Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-03 / 204. szám

2 BELFÖLD Mindenkinek lehetőség a továbblépésre Olyan országot kell teremteni, ahol mindenki otthon érezhe­ti magát - mondta a Miniszterel­nökséget vezető miniszter szom­baton Kakasdon, a megújult falu­ház átadásán. A politikus szerint egy nemzet akkor emelkedhet fel csak igazán, ha mindenki részt vehet benne, ezért mindenkinek lehetőséget kell kapnia a tovább­lépésre: a fiataloknak tanulásra, a felnőtteknek munkába állásra, nyugdíjasoknak a tisztes öregkor­ra, közösségeknek a fejlődésre. A Modern városok és a Magyar fal­vak programnak hála a települé­seket közelebb hozzák egymáshoz a korszerű utak és vasúti kapcso­lódások, könnyebb lesz iskolába és orvoshoz járni, sportolási lehe­tőséget találni, a gazdaság szerep­lőinek pedig vállalkozni. (MTI) CÖF: Elég volt a brüsszeli álhírekből! A Soros György pénzén maguk­nak jobb életet teremteni akaró megélhetési politikusok eltávolí­tására kínál jó lehetőséget a má­jusi európai parlamenti választás - erről beszélt Csizmadia Lász­ló, a Civil Összefogás (CÖF) ala­pítója az Echo TV egyik műso­rában. Mint mondta, a brüssze­li látszatintézkedéseknek véget kell vetni, és az emberek sorskér­déseivel kell végre foglalkozni. A CÖF elnöke szerint a civileknek minden európai uniós országban fel kell kelniük abból a bizonyos totelből, össze kell fogniuk, min­denképpen rá kell kényszeríte­ni az uniós vezetést, hogy ne ál­hírekkel próbáljanak bennünket félrevezetni. (MI) Nyomoznak az SZDSZ tartozásai miatt Szemán Nincs határideje az új büntetőeljá­rásról szóló törvény szerint az egy­kori SZDSZ tartozásai ügyében kü­lönösen nagy kárt okozó csalás gya­núja miatt indult nyomozásnak, mivel - mint azt a PestiSrácok.hu megtud­ta - továbbra sincs gyanúsított. A sza­bad demokraták még 2008-ban vettek fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A bank csak­nem 415 millió forintot folyósított ál­lami kezességvállalással, ám a liberá­lis párt szinte egyáltalán nem törlesz­tette a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a szerződést, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Mivel az azóta megszűnt párt illetékesei az ele­mi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, az állam nem érvénye­sítette kezességvállalását. Az SZDSZ tetemes közüzemi tartozást is felhal­mozott, és nem fizetett a politikai hir­detésekért sem. A BRFK-n 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Innen a Nemzeti Nyomo­zó Irodához került az ügy, ahol ered­ménytelenül lezárták. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2015 ápri­lisában felülbírálta a megszüntető ha­tározatot, álláspontjuk szerint a nyo­mozás lezárása idő előtti és megala­pozatlan volt. A PestiSrácok.hu emlé­keztet rá, hogy a volt pártelnökök kö­zül Kuncze Gábor ócska műbalhénak nevezte az ügyet. Kóka János nem em­lékszik a hitelfelvétel részleteire, Fo­dor Gábor szerint pedig nem történt károkozás, mivel az ingatlanok meg­vannak, fedezetet nyújtanak a hitelre. 2018. szeptember 3., hétfő Takács Szabolcs: Az új összetételű uniós testületekkel kellene megállapodni Egységes V4-fellépés az EU-költségvetési vitában A V4-ek az egyetlen országcso­port az EU-ban, amely egysége­sen fogalmazta meg az álláspont­ját az Európai Unió 2021-2027-es költségvetéséről. Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtit­kár lapunknak elmondta: a ma­gyar álláspont szerint nagyobb uniós büdzsére van szükség, a ko­héziós politika nem áldozható fel az Európai Bizottság migránsok­­kal kapcsolatos világképe miatt. A visegrádiak az eddig csak fej­lett államoknak elérhető forrá­sokból is részt akarnak kapni. Baranyai Gábor - Folyamatos az egyeztetés a 2021-2027- es európai uniós költségvetés tervezeté­ről mind az osztrák elnökséggel, mind a tagállamokkal, illetve a visegrádi or­szágcsoporttal - nyilatkozta a Magyar Időknek a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koor­dinációjáért felelős államtitkára. Ta­kács Szabolcs emlékeztetett: az Euró­pai Bizottság (EB) május elején jött ki a tervezett uniós költségvetés szerkezeti elemeit, súlyponti kérdéseit tartalmazó javaslatával, ezt követően 37 szektorá­­lis jogszabálytervezet látott még nap­világot. - Viszonylag nagy joganyagról van szó, amit megkezdtünk feldolgoz­ni a kormányzaton belül - tette hozzá a szakpolitikus. A 28 tagállam egymással és az EB- vel is vitában áll a tervezet kapcsán. Az egyik vita a költségvetés méretével kap­csolatos. Kérdés, hogy a britek kilépé­sével a költségvetés maradjon-e ugyan­akkora, a 27 tagállam pótolja ezt ma­gasabb befizetéssel, vagy csökkenjen a büdzsé.­­ Van 5-6 tagállam, amelyik nem nagyon akarja megemelni a be­fizetését, azonban 22 ország vezetése ambiciózusabban közelíti meg a kér­dést. Magyarország az utóbbiak között van, azt valljuk, hogy vizsgáljuk meg, milyen területeket kell közösen finan­szírozni, és ahhoz rendeljünk közösen forrásokat - vázolta a magyar álláspon­tot. A kormánypárti politikus több más alapvető problémát is felvázolt a jelen­legi költségvetési javaslatról.­­ A ha­gyományos politikák - a kohéziós, az agrárpolitika, valamint a vidékfejlesz­tés - a bizottsági javaslat szerint jelen­tős elvonást szenvednek el. Ez nemcsak hazánkat, hanem egy sor más tagálla­mot is negatívan érintene - tette hoz­zá az államtitkár, aki szerint a migrá­ciós válság kezelése kapcsán is prob­lémás a tervezet. A kormány úgy látja, hogy a bizottság migrációval kapcso­latos filozófiája visszaköszön a költség­­vetési javaslatában is. - A mi álláspon­tunk szerint több pénzt kell fordítani az unió külső határainak ellenőrzésé­re. Ha valóban létezik az európai szo­lidaritás, akkor az olyan tagállamok­nak, mint Magyarország, segítséget kell nyújtani uniós forrásokból - hangsú­lyozta Takács Szabolcs. Ebben az ügy­ben jelenleg is zajlik egyeztetés az EB- vel, hazánk határvédelmi erőfeszítései­nek egy részét és annak támogatását jo­gosnak ismerte el a brüsszeli testület.­­ Elvi kérdés számunkra, hogy a külső, schengeni határ védelmének a költsé­gét, amit más tagállamoknak - Bulgá­ria, Görögország, Spanyolország vagy Olaszország - megtérített a bizottság, ugyanolyan elvek mentén Magyaror­szág is kapja meg - szögezte le. A ma­gyar javaslat az, hogy legyen egy külön fejezet, amely a migrációval foglakozik. - Nem tudjuk elfogadni, hogy a kohé­ziós politikából finanszírozzuk a mig­ránsok integrációját, azért sem, mivel nincs döntés a migránsok kötelező el­osztásáról sem - tette hozzá. A magyar kormány álláspontja, hogy az uniós szerződésben is rögzített ko­héziós politikának a konvergenciát, a felzárkózást kell elősegítenie, a kevésbé fejlett régiókat kell anyagilag támogat­nia. Az államtitkár szerint fontos cél­ként kell megjelennie az uniós büdzsé­ben a tagállami gazdaságok digitális át­állásának is, mivel ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa továbbra is releváns szereplője maradhasson a világgazda­ságnak. Takács Szabolcs arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a V4-ek az egyetlen országcsoport az EU-ban, amely egy­ségesen fogalmazta meg az álláspont­ját az uniós költségvetéssel kapcsolat­ban. Szeretnénk mi is arányosan része­sedni a technológiai kutatásokra, az in­novációra fókuszáló programokból is, hogy ne csak a fejlett nyugati tagálla­mok kapjanak ilyen forrásokat - mu­tatott rá a V4-ek közös céljára. Ami a költségvetés elfogadásának határidejét illeti, ebben sincs egység a tagállamok