Magyar Idők, 2018. november (4. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-02 / 254. szám
2 BELFÖLD A hatóságok a jövő héten döntenek a párt ellen tett feljelentésekről Soha nem volt rendben a Jobbik gazdálkodása Állandó szabálytalanságok és törvénytelenségek jellemzik a Jobbik gazdálkodását már 2010 óta, vagyis amióta a pártnak parlamenti frakciója van. Az utóbbi napokban ráadásul több volt jobbikos is feketepénzekről, Simicska Lajoshoz köthető kifizetésekről beszélt, ami összefügghet a párt zavaros pénzügyeivel, átláthatatlan gazdálkodásával. Magyar Idők A Jobbikot körülvevő, zavarosnak tűnő pénzmozgások kapcsán az utóbbi napokban ismét előtérbe került a párt gazdálkodása. Legutóbb Volner János, a párt korábbi alelnöke beszélt lapunknak adott interjújában arról, hogy a mai napig nem derült ki, mi is történt azzal a 100 millió forinttal, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt, 331 millió forintos tiltott pártfinanszírozás miatt keletkezett fizetési kötelezettségre gyűjtöttek össze. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője szerint a Jobbik tiltott pártfinanszírozásáról Volner tényként beszélt, amikor úgy fogalmazott, hogy amikor kiderült a tiltott pártfinanszírozásból fakadó bírság, ő hatmillió forintot tett a pártkasszába a saját pénzéből. Volner János azt is elmondta, a párt pénzügyei felett csak Szabó Gábor pártigazgató és Vona Gábor exelnök rendelkezett, emiatt a hét elején fel is szólította Vona Gábort, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, és őszintén számoljon be a párt zavaros pénzügyeiről. A Jobbikból kilépett politikus hozzátette: a Simicska Lajostól kapott, úgynevezett zacskós pénzek ügyében sem látnak még tisztán. - A Jobbik életében én soha nem láttam cashflow-t, azaz a pénzforgalomra vonatkozó jelentést. Általános frakcióvezetőhelyettesként próbáltam ezen változtatni, de Vona Gábor és Szabó Gábor nem engedte. Most már látom, hogy ennek oka volt, hiszen mostanában elég zavarosnak tűnő pénzügyekről beszélnek a sajtóban is, márpedig ezeket a zavarosban a legkönnyebb eltüntetni - mondta a politikus, aki szerint soha nem volt rendben a Jobbik gazdálkodása. Volner szavait egyértelműen alátámasztják a Jobbik gazdálkodásáról készült, az ÁSZ honlapján elérhető nyilvános jelentések, amelyekből az derül ki, hogy a párt gyakorlatilag sosem volt képes törvényesen gazdálkodni. A Jobbik a 2010-es országgyűlési választások alkalmával kapott először támogatást a központi költségvetésből, és már az akkori kampányelszámolásában is számos szabálytalanságot tárt fel a számvevőszék, előfordult, hogy az áfát sem fizették be. Egy évvel később a párt kampánytevékenységének jogszerűségét (szabályosságát) igazoló szerződések, valamint egyéb kötelezettségvállalási dokumentumok 31 százalékánál, míg a teljesítésigazolási dokumentumok 23 százalékánál egyszerűen nem álltak rendelkezésre az igazoló bizonylatok. Vagyis nem tudtak elszámolni teljeskörűen a százmilliós kampánytámogatással. 2012 februárjában, amikor lezárult a Jobbik 2009-2010-es gazdálkodásának ellenőrzése, kiderült, hogy gyakorlatilag minden szabálytalan volt a pártnál. A beszámolók összeállításánál megsértették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket. A beszámolók egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról. A szervezeti egységek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolókban. A szervezetek mintegy 90 százalékának gazdálkodásáról semmilyen információval nem rendelkezett a párt. Mindemellett nem volt leltározás, az ellenőrzési rendszerek sem működtek, a bevételek és kiadások pedig gyakorlatilag nem voltak ellenőrizhetőek. A 2011-2012-re vonatkozó ÁSZ-ellenőrzés hasonlóan lesújtó eredményt mutatott, ugyanis a párt beszámolói egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet. A számviteli bizonylatok, nyilvántartások nem támasztották alá a beszámolókat, jelentős eltérés mutatkozott a kiadásoknál is. Az adományozók nevét, az adományok értékeit nem teljeskörűen tették közzé, valamint a beszámolók leltárral történő alátámasztása is hiányos volt. Vagyis azt sem lehetett tudni, kik és milyen összeggel támogatták a pártot. Sorozatos szabálytalanságokra derült fény a 2013-2014-es évek gazdálkodásának ellenőrzésekor is. A párt 2013-ban és 2014-ben nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait. Az ÁSZ ellenőrzése azt is feltárta, hogy a párt 2013-as és 2014-es könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályok előírásainak. A párt a törvényi előírások ellenére nem hozott létre felügyelőbizottságot, az ellenőrzési rendszerét pedig nem működtette megfelelően. Legutóbb az ÁSZ tavaly ősszel feltárta, hogy a Jobbik 2017 első fél évében a működéséhez - a jogszabályt megsértve - összesen 331,660 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. Külön érdekesség, hogy miután Kisberk Szabolcs, az N1TV volt főszerkesztője a pártban tavaly ősz és a választás közötti időszakban átfolyó feketepénzekről beszélt. Mirkóczki Ádám, a Jobbik kommunikációs igazgatója azzal védekezett, hogy a Jobbik által egyébként „pártállami” számvevőszéknek nevezett ÁSZ a