Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-22 / 18. szám
18 KULTÚRA RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR Karc FM 6.00 Hangoló 9.00 Spájz 12.00 Déli News 12.25 Kérdőjel 13.00 Karcolat 14.00 Szabad jegyzés 15.00 Partitúra 16.00 Paláver 18.00 Kódfejtők 18.30 Kérdőjel 19.00 Aroma 20.00 Hangadó 22.00 Karcolat 23.00 Szabad jegyzés Echo TV 6.30 Jó reggelt! 9.00 Hírek 9.10 Napi aktuális 10.00 Hírek 10.10 Háttérkép ® 11.00 Hírek 11.05 Hazahúzó 12.00 Híradó 12.301x1 13.00 Hírek 13.10 Civil kör 14.00 Híradó 14.25 Kultúrklub Major Melindával 14.35 Hosszabbítás 15.00 Hírek 15.10 Magyarok 16.00 Híradó 16.35 Jó reggelt extra ! 17.00 Hírek 17.10 Kitekintő 17.35 Látókör 18.00 Híradó 18.30 E-Zone ® 19.00 Hírek 19.05 Napi aktuális 20.00 Híradó 20.35 Razzia ® 21.00 Hírek 21.10 Keménymag ® 22.00 Híradó 22.35 Újranyitott akták ® 23.00 Hírek 23.10 Napi aktuális 0.00 Hírek 0.10 Sajtóklub ® — " V • ■ " 17.00 Híradó 7.20 Ma reggel 8.00 Híradó 8.17 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma délelőtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.35 Élő egyház 11.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Kárpát expressz 12.01 Híradó 12.45 Ma délelőtt 12.50 V4 híradó 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Kék bolygó 14.00 Híradó 14.20 Ma délután 14.30 Hírek 14.35 Magyar gazda 15.00 Híradó 15.15 Ma délután 15.30 Hírek 15.35 Élő egyház 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Kárpát expressz 17.00 Híradó 17.15 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Esély 18.00 Híradó 18.35 Ma este 19.00 Hírek 19.05 Család '19 19.30 Híradó 20.30 Ma este 21.00 Híradó 21.25 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 2 0.05 Záró híradó M3 7.00 Híradó 7.20 Járóföld ® 7.55 Retrock 8.05 A palota ékköve ® 9.10 Vészhelyzet ® 10.00 Kisváros ® 11.00 Híradó 11.15 A Silla királyság ékköve ® 12.25 Torquato Tasso ® 13.55 Behár György szerzői estje ® 14.50 Írek és magyarok - Két kultúra találkozása ® 15.50 A palota ékköve ® 17.00 Híradó 17.15 A Silla királyság ékköve ® 18.25 Vészhelyzet ® 19.15 A nevem 19.30 Folkszínpad © 20.15 Kisváros ® 21.10 Pillangó ® 22.25 Az öreg tekintetes ® 23.55 Erkel Ferenc - Élet és életmű a felidézett pillanatok tükrében 1.05 Századfordító magyarok ® M4 Sport 7.00 Sporthíradó 7.35 Jégkorong Erste-liga 10.00 Sporthíradó 10.30 Férfikézilabda-vb 12.25 Kisbajnok 13.00 Sporthíradó 13.30 Férfikézilabda-vb 17.00 Sporthíradó 17.15 Hungaroring-magazin 17.45 Fradi-tv 18.15 M4 Sport-stúdió 18.30 Vízilabda Bajnokok Ligája: Ferencváros-Telekom Waterpolo-An Brescia 19.40 M4 Sport-stúdió 20.00 Jégkorong Magyar Kupa 22.05 M4 Sportstúdió 22.30 Sporthíradó 23.00 Fradi-tv 23.35 Vízilabda Bajnokok Ligája 1.00 Jégkorong Magyar Kupa DunaTV 6.00 Híradó 6.45 Srpskiekran 7.15 Unser Bildschrim 7.50 Ridikül ® 8.45 Mámoros szerelem ® 9.30 A vidéki doktor ® 10.25 Család-barát 12.01 Híradó 12.55 Főzzünk megint egyszerűen! 13.25 Honfoglaló ® 14.25 Végtelen szerelem ® 15.15 Hat nővér ® 16.10 Rex felügyelő ® 17.05 Ridikül ® 18.00 Híradó 18.35 Sorsok útvesztője ® 19.30 Honfoglaló ® 20.25 Önök kérték! © 21.20 Diagnózis ® 22.15 Eldorádó ® 0.05 Magyarország, szeretlek! RTL Klub 6.00 Reggeli ® 9.05 Asztroshow 10.10 Top Shop 11.55 Fókusz ® 12.25 Egy rém új feleség ® 12.55 Éjjel-nappal Budapest ® 14.10 Drága örökösök ® 15.15 A mentalista ® 16.20 Elit - A szeretet útján ® 17.25 Fókusz ® 18.00 RTL Híradó 19.05 Drága örökösök ® 20.05 Barátok közt ® 20.40 Éjjel-nappal Budapest ® 21.55 Házon kívül ® 22.25 XXI. század - a legendák velünk élnek ® 22.55 RTL Híradó 23.30 Castle ® 0.35 CSI: A helyszínelők ® TV2 6.25 Tények 6.55 Mokka ® 8.50 Teleshop 10.45 Asztrovilág 12.00 Tények 12.30 Walker, a texasi kopó ® 14.40 Piszkos pénz, tiszta szerelem ® 15.40 Marimar ® 16.45 Cennet ® 18.00 Tények 19.00 Exatlon Hungary ® 20.55 Legyen ön is milliomos! ® 22.20 Columbo ® 0.30 Tények extra Kányádi