Magyar Idők, 2018. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-01 / 51. szám
www.magyaridok.hu Dömötör Csaba: Az ellenzék a betelepítés pártján áll A kormány nem fújt visszavonulót Brüsszelben erővel vernék keresztül a kötelező betelepítési kvótát, amelyet a magyar kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján ismét hangsúlyozta: a választás tétje, hogy bevándorló ország lesz-e hazánkból. Soros Györgyöt és az általa támogatott szervezeteket továbbra is fenyegetésnek tartja. Nagy Áron Az ellenzéki sajtóban megjelent álhírekkel szemben nem fújt visszavonulót a kormány, a kabinet továbbra is fontosnak tartja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét arra a veszélyre, amit a migráció jelent, akárcsak arra, hogy a tömeges bevándorlást Soros György és hálózata aktívan támogatja - derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának tegnapi sajtótájékoztatóján. Dömötör Csaba hangsúlyozta: semmilyen körülmény nem változott meg, a kormány lépéseit továbbra is hazánk érdekei határozzák meg, márpedig hazánk érdeke az, hogy ne váljon bevándorlóországgá. - Ez csak akkor garantálható, ha április 8-a után ismét nemzeti kormánya lesz Magyarországnak - szögezte le a politikus, majd emlékeztetett arra, hogy az ellenzék különböző módon ugyan, de a migránsok betelepítésének pártjára állt. Volt olyan párt, amelyik azzal, hogy nem szavazta meg az alaptörvény módosítását, míg az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely zuglói polgármester egyenesen meghívta a migránsokat, akiket használaton kívüli középületekben szállásolt volna el - idézte fel a politikus. Az államtitkár beszélt az unió soros elnökségét betöltő Bulgária kötelező betelepítési programról szóló javaslatáról, ami Dömötör Csaba szerint egybecseng a Soros-tervvel, hiszen azt tartalmazza, hogy egy bizonyos létszám fölött külön döntés nélkül, automatikusan elosztanák a migránsokat a tagállamok között. Ez megfosztaná a tagállamokat attól, hogy maguk döntsék el: kit kívánnak beengedni az országukba és kit nem. - Üzenjük mindazoknak, akik ezt a tervet keresztül akarják vinni, hogy erről szó sem lehet - mondta az államtitkár, aztán a belga miniszterelnök korábbi nyilatkozatára utalva megjegyezte: ugyanazok, akik a magyar demokrácia sorsáért aggódnak, az uniós szabályokat és a visegrádi négyek véleményét figyelmen kívül hagyva akarják ránk erőltetni a betelepítési kvótát, ami elfogadhatatlan. A kormány az ENSZ tervezetét is elutasítja, mivel az alapjogi rangra emelné a bevándorlást - tette hozzá. Az államtitkár kitért a Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletére is, amelyben kétmillió forint sérelmi díj megfizetésére kötelezték a Miniszterelnöki Kabinetirodát a Helsinki Bizottság részére a nemzeti konzultáció egyik pontja miatt. Dömötör Csaba ezzel összefüggésben elmondta: a szervezet célja a nemzeti konzultáció kisiklatása volt, vagyis az, hogy a magyarok ne mondhassák el a véleményüket a bevándorlásról. Ezt nem sikerült elérniük, ugyanakkor szerinte az eljárás azt is megmutatta, hogy a Soros György bőkezű támogatását élvező társaság pénzkeresésre is használja a migránsokat. A törvényszék egyébként több ponton elutasította a Helsinki Bizottság kérését, csupán azt állapította meg, hogy a sérelmezett szöveg félreérhető, ítélete pedig nem jogerős. A spekuláns elképzeléseit tükrözi a kötelező kvótáról szóló bolgár javaslat Fotó: Reuters Külföldi érdekcsoportokat szolgálhat Szél Bernadett? Jurák Katalin ■ mmmmmmmmmmmmmm Külföldi érdekkörök befolyása érhető tetten az ellenzéki pártok működésében. Az LMP-t 2010-ben egy amerikai üzletember, Richard Field támogatta néhány millió forinttal, sőt a tengerentúli férfi az Együtt alapításánál is bábáskodott. Az üzletembert az LMP