Magyar Idők, 2018. július (4. évfolyam, 151-162. szám)

2018-07-02 / 151. szám

www.magyaridok.hu Tiltott finanszírozás: csökkenti a kincstár a támogatásokat Nincs több állami pénz a Jobbiknak A csődközeli helyzetbe jutott Jobbik addig nem kap több költségve­tési támogatást, amíg nem rendezi az ÁSZ korábban kiszabott, ösz­­szesen 663 milliós büntetését. Az államkincstár csökkenti azoknak a pártoknak a támogatását is, amelyeknél jogszabályellenes finan­szírozást állapítottak meg. A képviselők fizetését, a frakciók pénz­ügyi keretét, illetve a pártalapítványok állami apanázsát nem érin­tik a büntetések miatti elvonások. Bakonyi-Baranyai ' apmss? .. fiti­ mi. A Magyar Államkincstár (MÁK) július­tól csökkenti azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jog­szabályellenes finanszírozást állapí­tott meg - közölte az államkincstár. A MÁK tájékoztatása szerint az in­tézkedés a Demokratikus Koalícióra, a Párbeszéd Magyarországért Pártra, a Magyar Szocialista Pártra, a Lehet Más a Politikára és a Jobbik Magyar­­országért Mozgalomra vonatkozik. - A Jobbik addig nem juthat közpénzhez, amíg a levonás nem fedezi a büntetést - írta az államkincstár. Emlékeztet­tek arra, hogy a Jobbik a számvevőszé­ki vizsgálat szerint a júliusi költségve­tési támogatást jelentősen meghaladó, több mint 331 millió forint tiltott tá­mogatást fogadott el, a büntetés kifize­tésére összegyűjtött pénzt pedig kam­pánycélokra fordította. Megjegyezték, hogy a zavartalan választási felkészü­lés érdekében április végéig egyik párt­tól sem vonták le az állami támogatás­ból a tartozásukat, továbbá a májusra járó összegeket is megkapták - a Ma­­­­gyar Liberális Párt és az Együtt kivé­telével. A két párt választási eredmé­nye alapján nem kaphat költségveté­si forrást, ezért már korábban levon­ták tőlük a számvevőszéki vizsgálat­ban megállapított összeget.­­ A tiltott vagyoni hozzájárulást elfogadó pártok a kifogásolt juttatás összegét kötelesek a költségvetésbe befizetni, költségve­tési támogatásuk pedig ugyanennyi­vel csökken - közölte a MÁK. Emlékezetes: az ÁSZ decemberben rekordösszegre, összesen több mint 660 millió forintra büntette meg az akkor még Vona Gábor vezette Jobbikot, ami 331 milliós tiltott támogatás befizeté­séből és az ezzel megegyező mértékű támogatás megvonásából adódott ösz­­sze. A párt ekkor a szimpatizánsaitól kért pénzt, és mintegy százmillió fo­rintot össze is gyűjtött, ám később ki­derült: Vonáék nem a büntetés törlesz­tésére, hanem a kampányra költötték az adományokat. - Kampány közepén voltunk, és választási győzelemre ké­szültünk, így nemcsak a bírság miatt gyűjtöttünk, hanem a kormányváltás lehetőségéért is. Minden eszközt erre fordítottunk - magyarázkodott nem­rég Gyöngyösi Márton az ATV-ben. A Jobbik elnökhelyettese elismerte, hogy szegények, mint a templom egere, ezért július elejével várják az állami támoga­tás negyedéves részletét, amit ha nem kapnak meg, akkor nem fognak tud­ni fizetni. Miközben a párt pénzügyi csődben van, Vona Gábor - aki az áp­rilisi választás után lemondott a párt­elnöki posztról - a hétvégén közössé­gi oldalán több fotót megosztott olasz tengerparti nyaralásukról. Az ÁSZ-büntetés behajtása közvet­lenül nem érinti az adott párt parla­menti, illetve önkormányzatokban vég­zett munkáját. Amennyiben az állami támogatás elvonásán felül behajtás is felmerül egy párttal szemben, akkor a MÁK-nak kell jeleznie a NAV felé az igényt, és a hatóság adók módjára próbálja beszedni azt. A behajtás csak a párt vagyonára vonatkozik, amely­be beletartoznak a számlán lévő tag­díjakból és egyéb, korlátozott gazdál­kodási tevékenységéből származó be­vételek, valamint a magánszemélyek­től származó, törvényileg korlátozott adományok is. Ami az adott párt