Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

2018-06-02 / 126. szám

4 BELFÖLD V­I Köszönet a Zsidó Világkongresszustól Semjén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes és Soltész Miklós, a Mi­niszterelnökség egyházi kapcso­latokért felelős államtitkára pén­teken az Országházban fogadta a Zsidó Világkongresszus Buda­pesten tartózkodó alelnökét és igazgatóját, Robert Singert - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Ro­bert Singer köszönetet mondott a magyar kormány által az itt élő zsidó közösségnek nyújtott sok­rétű támogatásért. (MTI) Jogsértés volt a tavalyi érettségin A tanulók alapvető jogait és a jogbiztonság elemi követelmé­nyeit sértette, hogy jelentős ké­sedelemmel léptették életbe a 2017-es szakmai érettségi köte­lező vizsgatárgyának követelmé­nyeit - állapította meg Székely László ombudsman az Alapve­tő Jogok Biztosának Hivatala pénteki közleménye szerint. Az alapvető jogok biztosa az embe­ri erőforrások miniszterét a kellő felkészülési idő érdemi biztosítá­sára, valamint a tanulók alapve­tő jogainak tiszteletben tartásá­ra kérte fel. (MTI) Második alkalommal választot­ták meg az Országház borait, a pályázaton nyertes nyolc té­tel a Parlament fontosabb ese­ményein képviseli majd Ma­gyarországot. A nyolc meghir­detett kategóriában idén már 160 tétel érkezett be, 17 törté­nelmi magyar borvidék össze­sen 90 termelőjétől. A nyolc ka­tegóriagyőztes borból kétszáz­kétszáz palackot vásárol az Or­szágház, a termelők pedig a par­lament épületét díszítő szőlé­szeti és borászati szobor kicsi­nyített mását kapták. (MTI) Távozik egy helyettes államtitkár Závogyán Magdolna mintegy három és fél éven át, a kor­mányzati ciklus végéig a kultú­ráért felelős államtitkárság he­lyettes államtitkári teendőit lát­ta el. Kérésére helyettes állam­­titkári pozíciójából 2018. május 31-től felmentették. Június 1-jé­­től az állami közművelődési fel­adatokat ellátó NMI Művelődé­si Intézet Közhasznú Nonpro­fit Kft. ügyvezetőjeként dolgo­zik tovább - áll az Emberi Erő­forrás Minisztériuma felelős ál­lamtitkárságának tegnap ki­adott közleményében. Závo­gyán Magdolna közművelődési szakembert, művelődésszerve­zőt, művelődési és felnőttképzé­si menedzsert 2015-ben nevez­ték ki a minisztériumba. (MI) Megvannak az Országház borai 2018. június 2., szombat Leírhatták a Népszavában, hogy a magyar nép ostoba és gyáva Ez van: megengedhetőnek tartják a magyargyalázást Nem marasztalja el a lapkiadók egyesülete a Népszavát, amely a választás után néhány nappal olyan írást közölt, amelynek egyes ré­szeit amúgy nehéz nem magyar­­gyalázásként értékelni. Az Alap­jogokért Központ úgy látja: Euró­­pa-szerte jellemző, hogy a több­ségi nemzet és a kereszténység el­leni uszítást nem szankcionálják. Magyar Idők Megalapozatlannak találta a Magyar Lapkiadók Egyesületének etikai bizott­sága Lovas István publicista bejelen­tését. Lovas azt sérelmezte, hogy Dá­­nyi Tamás a választás után pár nap­pal azt írta a Népszavában: „Igaza volt Kertész Ákosnak, amikor azt mondta, hogy a magyar nép genetikusan alatt­való. Ezt én kiegészíteném azzal, hogy ostoba is. Vagy gyáva. Vagy mindkettő.” Az újságíró szerint e sorok alkalmasak a magyarság elleni gyűlöletkeltésre, s arról tanúskodnak, hogy a szerző mé­lyen lenézi a magyarokat, uszít ellenük, de azok ellen mindenképpen, akik Or­bán Viktorra és a Fidesz-KDNP párt­­szövetségre szavaztak. Az egyesület el­utasító határozatának indokolásában hosszasan értekezik a szólás- és véle­ménynyilvánítás szabadságáról, majd arra jut, hogy bár a Dányi által leírtak csakugyan lealacsonyítóak, nem érik el a „gyűlöletkeltés Médiatanács gyakor­latában kialakult magas mércéjét”. A döntés nem igazán lepte meg az Alap­jogokért Központ vezetőjét.­­ A klasszikus liberális jogfelfogás abból a tételből indul ki, hogy csak a kisebbségeknek van szükségük jogvé­delemre, hiszen a többség így is, úgy is át tudja vinni politikai akaratát, érdek­képzését, tehát nincs szükségük véde­lemre. Csakhogy mára a szélsősége­sen liberális emberi jogi fundamen­talista értelmezés túlzottan kileng a „kisebbségi irányba” - jegyezte meg a döntés kapcsán Szánthó Miklós. Fel­hívta a figyelmet arra a visszásságra, hogy „a szólásszabadság nevében pél­dául a hagyományosnak minősülő ér­tékkánonokat parttalanul érheti kriti­ka, a bevett tabukat meg szabad dön­teni, a másik oldalról azonban a vé­dett, jellemzően extrém kisebbsége­ket nem megengedett negatív szín­ben feltüntetni, mert az sérti az ér­zékenységüket”.