Magyar Idők, 2018. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-02 / 100. szám
www.magyaridok.hu Brüsszel rendeleti úton visszatartaná a kifizetéseket Pénzügyi terrorral készülnek ellenünk Hiányoznak a jogi alapok ahhoz, hogy az Európai Bizottság rendeletben visszatarthassa az uniós kifizetéseket jogállami hiányosságokra hivatkozva. A Financial Timesban megszellőztetett eljárás bevezetéséhez egyhangú tagállami szerződésmódosítás kellene. A bizottság célja egyértelmű: megleckéztetni a vonakodó kelet-európai országokat. De a tagállamok nem akarnak politikai fegyvert adni a brüsszeli bürokraták kezébe. Baranyai Gábor - Azt, hogy az Európai Bizottság (EB) rendeletben kösse össze a kifizetéseket a jogállamisági kritériumokkal, jelenleg nem lehet jogszerűen kivitelezni, mert vagy az Európai Unió (EU) alapszerződését, vagy az EU működéséről szóló szerződést (EUMSz) kellene hozzá módosítani - mondta el a Magyar Időknek Kovács István. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója hozzátette: az alapszerződés-módosítás a legbonyolultabb, mert azt mindenkinek meg kell szavaznia, és az egyes tagállamokban a hazai joggal összhangban is ratifikálni kell; ez van, ahol parlamenti jóváhagyást, van, ahol népszavazást jelent. Az EUMSz módosítása pedig szintén egyhangú döntést igényel a tagállamok részéről. Kovács István úgy látja: a szándék adott az Európai Bizottság részéről, hogy megleckéztessék Magyarországot és Lengyelországot, illetve a V4-eket, azonban ez a tagállamokról nem mondható el, mivel a mindenkori EB bármikor politikai fegyverként használhatná fel ezt ellenük. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint ez a „költségvetési terror” új elem az Európai Unióban. Az alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna tegnapi műsorában az uniós költségvetési források esetleges megkurtítása kapcsán azt mondta: a kohéziós alap átszabásáról már korábban is jelentek meg információk. A szakértő azt tekinti irányadónak, hogy a hatályos jogszabály szerint az Európai Tanács a legalább öt évre szóló költségvetési keretről egyhangúlag határoz. - Mindez azt jelenti, hogy egyetlen vétó is meg tud akadályozni bármilyen bizottsági előirányzatot - hívta fel a figyelmet. A Financial Times arról írt hétfőn, hogy az EB rendeletben szabályozná a kifizetéseket. A cikk szerint a tagországok a jövőben minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a támogatások kifizetését, ha azt vélelmezik egyes tagállamok esetében, hogy azok az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A brit üzleti napilap szerint a következő, 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet alapján anélkül függeszthetnék fel a kifizetéseket, hogy a támogatások végső kedvezményezettjei károkat szenvednének. Az újságtól névtelenséget kérő illetékesek szerint az érintett tagállamok ugyanis ebben az esetben sem mentesülnének befizetési kötelezettségeik alól, ami biztosítaná, hogy az agrártámogatások és a már megkezdett beruházások ne álljanak le. A cikk szerint az uniós alapszerződés 322. cikkére hivatkoznának az új jogszabály megalkotása során, így nem lenne szükség egyhangú döntésre. Juncker és Mogherini a plenáris ülésen megleckéztetnék hazánkat Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger Az unió jövőjéről egyeztetnek a néppártiak Orbán Viktor ma európai szövetségeseivel tárgyalhat Baranyai Manfred Weber európai néppárti (EPP) frakcióvezető márciusi budapesti látogatását viszonozza szerdán Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, aki az új nemzeti kormány céljairól, a következő évek feladatairól tájékoztatja a Fidesz európai pártcsaládjának vezetőit, és aktuális