Magyar Idők, 2018. október (4. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-01 / 228. szám
www.magyaridok.hu Gyöngyösi szerint a párt egységes, stabil és növekvő Nemzeti ellenállást hirdetett a Jobbik Ellenálló pártként folytatja munkáját a Jobbik - erről döntött a párt tagsága a hétvégi kongresszuson. Hogy mindez pontosan mit jelent majd a gyakorlatban, továbbra sem ismert, Sneider Tamás pártelnök annyit mondott, elsősorban nem a súlytalanná tett parlament falai között kívánják megvalósítani. Gyöngyösi Márton frakcióvezető bejelentette: pártja a nemzeti együttműködés rendszerével szemben határozza meg magát. Magyar Idők .Hurmam*. Nemzeti ellenállás címmel hirdetett új irányvonalat az „Orbán-rendszer leváltása érdekében” a Jobbik, amit a párt tagsága egyhangú szavazással fogadott el a hétvégi kongresszuson. Az ellenállás ötletéről a párt frakciója pár hete már döntött kihelyezett ülésén, de akkor nem tudatták, hogy mindez a gyakorlatban mit jelent majd. A szombati kongresszus után Sneider Tamás pártelnök úgy fogalmazott, a Jobbik gondolkodásában nem történt változás, csupán az aktuális helyzethez szabott, a következő évek feladatait, céljait és identitását összegző dokumentum született. A legnagyobb taglétszámú és legtöbb szervezettel rendelkező ellenzéki pártként nagy a felelősségünk abban, mit képviselünk a kétharmados kormánytöbbséggel szemben egy olyan rendszerben, amely egyre inkább diktatórikus, egyre inkább lenézi a magyar embereket, egyre inkább korrupt - mondta a pártelnök, aki szerint lassan attól kell félni, hogy a magyar nevet szinonim fogalommá fogják tenni a lopással és a tolvajlással az egész világon, és ilyen szégyenben kell élnie a magyarságnak, ezért mindent meg kell tenni, hogy ez ne történhessen meg. Sneider az ellenállásról szólva anynyit közölt, hogy elsősorban nem a súlytalanná tett parlament falai között kívánják megvalósítani, ám arra a politikus megint csak nem tért ki, hogy akkor pontosan miben mutatkozna meg. Az mindenesetre kiderült, a Jobbik szerint a gazdaság, ami szerintük még a Gyurcsány-kormány időszakánál is sérülékenyebb, megmentésre szorul, miként a demográfiai trendet is meg kell fordítani, és javítani kell a szolgalelkűség uralta ország morális helyzetén is. A Jobbik - múltjából fakadóan - keresztény nemzeti pártként határozza meg önmagát a most elfogadott kiáltványban - tett hozzá a pártelnök. Gyöngyösi Márton szerint a kongresszus megmutatta, hogy a Jobbik egységes, stabil és növekedő párt, amely „tudja, hogy honnan jött, tudja, hogy hová tart és céljai vannak”. A Jobbik frakcióvezetője közölte, a delegált küldöttek 85 százaléka vett részt a tanácskozáson, a Nemzeti ellenállás kiáltványa című dokumentumot pedig egyhangú szavazással fogadta el, ezzel is mutatva, hogy a párt teljes egységben sorakozik fel a céljaik megvalósítására. A politikus ismét hangsúlyozta, hogy a Jobbik a nemzeti együttműködés rendszerével szemben határozza meg magát. - Mindenkinek, aki kormányváltást, rendszerváltást szeretne ma elérni Magyarországon, legyen hiteles alternatívája - érvelt Gyöngyösi, aki kitért a párt hamarosan kezdődő európai parlamenti választási kampányára is. Programunknak három központi üzenete lesz. Az első a külső veszéllyel, vagyis a migrációval szembeni küzdelem, míg a második olyan szociális problémákat ölel fel, mint például az elszegényedés vagy az elvándorlás. A harmadik az autonómia, amely a határon túli magyarság szülőföldön megmaradásának garanciája lehet - sorolta Gyöngyösi. Az elnök (balra) és a frakcióvezető szerint az új irányvonal az aktuális helyzethez igazodik Fotó: MTI/Bruzák Noémi A kormányoldal jelöltje nyert Kőbányán Kárpáti András Szilágyi Sándor András (Fidesz-KDNP) református lelkipásztor nyerte a tegnapra kiírt időközi egyéni választókerületi képviselő-választást Budapest X. kerületében, Kőbánya 6. számú