Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
2018-06-02 / 126. szám
2 BELFÖLD Önkéntesek segítik Afrikából Európába özönleni migránsok millióit Az NGO-kat nem érdekli a nemzetközi szabályozás Európa-szerte problémát okoznak a menekültek segítésére érkező nemzetközi aktivisták önkéntes akciói. Az NGO-k ellenőrzésére egyre több szabályt vezettek be a kormányok, de az aktivisták így is sokszor összetűzésbe kerülnek a hatóságokkal. Magyar Idők Senki nem kérte fel őket, mégis évek óta rendületlenül segítik a migránsok Európába való érkezését azok a nem állami szervezetek, amelyek többségét Soros György finanszírozza. Lapunk összeállításából kiderül, hogyan is próbálják meg az NGO-k Európa számos országában segíteni a tömeges bevándorlást. OLASZORSZÁG Olaszországban már az idei választásokat megelőzően is tartottak a kormányzat kudarcától, ugyanis a római vezetés jó ideig nem tudott mit kezdeni a migránsokat tömegesen az olasz partokra szállító civil szervezetekkel. Tavaly nyáron a bevándorlók negyven százaléka nem kormányzati szervezetek segítségével kötött ki Itáliában. A botrányt Carmelo Zuccaro szicíliai ügyész robbantotta ki tavaly májusban, amikor azt állította: bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy egyes NGO-k érdekeltek a menekültbizniszben, ezért segítik az embercsempészek munkáját, és líbiai vizeken veszik fedélzetükre a migránsokat. Vannak olyan civil szervezetek, amelyek más célokkal működnek, például az olasz gazdaságot akarják bedönteni - hangoztatta Zuccaro egy tavalyi televízióinterjúban. A római kormány végül magatartási kódexet hozott létre az NGO-k ellenőrzésére, megkezdte azok pénzügyi átvilágítását, a csendőrség pedig már tavaly augusztustól átfogó ellenőrzést végzett az olasz kikötőkbe érkező hajóikon. Árulkodó, hogy több civil csoportosulás sem csatlakozott a kódexhez, köztük a Soros György érdekeltségébe tartozó Orvosok Határok Nélkül szervezet. Sajtóforrások szerint a világ egyik legnagyobb nemzetközi segélyszervezetének olaszországi munkatársai kifogásolták, hogy az új szabályok értelmében egy a mentést ellenőrző olasz rendőrnek is a fe•• • T Rihe-nfedélzeten kell tartózkodnia. NÉMETORSZÁG Amikor Angela Merkel kancellár híres „wir schaffen das” mondatával megnyitotta Németország és a kontinens határait a menekülttömeg előtt, a bevándorlók nem csupán a hatóságok segítségével jutottak el Nyugat-Európába. Emlékezetes, hogy 2015 őszén az Ausztriából Bajorországba vágyó idegeneket megannyi civil „taxiztatta”. A Peng Collective nevű szerveződés egy online, Fluchthilfe nevű kezdeményezést is indított, amelynek lényege, hogy arra buzdítsák a civileket: minél több menekültet vegyenek fel útközben, és juttassák őket a célállomásukra. Mindamellett, hogy máig működő weboldalukon legitimnek vallják a kezdeményezést, leírásukban az is szerepel: a szervezet számára a migránsoknak nyújtott segítség nemcsak gesztus, hanem politikai állásfoglalás a határellenőrzés nélküli, szabad mozgás mellett. 2015 őszén, a határőrizet részleges visszaállítása után a bajor rendőrök több száz civilt vettek őrizetbe a menekültek jogszerűtlen szállítása miatt. LENGYELORSZÁG Lengyelország tavaly döntött az országban működő civil szervezetek központosított finanszírozásáról, így ezentúl egy kormányzati hivatal felügyeli az NGO-khoz áramló pénzeket. A lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt azzal indokolta a döntést, hogy átláthatóbb és hatékonyabb finanszírozásra van szükség, és egyúttal 22 millió euróra (mintegy negyven százalékkal) növelte a civileknek juttatott támogatást. A varsói kormány keményvonalas menekültpolitikája miatt a migránsokat segítő NGO-k - amelyeket zlotymilliókkal támogat a spekuláns - elsőként mentek neki a reformnak, és a civil szféra manipulációjával vádolták az ország vezetését. GÖRÖGORSZÁG A migrációs válságnak talán leginkább kitett országként a görögöknél komoly társadalmi problémává vált a menekültválság kezelése. A migráció 2015-ben kezdődött felerősödését követően számos nemzetközi szervezet érkezett a görög partokra, illetve szigetekre, hogy segítsék a vízi útvonalon érkező migránsok életének megmentését. A szigeteken ez komoly káoszt okozott: a tudósítások a koordináció hiányáról, az aktivisták önkéntes akcióiról és a menedzselés nehézségeiről szóltak. Görögország 2016 februárjában vezetett be egy új szabályozást, mely szerint komolyabban ellenőrzik az országban tevékenykedő humanitárius szervezeteket. Amennyiben az aktivisták és az NGO-k nem regisztrálnak, nem szerzik meg a megfelelő engedélyeket, komoly büntetésekkel számolhatnak. Mióta életbe lépett a szabályozás, több nemzetközi aktivista került bíróság elé embercsempészet és bűnszervezetek segítésének vádjával. Januárban nagy médianyilvánosság mellett végül felmentettek három spanyol tűzoltót és két dán aktivistát, akik eredetileg 15 év börtönbüntetéssel néztek szembe. A Görögországban tevékenykedő humanitárius szervezetek többször