Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

2018-06-02 / 126. szám

­­ 2 BELFÖLD Önkéntesek segítik Afrikából Európába özönleni migránsok millióit Az NGO-kat nem érdekli a nemzetközi szabályozás Európa-szerte problémát okoz­nak a menekültek segítésére ér­kező nemzetközi aktivisták ön­kéntes akciói. Az NGO-k ellenőr­zésére egyre több szabályt vezet­tek be a kormányok, de az akti­visták így is sokszor összetűzés­be kerülnek a hatóságokkal. Magyar Idők Senki nem kérte fel őket, mégis évek óta rendületlenül segítik a migránsok Európába való érkezését azok a nem állami szervezetek, amelyek többsé­gét Soros György finanszírozza. La­punk összeállításából kiderül, hogyan is próbálják meg az NGO-k Európa számos országában segíteni a töme­ges bevándorlást. OLASZORSZÁG Olaszországban már az idei választá­sokat megelőzően is tartottak a kor­mányzat kudarcától, ugyanis a római vezetés jó ideig nem tudott mit kezde­ni a migránsokat tömegesen az olasz partokra szállító civil szervezetekkel. Tavaly nyáron a bevándorlók negyven százaléka nem kormányzati szervezetek segítségével kötött ki Itáliában. A bot­rányt Carmelo Zuccaro szicíliai ügyész robbantotta ki tavaly májusban, ami­kor azt állította: bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy egyes NGO-k érdekeltek a menekültbizniszben, ezért segítik az embercsempészek munká­ját, és líbiai vizeken veszik fedélzetük­re a migránsokat.­­ Vannak olyan ci­vil szervezetek, amelyek más célokkal működnek, például az olasz gazdasá­got akarják bedönteni - hangoztatta Zuccaro egy tavalyi televízióinterjú­ban. A római kormány végül maga­tartási kódexet hozott létre az NGO-k ellenőrzésére, megkezdte azok pénz­ügyi átvilágítását, a csendőrség pedig már tavaly augusztustól átfogó ellenőr­zést végzett az olasz kikötőkbe érkező hajóikon. Árulkodó, hogy több civil csoportosulás sem csatlakozott a kó­dexhez, köztük a Soros György érde­keltségébe tartozó Orvosok Határok Nélkül szervezet. Sajtóforrások sze­rint a világ egyik legnagyobb nemzet­közi segélyszervezetének olaszorszá­gi munkatársai kifogásolták, hogy az új szabályok értelmében egy a men­tést ellenőrző olasz rendőrnek is a fe­•• • T Rihe-nfe­délzeten kell tartózkodnia. NÉMETORSZÁG Amikor Angela Merkel kancellár híres „wir schaffen das” mondatával meg­nyitotta Németország és a kontinens határait a menekülttömeg előtt, a be­vándorlók nem csupán a hatóságok se­gítségével jutottak el Nyugat-Európá­­ba. Emlékezetes, hogy 2015 őszén az Ausztriából Bajorországba vágyó ide­geneket megannyi civil „taxiztatta”. A Peng Collective nevű szerveződés egy online, Fluchthilfe nevű kezdeménye­zést is indított, amelynek lényege, hogy arra buzdítsák a civileket: minél több menekültet vegyenek fel útközben, és juttassák őket a célállomásukra. Mind­amellett, hogy máig működő webolda­­lukon legitimnek vallják a kezdeménye­zést, leírásukban az is szerepel: a szer­vezet számára a migránsoknak nyúj­tott segítség nemcsak gesztus, hanem politikai állásfoglalás a határellenőrzés nélküli, szabad mozgás mellett. 