Magyar Idők, 2018. november (4. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-24 / 273. szám

16 LUGAS 2018. november 24., szombat BLACK FRIDAY - Percenként egymillió dollár Inkább net, mint bunyó Élet-halál harc Sáo Paulóban a kedvezményes televíziókért. Vadászles Fotó Reuters Hemzsegnek a Black Friday cím­kéktől a boltok. A tíz-húsz száza­lékos leárazás mellett nem ritka a nyolcvanszázalékos árenged­mény sem. Amíg azonban a ten­gerentúlon valóban találni fillé­res ajánlatokat, nálunk inkább a trükközés jellemző, és az akci­ók messze nem olyan mértékű­ek, mint Amerikában. Jancsó Orsolya A sor hosszú, az éjszaka hideg, az em­berek kezdenek türelmetlenek lenni. A hálaadásnapi pulyka után Jacknek már nem kellemes az utcán, a bevásárlóközpont előtt ácsorognia. A sok-sok óra alatt többször vé­gignézte a Macy’s legendás karácsonyi kirakatait, és beszélte meg telefonon a Walmart előtt sora­kozó Charlesszal, hogy mekkora a másik nagy­áruház előtt álló sor. Mindketten éjfélkor első­ként akarnak lecsapni a hetek óta hirdetett leg­újabb tévére hatszáz dollárért 1500 helyett, ga­mer notebookra háromszázért ezer helyett, és te­tőtől talpig felöltözni márkás holmiba mindössze kétszáz dollárból. A körülöttük álló tömeg start­ra készen áll, hogy szó szerint megverekedhessen az akciós termékekért. Tízezer kilométerrel idébb János a számító­gép előtt ül, hogy 0 óra után egytized másod­perccel rányomhasson kedvenc webáruháza ol­dalán az áhított kávéfőzőre, amely nagyon ak­ciósán most negyvenezer forint helyett 29 999- be kerül. A rendszer persze lefagy, mert Jáno­son kívül millió másik János is feni online késeit az akciókra, és mire Jánosnál helyreáll a kapcso­lat, a kávéfőző készlethiányos lesz. A magyar fe­kete pénteket ugyanis - neve ellenére - nem le­het egy napon említeni az eredeti amerikaival. Ott éjféltől reggel hatig-hétig tart, mire kifogy­nak az akciós termékek, Magyarországon viszont évek óta probléma, hogy a legnépszerűbb leára­zott árucikkekből valójában nagyon kis mennyi­ség áll rendelkezésre. Amerikából minden évben látni a YouTube­­on vicces videókat, hogyan verekednek össze az emberek egy-egy tévén, de ez inkább fekete pén­teki rutinnak tekinthető, mint tényleges élet-ha­lál harcnak. Magyarországon viszont annyira ár­érzékenyek a vásárlók, hogy a Black Friday vásár­lási őrületet vált ki. A Millward Brown piackuta­tó 2016-os felmérése szerint hiába engedheti meg magának egy magyar a drágább termék megvá­sárlását, akkor is inkább utánajár, hol tud ugyan­azért kevesebbet költeni. így az ország több pont­ján ismétlődtek már meg az amerikai jelenetek, amikor az egyik hipermarket szó szerint csupán néhány darabot tárazott be az akciós okostele­fonból, tévéből, laptopból, játék konzolból és ká­véfőzőből. A kaposvári Tescóban például a rend­őröknek is közbe kellett lépniük. PIROS TINTA, KÉK TINTA a Black Friday név keletkezéséről tucatnyi legenda kering, először 1952-ben kerül elő a kife­jezés a hálaadás után péntekre utalva. Egy gyári szakmai folyóirat írt szomorúan arról, mekkora termelékenységcsökkenést okoz, hogy a dolgozók járványszerűen vesznek ki szabadnapot, és csinálnak hosszú hétvégét hálaadás után. (Mára számos cég hivatalo­san adja ki pihenőnapként munkavállaló­inak ezt a pénteket.) Később a fekete kife­jezés a gyásszal kapcsolódott össze, mert a vásárlási láznak