Magyar Idők, 2018. november (4. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-26 / 274. szám

www.magyaridok.hu Kummmmmmmmmm Brüsszel maga finanszírozza az illegális bevándorlást Nemet kell mondani a migránsvízumokra Brüsszelben nem megállítani akarják a bevándorlást, hanem állan­dósítani, ennek a csomagnak egyik központi eleme pedig a migráns­­vízum - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti ál­lamtitkára. Dömötör Csaba ugyanakkor hangsúlyozta: átalakulóban van a politikai tájkép Európában, ahol a nemzeti önrendelkezés és a nyílt társadalom hívei állnak egymással szemben, vitájuk pedig fe­lülírja a szokásos pártpolitikai törésvonalakat. Magyar Idők A kormány arra kéri a Fidesz-KDNP kép­viselőit, hogy minden lehetséges módon lépjenek fel a migránsvízumok európai elfogadása ellen - mondta tegnap a Mi­niszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárna­pi újság című műsorának nyilatkozva. Dömötör Csaba hangsúlyozta: az uniós vezetők nem akarják figyelembe venni azt, ami az elmúlt három évben Euró­pával történt. Tucatnyi javaslat és nyi­latkozat bizonyítja, hogy az uniós in­tézmények véglegesíteni akarnak egy olyan intézményrendszert, amely legá­lissá tenné az Európába irányuló mig­rációt - fejtette ki. Hozzátette, hogy Brüsszelben nem megállítani akarják a bevándorlást, hanem állandósítani, ennek a csomagnak egyik központi ele­me pedig a migránsvízum. Az állam­titkár emlékeztetett, hogy a migráns­­vízumról szóló javaslat már az Európai Parlament napirendjén van, és bár pár hete még nem kapott többséget, de az előterjesztők nem nyugodtak bele az eredménybe, nemsokára újra szavaz­ni akarnak róla. Az Európai Parlamentben jelenleg bevándorláspárti többség van, aminek eredményeként egy jelentős migráns­­csomaggal állunk szemben - mondta Dömötör Csaba, aki példaként említet­te, hogy Brüsszel be akar vezetni egy úgynevezett kék kártyát a munkaerő Európába vonzására, kivenné a határ­védelmet és a menekültügyi eljáráso­kat a tagállamok hatásköréből, s meg­duplázná a migrációra szánt összegeket. Az államtitkár megerősítette: az uniós választá­s lesz az eddigi legfontosabb, mivel azon a kontinens biztonsága a tét. Azoknak kell lehetőséghez jutniuk, akik például a családok megerősítésével és nem a migrációval akarják orvosol­ni a demográfiai problémákat - fejtet­te ki. Hangsúlyozta, hogy átalakulóban van a politikai tájkép Európában, ahol a nemzeti önrendelkezés és a nyílt tár­sadalom hívei állnak egymással szem­ben, vitájuk pedig felülírja a szokásos pártpolitikai törésvonalakat. Ugyanerről beszélt szombaton a Fi­desz országgyűlési frakcióvezető-helyet­tese is. Halász János szerint Brüsszel önti az uniós állampolgárok pénzét a migránskártyákra, amivel közvetlenül is finanszírozza a migrációt. A politi­kus közölte: egy nyilvános brüsszeli be­számoló szerint tavaly 58 millió eurót osztottak ki a névtelen bankkártyák­ra, egy másik programba pedig a hírek szerint Soros György is befizetett 500 millió dollárt. „Ez csak a jéghegy csú­csa, valószínű, hogy a töredékét látjuk annak a pénznek, ami valójában a mig­ránskártyákra érkezik” - fogalmazott. Az uniós állampolgárok pénzét öntik a gazdasági menekülteknek juttatott bankkártyákba Fotó: Kurucz Árpád ­ Hollik István veszi át a kormányszóvivői feladatokat Kovács Zoltán visszautasítja az antiszemitizmus vádját Magyar Idők pmmmmmmmmmmmmm Orbán Viktor miniszterelnök Kovács Zoltánt a Minisz­terelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárának kérte fel - tájékozta­tott tegnap Havasi Bertalan, a Minisz­terelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A kormányszóvivői felada­tokat a jövőben Hollik István látja el - közölte