­­ Összességében te­hát azt lehet látni, hogy míg Európá­ban sok esetben a nemzeti, keresztény vagy konzervatív értékek - mivel azok még a többséghez kötődnek - nem él­veznek védelmet, sőt számos alkalom­mal azok puszta kommunikálása vagy láthatóvá tétele „diszkriminációt” va­lósít meg jogvédők szerint, addig be­vándorló vagy szexuális kisebbségek identitáshoz való jogát szigorú védelem illeti, akár azon az áron is, ha ehhez a többségi kultúrát el kell tagadni vagy rejteni - tette hozzá arra a felvetésre, hogy vajon ugyanez a döntés született volna akkor is, ha nem a magyar nép genetikusan meghatározott(nak vélt) tulajdonságairól értekezik valaki egy országos napilapban. Szép dolog a szólásszabadság, főleg, ha mindenkinek egyformán jár Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc Kikerült az „Eladó” tábla Simicska veszteséges Hír Televíziójára is Csupán két napot várt az ország­gyűlési választások után Simics­­ka Lajos, hogy bejelentse, meg­szünteti a nyolcvanéves fennál­lását ünnepelni készülő Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót. A Jobbik mögé beállt oligarcha ez­zel bebizonyította, hogy a lapké­szítők csak eszközök voltak a ne­gyedik kormányzási ciklusára ké­szülő miniszterelnökkel vívott há­borújában. Minden bizonnyal a Hír TV-ben dolgozók is megtanul­ják majd ezt a leckét. Magyar Idők Mint arról tegnapi számunkban már beszámoltunk: óriási, 1,37 milliárdos veszteséggel zárta a 2017-es évet Simics­­ka Lajos Hír TV-je. Ez közel 600 millió­val nagyobb mínusz, mint amit az azt megelőző évben regisztrált a társaság. A televízió bevételei épp annyival csök­kentek (2,6-ról 2,3 milliárdra), ameny­­nyivel a személyi jellegű, bérekre és já­rulékokra fordított kiadások (1,9 mil­­liárdról 2,2 milliárdra) megugrottak, így jött ki a közel 1,4 milliárdos összeg, ami felemésztette a cég majdnem tel­jes saját tőkéjét is. Simicska már egy ideje próbált meg­szabadulni a médiabirodalmától. A nagy­­vállalkozó még márciusban, azután kez­dett vevőt keresni, hogy az általa támo­gatott Jobbik a Fideszt gyalázó plakát­kampány ellenére sem erősödött, sokkal inkább gyengült. A tárgyalásokra ak­kor Budapesten, a Szabadság térhez és a Kossuth Lajos térhez közeli, egyébként divatos kávézóban került sor az ame­rikai közvetítő és a magyar milliárdos céges ügyvédje között. Az üzlet nyilván nem jött létre, és a trágár milliárdos más megoldást ke­resett a jelentős veszteséggel működő médiájára. Az áprilisi országgyűlési vá­lasztás után két nappal megszüntette a nyolcvanéves fennállását ünnepelni készülő Magyar Nemzetet és a Lánc­híd Rádiót. Elemzők szerint azért ilyen hamar, hogy minél nagyobb nemzetkö­zi figyelem irányuljon a lap és a rádió megszűnésére. Ugyanakkor ezzel az is kiderült, hogy Simicska Lajos egy per­cig sem tekintett a Magyar Nemzetre független újságírói műhelyként, az új­ságírói csupán politikai eszközök vol­tak a háborújához. Bosszúja része volt a gyors bezárás, csak a Magyar Nem­zetnél 160 dolgozó került az utcára. Be­jelentette azt is, hogy a Heti Válasznak új kiadót kell keresnie. A Hír T­V-t vi­szont megtartotta, aminek az az oka, hogy Simicska és köre koronagyémánt­ként tekint a televízióra, amely költsé­gesebb ugyan, mint a Magyar Nemzet vagy a rádió volt, de az üzletember meg­ítélése szerint annyival hatékonyabban is működött az elmúlt években. A lét­számleépítés azonban a csatornát sem kerülte el, amiről azt írták: „Az intéz­kedés a társaság több területét érinti, beleértve a menedzsmentet is.” Azt is hozzátették: a csatorna „a jelenlegi mé­diapiaci körülmények között", a „hosz­­szú távú, hatékony működésének fenn­tartása érdekében” döntött a csoportos létszámleépítésről, amely végül 30-40 embert érintett. A Hír TV-nél akkor névtelenül nyilat­kozó dolgozók azt mondták, lassú agó­niára számítanak, ami szerintük 2019- ig, a kábelszolgáltatói szerződés lejártá­ig tart majd. Meglehet, tévedtek, hiszen a piaci pletykákat összegyűjtő Figyelő e heti száma azt írta: a Hír TV-re is ki­került az „Eladó" tábla. A potenciális érdeklődők között van Yvonne Dede­­rick, akit - mint a lap írja - „a média­piac korábban a TV2 tulajdonosaként ismert meg, a szélesebb közönség pe­dig üzletasszonyként és luxusfeleség­ként egy reality show-ból”. A Simicska-média másik zászlósha­jója, a Heti Válasz - ismét csak a Figye­lő értesülése szerint - a Centrál Média­­csoportot birtokló Varga Zoltán tulaj­donába kerülhet a Nők Lapja, a Megle­petés, a Story magazin és 24.hu mellé. Méltatlanul bánik az újságírókkal az oligarcha Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

Next