Magyar Idők, 2019. február (5. évfolyam, 27-30. szám)

2019-02-04 / 29. szám

18 KULTÚRA RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR KarcFM 6.00 Hangoló 9.00 Spájz 12.00 Déli News 12.25 Regiszter 13.00 Karcolat 14.00 Pe­riféria 15.00 Karcátlanok 16.00 Paláver 18.00 Észkarc 18.30 Regiszter 19.00 Aro­ma 20.00 Amerika hangjai 22.00 Karco­lat 23.00 Észkarc 23.30 Zenemix Echo TV 6.30 Jó reggelt!­­ 9.00 Hírek 9.10 Bay­­er-show ® 10.00 Hírek 10.10 Az utolsó előtti út: Szibéria és az orosz Távol-Kelet 10.35 Klinika ® 11.00 Hírek 11.05 Haza­húzó 12.00 Híradó 12.30 Echo Magyar­­ország 13.00 Hírek 13.10 Troli ® 14.00 Híradó 14.25 Kultúrklub Major Melindával 14.35 Építők 15.00 Hírek 15.10 A nyolcas ® 16.00 Híradó 16.35 Jó reggelt extra ® 17.00 Hírek 17.10 Informátor ® 17.35 Ma­gyar világ 18.00 Híradó 18.30 Hosszabbí­tás 19.00 Hírek 19.05 Napi aktuális 20.00 Híradó 20.35 Heti terror ® 21.00 Hírek 21.10 Sajtóklub ® 22.00 Híradó 22.35 Teg­napi történelem 23.00 Hírek 23.10 Napi aktuális 0.00 Hírek 0.10 Bayer-show - Ml 7.00 Híradó 7.20 Ma reggel 8.00 Híradó 8.17 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma dél­előtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.35 Kék bolygó 11.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Magyar gazda 12.01 Híradó 12.45 Ma délelőtt 12.50 V4-híradó 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Életkor 14.00 Híradó 14.20 Ma délután 14.30 Hírek 14.35 Itthon vagy! 15.00 Hír­adó 15.15 Ma délután 15.30 Hírek 15.35 Kék bolygó 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Magyar gazda 17.00 Híradó 17.15 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Summa 18.00 Híradó 18.35 Ma este 19.00 Hírek 19.05 Világ 19.30 Híradó 20.35 Ma este 21.00 Híradó 21.25 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 0.05 Záró híradó M3 7.00 Híradó 7.20 Élő népdal 7.25 Járó­föld ® 8.05 A palota ékköve ® 9.10 Vész­helyzet ® 10.00 Kisváros ® 11.00 Híradó 11.15 A Silla királyság ékköve ® 12.25 Cso­da kell! - Kalmár Magda műsora ® 13.05 Törvénytelen ® 14.55 Lehetetlen? ® 15.50 A palota ékköve ® 17.00 Híradó 17.15 A Sil­la királyság ékköve ® 18.25 Vészhelyzet ® 19.15 Amire a világ táncolt 20.25 Kis­város ® 21.20 Múltidéző 21.30 Volt egy­szer egy úrlovas ® 22.50 A bolygó mu­zsikus - A fiatal Wagner Richárd ® 23.50 Az 1848/49-es magyar forradalom és sza­badságharc emlékhelyei ® 0.45 Század­fordító magyarok : M4 Sport 7.00 Sporthíradó 7.30 Rövid pályás gyors­­korcsolya-vk 9.00 Góóól! 10.00 Sporthír­adó 10.30 Év sportolója 11.25 BL-magazin 11.55 Sport7 13.00 Sporthíradó 13.30 Épí­tők 14.00 Startfejes 14.30 Jövünk! 15.00 OTP Bank-liga: Mol Vidi FC-Puskás Akadé­mia FC 17.00 Sporthíradó 17.15 BL-magazin 17.45 Kosárlabda-magazin 18.45 Kézilab­da-magazin 19.45 M4 Sport­stúdió 20.00 Női röplabda Extra­liga: Fatum Nyíregyhá­­za-Swietelsky Békéscsaba 21.45 M4 Sport­stúdió 22.00 BL-magazin 22.30 Sporthír­adó 23.00 Kosárlabda-magazin 0.00 Mer­kantil Bank-liga Duna TV 6.00 Híradó 6.45 Roma magazin 7.15 Do­­movina 7.45 Ridikül ® 8.40 Mámoros sze­relem ® 9.30 A vidéki doktor ® 10.25 Csa­lád-barát 12.01 Híradó 12.50 Jamie egy­szerű és gyors kajái © 13.30 Honfoglaló ® 14.25 Végtelen szerelem ® 15.15 Hat nővér ® 16.10 Rex felügyelő ® 17.05 Ri­­dikül ® 18.00 Híradó 18.35 Sorsok út­vesztője ® 19.30 Honfoglaló ® 20.25 Kékfény ® 21.25 A legendák hivatala ® 22.25 Nyomoz a professzor ® 23.55 Al­pesi nyomozók ® 0.45 Hogy volt!? RTL Klub 6.00 Reggeli ® 9.05 Asztroshow 10.10 Top Shop 11.55 Egy rém új feleség ® 12.25 Éj­jel-nappal Budapest ® 13.40 Drága örökö­sök ® 14.45 A mentalista ® 15.50 Castle ® 16.50 Elit - A