or­szággyűlési, önkormányzati képvise­lőinek fizetését és a frakció feladatel­látására kapott pénzügyi keretét, illet­ve a pártalapítvány állami támogatá­sát illeti, azokat nem érint egy ÁSZ- vagy egy NAV-büntetés miatti behajtás. Választási győzelem helyett anyagi csődbe manőverezték magukat Vona Gáborék Fotó: Katona Vanda Már csak a parlamenti helyekre hajt az MSZP Magyar Idők Bár érdemi mondanivaló és hiteles ar­cok híján az egész baloldal válságos idő­szakot él át, a legrosszabb helyzetben mind közül az egyre kilátástalanabbul vergődő MSZP van, amely a folyama­tos népszerűség-csökkenés megállítá­sának kulcsát egy új, de meglehetősen szürke elnök, Tóth Bertalan személyé­ben látta - derül ki az Echo TV Infor­mátor című műsorából. Noha Tóthnak a párton belüli ellenlábasaival karöltve kellene valahogyan megújítania az évek óta egyre csak gyengülő és feszültségek­kel teli MSZP-t, Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa szerint a karizma nélküli hivatalnok-politikus képtelen erre, csu­pán elmenedzseli a pártot az EP- és az önkormányzati választásokig.­­ Tóth Bertalan nem fog semmilyen politikai üzenetet kitalálni az MSZP számára, és nem fogja tudni növelni a párt ala­csony támogatottságát sem - mond­ta Deák, aki szerint a szocialisták csak megélhetési megfontolásból küzdenek a parlamenti helyekért, mert szükségük van az ezzel járó pénzre. A rendszerváltáson átmentett, egykor erős kommunista utódpárt­nak mára csupán 15 fős frakciója van az Országgyűlésben, amelynél a Fi­desz, a Jobbik és a KDNP is több kép­viselővel bír. Az MSZP saját minisz­terelnök-jelöltet se tudott felmutat­ni a választáson, inkább összefogott a mérhetetlen támogatottságú Párbe­széddel, hogy beállhasson Karácsony Gergely mögé, aki ráadásul nem is ült be a parlamentbe. Deák Dániel sza­vai szerint havonta-negyedévente esik egy százalékot a párt népszerűsége, folyamatosan fordulnak el az embe­rek tőlük, így egyszer csak elfogy a támogatói táboruk. BELFÖLD 3 A fahelyzet Biztonsági fordulat Azt mondják, az az igazán jó tanácskozás, ami után mindenki nyer­tesnek érzi magát. Eszerint az Európai Tanács ülése abszolút ered­ményes volt, hisz a résztvevők saját sikerükként tüntetik fel a meg­állapodást. Amivel nincs is baj, miután az EU tagállamainak együtt­működése a cél, s nem holmi önemésztő, energiapocsékoló pozíció­harc. Nekünk azonban szép csendben tisztában kell lennünk azzal: ezt a csatát bizony mi, magyarok és közép-európaiak nyertük meg, nem pedig a migrációpártiak. Úgy is fogalmazhatunk: a józan ésszel rendelkezők diadalmaskodtak a más érdekeket szolgálókkal, az in­fantilis liberalizmus mocsarában dagonyázókkal szemben. Még An­gela Merkelnek is igaza lett, aki az európai megoldást szajkózza évek óta, s erre való hivatkozással gátolja az illegális migrációval szembe­ni fellépést. Hisz a vaskancellárnő eddig valójában az Európán kívüli megoldást szorgalmazta, mivel a beözönlők érdekeit karolta föl. Most viszont valóban az európai lakosság szempontjai kerültek előtérbe, miután az országvezetőkből álló testület letette a garast a külső hatá­rok védelme és a befogadás tagállami önkéntessége mellett. Ez utób­bi azt jelenti: nincs többé kötelező kvóta, így ha a fejük tetejére állnak az illegális migráció élharcosai, akkor is okafogyottá válik minden­féle kötelezettségszegési eljárás és ellenünk indított EU-bírósági per. Nem kell tehát Angela Merkelre neheztelni, amiért saját sikere­ként igyekszik feltüntetni a brüsszeli megállapodást. Érthető a tö­rekvése, hisz a posztjáról van szó, ami egyre nagyobb amplitúdóval inog. Más elbírálás alá esik viszont, hogy a német koalíciós vitát el­­boronálandó azt a hamis hírt terjesztették, miszerint tizennégy tag­állammal, köztük velünk