2015 őszén, a határőrizet részleges visszaál­lítása után a bajor rendőrök több száz civilt vettek őrizetbe a menekültek jog­szerűtlen szállítása miatt. LENGYELORSZÁG Lengyelország tavaly döntött az országban működő civil szervezetek központosított finanszírozásáról, így ezentúl egy kor­mányzati hivatal felügyeli az NGO-khoz áramló pénzeket. A lengyel Jog és Iga­zságosság kormánypárt azzal indokol­ta a döntést, hogy átláthatóbb és haté­konyabb finanszírozásra van szükség, és egyúttal 22 millió euróra (mintegy negyven százalékkal) növelte a civilek­nek juttatott támogatást. A varsói kor­mány keményvonalas menekültpoliti­kája miatt a migránsokat segítő NGO-k - amelyeket zlotymilliókkal támogat a spekuláns - elsőként mentek neki a re­formnak, és a civil szféra manipuláció­jával vádolták az ország vezetését. GÖRÖGORSZÁG A migrációs válságnak talán leginkább kitett országként a görögöknél komoly társadalmi problémává vált a menekült­válság kezelése. A migráció 2015-ben kezdődött felerősödését követően szá­mos nemzetközi szervezet érkezett a gö­rög partokra, illetve szigetekre, hogy se­gítsék a vízi útvonalon érkező migrán­sok életének megmentését. A szigete­ken ez komoly káoszt okozott: a tudó­sítások a koordináció hiányáról, az ak­tivisták önkéntes akcióiról és a mene­dzselés nehézségeiről szóltak. Görögor­szág 2016 februárjában vezetett be egy új szabályozást, mely szerint komolyabban ellenőrzik az országban tevékenykedő humanitárius szervezeteket. Amennyi­ben az aktivisták és az NGO-k nem re­gisztrálnak, nem szerzik meg a megfe­lelő engedélyeket, komoly büntetések­kel számolhatnak. Mióta életbe lépett a szabályozás, több nemzetközi aktivis­ta került bíróság elé embercsempészet és bűnszervezetek segítésének vádjá­val. Januárban nagy médianyilvános­ság mellett végül felmentettek három spanyol tűzoltót és két dán aktivistát, akik eredetileg 15 év börtönbüntetés­sel néztek szembe. A Görögországban tevékenykedő humanitárius szerveze­tek többször jelezték, hogy a rendőrség házkutatást tartott náluk, és szóban is fenyegette őket a szabályok áthágásá­nak következményeivel. SPANYOLORSZÁG Spanyolországban is jogi kérdéseket ve­tett fel a vízen érkező migránsokat men­tő aktivisták tevékenysége. A spanyol, majd a marokkói bíróság elé kellett áll­ni idén annak az aktivista újságírónő­nek, aki a Walking Borders nevű szer­vezet élén a Földközi-tengeren segítet­te a lélekvesztők utasainak megmenté­sét. Helena Moreno tevékenysége erő­sen vitatott, a spanyolok körében petí­ció indult a felmentése érdekében. Az országban ismertté vált az a vízimen­tő férfi, Oscar Camps, aki egy adomá­nyozott luxusjachttal, az Astrallal járja a Földközi-tengert, és már több mint 15 ezer embert kimentett. Camps Olaszor­szágban nézett szembe pénzbírsággal, amiért a nemzetközi vizeken felvett me­nekülteket az olasz partokra szállítot­ta, ahelyett, hogy a líbiai parti őrségre hagyta volna a visszatoloncolást. Spa­nyolországban egyébként a kormányvál­ság és Katalónia függetlenedése kapcsán a menekültkérdés jelenleg kissé háttér­be szorult, annak ellenére, hogy tavaly több mint 21 ezer illegális menedékké­rő érkezett, és idén 40 százalékkal több migránst várnak. A nemzetközi szerve­zetek rendszeresen elítélik a menekült­­táborokban uralkodó helyzetet, mivel az állam nem bánik kesztyűs kézzel a bevándorlókkal. A hatóságokkal rendszeresen összetűzésbe kerülnek az emberjogi aktivisták Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson Soros zsoldjában áll az LMP Az LMP tegnap közölte: jelen ál­lapotában elfogadhatatlannak tartja a Stop, Soros! törvénycso­magot és az alaptörvény módo­sítására vonatkozó, az Ország­­gyűlés előtt lévő javaslatot. A Fi­­desz-frakció a reagálásában