uniós kérdésekről is tárgyalnak - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Manfred Weber a magyarországi parlamenti választási kampány idején járt Budapesten, ahol tárgyalt Orbán Viktorral, és a pártcsalád támogatásáról biztosította őt. A látogatást viszonzó brüsszeli tanácskozáson Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzéséről, a határok és az európai emberek megvédéséről lesz szó, amely célokhoz a magyar emberek nagy többsége adott erős felhatalmazást - közölte Havasi Bertalan. Orbán Viktor a magyar gazdaság versenyképességének további erősítéséről, a teljes foglalkoztatottság megteremtéséről, a gyermekvállalás támogatásáról is tájékoztatja majd európai szövetségeseit. - A megbeszélésen szóba kerülnek az Európa előtt álló legfontosabb kihívások, így az EU kereskedelempolitikája, migrációs és menekültpolitikája, valamint az unió 2020 utáni költségvetése is - nyilatkozta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Havasi Bertalan tájékoztatása egyben cáfolta azokat a napokban megjelent híreket, amelyek szerint Orbán Viktort rapportra hívták Brüsszelbe. A német konzervatív napilap, a Die Welt a liberális hetilap, a Der Spiegel értesüléseire hivatkozva azt írta, hogy Joseph Daul, az EPP elnöke és Manfred Weber frakcióvezető rapporta hívja a negyedik kormányzati ciklusára készülő Orbán Viktort. A lap szerint azt szeretnék megtudni a frissen újraválasztott magyar kormányfőtől, hogy folytatni kívánja-e Magyarország átalakítását illiberális demokráciává. - Vannak korlátok, amiket neki is tiszteletben kell tartania. És ezt világossá akarjuk tenni a számára - idézi a Die Welt Manfred Webert. Az újság úgy fogalmaz: az Európai Néppárt aggódik, hogy a Fidesz április eleji győzelme bebetonozza az illiberális demokráciát, amit autoriter kormányzás és erős állam jellemez. A háború bűvölete Általános tévhit, hogy az emberek békére vágynak. Persze az az ember, aki az utcán sétál, iskolába jár a gyereke vagy tervezi a nyaralását, nyilván nem szeretné, ha bombáznák a lakónegyedet, de ha egymás mellé tesszük a világpolitikai eseményeket, teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon komoly érdekek fűződnek a háború fenntartásához. Nevezzük akár világháborúnak, bármennyire is idejétmúlt a megfogalmazás. A Közel-Keleten voltaképp világháború zajlik, és teljesen esélytelen, hogy mostanában befejeződjön. Az izraeli kormányfő újfent előrukkolt egy bombasztikusnak szánt leleplezéssel, mondván, Irán hazudott, és igenis nukleáris fegyvert akar vagy akart kifejleszteni. Hogy Benjamin Netanjahu meggyőzze tárgyalópartnereit és szövetségeseit az iráni veszélyről, tartott egy nagy előadást, rávilágítva az iszlám köztársaság ördögi terveire. Erre persze Teherán visszautasította a feltételezéseket, elemzők kicsi darabokra cincálták az állításokat, de voltaképp teljesen mindegy, hogy Netanjahunak igaza van-e vagy sem. Mert a törekvés a konfliktus felé megvan, s mindig meg is volt. Szaúd-Arábia az új, nagyon aktív koronaherceg vezetésével felhagyott a régi, csendes diplomáciával, és teljes erőből politizál, a palesztinokra is rámordul, az izraelieket se utasítja el, miközben Moszkva soha ilyen látványosan nem vett részt a világ legvéresebb sivatagjának homokszitálásában. A világ első számú ura és parancsolója, Donald Trump amerikai elnök pedig május 12-ig vár, hogy eldöntse, újratárgyalják-e az iráni atommegállapodást vagy sem. Szíriában ismeretlen egyenruhás, meglepően modern fegyverekkel harcoló alakulatok jelennek meg egy-egy városban, ismeretlen eredetű precíziós bombák csapódnak ismeretlen kézen levő raktárakba, amely akkorát robban, hogy a Richter-skálán is mérni lehet. Fontos