köszönhetően zsúfolt jár­dákról sokan estek az autók kerekei alá. A nyolcvanas években pedig könyvelési ér­telmezést nyert, mivel a november vége lett az az időszak, amikor az addigi veszteséget jelző piros tintával írt könyvelés a nyeresé­get mutató fekete tintára váltott. Az internetes vásárlás nyomán is rendre áraszt­ják el háborgó kommentek a közösségi médiát. Az egyik legnagyobb webáruház, az eMAG például az egyik évben féláron kínálta az Xbox One já­ték konzolt, ám mivel - ahogy később kiderült ­­mindössze hatvan darab állt rendelkezésre, a cso­magból egy perc alatt semmi sem maradt. A fel­háborodott vásárlók mind arról pa­naszkodtak, hogy hiába vették fel kedvencek közé a terméket, és fizet­tek volna azonnal, a számítógépes rendszer nem tudta kezelni a ren­geteg megrendelést, és a minimális készlet egy pillanat alatt elfogyott. Másik bevett trükközési forma, amikor pár nappal, esetleg szűk hó­nappal korábban árat emel az áru­ház, majd az emelt árból akciózik, így a hirdetett harminc-negyven százalék valójában csak 15-20 százalék. Pár év­vel ezelőtt például botrányt okozott, amikor a ro­mán eMAG a Black Friday előtt keddről szerdá­ra 2348 lejről 2899 lejre drágított egy hűtőszek­rényt, egy a mosógép pedig háromszáz lejjel ke­rült többe, amiből vidáman engedett a cég pén­teken háromszáz-négyszáz lejt. Az idén az Alza.hu vitte a prímet, mikor elő­ször egy negyvenezres kávéfőzőt pár forinttal ol­csóbbnak árazott, mint a megszokott ár, később pedig 2,5 milliósnak hazudott egy 300 ezer forin­tos tévét. A Gazdasági Versenyhivatal eljárást is indított, mivel gyanúja szerint a cég megsérthet­te a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilal­mát. A reklámok ugyanis akár nyolcvanszázalé­kos kedvezményt sugalltak a Black Friday alkal­mából, ami azonban nem a reklámozott termé­ket érintette. Várkonyi Balázs, az Extreme Digi­tal ügyvezetője nem véletlenül nyilatkozta ko­rábban, hogy Magyarországon nem éri meg az árral való trükközés, mivel a versenyhivatal rög­tön eljárást indít. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak azon­ban más a tapasztalata, számosán fordulnak hoz­zá panasszal. Főként a netes vásárlóknál jellem­ző, hogy könnyen átverhetők, mivel nem bön­gésznek ár-összehasonlító oldalakat, és nem né­zik meg több üzlet kínálatát, csak az adott bolt által hirdetett 50-80 százalékos kedvezmény vil­log a szemük előtt, és rosszabb esetben még in­kább vásárlásra ösztönöz a „még egy-két termék van raktáron” megfogalmazás. Érdekes módon, ha fél órával később újraindítjuk a böngészőt, ak­kor is ugyanezen a számon áll a készlet. Az óriás kedvezményszint valójában csak Ame­rikában igaz. Ott kiváló akciókat lehet kifogni a Black Friday alkalmával, de ha már például az Amazonról rendelünk, nemcsak a műszaki cikkek alapesetben drágább európai árát látjuk, de az amerikai sokszázalé­kos kedvezményeket sem érhetjük el. Marad a bevett gyakorlat, hogy az egy-két generációval régebbi mű­szaki cikkeket vesszük meg olcsób­ban. Ám az igazság az, hogy ezek sem merő szívjóságból lesznek le­árazva, hanem számos terméknél karácsonyra jelenik meg új modell, a régiek pedig november végére vál­nak akcióssá a gyártóknál, és ezt az engedményt kapják meg a vevők a kereskedőktől. Sokan nem tudják azonban, hogy a laptopok és a tabletek esetében sokkal nagyobb leárazá­sok szoktak lenni