Magyar Idők, 2018. november (4. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-02 / 254. szám

2 BELFÖLD A hatóságok a jövő héten döntenek a párt ellen tett feljelentésekről Soha nem volt rendben a Jobbik gazdálkodása Állandó szabálytalanságok és tör­vénytelenségek jellemzik a Job­bik gazdálkodását már 2010 óta, vagyis amióta a pártnak parla­menti frakciója van. Az utóbbi na­pokban ráadásul több volt jobbi­­kos is feketepénzekről, Simicska Lajoshoz köthető kifizetésekről beszélt, ami összefügghet a párt zavaros pénzügyeivel, átláthatat­lan gazdálkodásával. Magyar Idők A Jobbikot körülvevő, zavarosnak tűnő pénzmozgások kapcsán az utóbbi na­pokban ismét előtérbe került a párt gaz­dálkodása. Legutóbb Volner János, a párt korábbi alelnöke beszélt lapunk­nak adott interjújában arról, hogy a mai napig nem derült ki, mi is történt az­zal a 100 millió forinttal, amit az Ál­lami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt, 331 millió forintos tiltott pártfinanszí­rozás miatt keletkezett fizetési kötele­zettségre gyűjtöttek össze. Horváth Bá­lint, az ÁSZ kommunikációs vezetője szerint a Jobbik tiltott pártfinanszíro­zásáról Volner tényként beszélt, ami­kor úgy fogalmazott, hogy amikor ki­derült a tiltott pártfinanszírozásból fa­kadó bírság, ő hatmillió forintot tett a pártkasszába a saját pénzéből. Volner János azt is elmondta, a párt pénzügyei felett csak Szabó Gábor párt­igazgató és Vona Gábor exelnök rendel­kezett, emiatt a hét elején fel is szólítot­ta Vona Gábort, hogy álljon ki a nyilvá­nosság elé, és őszintén számoljon be a párt zavaros pénzügyeiről. A Jobbikból kilépett politikus hozzátette: a Simics­ka Lajostól kapott, úgynevezett zacskós pénzek ügyében sem látnak még tisztán. - A Jobbik életében én soha nem láttam cashflow-t, azaz a pénzforgalomra vonat­kozó jelentést. Általános frakcióvezető­helyettesként próbáltam ezen változtat­ni, de Vona Gábor és Szabó Gábor nem engedte. Most már látom, hogy ennek oka volt, hiszen mostanában elég zava­rosnak tűnő pénzügyekről beszélnek a sajtóban is, márpedig ezeket a zavaros­ban a legkönnyebb eltüntetni - mond­ta a politikus, aki szerint soha nem volt rendben a Jobbik gazdálkodása. Volner szavait egyértelműen alátá­masztják a Jobbik gazdálkodásáról ké­szült, az ÁSZ honlapján elérhető nyil­vános jelentések, amelyekből az derül ki, hogy a párt gyakorlatilag sosem volt képes törvényesen gazdálkodni. A Job­bik a 2010-es országgyűlési választások alkalmával kapott először támogatást a központi költségvetésből, és már az ak­kori kampányelszámolásában is számos szabálytalanságot tárt fel a számvevő­­szék, előfordult, hogy az áfát sem fizették be. Egy évvel később a párt kampány­tevékenységének jogszerűségét (szabá­lyosságát) igazoló szerződések, valamint egyéb kötelezettségvállalási dokumen­tumok 31 százalékánál, míg a teljesítés­­igazolási dokumentumok 23 százaléká­nál egyszerűen nem álltak rendelkezés­re az igazoló bizonylatok. Vagyis nem tudtak elszámolni teljeskörűen a száz­milliós kampánytámogatással. 2012 februárjában, amikor lezárult a Jobbik 2009-2010-es gazdálkodásának ellenőrzése, kiderült, hogy gyakorlati­lag minden szabálytalan volt a pártnál. A beszámolók összeállításánál megsér­tették a számviteli törvényben szabá­lyozott teljesség, valódiság, következe­tesség és lényegesség számviteli alapel­veket. A beszámolók egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról. A szervezeti egy­ségek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a számviteli nyilvántartá­sokban és a beszámolókban. A szerveze­tek mintegy 90 százalékának gazdálko­dásáról semmilyen információval nem