Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-03 / 204. szám
2 BELFÖLD Mindenkinek lehetőség a továbblépésre Olyan országot kell teremteni, ahol mindenki otthon érezheti magát - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Kakasdon, a megújult faluház átadásán. A politikus szerint egy nemzet akkor emelkedhet fel csak igazán, ha mindenki részt vehet benne, ezért mindenkinek lehetőséget kell kapnia a továbblépésre: a fiataloknak tanulásra, a felnőtteknek munkába állásra, nyugdíjasoknak a tisztes öregkorra, közösségeknek a fejlődésre. A Modern városok és a Magyar falvak programnak hála a településeket közelebb hozzák egymáshoz a korszerű utak és vasúti kapcsolódások, könnyebb lesz iskolába és orvoshoz járni, sportolási lehetőséget találni, a gazdaság szereplőinek pedig vállalkozni. (MTI) CÖF: Elég volt a brüsszeli álhírekből! A Soros György pénzén maguknak jobb életet teremteni akaró megélhetési politikusok eltávolítására kínál jó lehetőséget a májusi európai parlamenti választás - erről beszélt Csizmadia László, a Civil Összefogás (CÖF) alapítója az Echo TV egyik műsorában. Mint mondta, a brüsszeli látszatintézkedéseknek véget kell vetni, és az emberek sorskérdéseivel kell végre foglalkozni. A CÖF elnöke szerint a civileknek minden európai uniós országban fel kell kelniük abból a bizonyos totelből, össze kell fogniuk, mindenképpen rá kell kényszeríteni az uniós vezetést, hogy ne álhírekkel próbáljanak bennünket félrevezetni. (MI) Nyomoznak az SZDSZ tartozásai miatt Szemán Nincs határideje az új büntetőeljárásról szóló törvény szerint az egykori SZDSZ tartozásai ügyében különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt indult nyomozásnak, mivel - mint azt a PestiSrácok.hu megtudta - továbbra sincs gyanúsított. A szabad demokraták még 2008-ban vettek fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A bank csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a liberális párt szinte egyáltalán nem törlesztette a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a szerződést, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Mivel az azóta megszűnt párt illetékesei az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, az állam nem érvényesítette kezességvállalását. Az SZDSZ tetemes közüzemi tartozást is felhalmozott, és nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. A BRFK-n 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Innen a Nemzeti Nyomozó Irodához került az ügy, ahol eredménytelenül lezárták. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2015 áprilisában felülbírálta a megszüntető határozatot, álláspontjuk szerint a nyomozás lezárása idő előtti és megalapozatlan volt. A PestiSrácok.hu emlékeztet rá, hogy a volt pártelnökök közül Kuncze Gábor ócska műbalhénak nevezte az ügyet. Kóka János nem emlékszik a hitelfelvétel részleteire, Fodor Gábor szerint pedig nem történt károkozás, mivel az ingatlanok megvannak, fedezetet nyújtanak a hitelre. 2018. szeptember 3., hétfő Takács Szabolcs: Az új összetételű uniós testületekkel kellene megállapodni Egységes V4-fellépés az EU-költségvetési vitában A V4-ek az egyetlen országcsoport az EU-ban, amely egységesen fogalmazta meg az álláspontját az Európai Unió 2021-2027-es költségvetéséről. Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár lapunknak elmondta: a magyar álláspont szerint nagyobb uniós büdzsére van szükség, a kohéziós politika nem áldozható fel az Európai Bizottság migránsokkal kapcsolatos világképe miatt. A visegrádiak az eddig csak fejlett államoknak elérhető forrásokból is részt akarnak kapni. Baranyai Gábor - Folyamatos az egyeztetés a 2021-2027- es európai uniós költségvetés tervezetéről mind az osztrák elnökséggel, mind a tagállamokkal, illetve a visegrádi országcsoporttal - nyilatkozta a Magyar Időknek a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Takács Szabolcs emlékeztetett: az Európai Bizottság (EB) május elején jött ki a tervezett uniós költségvetés szerkezeti elemeit, súlyponti kérdéseit tartalmazó javaslatával, ezt követően 37 szektorális jogszabálytervezet látott még napvilágot. - Viszonylag nagy joganyagról van szó, amit megkezdtünk feldolgozni a kormányzaton belül - tette hozzá a szakpolitikus. A 28 tagállam egymással és az EB- vel is vitában áll a tervezet kapcsán. Az egyik vita a költségvetés méretével kapcsolatos. Kérdés, hogy a britek kilépésével a költségvetés maradjon-e ugyanakkora, a 27 tagállam pótolja ezt magasabb befizetéssel, vagy csökkenjen a büdzsé. Van 5-6 tagállam, amelyik nem nagyon akarja megemelni a befizetését, azonban 22 ország vezetése ambiciózusabban közelíti meg a kérdést. Magyarország az utóbbiak között van, azt valljuk, hogy vizsgáljuk meg, milyen területeket kell közösen finanszírozni, és ahhoz rendeljünk közösen forrásokat - vázolta a magyar álláspontot. A kormánypárti politikus több más alapvető problémát is felvázolt a jelenlegi költségvetési javaslatról. A hagyományos politikák - a kohéziós, az agrárpolitika, valamint a vidékfejlesztés - a bizottsági javaslat szerint jelentős elvonást szenvednek el. Ez nemcsak hazánkat, hanem egy sor más tagállamot is negatívan érintene - tette hozzá az államtitkár, aki szerint a migrációs válság kezelése kapcsán is problémás a tervezet. A kormány úgy látja, hogy a bizottság migrációval kapcsolatos filozófiája visszaköszön a költségvetési javaslatában is. - A mi álláspontunk szerint több pénzt kell fordítani az unió külső határainak ellenőrzésére. Ha valóban