Magyar Idők, 2018. július (4. évfolyam, 151-162. szám)
2018-07-02 / 151. szám
2 BELFÖLD Szánthó Miklós: Egymás kárára nem érvényesíthetjük egyik alapjogot sem Gyülekezési jogról és választási szabályokról is vitázik a parlament A több évtizedes technikai haladás hozta kihívásokra és az évek óta fennálló mulasztásos alkotmánysértésre is megoldást jelent az új gyülekezési törvény, amit a héten kezd tárgyalni az Országgyűlés. A választási eljárásról szóló jogszabályok módosítása pedig az ellenzéki kritikákkal szemben minden szereplő számára könnyebbé, jobbá, átláthatóbbá teszi a voksolásokat. Baranyai Gábor - Ha egy jobboldali kormány bárhol a világon hozzá mer nyúlni alapjogokat érintő szabályozáshoz, akkor azonnal támadásba lendül a balliberális oldal, pedig az alapjogok nem korlátozhatatlanok, a megfelelő törvényi biztosítékokkal és a lényegi tartalmat nem érintve, azok gyakorlásának keretei rögzíthetőek. Alapjogok ütközésénél szükséges is ilyesmi, például a gyülekezési jog és a magánélethez való jog kapcsán - mondta el a Magyar Időknek Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a Trócsányi László igazságügy-miniszter által beterjesztett új gyülekezési törvényjavaslatot ezért együtt kell nézni az új, a magánélet védelméről szóló törvényjavaslattal. A jelenlegi gyülekezési szabályozás az utóbbi jogra nem volt tekintettel, de a társadalmi-technikai változásokkal sem tartotta a lépést. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alkotmánybíróságnak (AB) a devizahitelesek közszereplők magánlakásai előtt tartott tüntetései kapcsán hozott határozata szerint a hatályos gyülekezési törvénnyel összefüggésben mulasztásos alkotmánysértés állt elő, ezért arra kötelezte a jogalkotót, hogy záros határidőn belül fogadjanak el egy új jogszabályt. Az AB a mostani szabályok alapján feloldhatatlan ellentétet állapított meg a magánélethez való jog és a gyülekezési szabadság között, azonban eddig, kétharmados többség híján a kormánynak nem volt lehetősége az 1989 óta hatályban lévő, mára elavult szabályozás „alkotmányos lábának” megteremtésére - emlékeztetett Szánthó Miklós. Szavai szerint az említett jogok ütközését - a magánélet védelmének a javára - alkotmányos szinten azonban nemrég feloldotta az Országgyűlés, a törvényjavaslatokkal pedig annak kibontása történik meg. A választási eljárásról szóló törvények módosítása kapcsán Szánthó Miklós azt mondta: elsősorban részletszabályokat érint, magának a választási rendszernek az alapját, szerkezetét érintetlenül hagyja. A jogász szerint amiben mégis jelentősen módosít a javaslat, azzal a jogalkotó a választási rendszer legitimitását növeli tovább, míg a rosszhiszemű joggyakorló előtt bezárja a kiskapukat. Emlékeztetett: a kampányfinanszírozást szabályozó törvényt a kormány 2013- ban alkotta meg, ilyen jogszabály korábban nem volt. - A jogalkotó jóhiszeműen állt hozzá a pártok, jelöltek támogatásának kérdéséhez, azonban ezzel számosan visszaéltek - utalt Szánthó a kamupártok szabálykijátszó gyakorlatára. A javaslat szerint ezért a jövőben elegendő ajánlást összegyűjtő pártok esetében a vezető tisztségviselőkön kívül a listás és egyéni képviselőjelölteknek is felelősséget kell vállalniuk a „listás” kampánytámogatás visszafizetéséért. Szánthó Miklós úgy fogalmazott: ez a jogszabályi változtatás elrettentő erővel bír majd a kamupártokkal szemben, mivel valószerűtlen ennyi „töltelékjelöltet” találni, akik vállalnák a teljes támogatás esetleges visszafizetésének ódiumát. A jogász úgy látja, hogy ezenfelül a csomagban szereplő többi változtatás - például az átjelentkezések kapcsán - adminisztratív szempontból könnyíti meg és teszi egyértelművé a jogalkalmazást mind a választók, mind a választást lebonyolítók szempontjából. - A módosítás két országgyűlési, egy önkormányzati, számos időközi választás és egy országos népszavazás tapasztalatait összegzi - hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezetője. A változtatásra az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést Fotó: Eberling András Béremelést sürget az LMP Bár a közigazgatásban dolgozók hivatásukat tisztességesen, magas színvonalon, szakszerűen végzik, helyzetük méltatlan - jelentette ki a Lehet Más a Politika frakcióvezető-helyettese a köztisztviselők és kormánytisztviselők napján. Schmuck Erzsébet szerint különösen keveset keresnek az önkormányzatoknál dolgozók, ami a képzett munkavállalók elvándorlásához, a hivatalok kiürüléséhez vezet, ez különösen a kistelepülések létét veszélyezteti. (MTI) Új polgármester Kékkút élén Három jelölt közül a független Kardosné Csaba Gyöngyit választották polgármesterré a Veszprém megyei Kékkúton vasárnap tartott időközi polgármester-választáson - közölte a Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője. Tóthné Titz Éva tájékoztatása szerint a 62 választásra jogosult kékkúti lakosból ötvenen voksoltak és minden szavazat érvényes volt. A független Kardosné Csaba Gyöngyi 27 szavazatot kapott, a szintén független Lájer Terézre 21-en, az LMP színeiben induló Takács Lajosra pedig ketten voksoltak. Kékkúton azért kellett időközi polgármester-választást kiírni, mert a korábbi választáson győztes polgármester esetében már nem álltak fent a megválasztásához szükséges feltételek. (MTI) 2018. július 2., hétfő Tegnap óta büntetőjogi felelősség terheli a migrációt szervezőket Hatályba lépett a Stop, Soros! törvény Tegnap életbe lépett az illegális bevándorlást szervezők ellen büntetőjogi eszközökkel fellépő, Stop, Soros! néven ismert jogszabály. A Fidesz szerint erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek a törvénycsomag országgyűlési elfogadásával. Magyar Idők - Hatékony védelmet nyújtott a Fidesz-KDNP-pártszövetség Magyarországnak a Stop, Soros! törvénycsomaggal, amely vasárnap lépett hatályba - jelentette ki Bajkai István. A nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azok ellen, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, s végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük. A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók és a kontinens kevert népességűvé váljon - hangoztatta Bajkai István. Szavai szerint a hálózat eszközei között szerepel, hogy legális útvonalakat követel a migránsoknak, sőt attól sem riad vissza, hogy a törvények kijátszására biztassa őket, sőt az illegális határátlépés sem áll tőlük távol. A Fidesz képviselője kiemelte, hogy ezt nem fogják elnézni: a Stop, Soros! törvénycsomag értelmében bűncselekménynek minősül az illegális bevándorlás szervezése, amelyet alaphelyzetben elzárással, súlyosabb esetben pedig akár börtönnel vagy kitiltással büntetnek. Bajkai István úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soroshálózat embereit. Mint mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció. A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat ügynökeit, valamint a bevándorlókat választotta. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első - jelentette ki a politikus. Kérdésre válaszolva Bajkai István megerősítette, hogy vasárnaptól az igazságügyi szerveknek alkalmazniuk kell az új jogszabályt, még hatékonyabban kell végezniük a tevékenységüket, és a rendőrség is felkészült a törvény betartatására. A jogszabály célja, hogy a hatóságok megakadályozzák az illegális bevándorlók hazánkba jutását Fotó Havran Zoltán