egyéni választókerületében. Egy hely azután üresedett meg a testületben, hogy a korábbi képviselő, a szintén kormánypárti Gazdag Ferenc munkahelyi gondok miatt júniusban lemondott. A választáson Szilágyi Sándor András mellett megmérette magát a momentumos Kovács Róbert is, akit a DK és az MSZP is támogatott. Bár az LMP és a Jobbik sem indított önálló jelöltet, egyik párt sem állt be a második helyen végzett Kovács mögé. A képviselői tisztségért indult Fléger István Tamás is a Magyar Munkáspárt színeiben, aki 18 voksot gyűjtött. Szoros baloldali győzelem Rákospalotán Kárpáti András Szoros versenyben, mindössze három százalékkal maradt alul a Demokratikus Koalíció által támogatott Németh Angélával szemben a kormánypártok jelöltje a tegnapi időközi polgármester-választáson, a főváros XV. kerületében. Míg a hagyományosan erős baloldali bázissal rendelkező városrészben Németh 10 611 szavazatot könyvelhetett el, László Tamásnak (Fidesz-KDNP) 9982 választópolgár szavazott bizalmat. A Magyar Munkáspárt jelöltjeként Kerezsi László, valamint a független Csékei Sándor is megmérette magát, ám nekik csak a szavazatok töredéke jutott. A polgármesteri szék a Gyurcsánypárti Hajdú László parlamenti mandátumszerzésével üresedett meg tavasszal. Bár Németh a Rászorulókat Támogatók Egyesülete és a Szolidaritás Mozgalom civil jelöltjeként indult, több párt is mögé állt: a Demokratikus Koalíció mellett őt támogatta az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok is. A Jobbik, az LMP és a Momentum sem indított saját jelöltet, ám mindhárom párt hangsúlyozta, hogy nem támogatja Németh Angélát. László Tamás lapunknak korábban elmondta: a kampány során a baloldali városvezetés szinte minden napra szervezett egy nagyobb rendezvényt, az önkormányzat forrásait erre pazarolták el. A kormánypárti jelölt úgy vélte, hogy a voksolás előtt ideiglenesen polgármesteri feladatkört betöltő Németh Angéla és Lamperth Mónika jegyző - aki korábban Gyurcsány Ferenc belügyminisztere volt - bebizonyították, hogy nem tudnak úrrá lenni a kerület legégetőbb problémáin. BELFÖLD 3 Milliók vándorúton Közismert, hogy az ENSZ alapvető emberi joggá akarja tenni a migrációt, s ezek a jogok lassan az univerzumhoz válnak hasonlóvá, amely az ősrobbanás óta folyamatosan tágul. Mindez persze önmagában nem volna ördögtől való, ha indokolt lenne. Ezzel szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ New Yorkban zajló közgyűlésén karakánul kimondta, hogy a migráció nem alapvető jog, Magyarország ezt nem támogatja. És nem is szabad azzá tenni, hiszen ez csak ösztönözné az elvándorlás folyamatát, további hullámokat indítana meg, a biztonsági kockázatokról nem is beszélve. És ne legyenek kétségeink, ezek a hullámok leginkább Európa partjait mosnák. Ha a migrációt beemelnék az alapvető emberi jogok közé, lényegében több tíz és száz millió ember korlátlan beözönlését szentesítenék, és minden nemzetközi fórumon pellengérre állítanák azokat az államokat, amelyek szembeszegülnének a legújabb globális divatokkal. Pedig a népvándorlások kora kismiska lenne ahhoz képest, ami ezután következne. A globalizáció teljesen új szakaszába lépnénk, amelyben egész populációk cserélnének helyet: az elvándorló országok elöregedett társadalmai idővel megszűnnének létezni, a fiatal nemzedékek pedig már máshol gyökereznének meg. És így tovább. Mert ha milliók hagynák el a szülőföldjüket a jobb, zsírosabb élet reményében, akkor sok ország gazdasági és demográfiai stabilitása is megrendülne. És az ilyenfajta összeomlás szélén álló államokért nem kell Ázsiáig vagy Afrikáig elmenni, sem a Jelenések könyvét felütni. Elég, ha csak a szomszédban nézünk körül. Romániából például négymillió ember hiányzik. 