Magyar Ifjúság, 1957. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-09 / 10. szám

SZÁM­ára:1 forint 1957. március 9. I. évfolyam / / A BÉKÉRŐL, A NYUGODT ILISRŐL, NÉPÜNK JÖVŐJÉRŐL BESZÉLHETTEK A FIATAL LEÁNYOK, ASSZONYOK TALÁLKOZÓJÁN Fiatalasszonyok, lányok ta­lálkoztak pénteken délután, hogy beszélgessenek életükről, munkájukról a Nemzetközi Nőnapon. A találkozót az ifjú­munkás szövetség rendezte, a szövetség tagjai lepték meg az érkezőket friss virággal, s üd­vözölték mindannyiuikat. A fiúk kedvessége, figyelmessége az első percektől kezdve ün­nepi hangulatot teremtett a Központi Tisztiház hatalmas termében. Szabó Piroska lépett a mikrofonhoz, s rövid beszédet mondott. A kemény megpró­báltatásokról, az elmúlt hóna­pok nehézségeiről, s a jövőről szólt. Arról, hogy a vérzivata­ros napokban a család félté­séből, a háztartás gondjaiból bőven jutott minden asszony­nak, lánynak, de bizony ezután is sokat kell még vállalni a nehézségekből. „Senki nem vonhatja ki magát a történe­lem sodrából, alakításából” — hangsúlyozta Szabó Piroska. A dolgozó nők részt vesznek a történelem alakításában — er­ről beszél az a levél is, amelyet az MSZMP központi bizottsága intézett a napokban a magyar asszonyokhoz, lányokhoz. A párt bizalommal fordul hozzá­juk, mert tudja, hogy magu­kénak érzik a nép ügyét, rend­szerünket, amely az ő jövőjü­ket is biztosítja. Békéről, nyu­godt életről, biztos megélhetés­ről szól ez a levél. S hogy mindez megvalósuljon, ahhoz az kell, hogy egy akaraton le­gyünk, együtt cselekedjünk. Ilyen gondolatok töltötték el a meghitt találkozó részvevőit, majd a komoly percek után vidámság következett: divat­­bemutató, műsor és tánc zárta be a lányok, fiatalasszo­nyok találkozóját. Tényleg sok élelmiszert exportálunk? Érdekes javaslatok a Külkereskedelmi Minisztérium tervezetében Sok szó esik már évek óta mezőgazdaságunk helyzetéről. Egyesek olyan híreket terjesz­tenek, hogy a kelleténél több mezőgazdasági cikket szállí­tunk külföldre. Ellátogattunk a Külkereskedelmi Minisztérium­ba és ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mulató János, mezőgazdasági főosztályvezető­vel: — Én is tudok a szállongó hírekről és csak annyit vála­szolhatok rá, nagyon sajnála­tos, hogy nem igazak. Jóval kevesebb mezőgazdasági cikket exportálunk, mint a felsza­badulás előtt. Kevesen tudják Magyarországon, hogy 13­34— 38-ban évente átlag 600 000 tonna kenyérgabonát adtunk el külföldnek. Ezzel szemben 1952 óta Magyarország kenyér­gabona-behozatalra szorul. Nem titok az sem, hogy takarmány­­gabonában sem vagyunk telje­sen önellátóak. Szorosan ide tartozik még az is, hogy bár szarvasmarhaállományunk számra nőtt, mégis az állatok vágósúlya az 1934—38-as évek­hez képest 25—30 százalékkal csökkent. Ezek a számok is igazolják, mennyire valótlanok azok az állítások, hogy mezőgazdasági termékeinket kivisszük kül­földre. Való igaz, hogy szeret­nénk több mezőgazdasági cik­ket exportálni, ehhez azonban szükség van a mezőgazdaság fellendítésére, struktuális, szer­kezeti átépítésére. A külkeres­kedelmi minisztérium a leg­jobb szakemberek bevonásával egy tervezetet készített, amely­ben különböző ésszerű változ­tatásokat javaslunk a felelős vezetőknek. Szerintünk legfon­tosabb kérdés a takarmány­bázis megteremtése Magyar­­országon. Eddig is exportál­tunk bizonyos mértékben lu­cernát, fehérherét és bük­könyféleségeket, most javasol­juk, hogy inkább lucernama­got termesszünk, azt adjuk el, a lucernaszénát pedig hagyjuk itthon. Ezáltal több takarmány jut hazai mező­­gazdaságunknak és a lucerna­magért pedig jobb árat kap­hatunk külföldön, mint a ta­karmányért. Jelentős­­ mér­tékben növelni kell állatállo­mányunkat, elsősorban a szarvasmarha-állományt. Ed­dig kénytelenek voltunk az első- -­­és ' •' másodosztályú -«■ szarvasmarha mellett eladni harmad-, sőt negyedosztályú állatot is. Tervezetünkben ja­vasoljuk, hogy csak első-, esetleg másodosztályú marhát adjunk el, mert ez így sokkal kifizetődőbb. A negyedosztá­lyú állatot kicsontozva, hús­ként veszik meg tőlünk, amely­nek az ára jóval alacsonyabb.