közelébe Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke segítette, az utóbbi szervezetet szintén több tízezer dollárral támogatta az Amerikai Ház Alapítványon keresztül. Richard Field tevékenysége hazai kormányzati körökben is kétségeket ébresztett, sajtóhírek szerint elképzelhetőnek tartották, hogy titkosszolgálati háttérrel gyengíti Magyarország pozícióit. Az LMP-hez közel álló informátorunk szerint a párton belül meglepetést okozott, hogy Szél Bernadett ragaszkodott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsági tagsághoz, hiszen a társelnök, jelenleg frakcióvezető közgazdászként szerzett diplomát, így a foglalkoztatásügy, illetve a családpolitika lett volna az ő szakterülete. Az LMP miniszterelnök-jelöltje azonban a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként sem ismerhette meg például a Paks II beruházás előkészítésének terveit, az orosz partnerrel való tárgyalás részleteit. Az atomerőmű-bővítés harmincéves titkosításáról szóló törvénymódosítás miatt a teljes ellenzék, valamint egy sor civil szervezet tiltakozott. A Transparency International, a TASZ, a K-Monitor, az Energiaklub és az Átlátszó arra kérte a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmányossági vizsgálatot. Ezekről a szervezetekről azóta kiderült, hogy Soros György alapítványa finanszírozza őket. A „zöldek klubja” egyébként Szél Bernadettel szoros kapcsolatot ápolt 2009 óta, amikor az Energia Klub Energiakontroll projektjében - amit a két Soroshoz köthető szervezet, az Open Society Institute Budapest és a CEE Trust for Civil Society anyagi támogatásával valósítottak meg - a politikus még PhD-hallgatóként vett részt. Az LMP amerikaiak által támogatott társelnöke a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként több alkalommal is az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgáló eseti bizottság létrehozására tett javaslatot. BELFÖLD 3 AHELYZET Soros lett Merkel veszte No-go zónák Európában? Ugyan már! - oktatta néhány éve a liberális sajtó a jobboldalt, amikor Szijjártó Péter a BBC műsorában arról beszélt, hogy számos európai város kerületében a rendőrség nem ura a helyzetnek. A magyar külügyminisztert a brit közszolgálati tévé műsorvezetője már adásban leoltotta, hogy márpedig a kontinensen nincsenek nogo zónák, Londonban ilyenről még csak nem is hallottak. Néhány nappal később azután az interneten felbukkant egy archív riportfilm, amelyet épp a BBC készített a brit főváros no-go zónáiról. Azóta elég csak beírni egy videómegosztó oldal keresőjébe a kulcsszót, és számos felvételen látható, hogy integrálódó észak-afrikai bevándorlók buszt gyújtanak fel Párizs külvárosában, vagy éppen földön fekvő rendőrnőt rugdosnak szilveszter éjszakáján. A svéd rendőrök komplett, nőket erőszakoló bandákról számolnak be, Olaszországban nemrég bestiális kegyetlenséggel ölt meg egy fiatal lányt egy illegális nigériai migráns. Az Egyesült Királyságban több száz iszlám bíróság működik illegálisan, Londonban muszlim bandák, úgynevezett saríaőrjáratok vegzálnak fiatal briteket öltözködésük miatt vagy mert söröznek. Münchenben négy méter magas falat kellett emelni a menekülttábor köré, hogy a migránsok ne randalírozzanak a szomszédos lakótelepen. Két éve újévkor a Soros-szótárakkal érkezett muszlimok tömegesen molesztáltak nőket német nagyvárosokban, tavaly év végén pedig rendőrökre támadtak. A német állam sokadszor nem tudta megvédeni állampolgárait, de még saját rendőreit sem. „Wir schaffen das” (Megoldjuk) - ígérte Merkel 2015-ben, miután újabb egymillió migránst szabadított rá országára. Kedden azonban a német kancellár az RTL-nek beismerte - amit a lakosság már rég tudott -, hogy Németországban párhuzamos társadalmak jöttek létre és számos no-go zóna alakult ki. Vagyis nemhogy „nem oldották meg”, hanem katasztrofális