jelezték, hogy a rendőrség házkutatást tartott náluk, és szóban is fenyegette őket a szabályok áthágásának következményeivel. SPANYOLORSZÁG Spanyolországban is jogi kérdéseket vetett fel a vízen érkező migránsokat mentő aktivisták tevékenysége. A spanyol, majd a marokkói bíróság elé kellett állni idén annak az aktivista újságírónőnek, aki a Walking Borders nevű szervezet élén a Földközi-tengeren segítette a lélekvesztők utasainak megmentését. Helena Moreno tevékenysége erősen vitatott, a spanyolok körében petíció indult a felmentése érdekében. Az országban ismertté vált az a vízimentő férfi, Oscar Camps, aki egy adományozott luxusjachttal, az Astrallal járja a Földközi-tengert, és már több mint 15 ezer embert kimentett. Camps Olaszországban nézett szembe pénzbírsággal, amiért a nemzetközi vizeken felvett menekülteket az olasz partokra szállította, ahelyett, hogy a líbiai parti őrségre hagyta volna a visszatoloncolást. Spanyolországban egyébként a kormányválság és Katalónia függetlenedése kapcsán a menekültkérdés jelenleg kissé háttérbe szorult, annak ellenére, hogy tavaly több mint 21 ezer illegális menedékkérő érkezett, és idén 40 százalékkal több migránst várnak. A nemzetközi szervezetek rendszeresen elítélik a menekülttáborokban uralkodó helyzetet, mivel az állam nem bánik kesztyűs kézzel a bevándorlókkal. A hatóságokkal rendszeresen összetűzésbe kerülnek az emberjogi aktivisták Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson Soros zsoldjában áll az LMP Az LMP tegnap közölte: jelen állapotában elfogadhatatlannak tartja a Stop, Soros! törvénycsomagot és az alaptörvény módosítására vonatkozó, az Országgyűlés előtt lévő javaslatot. A Fidesz-frakció a reagálásában azt írta, „a Szél Bernadett vezette LMP megint bebizonyítja, hogy Soros zsoldjában áll. Korábban sem támogatták az országot védő alkotmánymódosítást, és támadtak minden bevándorlásellenes intézkedést.” (MTI) A magyarok biztonsága a legfontosabb A kormány a magyar emberek biztonságának megvédését tekinti a legfontosabb feladatának, hiszen a választásokon erre kapott kötelezettséget és felhatalmazást - mondta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdeke a migráció megállítása, ezért következményekkel kell számolnia annak, aki ez ellen dolgozik. (MTI) 2018. június 2., szombat Ha most lenne a választás, az MSZP-Párbeszéd nem kerülne be a parlamentbe Növelték előnyüket a kormánypártok A Fidesz-KDNP-pártszövetség a kormányalakítás után is meg tudta őrizni vezető szerepét, sőt növelni is tudta támogatottságát - derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Időknek készített kutatásából. A parlamentbe bejutott ellenzéki pártok összességében gyengültek május végére. Kiss Adorján Egy most vasárnap esedékes választáson a kormánypártok a biztos szavazók körében ötvennégy százalékot szereznének, ez két százalékkal több, mint a májusi arány. Számszerűsítve az adatokat: a konzervatív erők tábora közel négyszázezer választópolgárral bővült. Mint ismert, az április nyolcadikai választáson hozzávetőlegesen 2,6 millióan szavaztak a pártszövetségre, így kétharmados felhatalmazást kaptak a kormányalakításra. A Nézőpont kutatásai alapján májusban már hárommillióan szavaznának bizalmat Orbán Viktoréknak. Összességében a Fidesz-KDNP-re - a teljes lakosság körében negyvenkét százalékpontos népszerűségnek örvendenek - tehát többen szavaznának most, mint az összes ellenzéki pártra együttvéve. Az ellenzék nem tudott politikai előnyt kovácsolni sem a választás, sem a kormányalakítás után. A Jobbik ugyan megmaradt a második legnagyobb erőnek, de támogatottságát egyáltalán nem tudta növelni. A szavazatukat biztosra ígérők közül ugyanúgy tizenkilenc százalékuk szavazna rájuk, mint a választások után. A teljes felnőtt lakosság mindössze tizenegy százaléka szimpatizál az egykori radikális párttal. A balliberális pártok a választási vereségük után jelentős számú szavazót is vesztettek. A Nézőpont felmérése arról tanúskodik, hogy egy most vasárnapi választáson az MSZP-Párbeszéd nem kerülne be a törvényhozásba. Az LMP a párton belüli feszültségek ellenére nem vesztett a szavazótáborából: ugyanúgy hat százalékot szerezne, mint egy hónappal ezelőtt. A Gyurcsány Ferenc vezette, a határon túli magyarok elleni kirohanásairól is ismert párt legvalószínűbb listás eredménye öt százalék lenne egy most vasárnapi választáson, így éppen meglenne a parlamenti bejutáshoz szükséges szavazatarány. A törvényhozásba be nem került pártok közül összesen kettőt lehet még mérni: egyik az olimpiaellenes kampányával ismertséget szerző Momentum mozgalom, a másik pedig a viccpártként aposztrofált Kétfarkú Kutya párt. Míg előbbi négy százalékkal kalkulálhatna, addig utóbbi csupán kettővel egy választáson. A teljes lakosság körében elenyésző a támogatottságuk, Fekete-Győr Andrásékat a magyarok két százaléka támogatja, a kétfarkúakat pedig egy. A PÁRTOK TÁMOGATOTTSÁGA Grafika: Magyar idők Forrás: Nézőpont Intézet