­­ Jelentősen növelni kell baromfiállományunkat is. A felszabadulás óta 1955 volt eb­ben a legjobb év, de akkor is csak az 1938. évinek 70 száza­lékát exportálhattuk. Pedig a baromfi kifizetődő üzlet. A világpiacon 1 kilogramm ba­romfi 2 kilogramm sertéshúst ér. Javasoljuk, hogy a szövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban vezessék be a nagy­üzemi baromfi gazdálkodást. A nyugati országokban min­denütt óriási baromfitenyésztő telepek vannak. Nálunk külö­nösen jók erre az adottságok, sok tavunk, vizünk van.­­ A tervezet kivétel nélkül minden mezőgazdasági ter­mékre kiterjed. Érdekesség­ként mondom csak el, hogy még a tökmagnak is komoly piaca van külföldön, mégpedig : jójárom.A termelők kiszednék a magokat és eladnák nekünk,­­ ebből mintegy 20 millió de­viza forintot biztosíthatnánk. A nyugati államok minden mennyiségben, madáreleségnek felvásárolnák tőlünk.­­ A Külkereskedelmi Mi­nisztérium tervezete felett je­lenleg vita folyik. Reméljük , rövidesen elfogadják javasla­tainkat, és meg is valósítják azokat. Ha így lesz, ez nyere­séget jelent majd az egész or­szágnak azontúl, hogy a mező­­gazdaság felvirágoztatását is segíti. bizonyítványosztás az iskolákban Ma, szombaton osztják az iskolákban a félévi bizonyít­ványokat. Amikor e sorokat írjuk, a tanárok már döntöt­tek, az osztályzatokat beje­gyezték a kis piros könyvecs­kékbe. Változtathatatlanok. Legalábbis egy fél évig... Ellátogattunk a Kossuth Zsuzsanna leánygimnázium­ba, hogy megtudjuk, milyen eredménnyel zárul az idei első félév. — Az iskola eredményei nem rosszabbak, mint más években — mondotta az igaz­gató. — Ez annak köszönhető, hogy már decemberben bejár­tak a gyerekek egy-egy fog­lalkozásra és január 7-én tel­jes ütemben mu­­kához lát­tunk. Az iskola átlaga 3,5, ami igen szépnek mondható. Di­cséretet érdemel a IV/a osz­tály, amelyik az iskola leg­jobb osztályává küzdötte fel magát 4,18-as eredményével. Szinte felesleges kérdezni, hogy nagy-e az izgalom. Ez természetes. De a negyedike­seket valami most ennél is jobban érdekli. Nevezetesen az: hol, miként tudnak majd munkába állni érettségi után? Nagyon várják, hogy az illeté­kes szervek — például a Mun­kaügyi Minisztérium — tájé­koztassák őket a lehetőségek­ről.A bizonyítványosztással kap­csolatban meg kell jegyezzük, vannak, akik búslakodnak amiatt, hogy éppen szombaton kerül sor rá, mert vasárnap — sajnos — oly sok idő jut a „családi beszélgetésekre“, ami­­koris meg kell „magyarázni“ a bizonyítványt.­­—a Történetek három hősi hadosztályról (3. oldal) Interjú a világjáró Zigmunddal (3. oldal) A földrengések szigete (6. oldal) ■■■ Magyar ajánlat Egyiptomnak, Jugoszláviának és Ausztriának: vállalkozunk az elsüllyesztett hajóroncsok kiemelésére A közismert takarékossági intézkedések következtében erősen­­csökkent a Hídépítő Vállalat munkája. A vállalat vezetői azonban nem akarják, hogy kipróbált szakmunkás­­gárdájuk munka nél­kül ma­radjon. Ugrai Károly, a roncs­kiemelési részleg főépítésveze­tője ötlete alapján most a vál­lalat