szeretet útján ® 18.00 RTL Híradó 19.05 Fókusz ® 19.35 Drága örökösök ® 20.35 Barátok közt ® 21.10 Éjjel-nappal Budapest ® 22.25 Dr. Csont ® 23.30 RTL Híradó 23.55 Castle ® 1.05 Autogram ® TV2 6.25 Tények 6.55 Mokka ® 8.50 Teleshop 10.45 Asztrovilág 12.00 Tények 12.30 Wal­ker, a texasi kopó ® 14.40 Piszkos pénz, tiszta szerelem ® 15.40 Marimar ® 16.45 Cennet ® 18.00 Tények 19.00 Exatlon Hungary ® 21.20 Legyen ön is milliomos! ® 22.45 Kungfu Yoga ® 0.55 Tények 2019. február 4., hétfő Bukta Imre festményei szomorkásak ennek ellenére reményteliek Nálunk nem jár villamos Bukta Imre valamit nagyon tud. Rendszerint ugyanis tömeges ér­deklődés övezi a mezőszemerei festőművész kiállításait. Gondol­junk csak a 2012-es Másik Magyarország című életműtárlatára, amely­re több mint húszezer ember volt kíváncsi, de a Kieselbach Galériá­ban nemrég megnyílt kiállítása sem ad okot a panaszra. Ezt renge­tegen látogatják, hiszen már a január 24-i kiállításmegnyitóra is alig lehetett bejutni, és a múlt szombati tárlatvezetésen sem voltak ép­pen kevesen. Tóth Béla István A megnyitó West Balkánt idéző tömeg­nyomorát a mégoly kitűnő művek is ne­hezen ellensúlyozták, mint a Lepusz­tult téeszudvar, a Falusi udvar, a Ba­romfiudvar vagy a Faluszéli ház. Holott maga a kiállítás különben remek, de ha kellően el akarunk mélyülni a képek­ben, akkor érdemes érkezni, amikor se vernisszázs, se finisszázs, se tárlatve­zetés nincs a kiállítóterekben. Bukta Imre - mint ahogy az az idé­zett képcímekből is kitűnik - kedveli a nagy festészeti témáknak nehezen ne­vezhető semmiségeket, amelyeket sa­játos festői gyakorlata transzponál je­lentőssé. A rá jellemző egyedi látás­mód hatására műalkotássá lényegülhet át a leromlott falusi ház és traktorgu­mikkal teleszórt udvara, a sorsára ha­gyott termelőszövetkezeti major, a té­vét néző falusi férfi és még akár a köz­tánc a nyugdíjasklubban is. A cseppet sem szívderítő, jelenle­gi falusi állapotokat látva mélyen dep­­resszív képeket várhatnánk Buktától, ő viszont szeretettel, derűvel és őszinte megértéssel fordul otthonához, Mező­­szemeréhez. Mindennek ellenére nincs szó mellébeszélésről sem, látásmódja minden ízében realista, de empátiával áthatott realizmus ez. A képek szerep­lői és helyszínei mind-mind ehhez a heves megyei kistelepüléshez kötőd­nek, csakhogy ez a magyar falu arche­típusaként is értelmezhető, ilyenfor­mán a Bukta-művek jócskán túlmu­tatnak Szemerén. A retrospektív tárlat anyaga igyek­szik átfogó képet adni Bukta Imre eddi­gi művészetéről a 70-es évektől kezdve egészen napjainkig. Láthatók végtelenül egyszerű, vázlatszerű grafikák, komoly akvarellek, vegyes technikával készült kisplasztikák festményekkel és grafi­kákkal ötvöző applikált művek, fény­képek és nagy formátumú olajképek is. Eltérő technikával készültek, de mind a falusi hétköznapok Bukta-féle művészi leképeződései, s azért különösen meg­kapok, mert a művész nem hamis elő­feltevésekkel közelít a vidékhez - ha­bár a jól ismert sztereotípiák gyakor­ta igazolódnak képein - kizárólag sa­ját tapasztalataira alapozva. A vidéki Magyarország szomorkás, mégis kedves és élettel teli látképe ez a tárlat, amelyen néhány képeimből ítélve már szinte minden eladó. Eladó a ház, a tanya, a falu, no és apa romantikája. A kiállított munkák a furcsa önfelszá­molás és szomorú beletörődés lenyo­matai, amelyek egyúttal - talán csak Bukta vizuális megközelítésének kö­szönhetően - reményteliek is. A képe­ken rendszeresen feltűnő Kádár-koc­kák és a kiállításcím - Nálunk, vidéken - együttes hatása óhatatlanul felidézi bennünk a Csermanek Lakótelep ze­nekar jellemző sorait: Nálunk