Magyar Idők, 2019. február (5. évfolyam, 27-30. szám)
2019-02-01 / 27. szám
2 BELFÖLD Holland parlamenti bizottság jár utána a Magyarország elleni vádaknak Már nem hisznek Sargentininek A holland parlament bizottsági meghallgatáson és Magyarországon tett kétnapos látogatáson próbál utánajárni annak, hogy mi igaz a Sargentini-jelentésben és az Európai Parlament (EP) szerdai, hazánk jogállamiságáról szóló vitáján elhangzottakból. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az EP az, ami szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamisági eljárást indítani. Baranyai Gábor-Kárpáti András - A holland parlamentben utána fognak járni a Sargentini-jelentésben szereplő gyanúsítgatásoknak, vádaknak - közölte lapunkkal Marácz László, az Amszterdami Egyetem oktatója szerdán, a magyarországi jogállamiságról kezdeményezett vita után az Európai Parlamentben. Az adjunktus kifejtette: holland kereszténydemokrata kezdeményezésre, február 14-én fogják megtartani a bizottsági meghallgatást, amelyre felállítanak tudományos, civil társadalmi, valamint általános politikai szekciót is, emellett számos különböző szakértőt is meghívtak. Az ülést követően kétnapos magyarországi látogatást terveznek, hogy valós képet nyerhessenek hazánkban a jogállamiság, a sajtó és más egyéb, a jelentésben gyaníthatóan túlzóan inkriminált terület helyzetéről. Marácz László hangsúlyozta: a Sargentini-jelentéssel ellentétben meghallgatják a másik felet, a magyar kormányt is. A zöldpárti képviselőnő neve által fémjelzett dokumentumnál sokkal részletesebb lesz a mostani vizsgálat, hiszen az ellenzéki, valamint a kormánypártok, a kormányzati szereplők, a tudományos élet és a civil társadalom számos szereplőjével is egyeztetni fog a bizottság - húzta alá az európai tanulmányok adjunktusa. Marácz László elmondta: a holland parlament egész Kelet-Európában tervezi a jogállamiság helyzetének tényszerű vizsgálatát, és a sorozat első elemeként Magyarországot veszik górcső alá. A holland parlament honlapján már szerepel a 14-i bizottsági meghallgatás időpontja és az azt követő, kétnapos magyarországi tényfeltáró látogatás is. Az újfent a „jogállamiság-deficit” ürügyén megrendezett EP-vita ismét „méltó módon” mutatta meg, hogy egy alapvetően világnézeti-ideológiai hátterű kritikaáradatot igyekeznek jogi-szakmai köntösbe burkolni a brüsszeli bürokraták - értékelte a Magyar Időknek Szánthó Miklós a szerdai EP-vitát. Az Alapjogokért Központ igazgatója a vitán elhangzottak kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelebbről nem definiált uniós értékek címszava alatt a balliberális oldal igyekszik kisajátítani olyan fogalmakat, mint a demokrácia és a jogállamiság, és ezek alatt saját perverz liberalizmusukat értve vonják kérdőre az általuk renitensnek tartott államokat. - Úgy gondolják, hogy aki a liberális krédót támadja, az egyben az egész emberiség ellen intéz kihívást, holott a liberalizmus csak egy a sok politikai álláspontból és azokból is a rosszabbak közé tartozik - tette hozzá. Szánthó Miklós szerint valójában nem a különféle, mondvacsinált „szakmai ügyek” állnak a Magyarország elleni támadások hátterében, hanem az uniós szervek által favorizált nyílt társadalomra, multikulturalizmusra és bevándorlásra vonatkozó, azokat elutasító magyar álláspont. Erre rávilágított az is, hogy a vita során a Magyarországot bíráló felszólalók alapvető ténybeli tévedésekről adtak tanúbizonyságot, kiváltképp akkor, amikor Sargentini és mások is azt követelték, hogy a hazánk ellen folyó, jelenleg a tanács előtt lévő 7-es cikkelyes eljárásba vonják be az Európai Parlamentet - emlékeztetett. Az uniós szerződések azonban egyértelműen rendelkeznek arról, hogy jelen szakaszban az EP képviselőjének"részvétele kizárt, a tanácsban a tagállamok képviselői ülnek, most ők vizsgálják a kérdést. A központ igazgatója szerint az EP bevonása így nemcsak sértené az intézményi egyensúlyt, de valójában azt jelentené, hogy az eljárást elindító EP-t mint ügyészt tanúként is meghallgatnák, ami nyilvánvalóan nonszensz. Tehát éppen az EP az, amely szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamiság-eljárást indítani - szögezte le Szánthó Miklós. A Magyar Idők megírta: érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló szerdai európai parlamenti vita Brüszszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára. A balliberális képviselők a már jól ismert bírálatokat ismételték meg: a CEU „elüldözése”, a sajtószabadság hiánya, a közigazgatási bíróságok felállítása miatti aggodalom, illetve a korrupció. Frans Timmermans közölte, hogy „Magyarországgal szemben érvényesíteni kell a jogainkat". Az Európai Bizottság alelnöke elsősorban a Stop, Soros! miatt emelte fel a szavát, ami szerinte súlyosan korlátozza a menedékkérők jogait. Olaf Stuger holland képviselő viszont úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek szobrot kellene emelni, mert megvédi a határokat és a népét. EURÓPA HATÁRAIT LE KELL ZÁRNII Alain Destexhe belga liberális képviselő szerint az európai menekültpolitika megbukott. A politikus