leszögezni, hogy nem szabad igazságot vagy erkölcsöt keresni a felvázolt helyzetben. A kimondott cél mindig a béke, a nyugalom, a fejlődés biztosítása, amelynek érdekében cafatokra kell bombázni ezt meg azt, amelyért valaki más a felelős. Mondjuk a legendás Iszlám Állam, amelyre lehet hivatkozni, s az ellene való harc nevében odapörkölni a valódi ellenségnek. Minden ország igyekszik bebiztosítani saját magát, a határt pedig kicsit távolabb helyezni a saját földjétől, mert minél messzebb dörögnek a fegyverek, annál kevésbé valószínű, hogy igazi károk keletkeznek az országban. így vannak ezzel az amerikaiak, az oroszok, az irániak, az izraeliek, a franciák, a britek, a szaúdiak, s ezek az érdekek óhatatlanul valahol össze fognak ütközni. Ezt nevezzük jelenleg Szíriának. ...... A világ pedig nem fog megállni, egy nap is rendkívül hosszú idő. Múlt pénteken még élőben közvetítette A nemzetközi sajtó a két koreai vezető kézfogós sétálgatását, hogy a hét végére kishírré váljon a kikiáltott „áttörés”. Az a kérdés, kinek az érdeke fenntartani a konfliktust, és ki tudja a saját ügyét a sajtóba bejuttatni. Korea mindig izgalmas lesz, de sokkal kevésbé lényeges a nyugati világ számára, mint a Közel-Kelet. Ez utóbbi a szövetségi rendszer miatt minket, magyarokat is érint, még ha nem is mi mozgatjuk a szálakat. De a háború tovább fog folyni, újabb megdöbbentő információkról fog beszámolni ennek vagy annak a hatalomnak a vezetője, egyszerűen azért, hogy igazolja a katonai lépések jogosságát, igazságosságát, elkerülhetetlenségét. Bizony, új műsorhoz új férfi kell, ezt ők sosem felejtik el. Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet. SITKEI LEVENTE Nemzeti szósz Bár hivatalosan még föl sem állt az új Orbán-kormány, a túloldal máris kóstolgatni kezdte a leendő tárcavezetőket. A magát valami okból mértékadónak tartó Népszava szerzője, N. Kósa Judit például az Emberi Erőforrások Minisztériumának leendő első emberével, Kásler Miklóssal nincs kibékülve. „Az eddigiekhez képest csak annyi változik, hogy a tárca élén nem egy jámbor akadémikus vagy egy túlmozgásos pap fog állni, hanem egy gyakorló orvos - összegez a szigorú szerző, majd az oktatáspolitikára szűkítve hozzáteszi - (...) mostantól egy történelmi fantazmagóriákra felettébb nyitott onkológus fogja megszabni, milyen legyen a magyar iskola.” (Nekem kicsit vicces, hogy egy Széchenyi-díjas orvosprofesszor nézeteit éppen egy olyan betűvető minősíti „történelmi fantazmagóriának”, aki korábban a marxizmus nagyszerűségét terjesztő Népszabadságnál hirdette az igét.) Hogy teljesen képben legyünk, Judit asszony még azt is hozzáteszi, hogy Kásler Miklós ötletei „a társadalomtudományok még sűrűbb nemzeti szósszal való leöntését célozzák.” (A „nemzeti szószos”szöveget nagyon díjazzák a lap törzskommentelői, élükön a trágár Czippel Ferenccel.) A kollegina nem sokat lacafacázik, amikor kimondja a frankót: arról van szó, hogy Orbán Viktor képtelen XXI. századi szellemben gondolkodni az iskolaügyről. Ilyen egyszerű. Hogy milyen is az az áhított, XXI századi szellem, arra nézve sajnos nem kapunk kapaszkodót. Talán nem sokat tévedek, ha feltételezem, hogy a szerző világnézete egybeeshet a kedves mamáéval (Kósáné Kovács Magda, a hajdani Horn-kormány minisztere) - márpedig akkor máris rákérdezek az „ideális”, XXI. századi kultuszminiszter-típusra, csak nem az ekkortájt miniszterkedő SZDSZ-es Magyar Bálint az? (Történelemérettségi eltörlése: 1-es szülő, 2-es szülő - megvan?) Esetleg a drogokkal házaló, szintén SZDSZ-es Fodor Gábor? Efféle karakter kellene a kultúra élére, nem egy nemzeti szószos professzor, aki ráadásul még Széchenyi-díjas is. BELFÖLD 3 [1] A HELYZET