a sajtófőnök. Idetartozik az a hír is, miszerint Ko­vács Zoltán szombaton - akkor még mint kormányszóvivő­­ visszautasítot­ta a Handelsblattnak azt az állítását, hogy a magyar kormány Soros György elleni támadásai antiszemita jellegűek lennének. Miután a német lap a sajtó­­szabadságra hivatkozva nem volt haj­landó azt közölni, Kovács Zoltán a Mi­niszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációs irodájának angol nyel­vű honlapján tette közzé levelét, ame­lyet az újság Soros védelmében címmel november 16-án publikált szerkesztő­ségi cikkére reagálva írt. A szóvivő eb­ben felidézte: Andreas Kluth főszerkesz­tő a cikkében azt állítja, hogy a Soros Györgyről szóló összeesküvés-elméle­teket Magyarország terjeszti, és ennek eredetét az európai antiszemitizmus leg­aljasabb formáira vezeti vissza. Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy Orbán Vik­tor és kormánya sohasem hivatkozik Soros zsidó gyökereire, aki maga is ke­veset beszél erről, és inkább amerikai identitását hangsúlyozza. Kovács sze­rint Kluth, valamint Soros liberális vé­delmezőinek elkeseredett erőfeszítései a zsidókártya kijátszására arra irányul­nak, hogy besározzák azokat, akik el­lenezni merik Soros bevándorlásbarát, antidemokratikus politikáját. - Különbség van aközött, ha az em­ber a kommunista diktatúrák megdön­téséért dolgozik, ahogy azt Soros ala­pítványai egykor tették, s aközött, ha demokratikusan megválasztott kormá­nyok ellen tevékenykedik, ahogy Soros és hálózata ezt ma teszi - hívta fel a fi­gyelmet a kormányszóvivő, hozzátéve: Soros is elismeri, hogy radikális politi­kai napirendet követő politikai szerep­lő, akinek álláspontja egy Wall Street Journalnak adott interjúja szerint tel­jes ellentétben áll a jelenlegi miniszter­­elnök, Orbán Viktor által hirdetettel. « Liberális apostol Tüzet oltani, ez most az elsőrendű feladat Franciaországban, hiszen ég minden, nemcsak az autók a Champs-Élysées sugárúton, de máshol is, országszerte, a lángok átcsapnak a szomszédba, az egész pedig nagyon könnyen ráéghet az első számú felelős, Emmanuel Macron körmére. A legújabb francia civil megmozdulás elvben az üzemanyag árának emelkedése miatt tört ki, de van még ott elégedetlenség más miatt is azokban, akik felveszik a neonsárga láthatósági mellényt. Nagyon le­egyszerűsítve most lengett vissza az inga, amely alaposan meglegyin­­ti Macront, hiszen úgy tűnik, az imázsával kicsit túlságosan is sokat foglalkozó elnök épp azokkal felejtett el foglalkozni, akik kegyéből ő az Élysée-palota ura. Az egyszerű emberek, akik az adót befizetik, akik vezetik a buszokat, akik eladják a kenyeret, akik ülnek a metrón. Akik nem integrálandó fiatalok, gyanús hátterű iszlamisták, gyökértelen ut­cagyerekek, hanem a derékhad, a névtelen, arctalan, francia születésű és francia neveltetésű, francia anyanyelvű tömeg. Akik nemrég még bíztak a szemtelenül fiatal politikusban, így megválasztották elnök­nek, nehogy a „náci” Marine Le Pen legyen a köztársaság első embere. Emmanuel Macron a gloire-t szem előtt tartja, a tétován tántorgó németeket ügyesen kielőzte, a szakítás bánatát feldolgozni képtelen bri­teket faképnél hagyta, de manőverei során elveszítette saját népe tá­mogatását. Jó dolog ugyanis liberális-progresszív messiásként vonul­ni Brüsszelben és Strasbourgban, a világ nagy vezetőit vendégül látni a Diadalív alatt, de ezek nem fogják kielégíteni a franciákat. Nem elég kizárólag az imázzsal törődni, az csak mellékzönge, a fontos kérdése­ket az emberek a vacsoraasztalnál teszik fel. Például azt, miért képte­len Franciaország csökkenteni a szinte kőbe vésett tízszázalékos mun­kanélküliséget. Lehet az arrafelé nagyon komoly befolyással bíró