sorban ajánlatot tesz több országnak, roncskiemelé­si munkák elvégzésére. Az egyik legérdekesebb ajánlat az, amelyet az egyip­tomi kormánynak, illetve a Szuezi Csatorna Társaság ve­zérigazgatójának tettünk. A Hídépítő Vállalat szakembe­rei, úszódarui készen állnak arra, hogy a Szuezi-csatornát határoló öblökben, továbbá Port-Szaid és Szuez kikötőjé­ben elsülyesztett kisebb hajók roncsait kiemeljék. (A csator­na területét már megtisztított Ugrai főépítésvezető egyéb­ként a közeli napokban Ju­goszláviába és Ausztriába uta­zik, ahol tárgyalásokat foly­tat a Dunán még régebben el­süllyesztett kisebb hajók és uszályok kiemelésére. Ha ezek a tárgyalások sikerrel járnak, bőven lesz munkájuk a ma­gyar hídépítő szakemberek­nek.­ ­?OOOGGOGGOOOOGOGOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOGOOOOOOOOGOOOGOOCGOGOOOOOOGO(3 cÁ J1lcu}.i}jaL Q(jmÁjg. oJjjcuóL iz/maztak A MOZIVÁSZON LEGNÉPSZERŰBB SZTÁRJA A Magyar Ifjúság kéthetes színészversenye — amelyre lapunk olvasói küldték be szavazatukat FILMSZÍNÉSZNŐJE ÉS FILM­— eldöntötte az érdekes kérdést: KI MA MAGYARORSZÁG LEGNÉPSZERŰBB SZÍNÉSZE? Az érvényes szavazatok abszolút többségét kapta és ezzel a színészversenyt hatalmas fölénnyel nyerte. MAI ÉVA Győzelmük már a múlt héten, az első félidő után sem volt kétséges, akkori előnyük­ből semmit sem vesztettek, ellenkezőleg, a „célegyenesben” ezt az előnyt csak növelték. Ruttkai Éva a filmszínésznő mezőnyre eső szavazatok 69 százalékával és Darvas Iván a filmszínész mezőnyre adott szavazatok 74 százalékával került a győzelmi emelvény első helyére. Az alábbiakban nyilvánosságra hozzuk a Magyar Ifjúság színészversenyének teljes eredménylistáját. * Filmszínészek: Filmszínésznők: 1. RUTTKAI ÉVA 2. TÖRÖCSIK MARI 3. TOLNAY KLÁRI 4. KRENCSEY MARIANNE 5. BARA MARGIT 1. DARVAS IVÁN 2. GÁBOR MIKLÓS 3. BITSKEY TIBOR 4. ZENTHE FERENC 5. SZIRTES ÁDÁM Ogogggggggggggggggoggggogogoggggggggoogggggggggoggqgggcgoggog» o Koszorúslány, tortával (Riport: a második oldalon) KONGRESSZUSUNKRA MEGHÍVJUK a magyar fiatalok képviselőit is vonható tanulságokat. Ez pe­dig csak az lehet, hogy a fiata­loknak hűségeseknek kell len­niük népükhöz, a szoc­itism­us eszméjéhez és a munkásosztály pártjához. A hűség nem je­lenti azt, hogy a fiatalok nem emelik fel szavukat a hibák ellen, olyan intézkedések el­len, amelyek sértik érdekei­ket. Lényeges különbség van azonban aközött, hogy a fia­talm­ani­ iiiiiiiiiiii!iiin!iiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMii>ininii|se — mondotta lapunknak |=s adott nyilatkozatában § Liu Si-jüen kínai ifjúsági vezető­­ talolt népünk iránti szeretetük és hűségük alapján, minden­kor figyelembe véve azt, hogy az ország és a párti vezetői ja­vukat, az egész nép javát akar­­ják, vetik fel kérdéseiket, lép­jenek fel a munka során elő­forduló hibák ellen vagy akö­zött, hogy megfeledkezve a hű­ségről, megfeledkezve arról, hogy a hibát elkövető vezetők végeredményben saját véreik,a­zoa az erőszak módszerével, fegy­verrel akarják felszámolni a békés eszközökkel, nyílt vitá­val és elvtársi bírálattal is felszámolható hibákat. — Mi, kínai fiatalok, így gondolkodunk, s ezt fogjuk el­mondani a­­közeljövőben sor­­ra kerülő kongresszusunkon, amelyre meg kívánjuk hívni a magyar ifjúsági szervezetek képviselőit is. Ebben a szel­lemben Jáváinak minden kínai fiatal nevében sok sikert a Magyar Ifjúság hasábjain, a magyar fiataloknak abban a harcban, amelyet népük és pártjuk vezetésével a szocialis­ta Magyarország felépítése ér­dekében folytatnak — fejezte be nyilatkozatát Liu Si-jüen, a