rendelkezett a párt. Mindemellett nem volt leltározás, az ellenőrzési rendsze­rek sem működtek, a bevételek és ki­adások pedig gyakorlatilag nem voltak ellenőrizhetőek. A 2011-2012-re vonatkozó ÁSZ-el­­lenőrzés hasonlóan lesújtó eredményt mutatott, ugyanis a párt beszámolói egyik évben sem mutattak megbízha­tó és valós képet. A számviteli bizony­latok, nyilvántartások nem támasztot­ták alá a beszámolókat, jelentős eltérés mutatkozott a kiadásoknál is. Az ado­mányozók nevét, az adományok érté­keit nem teljeskörűen tették közzé, va­lamint a beszámolók leltárral történő alátámasztása is hiányos volt. Vagyis azt sem lehetett tudni, kik és milyen összeggel támogatták a pártot. Sorozatos szabálytalanságokra derült fény a 2013-2014-es évek gazdálkodásá­nak ellenőrzésekor is. A párt 2013-ban és 2014-ben nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően szá­molta el a kiadásait. Az ÁSZ ellenőrzé­se azt is feltárta, hogy a párt 2013-as és 2014-es könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályok előírásai­nak. A párt a törvényi előírások ellené­re nem hozott létre felügyelőbizottsá­got, az ellenőrzési rendszerét pedig nem működtette megfelelően. Legutóbb az ÁSZ tavaly ősszel feltárta, hogy a Job­bik 2017 első fél évében a működésé­hez - a jogszabályt megsértve - össze­sen 331,660 millió forint értékben til­tott vagyoni hozzájárulást fogadott el. Külön érdekesség, hogy miután Kis­­berk Szabolcs, az N1TV volt főszerkesz­tője a pártban tavaly ősz és a választás közötti időszakban átfolyó feketepén­zekről beszélt. Mirkóczki Ádám, a Job­bik kommunikációs igazgatója azzal vé­dekezett, hogy a Jobbik által egyébként „pártállami” számvevőszéknek nevezett ÁSZ a pártalapítvány, valamint a video­­csatornát fenntartó Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány közötti gazdálko­dást mindig rendben találta. Ugyanakkor a szervezet a Kisberk Szabolcs által jel­zett időszakot még nem ellenőrizte, rá­adásul a készpénzforgalmat nem is tudja ellenőrizni, hiszen annak nincs nyoma. A Jobbikot érintő korrupciógyanús ügyekben többen is feljelentést tettek, a nyomozás elrendeléséről legkésőbb jövő héten döntenek az illetékes hatóságok. Talán csak a korábbi elnök, Vona Gábor ismerheti a zavaros pénzügyek részleteit Fotó: Mirkó István Bakonyi Ádám korábban ugyan hevesen támadta, még­is elindulna Puzsér Róbert az MSZP által sürgetett előválasztáson, ahol el­dőlhet, ki lesz Tarlós István kihívó­ja a jövő októberi főpolgármester-vá­lasztáson. - Ha ez kell ahhoz, hogy az MSZP meg a DK ne indítson rám je­löltet, és ezzel ne osszák meg Orbán és Tarlós ellenzékét, akkor vállalom, hogy részt veszek egy előválasztáson - írta tegnap közösségi oldalán Pu­zsér. A heves megnyilvánulásairól is­mert megmondóember, a „G-nap” utá­ni Hír TV egyik arca ugyanakkor fel­tételekhez kötötte a közösködést. Pu­zsér azt akarja, hogy a jelöltállítás fo­lyamata legyen nyilvános és átlátható, az előválasztás előtt nyílt viták során mérkőzzenek meg a jelöltek, ahol vi­lágos programok és víziók ütköznek.­­ A szavazás internetalapú legyen, mert csakis ez biztosít elegendő vá­lasztót és legitimitást. A szervezést, a szavazás tisztaságának ellenőrzését, a személyes adatok kezelését és a sza­vazatok számlálását egy köztisztelet­ben álló civil szakemberekből alaku­ló testület végezze, ne az MSZP és ne a DK - közölte Puzsér, aki korábban elutasította, hogy őt „castingolják”, és hevesen bírálta az MSZP által sürge­tett előválasztást. A megmondóem­ber nemrég még viccnek, abszurdnak nevezte az eljárást, ahol szerinte „az ellenzék főpolgármester-jelöltjét Ha­­bony Árpád választja ki”. A szocialisták