létezik az európai szolidaritás, akkor az olyan tagállamoknak, mint Magyarország, segítséget kell nyújtani uniós forrásokból - hangsúlyozta Takács Szabolcs. Ebben az ügyben jelenleg is zajlik egyeztetés az EB- vel, hazánk határvédelmi erőfeszítéseinek egy részét és annak támogatását jogosnak ismerte el a brüsszeli testület. Elvi kérdés számunkra, hogy a külső, schengeni határ védelmének a költségét, amit más tagállamoknak - Bulgária, Görögország, Spanyolország vagy Olaszország - megtérített a bizottság, ugyanolyan elvek mentén Magyarország is kapja meg - szögezte le. A magyar javaslat az, hogy legyen egy külön fejezet, amely a migrációval foglakozik. - Nem tudjuk elfogadni, hogy a kohéziós politikából finanszírozzuk a migránsok integrációját, azért sem, mivel nincs döntés a migránsok kötelező elosztásáról sem - tette hozzá. A magyar kormány álláspontja, hogy az uniós szerződésben is rögzített kohéziós politikának a konvergenciát, a felzárkózást kell elősegítenie, a kevésbé fejlett régiókat kell anyagilag támogatnia. Az államtitkár szerint fontos célként kell megjelennie az uniós büdzsében a tagállami gazdaságok digitális átállásának is, mivel ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa továbbra is releváns szereplője maradhasson a világgazdaságnak. Takács Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, hogy a V4-ek az egyetlen országcsoport az EU-ban, amely egységesen fogalmazta meg az álláspontját az uniós költségvetéssel kapcsolatban. Szeretnénk mi is arányosan részesedni a technológiai kutatásokra, az innovációra fókuszáló programokból is, hogy ne csak a fejlett nyugati tagállamok kapjanak ilyen forrásokat - mutatott rá a V4-ek közös céljára. Ami a költségvetés elfogadásának határidejét illeti, ebben sincs egység a tagállamok között. Az EB szeretné még ebben az intézményi ciklusban elfogadni. - A brüsszeli testülettel szemben egyetlen tagállam sem sürgeti a költségvetési vita gyors lezárását, egyhangú döntés kell, ami rugalmasságot igényel minden fél részéről, de ez nem jelenti azt, hogy elfogadnánk a kettős mércéket vagy egy-egy tagállam kipécézését - jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a demokratikus megközelítés szempontjából is tisztességesebb lenne, ha egy új összetételű EP-vel és EB- vel állapodhatnának meg az államok, mivel a költségvetés politikai ciklusokon túlnyúlóan, 2021-től 2027-ig szól. A kormány nem fogadja el, hogy a fejlesztési pénzekből finanszírozzák a migránsok integrációját. Fotó: Havran Zoltán MÉLY VÁLSÁGOT OKOZOTT A BEVÁNDORLÁS A nagyobb kihívások megoldása több pénzbe kerül, ezért javasoljuk, hogy a korábbihoz képest csaknem háromszor annyit fordítsunk a migráció kezelésére - erről beszélt az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja júniusban. Dimitrisz Avramopulosz szerint az EB költségvetési javaslata a megnövekedett migrációs és biztonsági kihívásokra reagál. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos a héten azt mondta, Európában mély válságot okozott a migrációs politika irányának meghatározásával kapcsolatos vita, a közeledő európai parlamenti választások pedig tovább mélyíthetik ezt a szakadékot. Kocsis Máté: Arról is beszélni kell, kik a felelősek az európai biztonság romlásáért A migrációról szól az EP-választás Magyar Idők A bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők harca lesz a szeptember 6-án induló európai parlamenti választási kampány - jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a Kossuth rádióban. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: a voksolásra való felkészülés jegyében készült a hazugságoktól hemzsegő Sargentinijelentés, amelynek szeptember 11-re és 12-re tervezett vitáján Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. - A kormányfő feladata, hogy megvédje Magyarországot, ha alaptalan és igazságtalan támadások érik, ezért az európai parlamenti vitában világosan rámutat majd, hogy ez egy politikai jelentés, amelyet Soros György brüszszeli emberei írtak nyomásgyakorlási céllal - jelentette ki. Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy az európai politikában egyre élesebben látszik a törésvonal a Soros-birodalom érdekeit szolgálók és azok között, akik meg akarják és meg is tudják állítani a migrációt. Előbbi csoporthoz sorolta például Emmanuel Macron francia elnököt és Judith Sargentini holland zöldpárti politikust, akik - mint mondta - minden erejükkel az illegális bevándorlás elfogadtatásán, az európai lakosságcserén dolgoznak. Ezzel szemben állnak azok a politikusok, akik a saját választóik érdekeit képviselik, és az illegális bevándorlás ellen vannak, közeledve a magyar miniszterelnök, illetve Salvini olasz belügyminiszter tengelyéhez - fejtette ki. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, Európa jövőjének kérdése, hogy viszszafordíthatatlanul bevándorlókontinenssé válik-e, vagy sikerül megvédenie magát. Kocsis Máté szerint Magyarországnak utóbbi cél érdekében egyre több szövetségese van, példaként említette a V4-országait, Olaszországot, Ausztriát, és szerinte most már Németországban is jól érezhető a változás a bevándorláspolitikában. Kocsis Máté szerint szerint itt lenne az ideje annak, hogy a hazug, alaptalan állítások után szülessen egy olyan jelentés is az Európai Unióban, amely arról szól, kik a felelősek azért, hogy Európa elvesztette biztonságát, amikor utat nyitott az illegális bevándorlásnak, melynek árnyékában sok száz ember vesztette életét terrortámadásokban.