helyzetet hoztak létre. Az integráció totális kudarc, sőt, nem érdemes szépíteni: Németország egyes területein anarchia van. Ezeket a helyeket különböző etnikumú maffiák osztották fel egymás között. Németország imázsa többé már nem a tisztaság vagy a precizitás, hanem a fejetlenség és a bűnözés. Merkel beismerése azonban túl késői. A kancellár párhuzamos valóságába évek óta nem szűrődtek be a rossz hírek. Pedig még a vele szimpatizáló sajtó, a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Bild is arról írt már három éve, hogy egyre több a német gettó, egyes városrészekbe német polgárnak nem tanácsos hétvégi pikniket terveznie. Egy 2016-os biztonságpolitikai tanulmány szerint negyven (!) olyan terület van Németországban, ahol a rendőrség még arra is csak katonai légi támogatással lenne hajlandó, hogy óvodásokat kísérjen át a zebrán. Ami Brüszszelnek Molertbeek, az Berlinnek Neukölln, Dortmundnak Nordstadt, Hamburgnak Eidelstedt. A politikai karrierjének végét érő Merkel szájából szinte rettegést keltően hangzik a minap használt „zéró tolerancia” kifejezés, amely a migránsok által elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. Brüsszel is összerezzenhet, miután a németek eurómilliókkal oldanák meg a bevándorlók önkéntes deportálását, még ha ezt ők hivatalosan „hazatelepítésnek” is nevezik. A Willkommenskulturnak vége, innentől Wiedersehenkultur következik, ha a kereszténydemokraták nem akarnak megsemmisülni. Merkel és a CDU ugyanis szembekerült a német néppel. A bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) a tavalyi választás óta növelte népszerűségét, és a szociáldemokratákat megelőzve a második legerősebb párttá vált. Merkel ma már szabadulna a migránsoktól, ezért szívesen adna évente tízezret belőlük például Magyarországnak. A magyarok azonban nem akarnak nogo zónát sem Angyalföldön, sem Újszegeden, sem Pécs-Uránvárosban. SZIKSZAI PÉTER : EZI3EHHHHHBEQ9S3K9 Vircsaft Ember legyen a talpán, aki most, bő hónappal az országgyűlési választások előtt kiigazodik az ellenzéki táboron. Hogy ki kivel és kivel nem, és kivel csak abban az esetben, ha az nem áll össze egy másikkal, aki viszont a harmadikkal szeretne, de csak amennyiben az visszalépteti a jelöltjét az ő javára, de azt is csak abban az esetben, ha... És így tovább. És ez még kacifántosabb lesz, ahogy közeledünk április nyolcadikához. Tegnap például arról jött hír, hogy az MSZP tárgyalni fog a koordinált indulásról az LMP-vel, merthogy Szél Bernadett megkereste a szocikat - s mellesleg borzalmasan mérges, hogy mindez kiszivárgott. Mondjuk, ezen nem is lehet csodálkozni, elvégre korábban az LMP kifejezetten a szocialisták ellenében határozta meg magát. (Talán az alapító okiratba is belekerült ez a passzus.) Pár hete még habzó szájjal le is árulózták a hajdan LMP-s Karácsony Gergelyt, amiért miniszterelnök-jelöltséget vállalt az MSZP-nél. Megjegyzem, már egy Jobbik-LMP légyott sem elképzelhetetlen, erre Vona Gábor pártvezér tett utalást kedden az ATV-ben. ■ Az LMP-vel, a Momentummal, az új politikai formációkkal nyitottak vagyunk az együttműködésre - nyilatkozta az ajatollah, és ez azért volt különösen vicces, mert jobbkeze, Dúró Dóra egy hétfői sajtótájékoztatón még arról szavalt, eszük ágában sincs tárgyalni a „komolytalan”LMP- vel. (A szocikkal meg aztán végképp nem, hisz azok talán be sem jutnak a parlamentbe.) A show-t persze most is Gyurcsány vitte el, aki a korábban az általa nácinak mondott Jobbik kapcsán kijelentette, ha a többi ellenzéki párt megállapodik Vonáékkal, akkor a DK-nak is „gondolkodni kell”. Ez egy végtelenül nehéz, bonyolult erkölcsi-politikai dilemma - sóhajtott gondterhelten Láriferi. Még szerencse, hogy ő az ilyesmiben otthon van... A nagy kérdés: képes-e a kiigazodni a választó ebben a vircsaftban?