Kínai Új Demokratikus Ifjú­sági Liga titkárságának tagja. TmwmmiiwmimimimiiiiiTmiiBfHaBiflffrrmTmir YVES MONTAND . lázba hozza BUDAPESTET hete az YVes Montand-láz és ez a hőmérő bizony 41 fokot mutat. Elsősorban a jegy­­igényléseknél látszik ez. Tíz­ezrek ostromolták a Fil­harmóniát telefonon, távira­tilag, levelekben jegyekért, míg a vezetőség helyes döntést hozott: valamennyi jegyet ki­adták az üzemi szervezőknek és mondanunk sem kell, hogy a 12 000 jegy néhány óra alatt az utolsó szálig elfogyott. Sajnos, remény sem lehet arra, hogy az eredetileg meg­állapított ötnél több hang­versenyt adjon. Ezt is négy nap alatt kell lebonyolítani úgy, hogy hétfőn két előadás lesz. Csütörtök reggel pedig Montand már visszarepül Pá­rizsba, ahol filmszerződés várja. Budapesti barátainak egyébként elárulta, hogy e szerződésnek már egy héttel ezelőtt eleget­­kellett volna tennie, de minden körülmé­nyek között énekelni akart a magyar közönségnek, s ezért vállalta azt a kockázatot is, hogy egyhetes késéséért a párizsi filmstúdió esetleg bün­tetésben részesíti. Az pedig már közismert, hogy öt hang­versenyének teljes bevételét, másfélmillió francia frankot a­­ Magyar Vöröskeresztnek aján­lotta fel. Azok számára, akik nem tudnak jegyet szerezni a nép­szerű francia énekművész hangversenyéhez, eláruljuk, hogy a rádió a teljes műsort magnetofonszalagra veszi és egy későbbi időpontban ön­álló esti adás keretében mű­sorra tűzi. A Híradófilmgyár 450 méter hosszú filmet készít az előadásról és ezt nemcsak a híradóban mutatják be, hanem a televízióban is. Yves Montand-nak minden bizonnyal „meggyűlik a baja’‘ a magyar autogramvadászok­kal, akik már nagyban készül­nek a népszerű francia ének­művész aláírásának megszer­zésére. No és hány pesti kis­lány reménykedik abban, hogy ha csak néhány percre is, de megláthatja a nagy Montand-t! Ám elárulunk egy titkot: nyil­ván a nagy érdeklődésre szá­mítja, a gondos házigazdák a főváros közelében kerestek megfelelő szállást Yves Mon­tand számára és így valóságos rejtekhelyen tartják V. P. LOGIKA - LÉLEKTAN MŰVÉSZETTÖRTÉNET Új tantárgyak szeptembertől a középiskolákban Több új tantárgy bevezeté­séről folynak tárgyalások. Nincs még valamennyiről vég­leges döntés, de beszámolunk a tervekről is. Több fővárosi és vidéki gimnáziumban sor kerül a lo­gika és a lélektan alapjainak bevezetésére, egyelőre kísérlet­képpen. Ezt a humán­ tagoza­tokban heti kettő, a reál-tago­zatokban heti egy órában ta­nítanak a gimnáziumok negye­dik osztályában. Szeptembertől kezdve na­gyobb súlyt kap a középiskolai oktatásban az esztétikai neve­lés is. A gimnáziumok humán­tagozatában a jövő tanévtől művészettörténetet oktatnak. Az az érdeklődés, amit a kö­zépiskolai tanulók a művészet­­történeti szakkörök iránt mu­tattak és mutatnak, bizonyíté­ka, hogy az új tárgy a peda­gógusok és diákok általános tetszését fogja kiváltani. A reál-tagozatokban nincs mód ilyen tárgy bevezetésére, he­lyette jobb lehetőségek nyíl­nak a gyakorlati órákra. Beve­zetik ezenkívül az ének- és ze­neoktatást a gimnáziumok má­sodik osztályában is. Sor kerül szeptemberben a nyelvoktatás terén uralkodó káosz felszámolására is. Az orosz mellett lehetővé te­szik egy második idegen nyelv felvételét. Ennek megválasztását a tanulók sza­bad belátására bízzák, de ter­mészetesen figyelembe kell majd venni az iskola helyi le­hetőségeit. A humán­ tagozat­ban a különleges tehetséges tanulók harmadik idegen nyelv tanulását is vállalhatják. Az orosz órák számát a heti négy­ről háromra csökkentik. KORAI FÜRDŐZŐK A DAGÁLYON

Next