Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-02 / 1. szám

2 BELFÖLD Az ünnepek alatt újra elmélyültek az ellenzéki törésvonalak A nagy összefogásból még nagyobb széthúzás lett Bár 2018 végére egyfajta látszat­egység alakult ki az ellenzéki pár­tok között, az ünnepek alatti üzen­getésekből gyorsan kiderült, hogy ez csak átmeneti állapot. A Job­bik egy ideje lelkesen próbálko­zik a balratolódással, de minden erőfeszítésük ellenére még min­dig vállalhatatlannak tartják őket a szocialisták, így együttműkö­désük mindkét oldalon feloldha­tatlannak látszó erkölcsi problé­mát okoz. Mindeközben a Momen­tum parlamenten kívülről támad­ja az ellenzéki elitet, őket viszont egy ellenzéki médiaszereplő, Pu­­zsér Róbert helyezte nyomás alá. Lapunk összefoglaló értékelésé­ből pedig az is kiderül, hogy mi fokozhatja tovább az egyébként is látványos megosztottságukat. Jurák Kata Az áprilisi országgyűlési választások a kormánypárt kétharmados többsé­gű győzelmét hozták, míg az ellenzéki pártok jelentős vereséget könyvelhet­tek el. Közülük a leglátványosabb ösz­­szeomlást a Jobbik produkálta, amely a választási eredményéhez képest év vé­gére­­ a közvélemény-kutató intézetek egybehangzó mérései alapján - minden második választóját elveszítette, miköz­ben botrányokkal övezve a párt ketté­szakadt. Hiábavalónak bizonyult balra­­tolódási kísérletük is, pedig ezen törek­vésükkel tavaly turbófokozatra kapcsol­tak. Valószínűleg sokak számára emlé­kezetes marad majd az az év utolsó he­teiben lejátszódott jelenet, melyben a Jobbik szóvivője már a 2004-ben a ket­tős állampolgárság elutasításának pla­kátarcaként feltűnt szocialista Bangóné utasítására, Gyurcsány-párti képvise­lők társaságában vetette magát padlóra az MTVA székházában. Ezt követően már az egykoron radikális jobboldali párt elnöke is magyarázkodásra kény­szerült: az Alfahír internetes oldalnak adott évösszegző interjújában Sneider Tamás azt fejtegette, hogy „tömegben és a színpadon is feltűnnek a 2010 előt­ti időkből jól ismert arcok, és nekik mi sem tudunk örülni”. Véleménye szerint az jelenthetne megoldást, ha „a balolda­li, liberális politikában is lezajlana egy generációváltás, és az előző kormány idején szerepet vállalt figurák vissza­vonulnának a közélettől.” De gondokat okozott a Jobbikkal való együttműkö­dés kérdése a baloldalon is. A szocia­lista Újhelyi István néhány nappal ez­előtt egyeztetésre hívott több ellenzé­ki pártot az EP-kampányban való ösz­­szehangolt fellépés céljával, ebből vi­szont a Jobbikot kihagyta, ugyanakkor a Népszavának már arról beszélt, hogy a későbbiekben nem zárkózik el a párt­tal való együttműködéstől. Azt is meg­jegyezte, hogy ha a párt egyértelműen elhatárolódik a korábbi - uniós zászlót égető, a Parlament ablakán EU-zászlót kidobó - politikájától, akár a Jobbikot is bevonhatják a stratégia kialakításába. Újhelyi egyébként 2017 novemberében egy nyílt levélben még arról írt, hogy „vörös vonalat kell húznunk a baloldal és a Jobbik közé”, továbbá Sneider Tamás lemondatását is követelte a parlamenti alelnökségről. De nem csak az említett parlamenti pártok között feszülnek el­lentétek, kirajzolódik egy másik törés­vonal is: egy parlamenten belüli és egy kint rekedt formáció között. A Momentum például - miután nem szerezte meg a parlamenti küszöb eléré­séhez szükséges szavazatokat - azt kezd­te el bizonygatni, hogy „a rendszert par­lamenten kívül lehet megverni, az ut­cán kell mozgósítani”. Miután decem­berben az utcai politizálás eszközéhez