azt írta, „a Szél Bernadett vezette LMP megint bebizonyítja, hogy Soros zsoldjában áll. Korábban sem támogatták az országot védő alkotmánymódosítást, és támadtak minden bevándorlás­ellenes intézkedést.” (MTI) A magyarok biztonsága a legfontosabb­ ­ A kormány a magyar embe­rek biztonságának megvédését tekinti a legfontosabb feladatá­nak, hiszen a választásokon erre kapott kötelezettséget és felhatalmazást - mondta teg­nap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcave­zető hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország nemzetbiztonsági érdeke a migráció megállítása, ezért következményekkel kell számolnia annak, aki ez ellen dolgozik. (MTI) 2018. június 2., szombat Ha most lenne a választás, az MSZP-Párbeszéd nem kerülne be a parlamentbe Növelték előnyüket a kormánypártok A Fidesz-KDNP-pártszövetség a kormányalakítás után is meg tud­ta őrizni vezető szerepét, sőt nö­velni is tudta támogatottságát - derül ki a Nézőpont Intézet Ma­gyar Időknek készített kutatásá­ból. A parlamentbe bejutott ellen­zéki pártok összességében gyen­gültek május végére. Kiss Adorján Egy most vasárnap esedékes válasz­táson a kormánypártok a biztos sza­vazók körében ötvennégy százalékot szereznének, ez két százalékkal több, mint a májusi arány. Számszerűsít­ve az adatokat: a konzervatív erők tá­bora közel négyszázezer választópol­gárral bővült. Mint ismert, az április nyolcadikai választáson hozzávetőle­gesen 2,6 millióan szavaztak a párt­­szövetségre, így kétharmados felha­talmazást kaptak a kormányalakítás­ra. A Nézőpont kutatásai alapján má­jusban már hárommillióan szavaz­nának bizalmat Orbán Viktoréknak. Összességében a Fidesz-KDNP-re - a teljes lakosság körében negyvenkét százalékpontos népszerűségnek ör­vendenek - tehát többen szavazná­nak most, mint az összes ellenzéki pártra együttvéve. Az ellenzék nem tudott politikai előnyt kovácsolni sem a választás, sem a kormányalakítás után. A Job­bik ugyan megmaradt a második leg­nagyobb erőnek, de támogatottságát egyáltalán nem tudta növelni. A sza­vazatukat biztosra ígérők közül ugyan­úgy tizenkilenc százalékuk szavazna rájuk, mint a választások után. A tel­jes felnőtt lakosság mindössze tizen­egy százaléka szimpatizál az egykori radikális párttal. A balliberális pártok a választási vereségük után jelentős számú szava­zót is vesztettek. A Nézőpont felméré­se arról tanúskodik, hogy egy most va­sárnapi választáson az MSZP-Párbe­széd nem kerülne be a törvényhozás­ba. Az LMP a párton belüli feszültsé­gek ellenére nem vesztett a szavazótá­borából: ugyanúgy hat százalékot sze­rezne, mint egy hónappal ezelőtt. A Gyurcsány Ferenc vezette, a határon túli magyarok elleni kirohanásairól is ismert párt legvalószínűbb listás ered­ménye öt százalék lenne egy most va­sárnapi választáson, így éppen meg­lenne a parlamenti bejutáshoz szük­séges szavazatarány. A törvényhozás­ba be nem került pártok közül össze­sen kettőt lehet még mérni: egyik az olimpiaellenes kampányával ismert­séget szerző Momentum mozgalom, a másik pedig a viccpártként aposzt­rofált Kétfarkú Kutya párt. Míg előbbi négy százalékkal kalkulálhatna, addig utóbbi csupán kettővel egy választáson. A teljes lakosság körében elenyésző a támogatottságuk, Fekete-Győr Andrá­­sékat a magyarok két százaléka támo­gatja, a kétfarkúakat pedig egy. A PÁRTOK TÁMOGATOTTSÁGA Grafika: Magyar id­ők Forrás: Nézőpont Intézet

Next