Sándor-emlékkiállítás nyílt Székelyudvarhelyen A jelenlét példája Magyar Idők Találkozások címmel Székelyudvarhelyen várja látogatóit a Kányádi Sándor-emlékkiállítás, amely először Budapest I. kerületében, a Virág Benedek-házban volt látható. A Kossuthdíjas költő Budavár és Székelyudvarhely díszpolgára is volt, innen a folytonosság. A Haáz Rezső Múzeumban viszont most egy továbbgondolt, kiegészített tárlat tekint be a közeli Nagygalambfalván született költőóriás életébe és műveibe. A könyvek, hanghordozók, kéziratok és fotók mellett nemcsak a költő felvételről hallható hangja idézi meg a Kányádi műveiből ismerős világot, hanem a virtuális valóság szemüveg által a látogató is fától fáig lophatja magát a lovait kereső gyermek nyomán. Azt a nemzedéket is szeretnék megajándékozni az ő jelenvalóságának élményével, akik már csak a verseiből ismerhetik őt - mondta Miklós Zoltán múzeumigazgató a megnyitón. Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusának első beosztott konzulja és Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere, a költő barátja beszédeikben egyaránt kitértek arra, hogy Kányádi Sándor elkötelezett híve és építője volt a magyar kultúrának, a nemzet napszámosaként járta a Kárpát-medencét és a világot, hogy szolgálja a költészetet és találkozzon az olvasóival. Tiszta gondolatai, tartása és alkotói nagysága egyaránt példaképpé teszi őt. Költészetének legfőbb tanítása a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartóereje. Költői, írói, műfordítói munkássága mellett személyéhez számtalan értékteremtő vállalás fűződik, például közadakozásból Benedek Elek szellemi hagyatéka előtt tisztelegve állíttatta a budapesti Tabánban Elek apó kútját, és az ő kezdeményezésére született a Magyar Mesemúzeum. A költő életéből kiemelt pillanatok egy családi fényképalbum bensőséges hangulatát tükrözik Fotó: Lőrincz Csaba 2019. január 22., kedd Közös időnk a Nemzeti Múzeumban Pataki Tamás Van olyan tárgya, amely önnek a rendszerváltást jelképezi? Esetleg videóra vagy hanghordozóra venné emlékeit az 1989-es évről? Ha igen, akkor irány a Magyar Nemzeti Múzeum, amely a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából meghirdette a Közös időnk című programját. A rendszerváltás évfordulójáról korszerű programokkal emlékezik meg a múzeum, amelynek része a tárgygyűjtés is. Ennek az a célja, hogy minél nagyobb interakció alakuljon ki a közönség és a múzeum között, ezért az év minden hónapjában lesznek 1989-hez kötődő programok - fejtette ki Varga Benedek főigazgató a tegnapi sajtótájékoztatón. - Az 1989-es esztendő hétköznapi szintjére vagyunk kíváncsiak - mondta Varga Benedek. A Nemzeti Múzeum sajtótájékoztatóján többek között szó volt arról is, hogy nemsokára befejeződnek a Múzeumkert munkálatai, legkésőbb február végére elkészül a kert. A múzeum mögötti kertészházból kávézót, cukrászdát alakítanak ki, amelyet Apponyi Geraldine albán királynéról neveznek el, aki 1938- ban egyfajta társadalmi munkaként képeslapokat árult a múzeumban. Jól haladnak a Bem rakpartra tervezett Andrássy Gyula-emlékmúzeum munkálataival is. A kormány tavaly áprilisban kormányhatározatban tette lehetővé a munka elkezdését. Jelenleg a múzeum koncepcióján és a műszaki terveken dolgoznak, amelynek 2021 derekára el kell készülnie az Andrássy-palota épületében. Bejelentette, hogy a ferencvárosi pályaudvarnál található Malenkij robot emlékhelyet hivatalosan is jelölték az Év európai múzeuma díjára, a végleges döntés májusban, az European Museum Forum szarajevói kongreszszuson fog megszületni. Mint mondta, a győzelem azért lenne nagy fegyvertény, mert így „nyugati barátaink is megértenék azt, hogy milyen sajátos múltja, szenvedéstörténete van a mi térségünknek”. I Harminc éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor Az örök gyermek, a mesebeli poéta Juhász Kristóf Weöres Sándor a halhatatlan költők közt is különleges