2007 óta lényegében Románia lakosságának 20 százaléka vándorolt ki az országból, leginkább Spanyolországba, Olaszországba, Németországba, Angliába és Írországba. Különben 2007-ben volt a mélypont: akkor több mint félmillióan hagyták el az országot, és ezzel a teljesítménnyel Szíria után Románia vált a legnagyobb kibocsátóországgá. És nehéz is vagy alig lehetne összevetni a kettőt: Szíria egy háború sújtotta ország, ahol ha nem is egy virágzó, de egy szárba szökő társadalmat tiportak el pár évvel ezelőtt. Romániát nem sújtotta háború. Mégis majdnem annyian szedték a sátorfát, mint egy polgárháború által lángba borított közel-keleti államból. Öröm az ürömben, hogy ez alig érinti a romániai magyar népességet. Az 1989-es forradalom, a barbár bányászjárások és a magyarellenes fekete márciusként elhíresült pogrom óta béke honol Romániában. A hazai ellenzék és az ellenzéki sajtó berkeiben bezzegországgá előléptetett Romániában évente drágulnak a közművek - főleg a gáz -, az élelmiszerek, az állami fizetések versenyképtelenek. Persze nekünk, magyaroknak London lett az új Bukarest (ez utóbbiról a múlt század elején az a hír járta, hogy Budapest után a második legnagyobb magyar város). Az ellenzék pedig gátlástalanul felhasználja a külföldön munkát vállaló magyarokat arra, hogy szidja a kormányt, pedig Magyarország jól áll a kelet-közép-európai térségben. Főleg Romániához képest. Aki Romániában jár, láthatja, a falvak elöregedtek és kiürültek. Nem csoda, hiszen főleg a fiatalok hagyták és hagyják el az országot, leginkább a 25 és 45 év közötti korosztály. Spanyolországban már van olyan település, ahol román a polgármester. Az illető története pedig Hollywoodba kívánkozik: olívabogyó-szedőből küzdötte fel magát a társadalmi uborkafán. Ahogy Olaszországban is vannak román negyedek, városrészek, és ezeknek az embereknek eszük ágában sincs valaha is hazatérni. Ők ott meggyökereztek. Jelenleg 19 és fél millióan élnek Romániában, és az ENSZ egyik előrejelzése 2050-re 14 és fél milliós lakosságot jósolt az országnak. Ha az EU-n belül is ilyen társadalmi és gazdasági következményei lehetnek a migrációnak, mi történne, ha az egész világban az ehhez való jog lenne az irányadó? PATAKI TAMÁS Velük kerek a világ Ma van az öregek napja, hivatalosabban: az idősek világnapja. Boldog, aki érintettként megélheti - bár nem mindegyikük érzi így. Sokak bánata, hogy vele már senki sem akar beszélgetni, senki sem szólítja meg. Vagy ha mégis, a válaszára már senki sem kíváncsi. A szárnyszegett öregek sorsánál nincs szívszorítóbb. A mai öregemberrel nincs beszélő viszonyban az aktív világ, jobb híján csak egymással beszélgetnek a bérház gangján, a piacon, a háziorvosi váróban. És ez szomorú. Mondják, régen jobb volt öregnek lenni. Amikor még beszélgettek egymással a generációk. Amikor az öregember még fontosnak érezhette magát. Nem megszűnni - elbeszélgetni kellene a magukra maradt Rózsika nénikkel, Pista bácsikkal. Rájuk nyitni az ajtót, beköszönni hozzájuk, hogy tetszik lenni? És meghallgatni őket. A legkiválóbb orvosnál is többet segít, aki szót vált velük. Hogy érezzék, továbbra is számolnak velük, fontos részei ennek a kacifántos világnak, megkerülhetetlenek. Sőt, csak velük együtt kerek a világ Ha a vidéket járom, öregebb falvakban mindig megakad a szemem a házak előtti kispadokon. Azokon az embereken, akik a padon ülnek, beszélgetnek, pipáznak, a világról merengenek. Nézem a mosolygós-ráncos, botjára könyöklő idős bácsit, ahogy összeköszön a háza előtt eltekerő biciklistával, a bolt felől érkező asszonnyal, a szomszéddal. Nézem, ahogy bólogatva, egyetértőn megtárgyalnak valami időszerű apróságot. Beszélgetnek és meghallgatják egymást. A lélek szervize a kispad. Egy hely, ahol meghallgat valaki. Hinnéd-e, hogy az öregkor boldogságához ilyen apróságokon át visz az út? Móra Ferenc írja valahol: az ember akkor öregszik meg, amikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amin valamikor a fogát csikorgatta. Ha megéred - megérted te is.