pártalapítvány, valamint a videocsatornát fenntartó Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány közötti gazdálkodást mindig rendben találta. Ugyanakkor a szervezet a Kisberk Szabolcs által jelzett időszakot még nem ellenőrizte, ráadásul a készpénzforgalmat nem is tudja ellenőrizni, hiszen annak nincs nyoma. A Jobbikot érintő korrupciógyanús ügyekben többen is feljelentést tettek, a nyomozás elrendeléséről legkésőbb jövő héten döntenek az illetékes hatóságok. Talán csak a korábbi elnök, Vona Gábor ismerheti a zavaros pénzügyek részleteit Fotó: Mirkó István Bakonyi Ádám korábban ugyan hevesen támadta, mégis elindulna Puzsér Róbert az MSZP által sürgetett előválasztáson, ahol eldőlhet, ki lesz Tarlós István kihívója a jövő októberi főpolgármester-választáson. - Ha ez kell ahhoz, hogy az MSZP meg a DK ne indítson rám jelöltet, és ezzel ne osszák meg Orbán és Tarlós ellenzékét, akkor vállalom, hogy részt veszek egy előválasztáson - írta tegnap közösségi oldalán Puzsér. A heves megnyilvánulásairól ismert megmondóember, a „G-nap” utáni Hír TV egyik arca ugyanakkor feltételekhez kötötte a közösködést. Puzsér azt akarja, hogy a jelöltállítás folyamata legyen nyilvános és átlátható, az előválasztás előtt nyílt viták során mérkőzzenek meg a jelöltek, ahol világos programok és víziók ütköznek. A szavazás internetalapú legyen, mert csakis ez biztosít elegendő választót és legitimitást. A szervezést, a szavazás tisztaságának ellenőrzését, a személyes adatok kezelését és a szavazatok számlálását egy köztiszteletben álló civil szakemberekből alakuló testület végezze, ne az MSZP és ne a DK - közölte Puzsér, aki korábban elutasította, hogy őt „castingolják”, és hevesen bírálta az MSZP által sürgetett előválasztást. A megmondóember nemrég még viccnek, abszurdnak nevezte az eljárást, ahol szerinte „az ellenzék főpolgármester-jelöltjét Habony Árpád választja ki”. A szocialisták budapesti elnöke, aki a legelkötelezettebb szószólója az előválasztásnak, mindenesetre örömmel vette a bejelentést. - Üdvözlöm a klubban Puzsér Róbertet - fogalmazott Molnár Zsolt a Sztárklikk.hu-nak. Az MSZP-s politikus szerint ők maguk is a Puzsér által megfogalmazott feltételek alapján tervezték az előválasztás lebonyolítását, kivéve az internetalapú szavazást. „A NER jelenlegi rendszerében ez nagyon komoly veszélynek lenne kitéve, mivel nincs olyan informatikai rendszer, ami garantálni tudná a teljes biztonságot” - mondta Molnár, aki szerint ezért a választóknak inkább személyesen, hagyományos papíralapú módon vagy akár a helyszínen gépi szavazással kellene szimpátiájukat kifejezniük. Az MSZP budapesti elnöke lapunknak nemrég még nem tudta pontosan megmondani, hogy milyen forgatókönyv mentén bonyolítanák le az előválasztást, csupán annyit mondott, hogy „hamarosan felszáll a füst”. Közlése szerint ugyanakkor a szocialisták a legnagyobb valószínűséggel Horváth Csabát, a párt fővárosi képviselőjét küldik majd a megméretésre, amelyen jelen állás szerint még Karácsony Gergely, illetve Puzsér Róbert vehet részt. 2018. november 2., péntek • Puzsér mégis részt venne az előválasztáson Nincs törvényi alapja Czeglédy panaszának Szemán László János . A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint nincs törvényi alapja a DK és az MSZP egykori jogásza, a letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba ismételt panaszbeadványának. Mint azt megírtuk, a volt miniszterelnökkel, a DK elnökével, Gyurcsány Ferenccel is szoros kapcsolatot ápoló, az Éljen Szombathely!-MSZP-DKEgyütt egykori önkormányzati képviselője az ügyében eljáró ügyészt hivatali visszaéléssel vádolja, mert szerinte fontos bizonyítékok elhallgatásával érte el, hogy börtönben tartsák. Czeglédy állítja, Szanka Ferenc csoportvezető ügyész szándékosan, tények elferdítésével, illetve elhallgatásával érte el, hogy szeptember elején még három hónapra meghosszabbítsák a letartóztatását, így a mai napig börtönben van. Kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség kifejtette: Czeglédy Csabának a Szanka Ferenc főügyészségi csoportvezető ügyész ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűncselekmény hiányában elutasította. A KNYF ezen határozata ellen a feljelentő által bejelentett panaszt a Legfőbb Ügyészség ugyancsak elutasította. Czeglédy és védője ezt követően újabb panaszt nyújtott be, amelynek melléklete volt a Szegedi Járásbíróságnak címzett „vádirat” és egy a bíróságnak címzett beadvány, mely szerint pótmagánvádlóként kívánnak fellépni, és kérik, hogy a bíróság az iratokat szerezze be. Az ismételt panaszt - mint a törvény szerint kizártat - a Legfőbb Ügyészség elutasította, a hivatali visszaélésnek nincs sértettje, így nincs olyan személy, aki jogosult lenne pótmagánvádlóként fellépni. Lapunk értesülése szerint Czeglédy és társai ellen heteken belül vádat emelhetnek bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, több milliárd forintos kárt okozó költségvetési csalás, valamint több milliós gazdasági csalás miatt. Az alapos gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy nem fizették meg. Gyurcsány Ferencék jogásza hiába támadta az ügyészt Fotó: Havran Zoltán