megállapodást kötött volna a másutt már regisztrált menedékkérők visszafogadásáról. Ezt a blődlit a magyar, a cseh és a lengyel miniszterelnök is határozottan cáfolta. A próbál­kozás rávilágít arra, hogy a jövőben is nagyon észnél kell lenniük az Európa-megtartó erőknek, mert folyamatosak lesznek a kísérletek a kaotikus állapotok visszarendezésére. Sőt a hatás-ellenhatás törvé­nyének megfelelően - mint arra Szijjártó Péter külügyminiszter is utalt -, rá fognak erősíteni a migráció korlátlan fenntartásában érde­kelt háttérhatalmak, Soros-szervezetek. Máris óriási háborgás kísé­ri az álcivil NGO-k részéről a földközi-tengeri migráns-vízibuszoz­­tatás beszüntetését, az olasz kikötők lezárását. Jó, ha tudjuk: az interkontinentális lakosságcserében érdekelt hát­­térerők a mostani utóvédharcokból ellentámadásba akarnak majd len­dülni. Téved továbbá, aki Merkelnek bármit is kritika nélkül elhisz. Ő arra van programozva, hogy a migrációt elősegítse, és megjósol­ható: magától a jövőben sem fog jóváhagyni semmilyen lépést, ami hátráltatná az illegális beözönlést. Minden verbális hátrálása, má­sok védelmi munkájának elismerése csupán taktikai célokat szolgál. A politikai kármentésre berendezkedett, saját székét védő német kancellár azonban már nem igazán markáns tényező, így a konzer­vatív, nemzeti európai fordulatot nemigen tudja megakadályozni. Az utóvédharcokból kirajzolódik: kedvezővé vált számunkra a szél­járás. Eleddig ugyanis az EU valamennyi bevándorlásfékező határo­zata olyan volt, mint az a szovjet gyermekjáték, amit bárhogy rak­tak össze, mindig Kalasnyikov-gépkarabély lett belőle. Vagyis egy­re növekedett a migráció mértéke, ezáltal Európa veszélyeztetett­sége. Most viszont megnyílt a reális esély, hogy megszabaduljunk a „még több Európa, még több migráció” önsorsrontó gyakorlatától, és végre a kontinens biztonságára és versenyképességének növelé­sére koncentrálhassunk. MEGYERI DÁVID Prolongált diákcsíny Lemondott a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöki posztjáról Török Márk. Nem siette el. A 32 éves hallgató 2003 óta járja az egyetemet (mondhatni„megélhetési diák", nyilván hisz az élet­hosszig tartó tanulásban), 14 éve visel tisztséget a hallgatói önkormány­zatban, 2007 óta pedig - egy év kihagyással - elnöke a szervezetnek. Az egészben az a legviccesebb, hogy hősünk még akkor is elnök akart maradni, amikor egy törvénymódosítás négy évre korlátozta a poszt be­­tölthetőségét. Az egyetem rektora emiatt tavaly megsemmisítette az új­raválasztásáról szóló határozatot, a dékánok pedig levélben kérték, hogy ne ragaszkodjon görcsösen a tisztséghez, tekintsen el a fellebbezéstől. Csakhogy a diákvezér kijelentette, fütyül a módosított paragrafus­ra, az visszamenőleg nem érvényes, nem kíván távozni, ha kell, bíróság­hoz fordul. (El is bukta valamennyi perét.) Még egy nyílt levelet is köz­zétett, melyben felhívta az egyetem vezetőinek figyelmét, hogy lépésük sérti a hallgatói önkormányzatok autonómiáját, stílusuk pedig „egye­nesen az ’56-os megtorlásokra emlékeztet”. Meg ilyet is írt: „Én nem já­rok közpénzen, családostul a moszkvai balettba, de az sem merült fel bennem soha, hogy hivatali beosztottam gyermekének nyelvvizsga nél­kül diplomát adjak ki. Nem csaptam be külföldi hallgatók százait az­zal, hogy a pótvizsgadíj az SZTE-n 60 000 forint.” A zajos vádak nyo­mán egy szegedi ügyvéd feljelentést tett a rendőrségen, vizsgálnák meg, van-e alapjuk a sugalmazott visszaéléseknek. A nyomozás azzal zá­rult, hogy se a balett-, se a nyelvvizsga-, se a pótvizsgadíj-történet nem igaz. Itt ért véget a véndiák-csíny. Hősünk korábban kijelentette: ha végképp kiöregszik az egyetemről, politikusi pályára lép. Előéletét látva, nyitott kapukat dönget.

Next