a nyár végi, szeptember ele­ji iskolakezdési akciókban. Az okostelefonok kö­zül Android készüléket tavasszal érdemes néz­ni, mivel a gyártók a február-március forduló­ján tartott Mobile World Congressen mutatják be újdonságaikat, az iPhone-ok esetében pedig a legnagyobb kedvezmények szeptemberre-ok­­tóberre tehetők az Apple éves fejlesztési bejelen­tései nyomán. Ha a bolt mégis komoly leárazásokkal kecseg­tet (és ezt nem csak átverés nyomán teszi), akkor ez a fekete péntekre kötött gyártói különalkuk­­nak köszönhető. Magyarországon a legnagyobb forgalmat műszaki cikkek generálják a webáru­­házakban, így a kereskedők speciális bónuszmeg­­állapodásokat tudnak kötni a gyártókkal. Ezek a cégek amúgy is éves bonuszt adnak a kereske­dőknek, ha elérnek bizonyos értékesítési szintet, ám a Black Friday alkalmából sokszor nyitottak pluszbónusz adására is, és ezt a kedvezményt en­gedik át a kereskedők a vevőknek. Ha nem sike­rül megkötni a bónuszmegállapodást, sok web­áruház akkor is enged áraiból, és marketingkölt­ségként fogja fel az aznapi bevételcsökkenést. Fel­mérések szerint általában fél év alatt térül meg a Black Fridayen elkönyvelt esetleges veszteség, szerencsés esetben azonban még veszteség sincs, mert amit mondjuk egy tévén elbukik a bolt, azt megnyeri egy tableten vagy kenyérpirítón, ame­lyet a vásárló csak azért vesz meg, mert betért az adott webshopba. Egyvalamiben megegyezik a hazai Black Fri­day az eredetivel: az óriási látogatószámban. A webáruházak átlagos látogatószáma több mint a tízszeresére szokott megugrani, és ezt egyetlen más akció sem produkálja. Amerikában is évekig vásárlási rekordok kötődtek a Black Fridayhez. 2017-ben például csúcsidőben percenként egy­millió dollárt költöttek az amerikaiak, akik most már szintén inkább online vásárolnak, mint hogy személyesen tülekedjenek. Ezt a trendet erősíti a hálaadás utáni vasárnap megrendezett Sofa Sun­day (szófavasárnap), amikor laptopról, tabletről és mobilról, vagyis tipikusan kanapén használt eszközök segítségével vásárolnak a legtöbben, il­letve a rákövetkező hétfőn 2005 óta megrende­zett Cyber Monday (kiberhétfő), amikor mun­kahelyükről vásárolnak online. Ennek köszön­hetően a Black Friday már nemcsak egynapos, hanem hosszú hétvégés vásárlási őrületté nőtte ki magát, ahol már csak a szombatnak nincs kü­lön neve. Sok bolt pedig még tovább megy: van már fekete hét és fekete november is a legtelje­sebb karácsonyi pénzköltésért. SZINGLIK NAPJA Míg Magyarországon arany-, ezüst- és bronzvasárnap szerepel nagybetűs ünnepként a kereskedelemben, Amerikában egyéb decemberi napokon próbál­ják kihúzni az emberek zsebéből a Black Friday után megmaradt pénzt. Van Mobile Sun­day december második vasárnapján, amikor mobilról kell vásárolni, december 16-án Free Shipping Day (ingyenes kiszállítás napja) és a karácsony előtti szombaton a Super Saturday. Szakértők szerint hamarosan mindegyikük bevételét verni fogja a Kínából terjedő, novem­berben tartott szinglik napja. Az Alibaba webáruház a Valentin-nap ellenpontjaként indí­totta el 2009-ben, és az idén minden eddigi bevételi rekordot megdöntött: egyetlen óra alatt tízmilliárdos bevételt termelt. Bevett trükközési forma, amikor pár nappal, esetleg szűk hónappal korábban árat emel az áruház, majd az emelt árból akciózik. é

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék