás István magánszemély ál­tal indított aláírásgyűjtés „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat­tételre kötelezett személyek vagyon­nyilatkozataiban foglaltak helytálló­ságának rendszeres, kötelező, a ható­sági nyilvántartásokban foglalt adatok­kal való összevetéssel történő vizsgá­latát?” kérdéssel. A másik Kádár Bar­nabás, a Momentum korábbi elnökségi tagjához köthető, aki a külföldről támo­gatott szervezetek átláthatóságáról szó­ló törvény hatályon kívül helyezéséért indított népszavazási kezdeményezést. A népszavazási kezdeményezés szer­vezőjének kell bevinnie az eddig össze­gyűjtött aláírásokat a Nemzeti Válasz­tási Irodába. Ha ezt nem teszi meg, az­zal érvényteleníti a már összegyűjtött aláírásokat. Alaposan megosztja a Jobbik vezetését az összefogás kérdése Összeborulna az ellenzék Hódmezővásárhely után Magyar Idők Valóságos zsibvásár kezdődött az el­lenzéki oldalon, miután az általuk tá­mogatott, függetlenként induló Márki- Zay Péter győzött a vasárnapi,hódme­­zővásárhelyi időközi választáson. Ezen felbuzdulva az ellenzéki pártok most a kölcsönös visszalépések esélyeit latol­gatják annak érdekében, hogy az egyé­ni választókerületekben lehetőleg csak egy kihívója legyen a kormánypárti je­löltnek. Úgy tudjuk, az MSZP Debre­cenben Gurmai Zitát lenne kész visz­­szaléptetni, ha a többi ellenzéki párt­tal sikerülne megállapodni egy inkább jobboldalinak mondható közös jelöltben. Az elképzelés alapját a hódmezővásár­helyi tapasztalatok képezik: jobboldali városban alapvetően jobboldali érték­rendű jelöltnek lehet esélye a győzelem­re. Meg nem erősített információk sze­rint ez akár a Jobbik jelöltje, Herpelgel Róbert is lehet. A szóbeszédre a helyi Civishir.hu is rákérdezett a debreceni Jobbik első emberénél. Kőszeghy Ábel állította, hogy semmiképpen nem lép­nek vissza se az MSZP, se a DK javára, és tőlük sem várják ezt irányukba. Gur­mai egyébként nyugodt szívvel gyako­rolhatna nagyvonalúságot az ellenzé­ki összefogás nevében, hiszen a befutó, tizedik helyen szerepel az MSZP-Pár­beszéd közös országos listáján. Hason­lóképpen járt el a közelmúltban a szo­cialisták két korábbi elnöke, Tóbiás Jó­zsef és Mesterházy Attila is: előbbi Ér­den lépett vissza a függetlenként indu­ló, volt SZDSZ-es Csőzik László javára, míg utóbbi Veszprémben a független Kész Zoltán esélyeit növelendő. Tóbiás a hetedik, Mesterházy pedig a nyolca­dik helyen szerepel az MSZP-Párbe­­széd listáján. Helyi forrásainkból úgy értesültünk, hogy a DK Salgótarjában Kovács Zsoltot lenne kész visszaléptet­ni az LMP színeiben induló Dömsödi Gábor, egykori televíziós személyiség, Pásztó polgármestere javára. A nagy ellenzéki összeborulás a Job­bikban komoly feszültséget okoz. A párt hivatalos álláspontja szerint senkivel nem működnek együtt, és önálló jelöltekkel indulnak az áprilisi választáson. Hétfői, nyilatkozatában ezt képviselte a Jobbik országgyűlési képviselője Dúró Dóra is, aki kizártnak nevezett bármiféle egyez­kedést az MSZP-vel. A szocialisták már nem képviselnek erőt, s mivel könnyen lehet, hogy ki fognak esni a parlament­ből, a rájuk adott szavazatok elvesznek - hangoztatta Dúró Dóra. Közlése sze­rint az LMP-vel is csak a választás után lennének készek tárgyalóasztalhoz ülni. Dúró egyébként komolytalannak nevezte Szél Bernadettéket, mondván: az LMP nem hozta nyilvánosságra mind a 106 egyéni jelöltjét, ami arra