az M1 aktuális csatornának adott interjújában kijelentette: Európa határait le kell zárni, és csak azokat fogadni, akik legálisan érkeznek. A brüsszeli regionális parlament képviselője Bevándorlás és integráció. Mielőtt túl késő lenne címmel írt könyvet. Az M1 csatorna műsorában azt is elmondta: eléggé kritikusait szemléli azokat a Civil szervezeteket, amelyek manapság az emberi jogok védelmében szólalnak fel. Megjegyezte: teljesen irreálisnak és utópisztikusnak tartja azon elképzeléseket, hogy nyissák meg a határokat. A zöldpárti képviselőnő által leírtak valóságtartalmát már saját hazájában is megkérdőjelezik Fotó: Európai Parlament A számvevőszék a kampánypénzek felhasználását vizsgálta Tiltott finanszírozást talált az ÁSZ több pártnál is Magyar Idők Szabálytalanságokat talált a Jobbiknál, a Demokratikus Koalíciónál (DK), a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál (MKKP) és az MSZP-Párbeszédnél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2018-as országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során, míg a Fidesz-KDNP, az LMP és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata esetében szabályosnak találta a választási kampányra fordított pénzek felhasználását. A vizsgálat eredménye szerint a Demokratikus Koalíció és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására. A DK a párttörvény előírását megszegve - jogi személytől kölcsönszerződés alapján - nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430 ezer forint kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el. A Jobbik az elszámolásában a bevételek között saját forrásként feltüntetett 171 millió forintból 52,1 millió forintot számviteli bizonylattal nem támasztott alá. Továbbá a Jobbik a kampánytörvényt megsértve az elszámolásában a kampánykiadásai forrásaként 84,3 millió forint összegben nem valós bevételeket, hanem hitel megnevezéssel tartozásokat és szállítói kötelezettségeket jelölt meg, amelyek nem képezhették a választási kampányra fordított kiadásainak forrását. Mindezek alapján a Jobbik a tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmakat nem tartotta be, és összesen 136,4 millió forint tiltott támogatást fogadott el. A DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást sem szabályszerűen használta fel. Az ÁSZ feltárta továbbá, hogy az MSZP-Párbeszéd a kampány költségeire vonatkozó korlátozás betartásában nem volt átlátható és elszámoltatható. Az ÁSZ adatai szerint a Fidesz- KDNP 873,7 millió forintot, a Jobbik 996,3 milliót, az LMP 671,3 milliót, az MSZP-Párbeszéd 411,4 milliót, a DK 262,2 milliót, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 192,1 milliót, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig 112,1 millió forintot használt fel a 2018-as választási kampányban költségvetési és egyéb forrásból. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt esetében az ÁSZ kezdeményezte a párt költségvetési támogatásának felfüggesztését. A plakátokra adott összegekről hallgatnak Fotó: Bach Máté 2019. február 1., péntek Szávay és Staudt most tényleg lemodott Baranyai Szávay István és Staudt Gábor jobbikos politikusok hivatalosan is lemondtak országgyűlési mandátumukról, a nyilatkozataikat eljuttatták Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének - értesült a Magyar Idők. A két ellenzéki politikus mandátumának lezártát tegnap már az Országgyűlés honlapján is átvezették. A Hír TV november végén közölt egy videóriportot arról, hogy a harmadik parlamenti ciklusát töltő Szávay István a párt egyik tisztújító kongresszusán párttársai előtt azt állította: az előző nap lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen, miután az azt mondta, hogy nácibűz van. A politikus megerősítette a hangfelvétel valódiságát, de hozzátette, hogy a beszélgetés során csak viccelt. Képviselőtársa, Staudt Gábor pedig a Facebook-oldalán magánéleti okokkal magyarázta, hogy lemond parlamenti mandátumáról. Ugyanakkor ismert: az ügyészség utasítására az adóhatóság nyomozást rendelt el abban a milliárdos áfacsalási ügyben, amelynek a jobbikos honatya is érintettje lehet a feljelentés szerint. Az ellenzéki politikusok már tavaly év végén bejelentették, hogy lemondanak országgyűlési tisztségeikről, azonban azt az ígért december 31-i határidőig nem tették meg. Akkor a párt vezetése ezt jogtechnikai okokkal magyarázta, miközben a lemondás mindöszsze egy, a házelnök asztalára tett írásbeli nyilatkozatból áll, ami azonnal hatályos. Valószínűbb, hogy pénzügyi okai voltak a Jobbik részéről a két politikus marasztalásának: a tavaszi ülésszakot megelőző januári hónapban a két betöltetlen mandátumhoz kötött támogatások, a működési, ellátási és a bérkeret kiesése képviselőnként havonta a 10 millió forintot is elérhette volna. Szávay István helyét és szakpolitikai feladatát a szintén zsidózásáról elhíresült Bencsik János, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének alelnöke, Staudt Gábor helyét pedig Csányi Tamás, a párt Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületének korábbi képviselőjelöltje veszi át.