között. Az EB szeretné még ebben az intézményi ciklusban elfogad­ni. - A brüsszeli testülettel szemben egyetlen tagállam sem sürgeti a költ­ségvetési vita gyors lezárását, egyhangú döntés kell, ami rugalmasságot igényel minden fél részéről, de ez nem jelen­ti azt, hogy elfogadnánk a kettős mér­céket vagy egy-egy tagállam kipécézé­­sét - jelentette ki az államtitkár. Hoz­zátette: a demokratikus megközelítés szempontjából is tisztességesebb len­ne, ha egy új összetételű EP-vel és EB- vel állapodhatnának meg az államok, mivel a költségvetés politikai cikluso­kon túlnyúlóan, 2021-től 2027-ig szól. A kormány nem fogadja el, hogy a fejlesztési pénzekből finanszírozzák a migránsok integrációját. Fotó: Havran Zoltán MÉLY VÁLSÁGOT OKOZOTT A BEVÁNDORLÁS A nagyobb kihívások megoldása több pénzbe kerül, ezért javasoljuk, hogy a korábbihoz képest csaknem háromszor annyit fordítsunk a migráció kezelésére - erről beszélt az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja júniusban. Dimitrisz Avramopulosz szerint az EB költségvetési javaslata a megnövekedett mig­rációs és biztonsági kihívásokra reagál. Günther Oettinger uniós költségve­tési biztos a héten azt mondta, Európában mély válságot okozott a migrá­ciós politika irányának meghatározásával kapcsolatos vita, a közeledő euró­pai parlamenti választások pedig tovább mélyíthetik ezt a szakadékot. Kocsis Máté: Arról is beszélni kell, kik a felelősek az európai biztonság romlásáért A migrációról szól az EP-választás Magyar Idők A bevándorláspárti és a bevándorlás­ellenes erők harca lesz a szeptember 6-án induló európai parlamenti vá­lasztási kampány - jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a Kossuth rádióban. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: a voksolás­ra való felkészülés jegyében készült a hazugságoktól hemzsegő Sargentini­­jelentés, amelynek szeptember 11-re és 12-re tervezett vitáján Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. - A kor­mányfő feladata, hogy megvédje Ma­gyarországot, ha alaptalan és igazság­talan támadások érik, ezért az euró­pai parlamenti vitában világosan rá­mutat majd, hogy ez egy politikai je­lentés, amelyet Soros György brüsz­szeli emberei írtak nyomásgyakorlá­si céllal - jelentette ki. Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy az európai politikában egyre éleseb­ben látszik a törésvonal a Soros-biro­dalom érdekeit szolgálók és azok kö­zött, akik meg akarják és meg is tud­ják állítani a migrációt. Előbbi csoport­hoz sorolta például Emmanuel Mac­ron francia elnököt és Judith Sargen­­tini holland zöldpárti politikust, akik - mint mondta - minden erejükkel az illegális bevándorlás elfogadtatásán, az európai lakosságcserén dolgoznak.­­ Ezzel szemben állnak azok a politi­kusok, akik a saját választóik érdekeit képviselik, és az illegális bevándorlás ellen vannak, közeledve a magyar mi­niszterelnök, illetve Salvini olasz bel­ügyminiszter tengelyéhez - fejtette ki. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, Európa jövőjének kérdése, hogy visz­­szafordíthatatlanul bevándorlókonti­nenssé válik-e, vagy sikerül megvéde­nie magát. Kocsis Máté szerint Ma­gyarországnak utóbbi cél érdekében egyre több szövetségese van, példa­ként említette a V4-országait, Olasz­országot, Ausztriát, és szerinte most már Németországban is jól érezhető a változás a bevándorláspolitikában. Kocsis Máté szerint szerint itt lenne az ideje annak, hogy a hazug, alapta­lan állítások után szülessen egy olyan jelentés is az Európai Unióban, amely arról szól, kik a felelősek azért, hogy Európa elvesztette biztonságát, amikor utat nyitott az illegális bevándorlásnak, melynek árnyékában sok száz ember vesztette életét terrortámadásokban.

Next