Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

2018-06-30 / 150. szám

lászárókat kicserélik a mai modern elvárásoknak megfelelőre, mindeközben az eredeti megjelenés megőrzése is feladat. Az ipari műemlék felújítása mindig kellő fi­gyelmet és odafigyelést igényel, különösen egy közel 150 éves meglévő szegecselt acélszerkezet esetében - mondta a projektvezető. - Első kör­ben eltávolítjuk a szegecselt acélszerkezetről a meglévő míniumos korróziógátló festéket, majd kicseréljük a sérült szerkezeti elemeket, az aktu­ális szabványok szerinti szerkezeti teherbírásnak megfelelve, végezetül a korrózióvédelmi és tűzvé­delmi felületkezelések következnek - ismertette Kéri Dávid. - A projekt ütemezése nagyon szigo­rú, az erőforrásokat figyelmesen át kell gondolni és pontosan meg kell tervezni. Az építtetővel kötött szerződésünk szerint 2018 decemberében átadjuk az első dilatációt. A projektvezető elmondta, szeretnék minima­lizálni az építési időt és a munkaerőigényt, ezért a monolit vasbeton szerkezetek helyett előre gyártott kéregzsalus pakett falak készülnek. Az erőforrások optimalizálása folyamatos kihívást jelent számuk­ra, de elmondható, hogy a képzett mérnökökből álló műszaki csapat mindig megtalálja a legjobb, legoptimálisabb megoldásokat a felmerülő problé­mákra. A projektben mintegy húsz kollégájuk vesz részt. Egy átlagos napon az alvállalkozókkal együtt 150 ember dolgozik az építkezésen, de a munkane­mek, szakágak párhuzamos ütemezésének köszön­hetően ez a szám háromszáz körül fog tetőzni, ezért is feltétlenül be kell tartaniuk a biztonsági és kör­nyezetvédelmi előírásokat - vázolta Kéri Dávid. A beruházás alapkövét tavaly szeptemberben tették le. Akkor Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója kiemelte, az Eiffel Műhelyházban el­sősorban szakmai háttérmunka folyik majd, de a tervek között szerepel egy barokk és XX. századi, valamint kortárs művek bemutatására, kísérlete­zésre alkalmas 370 fős színházterem és egy több­hektáros közpark kialakítása is. Az épület mindig a vasút történeté marad, és továbbra is a közjót fogja szolgálni a jövőben is. Az átépített komp­lexumban emléktermet szentelnek Feketeházy Jánosnak, a csarnok építészének - fűzte hozzá. Ókovács Szilveszter szerint látható, hogy Ma­gyarországon nemcsak stadionok, hanem színhá­zak is épülnek, és ezzel nem mindig tudnak mit kezdeni az emberek külföldön, ahol egyre több színházat zárnak be. Kitért arra is, a beruházás előkészítése négy évvel ezelőtt vette kezdetét, és ha az akkori árakhoz képest csak 29 százalékkal nőttek a költségek, az hősies cselekedet, azaz az árak teljes leszorítása egy 220 méter hosszú és 110 méter széles épület esetében, amelynek átépítésé­re összességében csaknem húszmilliárd forintot fognak költeni. Az eseményen az is elhangzott, hogy kultúrtör­téneti jelentőségű beruházás a Magyar Államvas­utak egykori Északi Járműjavító szerelőcsarnoká­nak átépítése az Operaház logisztikai központjává. A várhatóan év végéig 14,1 milliárd forintos állami támogatással megvalósuló beruházás egy olyan új korszak beköszöntét jelzi, amikor a gazdasági és szellemi környezet is adott ahhoz, hogy a rend­szerváltozás hosszú stagnáló állapota és a 2010 előtti évek mélyrepülése után évszázada nem látott fejlődés induljon Magyarországon. Az Európai Unióban a legmagasabb GDP-arányos összeget, 2017-ben 2,1 százalékot, Magyarország fordítja a kultúrára. Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest egyik főpolgármester-helyettese hangsúlyozta, a beruházás mérföldkő a főváros kulturális életében, hiszen egyik rozsdaövezete megújításával Buda­pest egy egész Közép-Európában iránymutató, XXI. századi, többfunkciós művészeti központtal gazdagodik. A 131 évvel ezelőtt épített komple­xum Magyarország legnagyobb alapterületű ipari emlékműve. 2009 óta üresen állt, amikor 2015 nyarán a magyar kormány úgy döntött, hogy az Operaház rendelkezésére bocsátja a 22 hektáros telek 6,7 hektáros részét, rajta a mintegy 25 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokkal - idézte fel Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Az Eiffel Műhelyház kialakítása természetesen egy határozott terv része, Ókovács Szilveszter főigazgatói kinevezésének kezdetétől sürgette az integrált műhely-, raktár- és próbacentrum lét­rehozását. Az előkészítés megkezdődött, és bár 2013-ban még nem, de 2014 őszén már megfo­galmazódott, hogy a MÁV egykori, Kőbányán található Északi Járműjavítója lesz a legmegfele­lőbb választás. Nem ez volt a perdöntő, de külö­nös egybeesés, hogy az Operaház acél tetőszerke­zetét ugyanaz a Feketeházy János tervezte, mint aki az Eiffel-csarnokot megálmodta. A szegedi közúti Tisza-híd és a budapesti Keleti pályaudvar vágánycsarnoka, a Ferenc József híd (ma Szabad­ság híd) okán komoly szakmai érdemeket szerzett mérnök 1886-ra felépült, öthajós, bazilikás elren­dezésű épületében 2015 szeptemberében rendez­ték meg a csarnokfoglalót, miután az 1555/2015. számú kormányhatározat értelmében az Opera megkezdhette történetének egyik legnagyobb volumenű beruházását. 2017 nyarán aláírták a szerződést a Strabag Építő Kft., a Strabag AG és a Böhm Stadtbaumesiter & Gebaudetechnik GmbH alkotta konzorciummal, és Magyaror­szág legnagyobb alapterületű ipari műemléke körül lebontották a sufniépületeket, eltávolították a csővezetékeket, szeptemberben pedig sor került a szimbolikus alapkőletételre is. Az alapkőletételi okmány szövege szerint „a felépülő komplex intézményi bázis lépést kíván tartani a művészi fejlődéssel: próba-, gyártó-, il­letve logisztikai központként, valamint a legmo­dernebb technikával felszerelt raktárként fogja szolgálni Magyarország legnagyobb kulturális intézményét. Az Opera egyedülálló komplexu­maként és a Bánffy Kisszínház kialakításával annak újabb játszóhelyeként, a közönség előtt is izgalmas dimenziókat nyit meg a zene és a tánc különleges rétegeinek világában. Egyedülálló pil­lanat ez a hazai operajátszás történetében, hiszen a jövő generációja az Eiffel Műhelyházban működő képzőhelyekből indulva, magas szintű repertoár­ismerettel felvértezve foglalhatja el méltó helyét az Opera táraiban, együtteseiben. Bízunk benne, hogy a zene, ének és tánc évszázadokon átívelő, örök érvényű üzenete mindig visszhangozni fog e falak között Európa közepén, Budapesten, a kultú­ra fellegvárában, a magyar nemzet fővárosában.. . • Jámbor Gyula

Next