típus, mert többféle kultusza van, és ezekhez a személyisége sem kell. Utóbbit értsük így: ahogy egy Petőfi-versben a Petőfi-virtus, ahogy egy Ady-versben a küldetéstudat önemésztő magányossága, úgy Weöres műveiben nem élhető meg Weöres temperamentuma, nem csatlakozunk rá a habitusára. Legalábbis nem közvetlen módon. Feltehetően azért, mert a kíváncsi, gyermeki játékkedvnek és a szemlélődő, derűs ősbölcsességnek áttételesebb a mindenkori szövegkorpuszon átsugárzó hatása, mint a messiási, váteszi buzgalomnak. Egyszerűbben: Petőfit olvasva könnyen rajtakapjuk magunkat, hogy Petőfik akarunk lenni. De Weörest olvasva... Aki mégis tud ilyenről, ossza meg velem. Szinte minden magyar ember tud pár sort Weöres Sándor valamelyik gyermekverséből, merem állítani, hogy olyanok is, akik nem ismerik őt. Vagy ismerik, csak épp bele sem gondolnak, hogy a Csiribirinek, a Bóbitának (valódi címe A tündér, de mindenki Bóbitának hívja) meg a Galagonyának van gazdája is. A hanyagság valahol jogos, a költő munkásságának ez a rétege tökéletesen önjáró, szinte úgy működik, mint népdalkincsünk: magától - meg a Kalákától, Sebő Ferenctől és Halász Judittól - beszivárog mindenhová. A Sehallselát Dömötört például a francia, dadaista zajzenét játszó Dragibus együttes is megzenésítette - kisgyermekeseknek azért érdemesebb a Halász Judit-féle változattal kezdeni. Az önjáró korpusz természetszerűen megteremti saját legendáriumát, bestiáriumát, bizarr oldalhajtásait, ilyen teremt,mény a Bóbita sorának széles körökben nevezetes kifacsarása, Szárnyasi Géza is, de maga a költő sem kerülte el az utókor ferdítő hajlamát. Roald Dahl Szofi és a Habó című könyvének végén találjuk Nagy Sándor fordító - nyilván önálló - leleményét: „... (a főhős) Weöres Sándort sem keresztelte át Sörös Vándornak.” . És nyilván teljesen más Weöres-képe van azoknak a dramaturgoknak és rendezőknek, akik a Kétfejű fenevadat, az Octopust vagy a Holdbéli csónakost próbálják meg kibogozni, és más azoknak a színházjáró értelmiségieknek is, akik a végeredményt megnézik. És megint más képet hordoznak azok a szellemi útkeresők, akiknek jártukban-keltükben zsebükben lapul, mintegy miheztartás végett A teljesség felé című, Hamvas Bélának ajánlott kötet. Harminc éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor, aki a jelekből ítélve nem könnyítette meg az utókor dolgát azzal, hogy fölépítse saját emlékművét, olyan örökkévaló szellemi struktúrát hagyva ránk, amelyben minden gondosan elhelyezhető és fölcímkézhető. Pontosabban az örökkévaló szellemi struktúra még stimmel - csak épp még nehezen átlátható a dolog. Kilenc éve Pálfi Ágnes költő, szerkesztő, tanár írta a Kortársban Weöres „próteuszi alakváltásai”, illetve a líra-epika-dráma metszéspontjából belátható alkotói horizontja kapcsán: „(...) a költőnő Psyché nemcsak Weöres maga teremtette animája, hanem bizonyos értelemben drámai életművének kulcsfigurája is. Az ő alakja teszi kézzelfoghatóvá, hogy Weöres múzsája minden ízében drámai alkatú múzsa. Nem a filozófus mesterek alázatos szolgálóleánya, hanem lázadó, emancipált lény: maga a testet öltő poézis, amelyen megméretik és könynyűnek találtatik mindenfajta önkorlátozó teória.” Megint csak a gyermeki játékkedvet, szerepjátszást, kíváncsiságot érintjük, ami talán a legközelebb vihet minket ennek a szinte meseszerű alaknak a megértéséhez. Pomogáts Béla irodalomtörténész így emlékezett meg róla: „Élt közöttünk valaki, aki az emberi lét és a világmindenség leginkább titokzatos rejtelmeivel küzdött meg, ugyanakkor hosszú estéket töltött el azzal, hogy egy kismacskát megkeressen a budai hegyek bokraiban.” De inkább ne reménykedjünk: ez az örök gyermek, ez a mesebeli költő, ez a mindig más álarcot öltő, koboldszerű figura lehet bármennyire az irodalmi kánon része, lehet sokunk kultikus kedvence, de valójában és valódi alázattal szemlélve egyetlen dolog lehet számunkra: titok.