budapesti elnöke, aki a legelkötelezettebb szószólója az előválasztásnak, mindenesetre öröm­mel vette a bejelentést. - Üdvözlöm a klubban Puzsér Róbertet - fogalmazott Molnár Zsolt a Sztárklikk.hu-nak. Az MSZP-s politikus szerint ők maguk is a Puzsér által megfogalmazott felté­telek alapján tervezték az előválasztás lebonyolítását, kivéve az internetala­pú szavazást. „A NER jelenlegi rend­szerében ez nagyon komoly veszélynek lenne kitéve, mivel nincs olyan infor­matikai rendszer, ami garantálni tud­ná a teljes biztonságot” - mondta Mol­nár, aki szerint ezért a választóknak inkább személyesen, hagyományos pa­píralapú módon vagy akár a helyszí­nen gépi szavazással kellene szimpá­tiájukat kifejezniük. Az MSZP budapesti elnöke lapunk­nak nemrég még nem tudta pontosan megmondani, hogy milyen forgatókönyv mentén bonyolítanák le az előválasz­­­­tást, csupán annyit mondott, hogy „ha­marosan felszáll a füst”. Közlése sze­rint ugyanakkor a szocialisták a legna­gyobb valószínűséggel Horváth Csa­bát, a párt fővárosi képviselőjét kül­dik majd a megméretésre, amelyen je­len állás szerint még Karácsony Ger­gely, illetve Puzsér Róbert vehet részt. 2018. november 2., péntek • Puzsér mégis részt venne az előválasztáson Nincs törvényi alapja Czeglédy panaszának Szemán László János . A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint nincs törvényi alapja a DK és az MSZP egykori jogásza, a letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba ismételt panaszbeadvá­nyának. Mint azt megírtuk, a volt mi­niszterelnökkel, a DK elnökével, Gyur­­csány Ferenccel is szoros kapcsolatot ápo­ló, az Éljen Szombathely!-MSZP-DK­­Együtt egykori önkormányzati képvise­lője az ügyében eljáró ügyészt hivatali visszaéléssel vádolja, mert szerinte fon­tos bizonyítékok elhallgatásával érte el, hogy börtönben tartsák. Czeglédy állít­ja, Szanka Ferenc csoportvezető ügyész szándékosan, tények elferdítésével, il­letve elhallgatásával érte el, hogy szep­tember elején még három hónapra meg­hosszabbítsák a letartóztatását, így a mai napig börtönben van. Kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség ki­fejtette: Czeglédy Csabának a Szanka Fe­renc főügyészségi csoportvezető ügyész ellen hivatali visszaélés miatt tett felje­lentését a Központi Nyomozó Főügyész­ség (KNYF) bűncselekmény hiányában elutasította. A KNYF ezen határozata ellen a feljelentő által bejelentett pa­naszt a Legfőbb Ügyészség ugyancsak elutasította. Czeglédy és védője ezt kö­vetően újabb panaszt nyújtott be, amely­nek melléklete volt a Szegedi Járásbí­róságnak címzett „vádirat” és egy a bí­róságnak címzett beadvány, mely sze­rint pótmagánvádlóként kívánnak fel­lépni, és kérik, hogy a bíróság az irato­kat szerezze be. Az ismételt panaszt - mint a törvény szerint kizártat - a Leg­főbb Ügyészség elutasította, a hivatali visszaélésnek nincs sértettje, így nincs olyan személy, aki jogosult lenne pót­magánvádlóként fellépni. Lapunk értesülése szerint Czeglédy és társai ellen heteken belül vádat emelhet­nek bűnszervezetben, üzletszerűen, kü­lönösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, több milliárd forintos kárt okozó költ­ségvetési csalás, valamint több milliós gazdasági csalás miatt. Az alapos gya­nú szerint a Czeglédy Csaba vezetésé­vel létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglal­kozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az ál­lami költségvetésnek azzal, hogy a cég­hálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a sze­mélyi jövedelemadót nem vallották be, vagy nem fizették meg. Gyurcsány Ferencék jogásza hiába támadta az ügyészt Fotó: Havran Zoltán­ ­

Next