nyúltak a parlamenti baloldali pártok is - és paradox módon a tüntetések vé­gén erőszakosan be akartak jutni az Or­szágház épületébe -, a Momentum ve­zetői igazolva érezték magukat. De ők sem maradhattak ki az ellenzéki nyo­más alól: Fekete-Győr Andrásékat Pu­­zsér Róbert kritizálja lelkesen, aki az ün­nepek alatt ismét egy nagyon érzékeny ponton támadta meg a Momentumot, rámutatva, hogy a pártnál kötött ki a ko­rábban Gyurcsány Ferenc ifjúsági szer­vezetét vezető Szarvas Koppány Bende­gúz, így az ellenzéki pártok megosztott­sága 2019 elején talán erősebb, mint va­laha. Ezt pedig tovább fokozhatja a bal­oldali előválasztás, Horváth Csaba és párbeszédes ellenfelének vetélkedése, illetve az is, hogy a frakcióikat elhagyó „független” képviselők, valamint Már­­ki-Zay Péter szerepe sem tisztázott. Az ellenzék széttartása irányába mutat az EP-választás logikája is, ahol az ötszá­zalékos küszöböt egymással szükség­szerűen rivalizálva, az állandó nagysá­gú tábort alkotó balliberális ellenzéki szavazók megnyeréséért versengve ost­romolják majd a jellemzően külön lis­tákon induló ellenzéki pártok. Hiábavalónak bizonyult minden erőfeszítésük, tiszavirág-életű az egyetértés közöttük Fotó: Havran Zoltán Elhunyt Seregély István Nyolcvannyolcadik életévében elhunyt Seregély István nyugal­mazott egri érsek - tudatta hét­főn az Egri Főegyházmegye a honlapján. A közleményben em­lékeztetnek, hogy Seregély Ist­ván 1931. március 13-án Szom­bathelyen született. Középis­koláit a miskolci Fráter György Gimnáziumban végezte. Szent II. János Pál pápa 1987. június 5-én nevezte ki egri érsekké, jú­lius 25-én szentelték püspök­ké az egri bazilikában. 1990- től 2005-ig a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar elnöke, 1993- tól 2001-ig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa alelnöke volt, 2007. június 9-től nyugal­mazott érsek. (MTI) Fáklyás felvonulás a béke világnapján A hagyományokhoz híven idén is fáklyás felvonulással emlé­keztek a béke világnapján teg­nap, azaz január elsején. Mohos Gábor esztergom-budapesti se­gédpüspök a köztelevízióban el­mondta: a Szent Egyed Közösség által szervezett felvonulás célja, hogy felhívják a figyelmet a béke fontosságára, s hogy imádkozza­nak azokért, akik háborús kör­nyezetben élnek. A segédpüspök kiemelte: sok helyen nincs béke a világban, sok ártatlan gyermek napjainkban is háborús környe­zetben nő fel. A béke világnap­ját 1968 óta tartják, VI. Pál pápa kezdeményezésére. Ezen a na­pon a mindenkori pápa a világ­hoz intézett üzenetében foglal­ja össze a békéről vallott gondo­latait. (MTI) 2019. január 2., szerda Januárban is folytatódik a kormány elleni tüntetéssorozat Soros álciviljei szerveznek sztrájkot A Soros György által szponzorált álcivil szervezetek, karöltve az el­lenzékkel, folytatják a kormány­­ellenes tüntetéssorozatot január­ban is. Az ellenzék egymás közti viszonyait jól példázza, hogy me­lyik megmozdulás mellé áll oda egy párt vagy szervezet. A Soros­alapítványokkal korábban is jó kapcsolatot ápoló Gulyás Márton által alapított Humán Platform szombati akciója mellett minden­ki kiáll az ellenzéki térfélen. Gyur­csány Ferenc ismét harcba hívja minden hívét a kormány ellen. Baranyai Gábor Ma 10 órára a Várba szervezett meg­mozdulást V. Naszály Márta. A Pár­beszéd politikusa Üdvözlet, elnök úr! címmel hirdetett villámcsődületet - flashmobot - a karmelita kolostorból kialakított miniszterelnöki hivatalhoz, a Dísz térre. A felhívás szerint külön várják a táblákat tartani hajlandó tün­tetők jelentkezését. Tegnap délutánig mintegy másfél százan jelezték a meg­mozdulás Facebook-oldalán, hogy biz­tosan ott lesznek. A csekély érdeklődés oka lehet az is, hogy a Párbeszéd ter­mészetes politikai szövetsége, az MSZP sem hirdeti közösségi oldalán közel­gő eseményként a Dísz térre tervezett mai akciót A mai tüntetést a Demok­ratikus Koalíció (DK) és a decembe­ri tüntetéseken kiemelten aktív Mo­mentum sem reklámozza. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc új­évi köszöntőjében így szólt híveihez: „Rajtatok múlik, mit hoz 2019. Lázad­tok vagy tűrtök. Nem lehetünk erőseb­bek, mint ti. De készek vagyunk ten­ni, harcolni, ha jöttök. Gyertek! Vagy a semmibe zuhanunk. És nem lesz ment­ség. Győzni kell. Ha jöttök, győzni fo­gunk.” Az ellenzéki körökben uralko­dó zűrzavart mi sem bizonyítja job­ban, hogy eltűnt a 2012-es kormány­­ellenes tüntetések egyik fő szervező­je, a Magyar Szolidaritás Mozgalom közösségi oldaláról a szintén mára, az Operaházhoz meghirdetett demonst­ráció ajánlója. A mostanában magá­ról ritkábban hallató mozgalom azért hívta ismét utcára követőit, mert „Or­bán Viktor és bűnszervezete, a Fidesz- KDNP szolgaságba akarja dönteni Ma­gyarország népét”. A szervezők azt is hozzátették a mostanra eltűnt felhí­vásban: meg akarják mutatni, hogy sokan vannak, dühösek és a végsőkig elszántak. A tüntetés elmaradásához köze lehet annak, hogy a szolidaritás vezetője, Székely Sándor pár napja je­lentette be, hogy kilép a DK parlamen­ti frakciójából. A január 5-én a Hősök terére meg­hirdetett Országos sztrájk a rabszolga­törvények ellen elnevezésű demonst­ráció szervezője, a Soros György „ci­viljeinek” is nevezett Humán Platform Egyesület több tízezer résztevőre szá­mít. A szervezők azt is jelzik, hogy el­kezdődött az országban a sztrájkhaj­landóság felmérése a munkavállalók körében. A vonulásos, a Kossuth téren végződő rendezvény mögött álló egye­sületet 2012-ben a kormánnyal szem­benálló liberális és baloldali szociális, kulturális és oktatási szervezetek hoz­ták létre. Az egyik alapító, a Sándor-pa­lota megrongálásáról elhíresült Gulyás Márton a Krétakör Alapítvány vezető­jeként komoly támogatásokat kapott a Nyitott Társadalom Alapítványok­tól, és a Norvég Alaptól is. A Humán Platform akcióját a parlamenten belü­li és azon kívüli ellenzéki pártok szin­te mindegyike saját oldalán is hirdeti. A kormány elleni vidéki tiltakozások holnap Szegeden folytatódnak, majd január 4-én Gödöllőn és Pécsen - itt a Momentum szervezésében - lesznek tüntetések. A szakszervezetek szintén január 4-én, Szombathelyen szerveznek forgalomlassító akciót. Vidéken szom­baton Debrecenben, Hódmezővásár­helyen, Szolnokon, Tapolcán, Komlón és Cegléden tüntetnek. Eddig csekély érdeklődés övezi a megmozdulást Fotó: Havran Zoltán GULYÁS GERGELY: KIZÁRT A TÖBBSÉG TÁMOGATÁSA­­ Az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a de­mokrácia alapértékeit sem tiszteli, és végtelenül antidemokratikus - jelen­tette ki Gulyás Gergely az ATV-nek adott nyilatkozatában. A Miniszterelnök­séget vezető miniszter az év végi tiltakozásokról szólva úgy fogalmazott, egy tízmilliós országban nem teljesítmény azt elérni, hogy néhány ezer em­ber radikalizálódjon és szívből utálja a kormányt. Szerinte az ellenzék a „ke­mény magnak politizál”, ami kizárja a többségi támogatást. Gulyás Gergely lehetségesnek nevezte, hogy a tüntetések csak a májusi EP-választás után érnek véget, de szerinte tömegtámogatásra aligha tesznek szert.

Next