Magyar Idők, 2018. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-01 / 51. szám

www.magyaridok.hu ­ Dömötör Csaba: Az ellenzék a betelepítés pártján áll A kormány nem fújt visszavonulót Brüsszelben erővel vernék keresztül a kötelező betelepítési kvótát, amelyet a magyar kormány minden eszközzel igyekszik megakadá­lyozni. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti ál­lamtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján ismét hangsúlyozta: a válasz­tás tétje, hogy bevándorló ország lesz-e hazánkból. Soros Györgyöt és az általa támogatott szervezeteket továbbra is fenyegetésnek tartja. Nagy Áron Az ellenzéki sajtóban megjelent álhí­rekkel szemben nem fújt visszavonulót a kormány, a kabinet továbbra is fon­tosnak tartja, hogy felhívja a közvéle­mény figyelmét arra a veszélyre, amit a migráció jelent, akárcsak arra, hogy a tömeges bevándorlást Soros György és hálózata aktívan támogatja - de­rült ki a Miniszterelnöki Kabinetiro­da parlamenti államtitkárának tegna­pi sajtótájékoztatóján. Dömötör Csaba hangsúlyozta: semmilyen körülmény nem változott meg, a kormány lépése­it továbbra is hazánk érdekei határoz­zák meg, márpedig hazánk érdeke az, hogy ne váljon bevándorlóországgá. - Ez csak akkor garantálható, ha április 8-a után ismét nemzeti kormánya lesz Magyarországnak - szögezte le a po­litikus, majd emlékeztetett arra, hogy az ellenzék különböző módon ugyan, de a migránsok betelepítésének párt­jára állt. Volt olyan párt, amelyik az­zal, hogy nem szavazta meg­ az alap­törvény módosítását, míg az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-je­löltje, Karácsony Gergely zuglói polgár­­mester egyenesen meghívta a migrán­­sokat, akiket használaton kívüli köz­épületekben szállásolt volna el - idéz­te fel a politikus. Az államtitkár beszélt az unió soros elnökségét betöltő Bulgária kötelező betelepítési programról szóló javasla­táról, ami Dömötör Csaba szerint egy­becseng a Soros-tervvel, hiszen azt tar­talmazza, hogy egy bizonyos létszám fölött külön döntés nélkül, automati­kusan elosztanák a migránsokat a tag­államok között. Ez megfosztaná a tag­államokat attól, hogy maguk döntsék el: kit kívánnak beengedni az orszá­gukba és kit nem. - Üzenjük mind­azoknak, akik ezt a tervet keresztül akarják vinni, hogy erről szó sem lehet - mondta az államtitkár, aztán a belga miniszterelnök korábbi nyilatkozatára utalva megjegyezte: ugyanazok, akik a magyar demokrácia sorsáért aggód­nak, az uniós szabályokat és a visegrá­di négyek véleményét figyelmen kívül hagyva akarják ránk erőltetni a bete­lepítési kvótát, ami elfogadhatatlan. A kormány az ENSZ tervezetét is eluta­sítja, mivel az alapjogi rangra emelné a bevándorlást - tette hozzá. Az államtitkár kitért a Fővárosi Tör­vényszék tegnapi ítéletére is, amelyben kétmillió forint sérelmi díj megfizeté­sére kötelezték a Miniszterelnöki Ka­binetirodát a Helsinki Bizottság részé­re a nemzeti konzultáció egyik pont­ja miatt. Dömötör Csaba ezzel össze­függésben elmondta: a szervezet cél­ja a nemzeti konzultáció kisiklatása volt, vagyis az, hogy a magyarok ne mondhassák el a véleményüket a be­vándorlásról. Ezt nem sikerült elérni­ük, ugyanakkor szerinte az eljárás azt is megmutatta, hogy a Soros György bőkezű támogatását élvező társaság pénzkeresésre is használja a migrán­sokat. A törvényszék egyébként több ponton elutasította a Helsinki Bizott­ság kérését, csupán azt állapította meg, hogy a sérelmezett szöveg félreérhe­tő, ítélete pedig nem jogerős. A spekuláns elképzeléseit tükrözi a kötelező kvótáról szóló bolgár javaslat Fotó: Reuters Külföldi érdekcsoportokat szolgálhat Szél Bernadett? Jurák Katalin ■ mmmmmmmmmmmmmm Külföldi érdekkörök befolyása érhető tetten az ellenzéki pártok működésé­ben. Az LMP-t 2010-ben egy amerikai üzletember, Richard Field támogatta néhány millió forinttal, sőt a tenge­rentúli férfi az Együtt alapításánál is bábáskodott. Az üzletembert az LMP közelébe Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke se­gítette, az utóbbi szervezetet szintén több tízezer dollárral támogatta az Amerikai Ház Alapítványon keresz­tül. Richard Field tevékenysége hazai kormányzati körökben is kétségeket ébresztett, sajtóhírek szerint elképzel­hetőnek tartották, hogy titkosszolgá­lati háttérrel gyengíti Magyarország pozícióit. Az LMP-hez közel álló in­formátorunk szerint a párton belül meglepetést okozott, hogy Szél Ber­nadett ragaszkodott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsági tagság­hoz, hiszen a társelnök, jelenleg frak­cióvezető közgazdászként szerzett dip­lomát, így a foglalkoztatásügy, illetve a családpolitika lett volna az ő szak­területe. Az LMP miniszterelnök-je­löltje azonban a nemzetbiztonsági bi­zottság tagjaként sem ismerhette meg például a Paks II beruházás előkészí­tésének terveit, az orosz partnerrel való tárgyalás részleteit. Az atomerő­mű-bővítés harmincéves titkosításáról szóló törvénymódosítás miatt a teljes ellenzék, valamint egy sor civil szer­vezet tiltakozott. A Transparency In­ternational, a TASZ, a K-Monitor, az Energiaklub és az Átlátszó arra kér­te a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmányossági vizsgálatot. Ezekről a szervezetekről azóta kiderült, hogy Soros György alapítványa finanszí­rozza őket. A „zöldek klubja” egyéb­ként Szél Bernadettel szoros kapcsola­tot ápolt 2009 óta, amikor az Energia Klub Energiakontroll projektjében - amit a két Soroshoz köthető szerve­zet, az Open Society Institute Buda­pest és a CEE Trust for Civil Society anyagi támogatásával valósítottak meg - a politikus még PhD-hallgatóként vett részt. Az LMP amerikaiak által támogatott társelnöke a nemzetbiz­tonsági bizottság tagjaként több al­kalommal is az orosz befolyásszer­zés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgáló eseti bizottság létrehozásá­ra tett javaslatot. BELFÖLD 3 ­AHELYZET Soros lett Merkel veszte No-go zónák Európában? Ugyan már! - oktatta néhány éve a liberális sajtó a jobboldalt, amikor Szijjártó Péter a BBC műsorában arról beszélt, hogy számos európai város kerületében a rendőrség nem ura a helyzet­nek. A magyar külügyminisztert a brit közszolgálati tévé műsorvezető­je már adásban leoltotta, hogy márpedig a kontinensen nincsenek no­­go zónák, Londonban ilyenről még csak nem is hallottak. Néhány nap­pal később azután az interneten felbukkant egy archív riportfilm, ame­lyet épp a BBC készített a brit főváros no-go zónáiról. Azóta elég csak beírni egy videómegosztó oldal keresőjébe a kulcsszót, és számos felvé­telen látható, hogy integrálódó észak-afrikai bevándorlók buszt gyújta­nak fel Párizs külvárosában, vagy éppen földön fekvő rendőrnőt rugdos­nak szilveszter éjszakáján. A svéd rendőrök komplett, nőket erőszakoló bandákról számolnak be, Olaszországban nemrég bestiális kegyetlen­séggel ölt meg egy fiatal lányt egy illegális nigériai migráns. Az Egyesült Királyságban több száz iszlám bíróság működik illegálisan, Londonban muszlim bandák, úgynevezett saríaőrjáratok vegzálnak fiatal briteket öl­tözködésük miatt vagy mert söröznek. Münchenben négy méter magas falat kellett emelni a menekülttábor köré, hogy a migránsok ne randalí­rozzanak a szomszédos lakótelepen. Két éve újévkor a Soros-szótárakkal érkezett muszlimok tömegesen molesztáltak nőket német nagyvárosok­ban, tavaly év végén pedig rendőrökre támadtak. A német állam sokad­szor nem tudta megvédeni állampolgárait, de még saját rendőreit sem. „Wir schaffen das” (Megoldjuk) - ígérte Merkel 2015-ben, miután újabb egymillió migránst szabadított rá országára. Kedden azonban a német kancellár az RTL-nek beismerte - amit a lakosság már rég tu­dott -, hogy Németországban párhuzamos társadalmak jöttek létre és számos no-go zóna alakult ki. Vagyis nemhogy „nem oldották meg”, hanem katasztrofális helyzetet hoztak létre. Az integráció totális ku­darc, sőt, nem érdemes szépíteni: Németország egyes területein anar­chia van. Ezeket a helyeket különböző etnikumú maffiák osztották fel egymás között. Németország imázsa többé már nem a tisztaság vagy a precizitás, hanem a fejetlenség és a bűnözés. Merkel beismerése azonban túl késői. A kancellár párhuzamos való­ságába évek óta nem szűrődtek be a rossz hírek. Pedig még a vele szim­patizáló sajtó, a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Bild is arról írt már három éve, hogy egyre több a német gettó, egyes városrészekbe né­met polgárnak nem tanácsos hétvégi pikniket terveznie. Egy 2016-os biztonságpolitikai tanulmány szerint negyven (!) olyan terület van Né­metországban, ahol a rendőrség még arra is csak katonai légi támoga­tással lenne hajlandó, hogy óvodásokat kísérjen át a zebrán. Ami Brüsz­­szelnek Molertbeek, az Berlinnek Neukölln, Dortmundnak Nordstadt, Hamburgnak Eidelstedt. A politikai karrierjének végét érő Merkel szá­jából szinte rettegést keltően hangzik a minap használt „zéró toleran­cia” kifejezés, amely a migránsok által elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. Brüsszel is összerezzenhet, miután a németek eurómilli­­ókkal oldanák meg a bevándorlók önkéntes deportálását, még ha ezt ők hivatalosan „hazatelepítésnek” is nevezik. A Willkommenskulturnak vége, innentől Wiedersehenkultur következik, ha a kereszténydemok­raták nem akarnak megsemmisülni. Merkel és a CDU ugyanis szembe­került a német néppel. A bevándorlásellenes Alternative für Deutsch­land (AfD) a tavalyi választás óta növelte népszerűségét, és a szociál­demokratákat megelőzve a második legerősebb párttá vált. Merkel ma már szabadulna a migránsoktól, ezért szívesen adna évente tízezret be­lőlük például Magyarországnak. A magyarok azonban nem akarnak no­­go zónát sem Angyalföldön, sem Újszegeden, sem Pécs-Uránvárosban. SZIKSZAI PÉTER : EZI3EHHHHHBEQ9S3K9 Vircsaft Ember legyen a talpán, aki most, bő hónappal az országgyűlési választá­sok előtt kiigazodik az ellenzéki táboron. Hogy ki kivel és kivel nem, és ki­vel csak abban az esetben, ha az nem áll össze egy másikkal, aki viszont a harmadikkal szeretne, de csak amennyiben az visszalépteti a jelöltjét az ő javára, de azt is csak abban az esetben, ha... És így tovább. És ez még kacifántosabb lesz, ahogy közeledünk április nyolcadikához. Tegnap például arról jött hír, hogy az MSZP tárgyalni fog a koordinált indulásról az LMP-vel, merthogy Szél Bernadett megkereste a szocikat - s mellesleg borzalmasan mérges, hogy mindez kiszivárgott. Mondjuk, ezen nem is lehet csodálkozni, elvégre korábban az LMP kifejezetten a szocialisták ellenében határozta meg magát. (Talán az alapító okiratba is belekerült ez a passzus.) Pár hete még habzó szájjal le is árulózták a hajdan LMP-s Karácsony Gergelyt, amiért miniszterelnök-jelöltséget vál­lalt az MSZP-nél. Megjegyzem, már egy Jobbik-LMP légyott sem elkép­zelhetetlen, erre Vona Gábor pártvezér tett utalást kedden az ATV-ben. ■­­ Az LMP-vel, a Momentummal, az új politikai formációkkal nyitottak vagyunk az együttműködésre - nyilatkozta az ajatollah, és ez azért volt különösen vicces, mert jobbkeze, Dúró Dóra egy hétfői sajtótájékoztatón még arról szavalt, eszük ágában sincs tárgyalni a „komolytalan”LMP- vel. (A szocikkal meg aztán végképp nem, hisz azok talán be sem jutnak a parlamentbe.) A show-t persze most is Gyurcsány vitte el, aki a korábban az általa nácinak mondott Jobbik kapcsán kijelentette, ha a többi ellenzé­ki párt megállapodik Vonáékkal, akkor a DK-nak is „gondolkodni kell”.­­ Ez egy végtelenül nehéz, bonyolult erkölcsi-politikai dilemma - sóhajtott gondterhelten Láriferi. Még szerencse, hogy ő az ilyesmiben otthon van... A nagy kérdés: képes-e a kiigazodni a választó ebben a vircsaftban?

Next