szak­­szervezeteket vádolni nyakasságuk miatt, bizonyos szempontból jog­gal, de lám, a mostani esetben nem ők a szervezők, hanem egy alul­ról jött, civil kezdeményezés vált tömegessé, amelyet a francia lakos­ság nagyjából hetven százaléka támogat. Ez pedig igen súlyos jelzés Macron számára. Ő úgy nyert, hogy nem volt párt a háta mögött, a nép gyermekeként állította be magát, távol a párizsi pártpolitikától, nem volt senkinek senkije, ma sincs körülöt­te senki ideológiai okokból, csak lehetőségre váró szerencsevadászok. Észrevette, hogy a francia hagyományos pártok lelkesen törnek a sza­kadék felé, s betöltötte a hatalmas űrt, amelyet hagytak neki a beágya­zott politikai erők. Most pedig azzal szembesült, hogy az ő népi moz­galmával szemben formálódott egy másik, vezető nélküli közösség. Rá­juk egy cseppet se hat a liberális maszlag, amellyel annyira sikeres tud lenni a nyugati sajtóban vagy az Európai Parlamentben, mert nem az ideológiát kérik rajta számon. Macron intője ugyanúgy szól minden politikusnak, akik látványosan elszakadtak saját népüktől, s képtele­nek az elvek és elméletek ragadós pókhálójából kikeveredni. Az önje­lölt messiás csak a saját szemében megváltó, s igyekszik elhitetni min­denkivel, hogy ő oldja meg a gondokat. Amikor viszont tenni kellene valamit, a szépen fésült, drága öltönyben feszítő fiatal elnök minden bátorsága elszáll, s inkább semmit se tesz, csak mond valami nagyon hangzatosat. Márpedig egyetlen forradalmat se nyertek még meg úgy, hogy a Facebookon ráklikkeltek sokan, ahhoz mindig arra volt szük­ség, hogy a klikkelő forradalmárpalánták ténylegesen, személyesen te­gyenek valamit saját magukért. Macron ehhez mindig kevés volt. A sárga mellényesek pedig talán nem tudják, hová tartanak, de felgyújtják Franciaországot. SITKEI LEVENTE P­ACA PILHÁL GYÖRGY Mi leszek, ha nagy leszek? Már azt hittem, kinevetgéltük magunkat a gender körüli tudományos ördögűzésen, de nem. A hét végi CEU-háborgáson például Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE társadalmi nemek tanulmányának programveze­tője is erről beszélt az egybegyűlteknek. Megtudtuk, genderismeretek nélkül nem teljes az életünk, ideje idehaza is beemelni a tudomány­ágat a magaskultúrába. A fejlett Nyugat fényévekkel megelőzött ben­nünket. Elavult a magyar szemlélet, amely sémát kényszerít az egyén­re, csupán azért, mert az nő vagy férfi. Aki nem tudná, a gender arra figyelmeztet, hogy a lányokat fiús, a fiúkat pedig lányos nevelésben kell részesíteni, hogy felnőttként maguk dönthessék el, melyik nemet választják. (A brit filozófus, Roger Scruton a genderszakos diákokról azt mondta: ők is lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak. Például ha utcaseprőnek állnak.) A többség mindenesetre úgy látja, hogy ez az egész gendermizéria szimpla áltudományos hazudozás. (Hívei szerint a gender­ társadal­mi nem; ellenzői viszont azt mondják: a társadalmi nem annyit jelent, hogy a társadalom nemet mond a genderre.) Egy szűk, begőzölt liberá­lis kisebbségen kívül nincs támogatottsága. Az egész arról szól, hogyan bizonytalanítsák el nemi identitásában azt az embert, aki még abban a hitben él, hogy két nem van egymásnak teremtve, s ami nem általuk működik, az aberráció, eltévelyedés. Ám hiába erőlködnek a kacifán­tos szexualitás hívei, a nemiség teremtés adta szerep, sosem lesz sza­badon választható konstrukció. Jól is néznénk ki! „Felkaroltok minden­­­­féle deviáns baromságot, agitáltok mellette, megpróbáljátok ráerőltet­ni egészséges lelkületű emberekre, aztán meg csodálkoztok a közutála­ton” - írja a gendereseknek egy hagyománytisztelő kommentelő. Vagy ahogyan odaát mondanák, egy lemaradt mucsai. BELFÖLD 3

Next