utal, hogy a pártnak ez problémát jelent. Másnap azonban Vona Gábor már arról beszélt az ATV-ben, hogy az LMP-vel, a Mo­mentummal, az új politikai formációk­kal nyitottak az együttműködésre. Mindeközben Gyurcsány Ferenc újabb megengedő nyilatkozatot tett a Jobbik irányába. A DK elnöke a Hír TV- nek arról beszélt, hogy egyelőre kizárt­nak tartja a Jobbikkal való együttmű­ködést, de mint fogalmazott, ő is hall­ja azoknak a hangját, akik „már az ör­dögre is szavaznának, hogy ne a Fidesz legyen kormányon”. Együtt a színpadon­­ különös házasságok köttethetnek a következő hetekben­Fotó: Bach Máté Nyilvánosságra hozták a Fidesz-KDNP országos listáját Orbán és Semjén az élen Magyar Idők Hivatalossá vált a Fidesz-KDNP or­szágos választási listája, amelyet Or­bán Viktor vezet, és a négy évvel ez­előttivel megegyezően Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke áll a második helyen, míg Kövér Lász­ló házelnök, a Fidesz választmányi el­nöke a harmadik. A negyedik helyen a legutóbbi tisztújító kongresszuson al­­elnökké választott Novák Katalin csa­ládügyi államtitkár szerepel. A 2014-es listához képest változás, hogy az akkor negyedik Mátrai Márta most a 18. he­lyet kapta. Jelentősen javított pozíció­ján az Emmi minisztere, Balog Zoltán, hiszen négy évvel ezelőtt a 19. helyen volt, míg ezúttal a kilencedik. Németh Szilárd alelnök az 59.-ről a nyolcadik helyre jött fel. A listán az első húsz közé került még Varga Mihály nemzetgazdasági minisz­ter, megtartva 2014-es ötödik helyét, őt követi Gulyás Gergely, a Fidesz frakció­­vezetője, majd Kubatov Gábor alelnök. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a tizedik a listán, utána következik Le­­zsák Sándor, Jakab István, Győrffy Ba­lázs, az agrárgazdasági kamara elnöke, Turi-Kovács Béla és Szatmáry Kristóf. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 23., Kósa Lajos a 24., Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter a 25., Rogán Antal, a Minisz­terelnöki Kabinet Irodát vezető minisz­ter pedig a 26. helyen szerepel. Kövér Lászlónak most is a harmadik hely jutott, mint 2014-ben Fotó Kurucz Árpád 2018. március 1., csütörtök Csökkenőben a kormánypárt népszerűsége Kárpáti András 2017 nyara óta most a legalacsonyabb a Fidesz támogatottsága, miközben az Magyar Szocialista Párt és a Jobbik az elmúlt tíz hónap legjobb eredményét hozza a biztos szavazók körében - ez derül ki a Republikon Intézet közvé­lemény-kutatásából, amelyet tegnap a 24.hu közölt elsőként. Decemberről ja­nuárra négy, majd februárban újabb öt százalékpontot veszítettek a kor­mánypártok. A Fidesz-KDNP jelenleg negyven­­nyolc százalékon áll a biztos szava­zók között - ami egyébként tovább­ra is masszív támogatottságot jelez­­, ám ez a tavaly nyár óta mért legala­csonyabb eredmény a kormánypár­toknál - olvasható a most közzétett adatokban. Ezzel párhuzamosan az ellenzéki pártok - a Momentum és az Együtt kivételével - mindannyian erősödtek a Republikon mérései szerint. Mint ír­ják, a leglátványosabban az MSZP-Pár­beszéd-Liberálisok pártszövetség nö­velte támogatottságát, táboruk jelen­leg 17 százalékon áll, miután január­hoz képest újabb három százalékpont­tal gyarapodott. A Jobbikot egy szá­zalékpontos növekedéssel 19 százalé­kon, az LMP-t és a DK-t pedig a par­lamenti küszöb környékén mérték, de mindkét párt javított egy-egy száza­lékpontot januárhoz képest.

Next