nem jár villamos / Föld alatt metró nem sza­lad / Mi a mindennapokkal úgy né­zünk szembe / Hogy villamos nincs a kerületbe’. / Itt nincsenek villogó gé­pek / Itt a fű mindent benő / Itt las­sabban megy, mint máshol / A rela­tív emberi idő. Az idő ugyanis Bukta Imre képein is csak vánszorog: a lerobbant trakto­rok, a falusi asszonyok, a kocsmába be­térő férfiak, a fatolvajok és még a köz­munkások is jobbára csak kimerevítve állnak, s hasonlóan a Delelő című kép hűsölő teheneihez, türelmesen néznek a semmibe, és csak várnak, várnak, az idő pedig lassacskán ugyan, de telik. Bukta Imre Nálunk, vidéken című kiállítása február 16-ig látogatható a Kieselbach Galériában. Hetven éve kezdődött Mindszenty József hercegprímás koncepciós pere A vörös pokol kapujában Hetven éve, 1949. február 3-án kezdődött Mindszenty József her­cegprímás, érsek, bíboros kon­cepciós pere. Sok kommunista álma valósult meg azzal, hogy a magyar katolikusok vezetőjét né­hány nappal ezután életfogytig­lani börtönre ítélték. Balázs D. Attila A római katolikus papság honi alakjai között századokra visszamenően talá­lunk olyanokat, akik kiállásukkal, igaz magyar érzületükkel, de harciasságuk­kal is kiemelkedtek társaik közül. Nagy áldása ez a hazának, mert azokban a korszakokban is felbukkantak effajta egyházi elöljárók, amikor minden re­mény veszni látszott. A XX. századi magyar politikai ka­tolicizmus egyik legnagyobb és legak­tívabb képviselője Mindszenty József, az utolsó hercegprímás volt. A magyar lelkiségre gyakorolt hatása Prohászka Ottokár, Serédi Jusztinián és báró Apor Vilmos munkájához mérhető. Ezért is vált az újból nyeregbe került kommu­nisták első számú céltáblájává, amikor hetven éve, 1949. február 3-án megkez­dődött a koncepciós pere. A cél egyér­telmű volt: a hatalom döntő csapást akart mérni az egyházra. Bár látszólag rendes tárgyalása volt, a forgatókönyvet és a vádpontokat maga a véreskezű Rákosi Mátyás írta, tehát csak színjáték volt az egész, ami a ha­zai és a nemzetközi nyilvánosságnak szólt. Mindszenty 1948. december 26-i letartóztatásáról is Rákosi döntött. A hercegprímást a köztársaság megdön­tésére irányuló bűncselekmény, haza­árulás, kémkedés és valutaüzérkedés gyanúja miatt vették őrizetbe. Mindszentyt koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július­ban másodfokon életfogytiglani fegy­­házra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Piusz pápa megdöbbenve tiltakozott az igaz­ságtalan ítélet ellen, az ENSZ közgyű­lése megbélyegezte a kormány eljárá­sát és nemzetközi sérelemnek nyilvá­nította a főpap bebörtönzését. A bíborost Rákosiék a börtönben újból meg akarták törni lelkileg és fi­zikailag. Mindszentyt a Károlyi-rend­szerben tartóztatták le először, s a Ta­nácsköztársaság alatt egy rövid időre a budapesti Gyűjtőfogházba szállították, ahol a vörösdiktatúra hóhérai megkí­nozták. Lapocka- és kulcscsonttörése miatt Mindszenty ez­után enyhe gerinc­ferdülésben szenvedett. A Tanácsköz­társaság bukását követő első vasárna­pi prédikációjában így emlékezett erre: „Benézett börtönömbe Szamuely, aki kézlegyintéssel intézett el húsz-har­minc magyart. A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak, amelyen át belátni a szovjetbe.” 1944. december 22-én, a nyilas időkben már püspökként került fegyházba számos paptársával együtt, s csak december 29-én került házi őri­zetbe Apor Vilmos püspök közbenjárá­­­­sára. Mindszenty 1956-ban szabadult ki a börtönből. Személye jelképpé ma­gasodott: a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé. Kiállásával, igaz magyar érzületével kiemelkedett társai közül Fotó: MTI

Next